Költségmentesség

1 Milyen költségekkel járnak a bírósági eljárások, és általában ki viseli őket?

A polgári perrendtartás (Zakon o parničnom postupku) 151. cikke előírja, hogy a perköltségek az eljárás során, illetve az azzal összefüggésben felmerült költségeket is magukban foglalják. E költségek közé tartoznak például a bizonyításfelvétel költségei, a bírósági illetékek, a közzétételi költségek, a bírák és bírósági leírók napidíja és utazási költségei, a felek bíróság előtti személyes megjelenésével összefüggő utazási költségei, és más hasonló költségek. A perköltségek szintén magukban foglalják az ügyvédi munka után fizetendő díjazást, valamint a jogszabályok alapján díjazásra jogosult egyéb személyeknek fizetendő díjakat.

A polgári perrendtartás 152. cikke alapján az egyes felek előre kötelesek fedezni az eljárási cselekményeik eredményeképpen felmerülő költségeket. Ha valamelyik fél bizonyításfelvételt javasol, a bíróság e felet végzésben kötelezi, hogy előre fizesse meg a bizonyításfelvétellel kapcsolatban felmerülő költségek fedezéséhez szükséges összeget. Annak eldöntése során, hogy végső soron ki viseli a perköltséget, a pernyertesség alapelve érvényesül. A polgári perrendtartás 154. cikkének első bekezdése ezért előírja, hogy a teljeskörűen pervesztes fél köteles megfizetni az ellenérdekű fél, valamint az ő oldalán beavatkozó fél részéről az eljárással összefüggésben felmerült költségeket. A pervesztes felet támogató beavatkozó maga viseli a cselekményeivel kapcsolatban felmerült költségeket. A polgári perrendtartás 154. cikkének második bekezdése alapján, ha a fél részlegesen pernyertes, a bíróság a költségek viseléséről a pernyertesség mértéke alapján dönt, figyelemmel a végső soron előterjesztett keresetben foglaltakra. Különös szabályok érvényesülnek abban az esetben, ha a perköltség az egyik félnek felróhatóan vagy az egyik felet érintő eseménnyel összefüggésben merül fel, ha az ítéletet vallomás alapján hozzák meg, ha a kérelmező eláll a keresetétől vagy lemond a követeléséről, illetve ha a perben a bíróság dönt és ha beavatkozók vesznek részt az eljárásban (a polgári perrendtartás 156–161. cikke).

2 Mit jelent pontosan a költségmentesség?

A költségmentességről szóló törvény (Zakon o besplatnoj pravnoj pomoći) szerint a költségmentesség a törvény előtti egyenlőség elérését, valamint azt a célt szolgálja, hogy Horvátország állampolgárainak és más személyeknek hatékony jogvédelmet és a bíróságokhoz és más közjogi hatóságokhoz egyenlő feltételek melletti hozzáférést biztosítson, összhangban a költségmentességről szóló törvénnyel.

A költségmentességet elsődleges vagy másodlagos költségmentesség formájában biztosítják.

Az elsődleges költségmentesség körébe tartoznak a következők:

• általános jogi tájékoztatás,
• jogi tanácsadás,
• közjogi intézményekhez, az Emberi Jogok Európai Bíróságához, továbbá nemzetközi szerződések és a szervek működését szabályozó rendelkezések alapján létrejött nemzetközi szervezetekhez benyújtandó beadványok készítése,
• képviselet a közjogi szervek előtti eljárásokban,
• jogi segítségnyújtás a jogvita peren kívüli, egyezség útján történő rendezése során.

Az elsődleges költségmentességet a megyei közigazgatási szervek és Zágráb város illetékes közigazgatási szerve (a továbbiakban: igazgatási szervek), engedélyezett egyesületek és jogklinikák nyújtják. Az elsődleges költségmentesség során a közigazgatási szervek jogosultak általános jogi tájékoztatást és jogi tanácsadást nyújtani, valamint beadványokat készíteni.

