Költségmentesség

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

Spanyolországban az igazságszolgáltatás ingyenes közszolgáltatás. A szolgáltatás igénybevételéért nem kell díjat fizetni. A pereskedés azonban általában bizonyos költségekkel jár, amelyek főként a következőkből állnak:

1. az ügyvéd (abogado) és a bírósági képviselő (procurador) munkadíja;
2. a hirdetmények hivatalos lapokban való közzétételéből eredő költségek;
3. bizonyos fellebbezések benyújtásához szükséges letétek;
4. szakértők díjazása.

Általánosságban elmondható, hogy ezeket a költségeket az érintett félnek előre meg kell fizetnie. Az eljárás végén a Spanyolországban „költségfizetési végzésnek” (condena en costas) nevezett végzéssel a bíróságnak kell döntenie kell arról, hogy ki viseli végső soron ezeket a költségeket a „vesztes fizet” elv szerint.

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A spanyol Alkotmány 119. cikke szerint a költségmentesség olyan eljárás, amelynek révén különböző támogatásokat biztosítanak azok számára, akik igazolhatóan nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi eszközökkel; e támogatások elsősorban az ügyvéd és a bírósági képviselő díjai, a szakértői vélemények díjai és költségei, a biztosítékok és a bírósági illetékek stb. megfizetése alóli mentességet jelentik.

Konkrétan ezek a kifizetések az alábbiakra terjednek ki:

1. tárgyalást megelőző jogi tanácsadás;
2. az ügyvéd és a bírósági képviselő munkadíja; 
3. a hirdetmények hivatalos lapokban való közzétételéből eredő költségek;
4. bizonyos fellebbezések benyújtásához szükséges letétek;
5. szakértők díjazása.

Kizárólag a határokon átnyúló viták esetében a fenti jogosultságok az alábbiakkal egészültek ki (miután a 2005. július 18-i 16/2005. sz. törvény módosította a költségmentességről szóló törvényt (Ley de asistencia Jurídica Gratuita), amely ezáltal összhangba került a 2002/8/EK irányelvvel):

a) tolmácsolási szolgáltatások;

b) dokumentumok fordítása;

c) utazási költségek azokban az esetekben, amikor személyes megjelenésre van szükség;

d) ha a felek egyenlőségének biztosítása érdekében a bíróság így rendelkezik, ügyvédi védelem és bírósági képviselő általi képviselet, akkor is, ha az nem szükséges.

3 Milyen követelmények vonatkoznak a költségmentesség megadására?

Minden uniós polgár, aki bizonyítani tudja, hogy nem rendelkezik elegendő anyagi eszközzel (a határokon átnyúló jogviták esetében ez csak természetes személyekre vonatkozik).

a) Azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik jogszerűen tartózkodnak Spanyolországban, vagy akiknek jogát nemzetközi egyezmények ismerik el (pl. a gyermek jogellenes külföldre viteléről szóló egyezmények), ugyanolyan feltételek mellett részesülnek ebben a jogban, mint az uniós polgárok.

b) Foglalkoztatási ügyekben bármely alkalmazott személy, függetlenül állampolgárságától és anyagi helyzetétől.

c) Közhasznú egyesületek és alapítványok.

Büntető-, közigazgatási és előzetes közigazgatási eljárásokban azok a külföldi állampolgárok, akik bizonyítani tudják, hogy nem rendelkeznek elegendő anyagi eszközzel a pereskedéshez, még abban az esetben is, ha nem rendelkeznek jogszerű tartózkodási hellyel Spanyolországban.

A nemi alapú bűncselekmények, a terrorizmus és az emberkereskedelem áldozatai, valamint a kiskorúak és a szellemi fogyatékkal élők – amennyiben bántalmazás vagy rossz bánásmód áldozatai – a peres eljáráshoz szükséges anyagi eszközök meglététől függetlenül jogosultak a költségmentességre, és ez a jog az áldozat halála esetén kiterjed a túlélő családtagokra is, feltéve, hogy nem ők voltak az elkövetők.

Hasonlóképpen, függetlenül a pereskedéshez szükséges anyagi eszközök meglététől, költségmentességben részesülnek azok a személyek, akik baleset következtében olyan maradandó következményeket tudnak igazolni, amelyek teljesen megakadályozzák őket abban, hogy rendes munkájukat vagy foglalkozásukat végezzék, és akiknek más személyek segítségére van szükségük, amennyiben a jogvita tárgya az elszenvedett kár megtérítésére irányuló igény.

A munkaügyi bíróságokon a munkavállalók és a társadalombiztosítási rendszer kedvezményezettjei a bírósági eljárásokban való védekezéshez, anélkül, hogy bizonyítani kellene az anyagi forrásaik elégtelenségét.

