Családjogi közvetítői eljárás | Európai igazságügyi portál

KÖZVETÍTÉS

A kötelező tanácsadás és családjogi közvetítői eljárás területét Horvátországban a családjogi törvény szabályozza (Obiteljski zakon) (Narodne Novine [NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye] 103/15., 98/19., 47/20., 49/23. – a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságának [Ustavni sud Republike Hrvatske] határozata – és 156/23. sz.).

A kötelező tanácsadás a családtagok segítése abban, hogy a családi kapcsolatokról megállapodásra jussanak, miközben különös figyelmet fordítanak a gyermeket érintő családi kapcsolatok védelmére, valamint a megállapodás elmaradásának és a gyermek személyiségi jogait eldöntő bírósági eljárás megindításának jogi következményeire. A kötelező tanácsadást a Horvát Szociális Munka Intézet (Hrvatski zavod za socijalni rad) a gyermek állandó vagy ideiglenes lakóhelye, illetve a házastársak vagy házasságon kívüli élettársak utolsó közös állandó vagy ideiglenes lakóhelye szerint illetékes kirendeltségének szakértői csoportja végzi. A családjogi törvény értelmében a végrehajtási és biztosítási eljárás megindítása előtt nem kell kötelező tanácsadást lefolytatni. A családtagok személyesen és meghatalmazott nélkül vesznek részt a kötelező tanácsadáson.

Kötelező tanácsadásra sor kerül: 1. a közös kiskorú gyermeket nevelő házastársak közötti házassági bontóper megindítása előtt; és 2. a szülői felügyeleti jog gyakorlására és a gyermekkel való személyes kapcsolatra irányuló egyéb bírósági eljárás megindítása előtt. A házasság felbontására irányuló eljárás megindítását megelőzően nem kerül sor kötelező tanácsadásra azon házastárs vagy mindkét házastárs esetében, akik: 1. a szerződéskötési képességüktől meg vannak fosztva, ha még szakértői segítséggel sem képesek megérteni az eljárás értelmét és következményeit; 2. ítélőképességükben korlátozottak vagy 3. ismeretlen állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkeznek.

A kötelező tanácsadást az egyik fél kérelmére kezdeményezik, amelyet írásban vagy szóban a Horvát Szociális Munka Intézethez nyújtanak be. A kötelező tanácsadás iránti kérelem kézhezvételét követően a Horvát Szociális Munka Intézet köteles találkozót kitűzni és összehívni a feleket. Ettől eltérően azonban ha a Horvát Szociális Munka Intézetnek kapcsolati erőszakról van tudomása, vagy úgy ítéli meg, hogy az adott körülmények között a közös találkozó nem lenne célravezető, vagy ha azt bármely fél megalapozottan kéri, a felekkel külön időpontot kell egyeztetni, és külön beszélgetést kell lefolytatni.

A kötelező tanácsadási eljárás befejezését követően a Horvát Szociális Munka Intézet jelentést készít, amelyben a következőket rögzíti: 1. kik vettek részt az eljárásban; 2. az egyes felek hajlandósága a jogvita békés úton történő rendezésére; 3. ki szeretne bírósági eljárást indítani; 4. a házasság felbontására irányuló eljárás megindítását megelőző kötelező tanácsadás esetén az, hogy a házaspár tisztában van-e annak jogi következményeivel, ha nem tudnak megállapodni, azaz ha nem állapodnak meg a közös szülői felügyeletről; és 5. a kapcsolati erőszakkal kapcsolatos állítások, ha vannak ilyenek.

A kötelező tanácsadási eljárásról szóló jelentés a tanácsadás befejezésének időpontjától számított hat hónapig érvényes.

A családjogi közvetítői eljárás olyan eljárás, amelyben a családtagok önkéntesen vesznek részt.

A családjogi közvetítői eljárás olyan eljárás, amelynek során a felek egy vagy több családjogi közvetítő segítségével megpróbálják a családi vitát megegyezéssel megoldani.

A családjogi közvetítő a családjogi közvetítők nyilvántartásába bejegyzett, pártatlan és speciálisan képzett személy. A családjogi közvetítői eljárás fő célja a közös szülői felügyeletre vonatkozó terv és a gyermekkel kapcsolatos egyéb megállapodások elérése. E cél elérése mellett a családjogi közvetítői eljárás során a felek a vagyonnal és egyéb kérdésekkel kapcsolatos bármely más kérdésben is megállapodhatnak.

