Fizetésképtelenség/csőd

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Az osztrák fizetésképtelenségi jog nem korlátozódik a vállalkozókra. A fizetésképtelenség lehetőségét ugyanis a magánjog a jogképesség részeként határozza meg: bárki lehet fizetésképtelen, akit jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. Másfelől nincs köze a cselekvőképességhez. Ez azt jelenti, hogy fizetésképtelen adós lehet bármely természetes személy (akár gyermek is) és (magánjogi és közjogi) jogi személy, a vállalkozási törvénykönyv (Unternehmensgesetzbuch) értelmében vett személyegyesítő társaság (közkereseti társaság [offene Gesellschaft], betéti társaság [Kommanditgesellschaft]) és elhunyt személyek hagyatéka is. Másfelől nem lehetnek fizetésképtelenek a csendestársaságok (stille Gesellschaften) és a polgári jogi társaságok (Gesellschaften bürgerlichen Rechts).

A jogi személy vagy a személyegyesítő társaság megszűnését követően a fizetésképtelenségi eljárást mindaddig meg lehet indítani, amíg a társaság vagyonát fel nem osztották (a fizetésképtelenségi törvény (Insolvenzordnung – IO) 68. §-a).

Reorganizációs eljárás (Sanierungsverfahren) nem, azonban csődeljárás (Konkursverfahren) kezdeményezhető a hitelintézetek, a befektetési vállalkozások, a befektetési szolgáltatók és a biztosítók vagyonával szemben (a banktörvény [Bankwesengesetz – BWG] 82. §-ának (1) bekezdése, a 2018. évi értékpapír-felügyeleti törvény [Wertpapieraufsichtsgesetz – WAG 2018] 79. §-a és a 2016. évi biztosításfelügyeleti törvény [Versicherungsaufsichtsgesetz – VAG 2016]) 309. §-ának (3) bekezdése).

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

A fizetésképtelenségről szóló törvényt módosító 2010. évi törvény (Insolvenzrechtsänderungsgesetz 2010) hatálybalépése óta az osztrák jogban csupán egy egységes fizetésképtelenségi eljárás létezik. Tényleges irányától függően ugyanakkor különböző elnevezésekkel illetik az eljárást:

A fizetésképtelenségi eljárás megjelölése csődeljárás (Konkursverfahren), ha az eljárás megindításakor nem áll rendelkezésre szerkezetátalakítási terv. A csődeljárás keretében alapvetően sor kerülhet felszámolásra és szerkezetátalakításra is.

A fizetésképtelenségi eljárás elnevezése reorganizációs eljárás (Sanierungsverfahren), ha az eljárás megindításakor már rendelkezésre áll szerkezetátalakítási terv. Az eljárás az adós átszervezésére irányul. Az eljárás üzleti tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek, személyegyesítő társaságok és elhunyt személyek hagyatéka esetén vehető igénybe (az IO 166. §-a).

Reorganizációs eljárásra a vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós (Eigenverwaltung) részvételével vagy anélkül is sor kerülhet. Az adós akkor őrzi meg a vagyon feletti rendelkezési jogát (a reorganizációs gondnok (Sanierungsverwalter) felügyelete mellett), ha a szerkezetátalakítási tervben legalább 30%-os részesedést kínál a fizetésképtelenségi hitelezők részére, és további dokumentumok is rendelkezésre állnak. Például olyan pénzügyi tervre van szükség, amely igazolja, hogy a finanszírozás 90 napig biztosított.

Az üzleti tevékenységet nem folytató természetes személyek rendelkezésére álló adósságrendezési eljárás (Schuldenregulierungsverfahren) a fizetésképtelenségi eljárás másik változata.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kérelmet az adós vagy bármely hitelező előterjesztheti. Reorganizációs eljárás esetén a kérelmet minden esetben az adósnak kell előterjesztenie és rendelkeznie kell szerkezetátalakítási tervvel.

Főszabály szerint a fizetésképtelenségi eljárás megindításának előfeltétele, hogy az adós fizetésképtelen legyen (az IO 66. §-a). A fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenség veszélye esetén reorganizációs eljárás formájában is megindítható (az IO 167. §-ának (2) bekezdése). A korlátlan felelősségű természetes személy taggal nem rendelkező személyegyesítő társaságok, a jogi személyek vagyona, valamint a hagyatékok tekintetében túlzott eladósodottság esetén is fizetésképtelenségi eljárás indítható (az IO 67. §-a).