Határokon átnyúló jogviták esetén ez a jog akkor szerezhető meg, ha az érintett személy bizonyítani tudja, hogy az eljárás költségei nem fedezhetők az adott személy lakóhelye szerinti tagállam és Spanyolország közötti megélhetési költségek közötti különbségek miatt.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

A költségmentesség minden típusú, akár vitatott, akár nem vitatott, 2 000 EUR-t meghaladó összegű eljárás esetén nyújtható, kivéve, ha az ügy tárgya ügyvédi közreműködést igényel, és kiterjed valamennyi eljárásra, az esetlegesen benyújtott fellebbezésekre és a határozatok végrehajtására.

A 2 000 EUR-nál kisebb összegű eljárásokban, ahol nincs szükség ügyvédi vagy bírósági képviselői szolgáltatásokra, költségmentesség akkor is igényelhető, ha a másik fél jogi képviselővel rendelkezik, vagy ha a bíró vagy a bíróság kifejezetten elrendeli a felek közötti egyenlőség biztosítását.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

Lehetőség van ideiglenes kirendelésre az ügyvédi kamara (Colegio de Abogados) által a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb 15 munkanapon belül, vagy bírósági végzés alapján.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

Az ügyvédi kamarák jogi tanácsadó szolgálatától (Servicio de orientación jurídica), a bírósági hivataloktól (Decanatos de los Juzgados) és a tartományi jogsegélybizottságoktól (Comisiones provinciales de Asistencia Jurídica Gratuita).

Az Általános Ügyvédi Tanács (Consejo General de la Abogacía Española) tartja fenn a polgárok részére a költségmentességgel (Justicia Gratuita) kapcsolatos internetes portált, ahol többek között lehetőség van a költségmentesség iránti kérelem kitöltésére, illetve annak ellenőrzésére, hogy teljesülnek-e a költségmentesség igénybevételéhez szükséges pénzügyi feltételek, bár a dokumentumokat és a kérelmet mindig az alábbiakban ismertetett módon kell benyújtani.

Hová kell benyújtani a kérelmet?

A költségmentesség iránti kérelmet a vonatkozó dokumentumokkal együtt az ügyvédi kamara jogi tanácsadó szolgálatánál kell benyújtani az alapeljárás helye szerinti bíróságon, vagy – amennyiben nem indult eljárás – a kérelmező lakóhelye szerinti bíróságon.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A következőkre vonatkozó dokumentumok:

1. Az érintett személy és családtagjainak pénzügyi helyzete;
2. Személyes és családi körülmények;
3. Az igénybe venni kívánt jogvédelem.

Konkrétabban a következő dokumentumok:

• Igazolás a társasági adó befizetéséről (Certificado de liquidación del Impuesto sobre Sociedades) (jogi személyek esetében).
• A közhasznúsági nyilatkozat vagy az alapítványi nyilvántartásba (Registro de Fundaciones) való bejegyzés fénymásolata (jogi személyek esetében).
• A kérelmező lakóhelye szerinti helyi hatóságok által kiállított igazolás az ingatlan tulajdonjogáról (Certificado de signos externos).
• A lakóhelyi bejelentés igazolása (Certificado de empadronamiento).
• Az INEM-től származó igazolás a munkanélküliség időtartamáról és az ellátások igénybevételéről.
• Igazolás az állami nyugdíj folyósításáról (Certificado de cobro de pensiones publicas).
• Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (Servicio Público de Empleo Estatal – SPEE) igazolása a munkanélküli ellátásban való részesülésről és annak időtartamáról.
• Egyéb (az állított tények bizonyítására szolgáló bármely dokumentum).

A kérelmezési folyamat felgyorsítása érdekében azonban az ügyvédi kamarák – kifejezett felhatalmazás esetén – a peres felek nevében több ilyen igazolást is igényelhetnek.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

A költségmentesség iránti kérelmet az ügyvédi kamara jogi tanácsadó szolgálatánál kell benyújtani az alapeljárás helye szerinti bíróságon, vagy – amennyiben nem indult eljárás – a kérelmező lakóhelye szerinti bíróságon. Ez utóbbi esetben a bíróságnak haladéktalanul továbbítania kell a kérelmet a területileg illetékes ügyvédi kamarának.

Ezeket a kamarákat jelölik ki a határokon átnyúló jogvitákban a kérelmeket átvevő hatóságként. Ilyen jogvitákban a kérelmet kiállító hatóság a kérelmező szokásos tartózkodási helye vagy lakóhelye szerinti ügyvédi kamara.