Családjogi közvetítői eljárásra nem kerül sor: 1. ha bármely fél kapcsolati erőszakra hivatkozik; 2. ha az egyik vagy mindkét házastársat megfosztották az ügyleti képességétől, és szakértői segítséggel sem képes megérteni az eljárás értelmét és jogi következményeit; 3. ha az egyik vagy mindkét házastárs ítélőképessége csökkent; és 4. ha bármely házastárs ideiglenes vagy állandó lakóhelye ismeretlen.

Családjogi közvetítői eljárás a bírósági eljárástól függetlenül a bírósági eljárás megindítását megelőzően, az eljárás során vagy annak befejezése után is végezhető. A családjogi törvény értelmében a végrehajtási és biztosítéki eljárás megindítását megelőzően nem kerül sor családjogi közvetítői eljárásra. Ettől eltérően a bíróság a gyermekkel való személyes kapcsolat gyakorlása céljából indított végrehajtási eljárás során javasolhatja a feleknek, hogy vegyenek részt családjogi közvetítői eljárásban. Így a bíróság a felek meghallgatását követően és az ügy körülményeinek figyelembevételével harminc napra elhalaszthatja a végrehajtást, és elrendelheti, hogy egy szakmailag felkészült személy beszéljen a gyermekkel, vagy javasolhatja a feleknek, hogy a vita megállapodás útján történő rendezése érdekében vegyenek részt családjogi közvetítői eljárásban; szükség esetén a bíróság határozatot hozhat, amelyben részletesebben meghatározza a személyes kapcsolat gyakorlását a szakmailag felkészült személlyel folytatott beszélgetés vagy a családjogi közvetítői eljárás során, de a bíróság nem jár el így, ha a családjogi közvetítői eljárást sikertelenül kísérelték meg, vagy ha sürgős intézkedésre van szükség.

A családjogi közvetítő és a családjogi közvetítői eljárás folyamatában részt vevő más személyek kötelesek a családjogi közvetítői eljárás során tudomásukra jutott bizalmas információkat és adatokat harmadik személyekkel szemben megőrizni, kivéve: 1. ha az információ közlése a megállapodás lefolytatása vagy végrehajtása céljából szükséges; vagy 2. ha az információ közlése olyan gyermek védelme érdekében szükséges, akinek a jóléte veszélyben van, vagy egy személy mentális és fizikai integritásának súlyos megsértése veszélyének elhárítása érdekében. A családjogi közvetítő köteles tájékoztatni a feleket a titoktartási elv hatályáról.

A családjogi közvetítői eljárás során elért megállapodás tekintetében a családjogi törvény előírja, hogy a közös szülői felügyeletre vonatkozó tervet vagy a családjogi közvetítői eljárás során elért egyéb megállapodásokat írásban kell elkészíteni, és valamennyi félnek alá kell írnia, valamint hogy azok végrehajtható okirattal egyenértékűek lesznek, ha a bíróság a felek javaslatára nemperes eljárásban jóváhagyja azokat.

Ha a felek nem jutnak megállapodásra a közös szülői felügyelet tervéről vagy más vitás családi kapcsolatról, a családjogi közvetítő a családjogi közvetítői eljárás folyamatának felfüggesztéséről szóló jelentésben jelzi, hogy mindkét fél aktívan részt vett-e benne. A családjogi közvetítői eljárás felfüggesztéséről szóló jelentést kézbesítik a résztvevőknek. A családjogi közvetítő a családjogi közvetítői eljárás felfüggesztéséről szóló jelentést átadja annak a bíróságnak, amely a családjogi közvetítői eljárás lefolytatása miatt az eljárást felfüggesztette.