A fizetésképtelenségi eljárás megindításának további feltétele, hogy rendelkezésre álljon a költségeket fedező vagyon. Ennek legalább a fizetésképtelenségi eljárás kezdeti költségeit fedeznie kell (ez alól bizonyos esetekben kivételt jelent az adósságrendezési eljárás).

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását az interneten hirdetmény formájában teszik közzé (www.edikte.gv.at). A fizetésképtelenségi eljárás megindítása a hirdetmény közzétételét követő naptól vált ki joghatást. A fizetésképtelenségi eljárás megindítását közhiteles nyilvántartások is rögzítik (ingatlan-nyilvántartás [Grundbuch], cégnyilvántartás [Firmenbuch] stb.).

Ha a fizetésképtelenségi eljárás nem indítható meg azonnal, a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróságnak (Insolvenzgericht) ideiglenes intézkedéseket kell elrendelnie a vagyon biztosítása, különösen a megtámadható jogcselekmények elkerülése érdekében, valamint gondoskodnia kell az üzletmenet folytatásáról, feltéve, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem nem nyilvánvalóan megalapozatlan (az IO 73. §-a). A bíróság az adós számára megtilthat bizonyos jogcselekményeket (például a vagyontárgy értékesítését vagy megterhelését), vagy a bíróság jóváhagyásától teheti függővé azokat. Ideiglenes vagyonfelügyelő is kijelölhető.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A fizetésképtelenségi eljárás megindításával az adós elveszti a végrehajtás tárgyát képező teljes, az eljárás megindításának időpontjában az adóst megillető vagy a fizetésképtelenségi eljárás során az adós által megszerzett vagyon feletti szabad rendelkezés jogát (az IO 2. §-ának (2) bekezdése). Az érintett vagyontárgyak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon (Insolvenzmasse) részét képezik.

Így a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon az adós összes ingó és ingatlan vagyonát tartalmazza, beleértve az ingatlanon fennálló tulajdoni hányadokat, a közös tulajdoni hányadokat, a követeléseket, a tulajdonjogot, örökségeket stb. A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba nem tartozik bele a természetbeni tartás iránti követelés, a személyesen végzett munka, vagy a fizetések nem zárolható része (a létfenntartáshoz szükséges minimum). Hasonlóképpen, a vagyon nem tartalmazza a le nem foglalható ingóságokat (például személyes használati tárgyak), és a szigorúan személyhez fűződő jogokat (például iparjogvédelmi jogok).

Amennyiben az adós a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó házban (vagy saját használatú lakásban) lakik, ő és családja nem lakoltatható ki a lakhatását biztosító ingatlanból (az IO 5. §-ának (3) bekezdése). Ez azonban nem akadályozza meg a ház (saját használatú lakás) értékesítését a fizetésképtelenségi eljárás során. A fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság az adós szabad rendelkezése körében hagyja az adós és családja létfenntartásához elengedhetetlen lakóingatlan bérlői jogait (vagy más használati jogokat) is (az IO 5. §-ának (4) bekezdése). E jogok adós szabad rendelkezése körében hagyása lehetőséget ad e jogok fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyontól való elkülönítésére.

A hitelezői választmány (Gläubigerausschuss) a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság jóváhagyásával úgy is határozhat, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból elkülöníti a csekély értékű tételeket, valamint azokat a követeléseket, amelyek valószínűleg nem hajthatók be maradéktalanul (az IO 119. §-ának (5) bekezdése). Az elkülönítéssel elkerülhető a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó, azonban e vagyon szempontjából hasznot nem biztosító egyes vagyontárgyak értékesítésének költsége.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Csődeljárás