Az az európai polgár, akinek az állama részes fele a költségmentesség iránti kérelmek továbbításáról szóló európai megállapodásnak, az országa által a megállapodás végrehajtására kijelölt központi hatósághoz fordulhat.

A kérelmet az eljárás megindítása előtt, vagy ha a költségmentességet kérelmező fél az alperes, akkor a kereset megtámadása előtt kell benyújtani. Azonban mind a kérelmező, mind az alperes később költségmentességért folyamodhat, miután bizonyította, hogy pénzügyi körülményei megváltoztak.

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

Az ügyvédi kamara a következő ideiglenes határozatokat fogadhatja el:

a) Értesíti az érintett személyt, hogy a kérelemben hiányosságok vannak, amelyeket 10 napon belül ki kell javítani, ellenkező esetben a kérelmet lezárják.

b) A kérelmet befogadhatatlannak és megalapozatlannak nyilvánítja, és erről értesíti a költségmentességi bizottságot.

c) Megállapítja, hogy a kérelem megfelel a jogszabályi követelményeknek, amely esetben legfeljebb 15 napon belül ügyvédet rendel ki, és erről értesíti az illetékes bírósági képviselői kamarát (Colegio de Procuradores), hogy az 3 napon belül bírósági képviselőt jelölhessen ki. Az ügyvédi kamara továbbítja a kérelmet a költségmentességi bizottsághoz végső jóváhagyásra.

Ha az ügyvédi kamara 15 napon belül nem tud döntést hozni, a kérelmezőnek közvetlenül a költségmentességi bizottsághoz kell benyújtania kérelmét, amely az információk és dokumentumok ellenőrzése mellett haladéktalanul dönt az ügyvéd (abogado) és a bírósági képviselő (procurador) ideiglenes kirendeléséről.

A költségmentesség megadásáról vagy elutasításáról szóló végleges határozatot a költségmentességi bizottságnak az ügyirat kézhezvételétől számított legfeljebb 30 napon belül kell meghoznia. Ha 30 nap elteltével még mindig nem született döntés, az ügyvédi kamara és a bírósági képviselői kamara által elfogadott ideiglenes határozatokat megerősítik.

A határozatról három napon belül értesíteni kell a kérelmezőt, az ügyvédi kamarát, a bírósági képviselői kamarát és az eljáró bíróságot, illetve az eljáró bírót, ha az eljárás nem indult meg.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Ha Ön a felperes, a kérelmet az eljárás megindítása előtt az alapeljárásban eljáró bíróság székhelye szerinti ügyvédi kamarához vagy a felperes lakóhelye szerinti felsőbb bírósághoz kell benyújtania.

1. Ha Ön az alperes, a kereset megtámadása előtt kell benyújtania a kérelmet. Az alperes által benyújtott kérelem nem függeszti fel az eljárást; a bíróság azonban hivatalból vagy az érintett személy kérelmére elrendelheti az eljárás felfüggesztését a költségmentesség megítéléséről vagy elutasításáról szóló határozat meghozataláig.

Határokon átnyúló jogviták esetén, amelyekben költségmentességet kérnek egy másik tagállamban történő bírósághoz fordulás során, a kérelmet a kérelmező szokásos tartózkodási helye vagy lakóhelye szerinti ügyvédi kamarához is be lehet nyújtani (olyan spanyolországi lakosok esetében, akiket egy másik államban folyó jogvita érint).

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

Főszabály szerint az ügyvédet az ügyvédi kamara nevezi ki beosztás alapján. Lehetőség van azonban arra, hogy az érintett személy saját ügyvédet bízzon meg, feltéve, hogy az ügyvéd lemond arról a jogáról, hogy szolgáltatásaiért díjazásban részesüljön.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

Ez az alábbi költségeket fedezi:

1. tárgyalást megelőző jogi tanácsadás;
2. az ügyvéd és a bírósági képviselő munkadíja;
3. a hirdetmények hivatalos lapokban való közzétételéből eredő költségek;
4. bizonyos fellebbezések benyújtásához szükséges letétek;
5. szakértők díjazása;
6. a közjegyzői okiratok és az ingatlan- és kereskedelmi nyilvántartásokból származó tanúsítványok díjának 80%-os csökkentése.

Továbbá a határokon átnyúló jogviták esetében a tolmácsolási és dokumentumfordítási szolgáltatások, valamint az utazási költségek is beletartoznak, amennyiben az ügyben eljáró bíróság a személyes jelenlétet szükségesnek ítéli.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Amennyiben a jövedelem meghaladja a nemzeti minimálbér kétszeresét, de legfeljebb ötszörösét, a költségmentességi bizottság a kérelmező személyes és családi körülményei alapján kivételesen költségmentességet biztosíthat.

