Házasság felbontása és különválás | Európai igazságügyi portál

1 Melyek a házasság felbontásának feltételei?

A házasság felbontása a házastársak által együttesen (közös keresetben), valamint az egyik házastárs által önállóan (egyoldalú keresetben) is kérelmezhető. Az eljárást mindkét esetben kereset (verzoekschrift) benyújtásával kell megindítani (lásd a 11. kérdést).

A házasság felbontására irányuló eljárásban a házastársakat ügyvédnek kell képviselnie, akár együttesen, akár egyoldalúan indították az eljárást. A házasság felbontása iránti eljárásban a kérelmező vagy az egyik kérelmező lakóhelye szerint illetékes kerületi bíróság (rechtbank) jár el. A házasság felbontása iránti kereset a házasságkötést követően bármikor benyújtható: nem követelmény, hogy a házastársak ezt megelőzően meghatározott ideig házasságban éljenek. A házasság felbontása akkor lép hatályba, amikor a bírósági határozatot bejegyzik az anyakönyvbe. A házasság felbontása csak akkor jegyezhető be, ha a határozat ellen már nem lehet fellebbezni (jogerős határozat). A házasság felbontását a határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül be kell jegyezni az anyakönyvbe; ellenkező esetben a határozat hatályát veszti, és a házasság felbontása nem jegyezhető be. Ha a házasságkötésre külföldön került sor, és a külföldi házassági anyakönyvi kivonatot nem jegyezték be a holland anyakönyvbe, a házasság felbontására vonatkozó (a holland bíróság által hozott) határozatot a hágai önkormányzat külön anyakönyvébe kell bejegyezni.

2 Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

A holland jogban egy oka létezik a házasság felbontásának: a házasság helyrehozhatatlan megromlása. Akkor tekinthető úgy, hogy a házasság helyrehozhatatlanul megromlott, ha a házastársak számára fenntarthatatlanná vált a további együttélés, és nincs esély a megfelelő házastársi kapcsolat helyreállítására. Ha a keresetet csak az egyik házastárs nyújtja be, a felperesnek ki kell jelentenie, hogy a házasság helyrehozhatatlanul megromlott, és ha ezt a másik házastárs tagadja, a felperesnek megfelelő bizonyítékokat kell szolgáltatnia. A bíróság megállapítja, hogy a házasság helyrehozhatatlanul megromlott-e. Közös kereset esetén a házasság felbontására azon az alapon kerül sor, hogy mindkét házastárs úgy véli, hogy a házasság helyrehozhatatlanul megromlott.

3 Melyek a házasság felbontásának jogkövetkezményei

3.1 a házasfelek közötti személyi jogi jogviszonyra (pl. a vezetéknévre) vonatkozóan?

Az elvált személy újra házasságot köthet, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthet. A házasság felbontása hatással lehet a volt házastárs vezetéknevének használatára. A volt házastárs kérheti a bíróságtól, hogy vonja vissza volt házastársának arra vonatkozó jogát, hogy használja a vezetéknevét. E kérelem feltétele, hogy annak alapos indokai legyenek, és hogy ne legyenek a házasságból született gyermekek.

3.2 a házasfelek vagyonának megosztására vonatkozóan?

A törvényes rendszer

A 2018. január 1-jétől alkalmazandó törvényes rendszer a korlátozott vagyonösszesítő rendszer (beperkte gemeenschap van goederen). Ez azt jelenti, hogy a vagyonközösség a házastársaknak a házasságkötés előtt meglévő közös eszközeire és tartozásaira, valamint a házastársak által a házasság alatt megszerzett eszközökre és tartozásokra korlátozódik. A házasságkötés előtt közösen szerzett, valamint a házasság alatt szerzett vagyontárgyak együttesen alkotják a közös vagyont (boedelmenging). A házasságkötést megelőzően vagy a házasság alatt keletkezett közös tartozásokat a házastársak közösen viselik, függetlenül attól, hogy melyik házastársnál keletkezett a tartozás. A hitelező a közös vagyon részét képező eszközökből is behajthatja a tartozást. Azok a vagyontárgyak és tartozások, amelyek a házasságkötést megelőzően csak az egyik házastárshoz tartoztak, nem képezik a közös vagyon részét, hanem továbbra is az érintett házastárs különvagyonába tartoznak. Az örökségek és az ajándékok szintén nem tartoznak a törvényes vagyonösszesítő rendszer körébe, függetlenül a megszerzésük időpontjától. A házasságkötés előtt és alatt öröklés és ajándékozás címén megszerzett vagyon az érintett házastárs különvagyona marad.