• Az adós 
  • csődeljárást kezdeményezhet, és fellebbezést terjeszthet elő a csődeljárás megindításával szemben,
  • a csődeljárás megindításakor elveszíti a csődvagyonba tartozó eszközök feletti rendelkezési jogát,
  • részt vehet a hitelezők gyűlésén (Gläubigerversammlung) és a hitelezői választmány ülésein,
  • szerkezetátalakítási terv elfogadására irányuló kérelmet terjeszthet elő. 
• A csődgondnok 
  • felel a fizetésképtelenségi eljárás gyakorlati lebonyolításáért,
  • felülvizsgálja az adós pénzügyi helyzetét,
  • folytatja a vállalkozás működtetését, ha azt az eljárás megindításakor nem szüntették be, és ha annak folytatása nem okoz hátrányt a hitelezők számára,
  • megvizsgálja a bejelentett követeléseket,
  • megvizsgálja, hogy a szerkezetátalakítási terv a hitelezők érdekeit szolgálja-e, és hogy az várhatóan végrehajtható-e,
  • megállapítja, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre, és értékesíti őket,
  • kezeli és képviseli a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont,
  • a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tekintetében gyakorolja a megtámadás jogát,
  • felosztja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból származó bevételt. 

Amennyiben a csődeljárás vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyt érint (adósságrendezési eljárás), a csődgondnok kijelölése kivételes. Amennyiben a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság nem jelöl ki csődgondnokot, a fizetésképtelenségi törvényben a csődgondnok feladatkörébe tartozó ügyeket magának a bíróságnak kell kezelnie.

Adósságátalakítási eljárás a vagyon feletti rendelkezési jogát elvesztő adós esetén

• Az adós 
  • kezdeményezi a reorganizációs eljárás megindítását és a szerkezetátalakítási terv elfogadását,
  • a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor elveszíti a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba tartozó eszközök feletti rendelkezési jogát,
  • részt vehet a hitelezők gyűlésén és a hitelezői választmány ülésein.
• A csődgondnok 
  • felel a fizetésképtelenségi eljárás gyakorlati lebonyolításáért,
  • felülvizsgálja az adós pénzügyi helyzetét,
  • folytatja a vállalkozás működtetését, ha azt az eljárás megindításakor nem szüntették be, és ha annak folytatása nem okoz hátrányt a hitelezők számára,
  • megvizsgálja a bejelentett követeléseket,
  • megvizsgálja, hogy a szerkezetátalakítási terv a hitelezők érdekeit szolgálja-e, és hogy az várhatóan végrehajtható-e,
  • kezeli és képviseli a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont,
  • a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tekintetében gyakorolja a megtámadás jogát.

Adósságátalakítási eljárás a vagyon feletti rendelkezési jogát megtartó adós esetén

• Az adós 
  • kezdeményezi az adós vagyon feletti rendelkezési jogát fenntartó reorganizációs eljárás megindítását, valamint a szerkezetátalakítási terv elfogadását, és a kérelemmel együtt előterjeszti a vagyon feletti rendelkezés jogát megőrző adósra vonatkozóan szükséges dokumentumokat is,
  • (korlátozottan) megőrzi a rendelkezési jogát, és főszabály szerint továbbra is maga kezeli az eszközeit,
  • a reorganizációs gondnok és a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság felügyelete alatt áll. 
• A reorganizációs gondnok 
  • felügyeli az adóst és az adós gazdálkodását,
  • a rendes üzletmenet körén kívül eső jogcselekményekre engedélyt ad, vagy megtagadja azok engedélyezését,
  • ellátja az adós képviseletét minden olyan ügyben, amelyben az adósnak nincs rendelkezési joga,
  • megállapítja, hogy az adós milyen pénzügyi helyzetben van,
  • megvizsgálja, hogy a szerkezetátalakítási terv végrehajtható-e, és hogy fennáll-e a rendelkezési jog megvonását indokoló valamilyen körülmény,
  • megvizsgálja a bejelentett követeléseket,
  • a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tekintetében gyakorolja a megtámadás jogát.

A fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság feladata, hogy felügyelje a felszámoló (Insolvenzverwalter) tevékenységét. A felszámoló részére írásbeli vagy szóbeli utasításokat adhat, jelentést és indoklást kérhet, betekinthet a könyvelésbe és más dokumentumokba, valamint lefolytathatja a szükséges vizsgálatokat. A bíróság azt is elrendelheti, hogy a felszámoló az egyes ügyekben a hitelezői választmánytól kérjen útbaigazítást. A felszámoló bizonyos ügyletekről azok megkötését megelőzően köteles értesíteni a bíróságot (az IO 116. §-a); más ügyletek a hitelezői választmány és a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság jóváhagyását igénylik (az IO 117. §-a).