Figyelembe kell venni a kérelmező családi körülményeit, a gyermekek vagy az eltartott családtagok számát, a bírósági illetéket és az eljárás megindításából eredő egyéb költségeket, vagy más hasonló jellegű, objektíven értékelt költségeket, és minden esetben azt, ha a kérelmező a különleges kategóriába tartozó nagycsaládosok felmenő ági rokonának minősül.

Az előző bekezdésben meghatározottakkal azonos feltételek mellett költségmentesség nyújtható a kérelmező egészségi állapota alapján, valamint a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségéről, a megkülönböztetésmentességről és a fogyatékossággal élő személyek egyetemes hozzáférhetőségéről szóló, 2003. december 2-i 51/2003 törvény 1. cikkének (2) bekezdésében említett fogyatékossággal élő személyek, valamint az általuk eltartott személyek számára, amennyiben ezek a személyek a saját nevükben és érdekükben járnak el, feltéve, hogy ezek az eljárások a kivételes elismerésre okot adó egészségi állapothoz vagy fogyatékossághoz kapcsolódnak.

Ilyen esetekben az érintett költségmentességi bizottságnak kifejezetten meg kell határoznia, hogy a kérelmezőre mely, a 6. cikkben említett ellátások vonatkoznak.

A nem fedezett perköltségeket az érintett személynek kell viselnie, amíg a bíróság nem dönt a költségekről. Ha a másik felet kötelezik a költségek viselésére, akkor a részleges kedvezményezett tőlük fogja visszakapni az esetlegesen viselt perköltségeket.

A más uniós tagállamban lakóhellyel rendelkező polgárok esetében a fenti szabályt prudenciális módon, a lakóhely szerinti állam életszínvonalának figyelembevételével kell alkalmazni annak érdekében, hogy az a kérelmezőnek ne okozzon kárt.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

Ha a költségmentességhez való jogot egy jogvitában elismerték, az a jogvitával kapcsolatos valamennyi eljárásra és eseményre kiterjed, beleértve a végrehajtást is, ha az az elsőfokú ítélet meghozatalától számított két éven belül történik, valamint az ugyanabban a jogvitában hozott ítéletekkel szembeni valamennyi fellebbezésre, anélkül, hogy további kérelemre lenne szükség.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

A költségmentességet engedélyező határozat visszavonható, ha azt a kérelmező téves nyilatkozata, valótlansága vagy mulasztása folytán kapták meg.

A költségmentesség folyósítása megszűnhet, ha három éven belül javul annak a személynek a pénzügyi helyzete, akinek a költségmentességet nyújtották.

Mindkét esetben az általános szabály érvényesül: a költségeket az a fél viseli, aki elveszíti az ügyet.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A költségmentességről szóló határozat ellen a határozat közlésétől számított 10 napon belül a költségmentességi bizottsághoz fordulhat írásban. Az Ön fellebbezéséről az illetékes bíróság fog dönteni.

17 Felfüggeszti-e a költségmentesség iránti kérelem az elévülési időt?

A költségmentességről szóló törvény 16. cikke értelmében a kérelem főszabály szerint nem függeszti fel az eljárást. Annak elkerülése érdekében azonban, hogy a keresetindítási jogot, vagy a határidő lejárta miatt bármelyik féltől megtagadják a tárgyaláshoz való jogot, a bíróság hivatalvezetője hivatalból vagy a felek kérelmére elrendelheti a határidő felfüggesztését a költségmentesség megadásáról vagy elutasításáról szóló határozat meghozataláig, illetve az ügyvéd és a bírósági képviselő ideiglenes kijelöléséig azokban az esetekben, amikor a jogi képviselet kötelező vagy az igazságszolgáltatás érdekében szükséges, feltéve, hogy a kérelmet a polgári perrendtartásban meghatározott határidőkön belül nyújtották be.

Amennyiben a kérelmet az eljárás megindítása előtt nyújtják be, és a kereset az elévülési vagy lejárati idő lejárta miatt sérelmet szenvedhet, minden ilyen határidőt meg kell szakítani vagy fel kell függeszteni az ügyvéd, illetve – amennyiben kötelező – a kérelmező nevében a költségmentesség tárgyában eljáró bírósági képviselő ideiglenes kirendeléséig; továbbá amennyiben ilyen kijelölés nem lehetséges, amíg a költségmentesség iránti kérelem megítéléséről végleges közigazgatási határozatot nem hoznak.

Az elévülési idő újrakezdődik, amikor a kérelmezőt az ügyvédi kamara által ideiglenesen kijelölt ügyvédről értesítik, vagy, adott esetben, amikor a költségmentességi bizottság határozatot hoz a költségmentesség megítéléséről, de minden esetben a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.