Azok a házastársak, akik a törvényben meghatározott korlátozott vagyonösszesítő rendszer bevezetése (azaz 2018. január 1.) előtt kötöttek házasságot, a teljes vagyonösszesítő rendszer hatálya alá tartoznak. Ebben az esetben főszabály szerint a házastársak által a házasságkötés előtt és alatt megszerzett összes vagyon a közös vagyon részét képezi. A közös vagyonba (boedelmenging) tartozik minden olyan vagyontárgy, amely az egyik házastárs tulajdonát képezi. Főszabály szerint a felek közösen felelnek a házasságkötés előtt vagy alatt keletkezett valamennyi tartozásért is, függetlenül attól, hogy azok melyik házastársnál keletkeztek. A hitelező a teljes közös vagyonból behajthatja a tartozást.

A vagyonközösség a korlátozott és a 2018. január 1-je előtt alkalmazandó teljes vagyonösszesítő rendszer esetében is megszűnik a házasság felbontásakor, azaz a házasság felbontását kimondó bírósági határozatnak az anyakönyvben történő rögzítésekor. Ettől az időponttól kezdve a közös vagyon nem létezik. A házasság felbontásakor a közös vagyont fel kell osztani. Meg kell állapítani, hogy melyik házastárs mire jogosult a közös vagyonból. Főszabály szerint mindkét házastárs a vagyon felére jogosult. A házastársak úgy dönthetnek, hogy eltérnek ettől a szabálytól, és a házasság felbontásával kapcsolatos egyezségben (echtscheidingsconvenant) vagy a vagyonmegosztáskor másként rendelkezhetnek.

Házassági vagyonjogi megállapodások

A házastársak a törvényes szabályozástól eltérő rendszert választhatnak azzal, ha a házasságkötés előtt vagy (ritkább esetben) a házasság alatt házassági vagyonjogi megállapodást kötnek. Ezek a megállapodások meghatározzák, hogy a házasság felbontása esetén milyen szabályokat kell alkalmazni a vagyonmegosztásra.

3.3 a házasfelek kiskorú gyermekeire vonatkozóan?

Felügyeleti jog

A házasság felbontását követően a szülők továbbra is közös felügyelettel rendelkeznek a gyermekek felett, ugyanúgy, ahogy a házasság fennállása során. Csak kivételes esetekben kérelmezhető, hogy a bíróság csak az egyik szülőnek biztosítson felügyeleti jogot. Az önálló felügyeleti jog iránti keresetet bármelyik szülő, vagy akár mindkettő benyújthatja. A szülői felügyeleti joggal nem rendelkező szülőnek láthatási joga van. Bármelyik vagy mindkét szülő kérheti a bíróságtól, hogy állapítsa meg a láthatás szabályait.

Gyermektartás

Ha a szülők a házasság felbontását követően továbbra is közös felügyeletet gyakorolnak, meg kell állapodniuk a gyermekgondozással kapcsolatos pénzügyi kérdésekben. Az erre vonatkozó szabályok megállapítására a bíróságot is felkérhetik. Amennyiben nem jutnak megállapodásra, a bíróság határozza meg a tartásdíj összegét. Ha az egyik szülő kizárólagos felügyeleti jogot kap, a bíróság kérelemre megállapítja, hogy a másik szülőnek milyen mértékben kell hozzájárulnia a gyermekgondozási költségekhez. Főszabály szerint a szülőknek maguknak kell intézkedniük a kifizetések teljesítésével kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban további információért tekintse meg a tartásdíjak beszedésével foglalkozó nemzeti hivatal (Landelijk Bureau Inning Onderhoudsbijdragen) honlapját.

3.4 a másik házasfél felé fennálló tartásdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozóan?