A felszámoló kijelölése és díjazása:

A felszámolót a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság hivatalból jelöli ki a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor. A felszámolónak tiszteletre méltónak, megbízhatónak és az üzletben jártasnak kell lennie, valamint ismernie kell a fizetésképtelenség rendszerét (az IO 80. §-ának (2) bekezdése). A vállalkozásokat érintő fizetésképtelenségi eljárásokban a kereskedelmi jog és az üzletvitel kellő ismerete szükséges (az IO 80. §-ának (3) bekezdése). A felszámolás lefolytatásában érdekelt személyek nyilvántartásba vetethetik magukat a felszámolók névjegyzékében. A névjegyzék a www.justiz.gv.at internetes oldalon érhető el, és arra szolgál, hogy a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróságok számára megkönnyítse a megfelelő felszámoló kiválasztását.

A felszámoló nem lehet az adós közeli hozzátartozója (az IO 32. §-a) vagy versenytársa és függetlennek kel lennie az adóstól, valamint a hitelezőktől is (az IO 80b. §-ának (1) bekezdése).

Felszámolóként jogi személy is kijelölhető. A felszámolóként kijelölt jogi személynek tájékoztatnia kell a bíróságot a felszámolás keretében őt képviselő természetes személy nevéről (az IO 80. §-ának (5) bekezdése).

A felszámoló jogosult a készpénzes kiadásainak megtérítésére és munkájának díjazására, valamint hozzáadottérték-adóra (az IO 82. §-ának első mondata). A felszámoló díjazásának mértékét törvény szabályozza (az IO 82. §-a), és az a felszámoló által a vagyon értékesítése révén megszerzett bruttó bevételtől függ. Ez azonban csak azokra a bevételekre vonatozik, amelyek beszedése a felszámoló feladatát képezte. A felszámoló minimum díjazása 3 000 euró. Szerkezetátalakítási vagy törlesztési terv elfogadásakor (az IO 82a. §-a), valamint alvagyon értékesítése (az IO 82d. §-a) esetén kiegészítő díjazás jár. A vállalkozás tevékenységének folytatásáért szintén külön díjazás jár (az IO 82. §-ának (3) bekezdése).

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Az adós követeléseivel szemben főszabály szerint a fizetésképtelenségi eljárásban is fennmarad a beszámítás lehetősége.

Ennek azonban az az előfeltétele, hogy a követelések az eljárás megindításakor beszámíthatók legyenek. Nincs lehetőség beszámításra, ha a fizetésképtelenségi hitelező csak a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően vált a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon adósává, vagy ha csupán a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerezte az adóssal szemben fennálló követelését (az IO 20. §-a (1) bekezdésének első mondata). Kizárt továbbá a beszámítás, ha a harmadik személy a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző hat hónapon belül szerezte meg az adóssal szembeni követelést, és annak megszerzésekor tudott vagy tudnia kellett volna a fizetésképtelen helyzet fennállásáról (az IO 20. §-ának (1) és (2) bekezdése). Ilyen esetekben a csekély mértékű gondatlanság is káros lehet a harmadik fél részére.

A fizetésképtelenségi eljárás során a feltételes követelések esetében is lehetőség van a beszámításra, függetlenül attól, hogy a fizetésképtelenségi hitelező vagy az adós követelése a feltételes. Ha a fizetésképtelenségi hitelező követelése feltételes, a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság biztosíték adásához kötheti a beszámítást (az IO 19. §-ának (2) bekezdése). A fizetésképtelenségi eljárásban az sem zárja ki a beszámítást, ha a fizetésképtelenségi hitelező követelése nem pénzkövetelés (az IO 19. §-ának (2) bekezdése). Ez nem okoz nehézséget, mivel a fizetésképtelenségi eljárás megindítása esetén pénzköveteléssé alakítják át az ilyen követeléseket (az IO 14. §-ának (1) bekezdése).