A másodlagos költségmentesség körébe az alábbiak tartoznak:

• jogi tanácsadás,
• írásbeli beadványok megfogalmazása a munkavállalók jogainak védelmét célzó eljárásokban a munkáltató előtt,
• írásbeli beadványok benyújtása a bírósági eljárás során,
• képviselet a bírósági eljárásokban,
• jogi segítségnyújtás a jogvita egyezséggel történő békés rendezése során.

A másodlagos költségmentességet ügyvédek biztosítják.

A másodlagos költségmentesség körébe az alábbiak szintén beletartoznak:

• a perköltségek megfizetése alóli mentesség
• a bírósági illetékek megfizetése alóli mentesség.

3 Jogosult vagyok-e költségmentességre?

Az alábbi személyek jogosultak költségmentességre:

• horvát állampolgárok;
• horvát állampolgársággal nem rendelkező, a Horvát Köztársaságban a törvény szerint felelős felnőtt kísérete nélkül talált gyermekek;
• az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek a kölcsönösségi feltétel teljesülése esetén, vagy az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek;
• az ideiglenes védelem alá eső külföldiek;
• a jogellenesen itt tartózkodó külföldiek vagy a rövidtávú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek az olyan eljárásokban, amelyek a kitoloncolásról vagy a visszaküldésről szóló határozat meghozatalára irányulnak;
• a menedékkérők, a kiegészítő védelem alá eső külföldiek, valamint a családtagjaik, ha jogszerűen tartózkodnak Horvátország területén, az olyan eljárásokban, amelyekben valamely különös jogszabály nem biztosít költségmentességet.

Rendszerint az alábbi vagyoni feltételeket kell teljesíteni a másodlagos költségmentesség engedélyezéséhez:

1. a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek összes havi jövedelme nem haladhatja meg a háztartásban élő személyenként a költségvetési alapot (441,44 EUR); és
2. a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek tulajdonában álló vagyon teljes értéke nem haladhatja meg a költségvetési alap hatvanszorosát (26 486,40 EUR).

A másodlagos költségmentességet a pénzügyi helyzet meghatározása nélkül nyújtják, ha a kérelmező:

1. tartási jogosultság érvényesítésére irányuló eljárásban részt vevő gyermek;
2. erőszakos bűncselekmény sértettje, és olyan eljárásban vesz részt, amely a bűncselekménnyel okozott kár megtérítéséhez való jog érvényesítésére irányul;
3. a szociális jóléti rendszer szerinti jogok gyakorlását szabályozó különös rendelkezéseknek megfelelően támogatási juttatásra jogosult személy, vagy
4. a horvát honvédő háború veteránjai és a családtagjaik jogairól szóló törvény (Zakon o pravima hrvatskih branitelja iz Domovinskog rata i članova njihovih obitelji) vagy a katonai és polgári hadirokkantak védelméről szóló törvény (Zakon o zaštiti vojnih i civilnih invalida rata) alapján ellátásra jogosult.

Költségmentesség határokon átnyúló jogvita esetén is engedélyezhető. A határokon átnyúló jogvita olyan jogvita, amelyben a költségmentességet kérelmező személy állandó lakóhelye vagy lakóhelye az Európai Unió olyan tagállamában található, amely nem azonos azzal a tagállammal, amelyben a bíróság eljár, vagy ahol az ítéletet végre kell hajtani.

Határokon átnyúló jogvita esetén a költségmentességet polgári és kereskedelmi jogi ügyekben, valamint közvetítői eljárás, peren kívüli egyezséggel összefüggő eljárás, közokirat végrehajtása során, valamint az ezen eljárásokban nyújtott jogi tanácsadással összefüggésben engedélyezik. A határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentességre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók az adóügyi, vámügyi és egyéb közigazgatási eljárásokban.

A határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentesség kérelmezőjének a költségmentességet abban az esetben engedélyezik, ha teljesíti a költségmentességről szóló törvényben előírt feltételeket. Kivételes esetben a költségmentességről szóló törvényben foglalt jogosultsági feltételeket nem teljesítő kérelmezőnek is engedélyezik a költségmentességet, ha igazolja, hogy a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerinti tagállam és Horvátország közötti eltérő megélhetési költségek miatt nem képes megfizetni az eljárás költségeit.

4 Minden típusú eljárásra vonatkozik a költségmentesség?

Az elsődleges jogi segítségnyújtás minden esetben igénybe vehető:

• ha a kérelmező nem rendelkezik a joga érvényesítéséhez szükséges ismeretekkel és képességekkel,
• ha a kérelmező nem kapott költségmentességet külön rendeletek alapján,
• ha a benyújtott kérelem nem nyilvánvalóan alaptalan, és
• ha a kérelmező anyagi körülményei olyanok, hogy a szakmai költségmentesség fizetése veszélyeztetheti a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek megélhetését.

Az ügyvédek által nyújtott másodlagos költségmentesség, valamint a perköltség megfizetése alóli mentesség az alábbi eljárástípusokban adható:

• dologi jogokkal kapcsolatban, kivéve az ingatlan-nyilvántartási eljárásokat,
• a munkaügyi eljárásokkal összefüggésben,
• családi kapcsolatokkal összefüggésben, kivéve a házasság közös megegyezéssel történő felbontására irányuló eljárást, amelyben a házastársaknak nincs közös kiskorú gyermekük vagy örökbefogadott gyermekük, illetve olyan gyermekek, akik felett nagykorúvá válásuk után szülői felügyeletet gyakorolnak,
• végrehajtási és biztosítéki eljárások, amelyek a követelések kényszerbehajtására vagy biztosítására irányuló olyan eljárásokból erednek, amelyekben a költségmentességről szóló törvény rendelkezései alapján költségmentesség nyújtható,
• a jogvita egyezség útján történő rendezése,
• kivételes esetben valamennyi olyan egyéb közigazgatási és polgári bírósági eljárásban, amelyben a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek speciális életkörülményei a költségmentességről szóló törvény alapvető célkitűzésével összhangban azt indokolják.

Az ügyvédek által biztosított másodlagos költségmentesség az alábbi feltételek mellett engedélyezhető a fenti eljárásokban:

• ha az eljárás összetettebb jellegű,
• ha a kérelmező nem képes önmagát képviselni,
• a kérelmező anyagi körülményei olyanok, hogy a hivatásos jogi segítségnyújtás költségeinek kifizetése veszélyeztetné a kérelmező vagy háztartása tagjainak megélhetését, a költségmentességről szóló törvény 14. cikkében meghatározott különös feltételeknek megfelelően,
• ha nem zaklató jellegű peres eljárásról van szó,
• ha a kérelem benyújtásának napjától számított hat hónapban a kérelmező kérelmét szándékosan téves információk alapján nem utasították el, és
• ha a kérelmező nem kapott költségmentességet külön rendeletek alapján.

Az eljárási költségek alóli mentesség bármely bírósági eljárásban (polgári jogi és közigazgatási jogvita) engedélyezhető, ha a kérelmező anyagi körülményei olyanok, hogy az eljárási költségek megfizetése veszélyeztetheti a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek megélhetését, amennyiben teljesülnek a költségmentességről szóló törvény 14. cikkében előírt különös feltételek. A döntéshozatal során különösen figyelembe veszik a mentességi kérelem tárgyát képező eljárásban felmerülő eljárási költségek összegét.

5 Szükség esetén igénybe vehető különleges eljárás?

A közigazgatási szerv a másodlagos költségmentesség iránti kérelem felől annak benyújtásától számított 15 napon belül határoz. Ha a kérelmező a vonatkozó határidő lejártára tekintettel elveszítheti valamely eljárási cselekmény megtételéhez való jogát, amellyel összefüggésben a kérelmét előterjesztette, a közigazgatási szervnek a kérelem tárgyában rövidebb időn belül kell határoznia, hogy lehetővé tegye az eljárási cselekmény határidőben történő elvégzését.