A házastársak közötti tartási kötelezettség a házasság felbontását követően is fennáll. A házasság felbontásáról szóló vagy valamely későbbi határozatában a bíróság a másik volt házastárs által fizetendő tartásdíjat ítélhet meg annak a volt házastársnak – ezen házastárs kérelmére –, akinek a jövedelme nem elegendő a megélhetési költségei fedezésére, és akitől észszerűen nem várható el, hogy ilyen jövedelemre tegyen szert. A tartásdíjat a bíróság a házasság felbontásáról szóló vagy egy későbbi határozatában állapíthatja meg. A tartásdíj összegének kiszámításakor a bíróság figyelembe veszi a tartásra jogosult volt házastárs szükségleteit és a másik volt házastárs pénzügyi eszközeit. Olyan nem pénzügyi tényezők is figyelembe vehetők, mint például a házasság időtartama vagy az, hogy a házastársak mennyi ideig éltek együtt. Ha a bíróság nem állapít meg határidőt a tartási kötelezettségre vonatkozóan, az 12 év elteltével megszűnik. A bíróság ezt a határidőt a tartást igénylő volt házastárs kérelmére meghosszabbíthatja, ha az adott volt házastárs pénzügyi nehézségekkel küzd. Ha a házasság rövid ideig (kevesebb mint 5 évig) tartott, és abból nem született gyermek, a tartásdíjfizetési kötelezettség időtartama főszabály szerint nem haladja meg a házasság időtartamát. Ha a házastársak vagy volt házastársak megállapodnak a tartásdíjfizetés tekintetében, a megállapodást a házasság felbontásáról szóló egyezségben rögzíthetik.

4 Mit jelent a gyakorlatban a „különválás” jogi fogalma?

A különválás (scheiding van tafel en bed) révén a házastársak anélkül vetnek véget az együttélésnek, hogy a házasságuk ténylegesen megszűnne. A különválás azoknak a házastársaknak állhat érdekében, akik külön kívánnak élni, és vállalják ennek jogkövetkezményeit, azonban továbbra is házasok szeretnének maradni, például vallási vagy pénzügyi okokból. A különválás lehetőséget kínál a házastársak békülésére. Ezenkívül a házasság felbontását megelőző köztes szakasz is lehet. A különválás akkor lép hatályba, amikor a bírósági határozatot bejegyzik a házassági vagyonjogi nyilvántartásba. A házasság felbontásához hasonlóan ennek is 6 hónapon belül kell megtörténnie.

5 Melyek a különválás feltételei?

A különválás egyetlen jogalapja a házasság helyrehozhatatlan megromlása.

6 Melyek a különválás jogkövetkezményei?

A különválásnak a házassági vagyonra, a gyermekek feletti felügyeleti jogra (a láthatási jogra), a tartásdíjra és a nyugdíjakra gyakorolt következményei megegyeznek a házasság felbontásának következményeivel. A házasság továbbra is fennmarad. A törvény értelmében a különvált házastársak nem örökölnek egymás után. Ha a különválást követően a házastársak úgy döntenek, hogy teljes mértékben külön kívánják folytatni az életüket, kérelmezhetik a házasság különválást követő felbontását. A különvált házastárs együtt élhet új élettársával, és új életet kezdhet, de nem köthet új házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot.

A házasság különválást követő felbontására irányuló egyoldalú kérelmet nem lehet akármikor benyújtani. Az egyoldalú kérelem csak 3 év elteltével nyújtható be; ezt az időtartamot a bíróság bizonyos esetekben 1 évre csökkentheti. A hároméves időszak a különválás nyilvántartásba vételének napján kezdődik. A házasság különválást követő felbontására irányuló közös kérelem esetén nincs várakozási idő. A házasság felbontása akkor lép hatályba, amikor a határozatot bejegyzik az anyakönyvbe.

7 Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma?

A házasság csak bírósági határozattal, kérelemre érvényteleníthető. A megkötött házasságot nem lehet a törvény erejénél fogva (automatikusan) érvényteleníteni. A házasság mindaddig érvényes marad, amíg nem érvénytelenítik. A jogszabályok rögzítik, hogy a házasság milyen okokból érvényteleníthető, és hogy ki nyújthat be erre irányuló kérelmet.

8 Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?