Abban az esetben, ha a bírósági eljárás során a felek közös megegyezéssel javasolják a vita családjogi közvetítői eljárás útján történő rendezését, a bíróság felfüggesztheti az eljárást, és ebben az esetben három hónapos határidőt állapít meg, amelyen belül a felek megkísérelhetik a vita családjogi közvetítői eljárás útján történő rendezését. Abban az esetben, ha a bíróság a bírósági eljárás során úgy ítéli meg, hogy lehetőség van a családi jogvitában konszenzusos megállapodásra jutni, szintén javasolhatja a feleknek a családjogi közvetítői eljárást. Ha a felek beleegyeznek a családjogi közvetítői eljárásba való belépésbe, a bíróság felfüggeszti az eljárást, és három hónapos határidőt állapít meg, amelyen belül a felek megkísérelhetik a vita családjogi közvetítői eljárás keretében történő rendezését. Ha a feleknek a bíróság által a családjogi közvetítői eljárás lefolytatására megállapított három hónapos határidőn belül nem sikerül a vitát családjogi közvetítői eljárás keretében rendezniük, vagy ha a felek a határidő lejárta előtt a bírósági eljárás folytatását javasolják, a bíróság folytatja az eljárást. Mielőtt a bíróság az eljárás felfüggesztéséről dönt, köteles felmérni, hogy a felfüggesztés helyénvaló-e, tekintettel a sürgős intézkedés szükségességére olyan ügyekben, amelyekben a gyermek jogairól és érdekeiről döntenek.

A családjogi közvetítői eljárás során a családjogi közvetítő köteles tájékoztatni a résztvevőket arról, hogy ügyelniük kell a gyermek jólétére, és a szülők beleegyezésével lehetővé teheti a gyermekek számára, hogy a családjogi közvetítői eljárás során kifejtsék véleményüket.

A családjogi közvetítői eljárást lefolytató családjogi közvetítő nem vehet részt szakértői vélemények vagy családi értékelések megírásában, illetve más módon sem vehet részt olyan bírósági eljárásban, amelyben a családjogi közvetítői eljárásban részt vevő felek jogvitája kerül eldöntésre, kivéve a családjogi törvényben előírt eseteket.

Ha a családjogi közvetítői eljárást a szociális jóléti rendszerben foglalkoztatott családjogi közvetítők folytatják le, a felek nem fizetnek díjat a családjogi közvetítők munkájáért. Ha a családjogi közvetítői eljárást a szociális jóléti rendszeren kívüli családjogi közvetítők folytatják le, a felek viselik a részvételük költségeit.

A családjogi közvetítői eljárásról mint szolgáltatásról a szociális jólétről szóló törvény (Zakon o socijalnoj skrbi) (NN 8/22., 46/22., 119/22., 71/23. és 156/23. sz.) is rendelkezik, amely szerint ezt a szolgáltatást a közös megegyezés elérése érdekében folytatott megbeszélések céljából vehetik igénybe a családtagok.

A közvetítésre vonatkozó rendelkezéseket a családjogi közvetítői eljárás során megfelelően alkalmazni kell, kivéve, ha a családjogi törvény másként rendelkezik.

További információkért lásd:

Családjogi törvény (NN 103/15., 98/19., 47/20., 49/23. – a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságának határozata – és 156/23. sz.)

A szociális jólétről szóló törvény (NN 8/22., 46/22., 119/22., 71/23. és 156/23. sz.)

A kötelező tanácsadásra vonatkozó szabályok (Pravilnik o obveznom savjetovanju) (NN 123/15. sz.)

A közös szülői felügyeletre vonatkozó terv formanyomtatványának kötelező tartalmára vonatkozó szabályok (Pravilnik o obveznom sadržaju obrasca plana o zajedničkoj roditeljskoj skrbi) (NN 123/15. sz.)

A családjogi közvetítők nyilvántartásának tartalmára és a nyilvántartás vezetésének módjára, a családjogi közvetítők szakmai kompetenciájával kapcsolatos feltételekre, a megfelelő helyiségekkel kapcsolatos feltételekre és a családjogi közvetítői eljárás lefolytatásának módjára vonatkozó szabályok (Pravilnik o sadržaju i načinu vođenja Registra obiteljskih medijatora, uvjetima stručne osposobljenosti obiteljskih medijatora, prostornim uvjetima i načinu provođenja obiteljske medijacije) (NN 29/21. sz.)

A közvetítésről szóló törvény (Zakon o mirenju) (NN 18/11. sz.)

Last update: 31/12/2024