6 Hol szerezhetem be a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványát?

Az elsődleges költségmentesség iránti eljárás az elsődleges költségmentesség szolgáltatójának (felhatalmazott szervezet, jogklinika vagy közigazgatási szerv) közvetlen megkeresésével kezdeményezhető, és ehhez nem szükséges kitölteni egy speciális kérelmezési formanyomtatványt.

A másodlagos költségmentesség iránti eljárás megindításához az előírt formanyomtatványon be kell nyújtani a költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet az illetékes közigazgatási szervhez. A költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványa beszerezhető a közigazgatási szervektől, valamint a közigazgatási szervek és az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról.

A határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentesség iránti kérelmet, valamint a határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentesség iránti kérelem továbbítására irányuló kérelmet a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK tanácsi irányelv alapján a költségmentesség iránti kérelem benyújtásához használandó formanyomtatvány kidolgozásáról szóló 2004. november 9-i 2004/844/EK bizottsági határozatban, valamint a 2003/8/EK tanácsi irányelv alapján a költségmentesség iránti kérelem továbbításához használandó formanyomtatvány kidolgozásáról szóló 2005 augusztus 26-i 2005/630/EK bizottsági határozatban előírt formanyomtatványokon kell benyújtani, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdettek.

Határokon átnyúló jogvita esetén a formanyomtatványt és a kísérő dokumentumokat horvát nyelvre lefordítva kell benyújtani. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítják.

7 Mely dokumentumokat kell benyújtani a költségmentesség iránti kérelem nyomtatványával együtt?

A kérelemnek az illetékes közigazgatási szervhez történő benyújtásakor ahhoz mellékelni kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek írásbeli hozzájárulását, amelyben engedélyezik a teljes jövedelmükre és vagyonukra vonatkozó összes adathoz való hozzáférést, és amelyben a kérelmező megerősíti, hogy a megadott információk pontosak és teljes körűek.

A családon belüli erőszak áldozata a jövedelemre és vagyonra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést engedélyező hozzájáruló nyilatkozatot csak maga után nyújtja be. A háztartás tagja, aki az eljárásban alperesként vesz részt, vagy akinek az érdekei a kérelmező érdekeivel ellentétesek, nem nyújt be hozzájáruló nyilatkozatot.

A határokon átnyúló jogvitában biztosított költségmentesség iránti kérelem formanyomtatványához csatolni kell a kérelemről való döntéshozatalhoz szükséges releváns dokumentációt.

8 Hová kell benyújtanom a költségmentesség iránti kérelmemet?

Az elsődleges költségmentesség iránti eljárás az elsődleges költségmentesség szolgáltatójának (felhatalmazott szervezet, jogklinika vagy közigazgatási szerv) közvetlen megkeresésével kezdeményezhető, amelyhez nem szükséges külön kérelmet benyújtani, a másodlagos költségmentesség iránti eljárás megindításához pedig a kérelmet ahhoz az illetékes közigazgatási szervhez kell benyújtani, amelynek a területén a kérelmező állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye található.

Az a kérelmező, akinek az állandó lakóhelye vagy a tartózkodási helye az Európai Unió valamelyik tagállamában található, és a Horvát Köztársaság valamely bírósága előtt határokon átnyúló jogvitában költségmentességet kérelmez, a költségmentesség iránti kérelmét Horvátország Igazságügyi és Közigazgatási Minisztériumához (fogadó hatóság) köteles benyújtani.

Az a fél, akinek az állandó lakóhelye vagy a tartózkodási helye a Horvát Köztársaságban található, és az Európai Unió valamely másik tagállamának bírósága előtt határokon átnyúló jogvitában költségmentességet kérelmez, az állandó lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint felelős hivatalnál köteles benyújtani a kérelmét.