A házasság érvénytelenítése iránti kérelem a következőkön alapulhat:

a felek házassági akadály ellenére kötöttek házasságot (ilyen akadály a minimális életkorra vonatkozó követelmények betartásának elmulasztása, a kiskorú házasságkötéséhez történő hozzájárulás hiánya, a bigámia vagy a tiltott rokonsági fok);
kényszer vagy tévedés;
színlelt házasság;
az egyik házastárs mentális betegsége;
az anyakönyvvezető hatáskörének hiánya; vagy
elegendő számú tanú hiánya.

9 Melyek a házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei?

A házasság érvénytelenítése a házasságkötés időpontjára visszaható hatállyal bír. Ez azt jelenti, hogy a bíróság általi érvénytelenítését követően a házasságot úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna. Bizonyos esetekben kivételt lehet tenni ez alól az elv alól. Ebben az esetben az érvénytelenítés ugyanolyan következményekkel jár, mint a házasság felbontása. Az érvénytelen házasságból származó gyermekek például továbbra is mindkét szülővel családi kapcsolatban maradnak. Szintén kivételt képez a jóhiszemű házastárs esete, aki nem tudott a házasság érvénytelenségéről. Ezzel kapcsolatban lásd a házasság érvénytelenítésének a 8. kérdésnél felsorolt feltételeit. A jóhiszemű házastárs például tartásdíjat követelhet a másik házastárstól.

10 Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?

Hollandiában meglehetősen gyakran alkalmaznak közvetítést a házasság felbontásával kapcsolatos ügyekben. A mediátor és adott esetben a házastársak ügyvédjeinek segítségével a házastársak megállapodhatnak a házasság felbontásáról és annak következményeiről. A megállapodást a házasság felbontásáról szóló egyezségben rögzítik, amelyet írásba kell foglalni. Az egyezség olyan kérdésekre terjedhet ki, mint például a vagyonmegosztás, a tartási kötelezettségek és a gyermekgondozás. A bíróság a közvetítési eljárás során létrejött egyezséget belefoglalhatja a határozatába.

A Családjogi Ügyvédek és Házasság Felbontásával Foglalkozó Mediátorok Egyesületének (Vereniging van Familierechtadvocaten en Scheidingsbemiddelaars) tagjai a házasság felbontására és a tartásdíjfizetésre szakosodtak. Szakértelemmel rendelkeznek a házasság felbontásával összefüggő közvetítés és az ezzel együtt járó kérdések terén is. További információk a következő oldalon találhatók: https://www.verenigingfas.nl/.

11 Hol nyújtsam be a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen formai követelményeket kell betartanom, és milyen iratokat kell csatolnom a kérelemhez?

Kereset

A házasság felbontására irányuló eljárás minden esetben a bírósághoz benyújtott keresettel (verzoekschrift) indul. A keresetlevélben fel kell tüntetni a házastársak vezetéknevét és utónevét, valamint állandó lakóhelyét vagy tartózkodási helyét. Ha a házastársaknak kiskorú gyermekei vannak, ezeket az adatokat a gyermekek tekintetében is meg kell adni. A felperes járulékos rendelkezések (nevenvoorzieningen) elfogadását is kérheti a házasság felbontásával kapcsolatban. A bíróság többek között a következők tekintetében hagyhat jóvá járulékos rendelkezéseket:

a kiskorú gyermekekkel kapcsolatos felügyeleti jog és láthatási jog;
gyermektartás vagy a volt házastárs tartása;
a házassági vagyon megosztása vagy a házassági vagyonjogi megállapodásban megállapított rendszer megszüntetése;
a családi otthon használata; és
a nyugdíjak rendezése.

A felperes ügyvédjének a kerületi bírósághoz (rechtbank) kell benyújtania a keresetet. Ha a felperes Hollandiában él, a keresetet a felperes lakóhelye szerinti igazságszolgáltatási kerület bíróságához lehet benyújtani. Ha a felperes nem Hollandiában él, de a másik házastárs igen, a keresetet a másik házastárs lakóhelye szerinti igazságszolgáltatási kerület bíróságához kell benyújtani. Ha egyik házastárs sem él Hollandiában, a keresetet a Hágai Kerületi Bírósághoz kell benyújtani.