9 Hogyan tudhatom meg, hogy jogosult vagyok-e költségmentességre?

A másodlagos költségmentességet a költségmentességhez való jog gyakorlására vonatkozó feltételeket teljesítő kérelmezőnek a költségmentességet engedélyező határozat meghozatalával engedélyezik. A közigazgatási szerv a kérelemről annak benyújtásától számított 15 napon belül határoz.

10 Mit kell tennem, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A költségmentességről szóló határozat magában foglalja az ahhoz való jogot, hogy bizonyos típusú és fokú eljárások tekintetében a másodlagos költségmentesség néhány vagy valamennyi formáját igénybe vegyék. A fent említett határozat tartalmazza a költségmentesség kedvezményezettjének személyes adatait, a jogkérdés rövid leírását, amellyel összefüggésben a költségmentességet engedélyezték, a jóváhagyott költségmentesség formáját és hatályát, annak az ügyvédnek az adatait, aki a költségmentességet biztosítani fogja, valamint a határozat szempontjából releváns egyéb adatokat.

Ha a kérelmező az eljárási költségek alóli mentesség formájában megvalósuló költségmentesség iránti kérelmet nyújt be, a keresetben vagy a bírósági eljárás során foganatosított egyéb eljárási cselekmény során köteles tájékoztatni a bíróságot az eljárási költségek alóli mentesség iránt benyújtott kérelemről, és legkésőbb a kereset előterjesztésétől vagy a bíróság előtti eljárás során tett egyéb eljárási cselekmény időpontjától számított hat hónapon belül be kell nyújtania az eljárási költségek alóli mentesítéséről szóló határozatot.

11 Ki választja meg az ügyvédemet, ha jogosult vagyok költségmentességre?

A másodlagos költségmentességet engedélyező határozat rendelkezik az ügyvédről is, aki a költségmentességet biztosítani fogja a kedvezményezettnek. A költségmentesség kedvezményezettjének a határozatot be kell nyújtania a határozatban megjelölt ügyvédhez. Kivételes esetben a közigazgatási szerv a kedvezményezett számára másik ügyvédet rendel ki, akinek az előzetes hozzájárulását csatolni kell a költségmentesség iránti kérelemhez.

12 Az eljárás minden költségére kiterjed a költségmentesség?

A fentiekben előadottak szerint a költségmentesség engedélyezéséről szóló határozat magában foglalja az ahhoz való jogot, hogy bizonyos típusú és fokú eljárások tekintetében a másodlagos költségmentesség néhány vagy valamennyi formáját igénybe vegyék. A költségmentességet engedélyező határozat alapján a kedvezményezett teljes körű vagy részleges mentességet élvezhet az ügyvédi/meghatalmazotti díjak, a perköltségek (mentesség a tanúkkal, tolmácsokkal, szakértőkkel, a vizsgálatokkal és a bírósági közzététellel kapcsolatos költségek megelőlegezése alól) és a bírósági illetékek megfizetése alól.

Teljes körű költségmentességet engedélyeznek, ha a kérelmező a szociális jóléti rendszer által biztosított jogok gyakorlását szabályozó különös rendelkezések alapján támogatási juttatás, azaz a horvát honvédő háború veteránjai és a családtagjaik jogairól szóló törvény, vagy a katonai és polgári hadirokkantak védelméről szóló törvény szerinti ellátásokra való jogosultság kedvezményezettje, vagy ha a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek teljes jövedelme a háztartásban élő személyenként nem haladja meg a költségvetési alap havi összegének 50 %-át.

Ha a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek teljes jövedelme úgy növekszik, hogy ezáltal annak összege a háztartásban élő személyenként meghaladja a költségvetési alap havi összegének 50 %-át, a költségmentesség összegét úgy csökkentik, hogy minden 10 %-os növekedés a költségmentesség összegének 10 %-os csökkenését vonja maga után, a költségmentesség összege azonban nem lehet kevesebb a költségmentesség tekintetében megállapított költségek 50 %-ánál.