Milyen dokumentumokat kell csatolni?

mindkét házastárs esetében a népesség-nyilvántartásból származó eredeti (3 hónapnál nem régebbi) kivonatot, amelyben szerepel az érintett személy állampolgársága és családi állapota, valamint nem holland állampolgárok esetében a Hollandiába való beutazás időpontja; ha az egyik házastárs holland állampolgár, a másik pedig külföldi, a hollandiai letelepedés időpontját is közölni kell;
a kiskorú gyermekek születési anyakönyvi kivonatának (3 hónapnál nem régebbi) eredeti példányát;
a házassági anyakönyvi kivonat eredeti példányát (amely a házasságkötés helye szerinti önkormányzattól szerezhető be, és nem lehet 3 hónapnál régebbi); külföldön kötött házasság esetében elegendő az eredeti házassági anyakönyvi kivonat vagy egy régebbi kivonat is; és
ha kiskorú gyermekek is érintettek, nevelési tervet; a nevelési terv megállapítja a gyermekekre vonatkozó, a szülők által kölcsönösen elfogadott rendelkezéseket, és kitérhet a gyermekek mindennapi gondozására, oktatására, sporttevékenységeire, orvosi ellátására, a hétköznapoktól eltérő napokat – például a szüneteket vagy munkaszüneti napokat – érintő rendelkezésekre, a pénzügyekre és a gyakorlati feladatokra (ki hozza-viszi a gyermekeket).

12 Igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Ha a kérelmező részben vagy egészben nem tudja viselni az ügyvéd vagy a közvetítő költségeit, bizonyos feltételek mellett költségmentességre lehet jogosult. A Költségmentességi Tanács (Raad voor Rechtsbijstand) csak a nála bejegyzett közvetítőkön keresztül támogatja a költségmentességet. A jogosultsági feltételekre vonatkozó további információk megtalálhatók a következő oldalon: https://www.rvr.org/.

A határon átnyúló jogvitákkal kapcsolatban nyújtott költségmentességről szóló európai irányelvvel (HL L 26., 2003.1.31.) összhangban a költségmentességre való jogosultság a határon átnyúló jogvitákra is vonatkozik, ha a kérelmező Hollandián kívül, de az EU-n belül él. A költségmentesség iránti kérelmet a hágai Költségmentességi Tanácshoz kell benyújtani az irányelvben megállapított formanyomtatványon, amely minden tagállamban azonos formátumú. Szükség esetén a Költségmentességi Tanács segít a kérelmezőknek az ügyvéd megválasztásában. További információk a következő oldalon találhatók: https://www.rvr.org/.

Az EU-n kívül élő kérelmezők nemzetközi szerződésben vagy egyezményben rögzített, meghatározott körülmények esetén részesülhetnek Hollandiában költségmentességben. E tekintetben a következő nemzetközi szerződések relevánsak: a polgári eljárásról szóló hágai egyezmény (1954), a költségmentesség iránti kérelmek továbbításáról szóló európai megállapodás (1977) és az igazságszolgáltatáshoz való nemzetközi hozzáférésről szóló hágai egyezmény (1980). Ezek a szerződések olyan rendelkezést tartalmaznak, amely lényegében kimondja, hogy a szerződő államok állampolgárai valamennyi szerződő államban az adott állam állampolgárait megillető feltételekkel jogosultak költségmentességre. Ha Hollandiában ilyen eset merül fel, a kérelmező szokásos tartózkodási helye szerinti illetékes hatóságtól be kell szerezni a megfelelő anyagi fedezet hiányáról szóló igazolást (verklaring van onvermogen). E hatóság továbbítja azon ország illetékes hatósága részére a költségmentesség iránti kérelmet és az anyagi nehézségekről szóló igazolást, amelyik országban a peres fél költségmentességet igényelt. Ezt követően az említett ország megvizsgálja, hogy a kérelmező jogosult-e költségmentességre.

13 Van-e lehetőség fellebbezésre a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?

Igen, a házasság felbontásáról szóló határozat keltétől számított 3 hónapon belül fellebbezést lehet benyújtani a fellebbviteli bíróság (gerechtshof) hivatalához. A fellebbviteli bíróság határozata jogkérdésben általában megtámadható a Legfelsőbb Bíróságon (Hoge Raad der Nederlanden). A kérelmezőket ebben az esetben is ügyvédnek kell képviselnie.