Ha a költségmentességet csak részlegesen engedélyezték, a kérelmező fellebbezést nyújthat be az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztériumhoz a határozatnak a költségmentességet megtagadó részével szemben. Az ilyen fellebbezésnek a költségmentesség megítélt összegének felhasználására nincs halasztó hatálya. Az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium fellebbezést elutasító határozatával szemben közigazgatási eljárás kezdeményezhető.

13 Ki viseli az egyéb költségeket, ha csak korlátozott mértékű költségmentességre vagyok jogosult?

Ha a költségmentességet csökkentett összegre engedélyezték, a költségek fennmaradó részét a költségmentesség kedvezményezettje viseli. Mindazonáltal ha a költségmentesség kedvezményezettje pernyertes lesz, a bíróság elrendeli, hogy a másik fél térítse meg az eljárás költségeit ennek a félnek.

14 A fellebbezésekre is kiterjed a költségmentesség?

A költségmentesség iránti kérelemben a polgári eljárás mindkét szakaszára kérni lehet a költségmentesség engedélyezését. A rendkívüli jogorvoslat előkészítése iránt speciális kérelmet kell benyújtani, és az adott jogi aktusra vonatkozóan konkrét határozatot bocsátanak ki.

15 Megvonható-e a költségmentesség az eljárás befejezése előtt (vagy visszavonható-e akár az eljárás lezárása után)?

Ha az eljárás során a költségmentesség kedvezményezettjének és a vele egy háztartásban élő személyeknek az anyagi helyzete oly mértékben javul, hogy amennyiben ilyen anyagi helyzetben lettek volna a kérelem benyújtásakor, az kihatással lett volna a kérelmező költségmentességhez való jogára és a költségmentesség terjedelmére, az illetékes közigazgatási szerv a költségmentességről szóló határozatot részben vagy egészben visszavonja. A költségmentesség kedvezményezettje köteles tájékoztatni a közigazgatási szervet az anyagi helyzetében bekövetkező bármely javulásról az arról való tudomásszerzésétől számított nyolc napon belül. A költségmentesség kedvezményezettje fellebbezést nyújthat be az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztériumhoz a költségmentességet engedélyező határozatot visszavonó határozattal szemben annak kézhezvételétől számított 15 napon belül. Az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium határozatával szemben közigazgatási eljárás kezdeményezhető.

16 Megtámadhatom-e a költségmentesség elutasítását?

A költségmentesség kérelmezője vagy kedvezményezettje fellebbezéssel élhet a közigazgatási szerv költségmentesség iránti kérelmet elutasító határozatával szemben, vagy a határozatának a költségmentesség teljes körű engedélyezését elutasító részével szemben a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. Az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium a fellebbezés tárgyában az érvényes fellebbezés átvételétől számított nyolc napon belül határoz. Az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium határozatával szemben közigazgatási eljárás kezdeményezhető.

További információk:

Az Igazságügyi, Közigazgatási és Digitális Átalakítási Minisztérium honlapja: https://pravosudje.gov.hr/besplatna-pravna-pomoc/6184

Költségmentességről szóló törvény (Narodne novine (NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye) 143/13. és 98/19. szám)

Polgári perrendtartás (NN 53/91., 91/92., 58/93., 112/99., 88/01., 117/03., 88/05., 02/07., 84/08., 96/08., 123/08., 57/11., 148/11. szám – egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 25/13., 89/14., 70/19., 80/22., 114/22. és 155/23. szám). 

17 Felfüggeszti-e a költségmentesség iránti kérelem az elévülési időt?

A költségmentességről szóló törvény szerint a költségmentesség iránti kérelem benyújtása nem szakítja meg az elévülési időt.