14 Mit kell tennem, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozatot szeretnék e tagállamban elismertetni?

2022. augusztus 1. óta a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (átdolgozás) (a „Brüsszel IIb. rendelet”) alkalmazandó az uniós tagállamokban. Ez a rendelet hatályon kívül helyezte a „Brüsszel IIa. rendeletet“, azaz a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendeletet. A Brüsszel IIa. rendelet továbbra is alkalmazandó a 2022. augusztus 1. előtt indított eljárásokra, valamint a 2022. augusztus 1. előtt hivatalosan kiállított vagy nyilvántartásba vett közokiratokra és megállapodásokra, továbbá azokra a közokiratokra és megállapodásokra, amelyek az említett időpont előtt végrehajthatóvá váltak. A Brüsszel IIb. rendeletet alkalmazni kell a házasság felbontására, a különválásra és a házasság érvénytelenítésére. A rendelet szerint a többi tagállamban (Dánia kivételével) a házasság felbontására vonatkozóan hozott határozatokat Hollandiában külön eljárás nélkül elismerik (a 30. cikk (1) bekezdése). Hasonlóképpen nem szükséges külön eljárás a családi állapotra vonatkozó bejegyzések aktualizálásához, pl. ha a házassági anyakönyvi kivonatra rávezetik a házasság felbontására utaló megjegyzést.

Bármely érdekelt fél bírósági eljárást indíthat annak megállapítása érdekében, hogy el kell-e ismerni egy másik országból származó, a házasság felbontására vonatkozó határozatot. A Brüsszel IIb. rendelet több olyan okot is meghatároz, amely alapján megtagadható a házasság felbontásának elismerése. Például az elismerés nem lehet ellentétes a közrenddel. Azt is meg kell vizsgálni, hogy az alperest (azt a felet, akivel szemben a házasság felbontására irányuló eljárást megindították) megfelelően tájékoztatták-e az eljárásról. Maga a határozat azonban érdemben nem vizsgálható felül. A rendelet szerint a határozatot hozó tagállami bíróság a fél kérelmére (egy formanyomtatvány felhasználásával) tanúsítványt állít ki a határozatról. A tanúsítvány tartalmazza a határozat származási országára vonatkozó információkat, a felek adatait, azt, hogy a határozatot az alperes távollétében hozták-e, a határozat típusát – például a házasság felbontásáról vagy különválásról szóló határozat –, a határozathozatal napját, valamint azt, hogy melyik bíróság hozta meg a határozatot.

15 Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozat elismerését szeretném kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

Ha valamely érdekelt fél kifogást kíván emelni a házasság felbontásáról szóló külföldi határozat Hollandiában történő elismerésével szemben, az elismerés megtagadása iránti kérelmet nyújthat be a szokásos tartózkodási helye szerinti bírósági körzetben az ideiglenes intézkedés iránti eljárásokat lefolytató bírósághoz (voorzieningenrechter).

16 Mely jogszabályokat alkalmazza a bíróság olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem ebben a tagállamban élnek, vagy akiknek állampolgársága különböző?

2012. január 1-jén hatályba lépett a holland polgári törvénykönyv (Burgerlijk Wetboek) 10. könyve. A polgári törvénykönyv 10. könyve rögzíti az alkalmazandó jogot meghatározó kollíziós szabályokat.

A bíróságok főszabály szerint mindig a házasság felbontására vonatkozó holland jogot alkalmazzák, függetlenül a házastársak állampolgárságától és szokásos tartózkodási helyétől. Ha például a bontókeresetet olyan házasfelek nyújtják be Hollandiában, akik mindketten Hollandiában élő belga állampolgárok, automatikusan a házasság felbontására vonatkozó holland jog lesz irányadó. Ez a szabály csak abban az esetben nem érvényesül, ha a házastársak megválasztják, hogy melyik jog legyen alkalmazandó a házasság felbontására. Az azonos állampolgárságú házastársak kérhetik, hogy a házasság felbontására irányuló eljárás során a holland jog helyett a származási országuk jogát alkalmazzák. Például egy belga házaspár a házasság felbontására vonatkozó belga jog alkalmazását is választhatja.

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Last update: 12/12/2024