A beszámítható követeléssel rendelkező fizetésképtelenségi hitelezőknek nem kell bejelenteniük a követeléseiket a fizetésképtelenségi eljárás során, ha az ellenkövetelés fedezi azokat (az IO 19. §-ának (1) bekezdése). A Legfelsőbb Bíróság (Oberster Gerichtshof – OGH) ugyanakkor megállapította, hogy ha a fizetésképtelenségi hitelező a fizetésképtelenségi eljárás során nem él a beszámításnak az IO 19. § (1) bekezdésében biztosított törvényi lehetőségével, a szerkezetátalakítási terv végleges elfogadását és a fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően főszabály szerint csak a szerkezetátalakítási tervben szereplő részesedési aránynak megfelelően jogosult a követelése beszámítására (RIS-Justiz RS0051601 [T4]).

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Kétoldalú szerződések

Amennyiben valamely kétoldalú szerződést az adós és a másik fél még nem vagy nem teljes körűen teljesített a fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontjában, a felszámoló az adós nevében (teljes egészében) teljesítheti a szerződést és követelheti a másik fél teljesítését, vagy elállhat a szerződéstől (az IO 21. §-ának (1) bekezdése). A vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós részvételével lefolytatott reorganizációs eljárásban az adósnak az IO 21. §-a szerinti nyilatkozatot kell tennie. Amennyiben az adós el kíván állni a szerződéstől, ehhez a reorganizációs gondnok jóváhagyására van szükség (az IO 171. §-ának (1) bekezdése). Amennyiben a szerződés előzetes teljesítésre kötelezi a másik felet, biztosíték adásáig megtagadhatja a teljesítést, kivéve ha a szerződés megkötésekor tudott az adós hátrányos pénzügyi helyzetéről (az IO 21. §-ának (3) bekezdése).

Bérletek

Bérlővel kapcsolatos fizetésképtelenségi eljárás esetén a felszámoló a törvényben meghatározott vagy a felek által elfogadott rövidebb felmondási idővel megszüntetheti a bérleti szerződést (az IO 23. §-a).

Munkaszerződések

Amennyiben az adós munkáltató és a munkaviszony már létrejött, főszabály szerint a munkaviszonyt a munkavállaló szüntetheti meg rendkívüli felmondással, vagy a törvényben rögzített felmondási időtartam, a kollektív szerződésben elfogadott felmondási idő vagy a felek által elfogadott megfelelő rövidebb felmondási idő betartásával a felszámoló is megszüntetheti a megszüntetéssel kapcsolatos törvényi korlátozások figyelembevételével, a vállalkozás vagy a vállalkozás valamely részlegének megszüntetését elrendelő, jóváhagyó vagy megállapító határozat közzétételétől számított egy hónapon belül. A vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós részvételével zajló fizetésképtelenségi eljárásra különös rendelkezések vonatkoznak.

A szerződések megszüntetésének tilalma

Amennyiben valamely szerződés megszüntetése veszélyeztetné az adós vállalkozásának folytatását, a másik fél kizárólag nyomós okból szüntetheti meg az adóssal kötött szerződést a fizetésképtelenségi eljárás megindításától számított hat hónapon belül. Az adós gazdasági helyzetének romlása és a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt esedékessé vált követelések adós általi teljesítésének elmaradása nem minősül nyomós oknak (az IO 25a. §-ának (1) bekezdése). A korlátozások nem érvényesülnek, ha a szerződés megszüntetése alapvető fontosságú a szerződő fél súlyos személyes vagy gazdasági nehézségének elkerüléséhez, a hitel folyósítására való jogosultság, valamint munkaszerződések esetén (az IO 25a. §-ának (2) bekezdése).

Érvénytelen megállapodások

Az IO 25b. §-ának (2) bekezdése szerint fizetésképtelenségi eljárás megindítása esetén tilos a szerződés visszaható hatályú vagy jövőre nézve történő megszüntetését kiváltó szerződéses rendelkezés. Ez főszabály szerint valamennyi szerződésre vonatkozik (néhány kivétel vonatkozik a banktörvényben vagy a tőzsdéről szóló törvényben [Börsegesetz] meghatározott szerződésekre).

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A fizetésképtelenségi eljárás megindításától kezdve a fizetésképtelenségi hitelezők önállóan vagy a fizetésképtelenségi eljáráson kívüli bírósági eljárás keretében nem érvényesíthetik a követeléseiket az adóssal szemben (eljárási tilalom, az OI 6. §-ának (1) bekezdése). A fizetésképtelenséggel érintett követelések tárgyában fizetési meghagyás sem bocsátható ki. Az adós kizárólag a vagyon feletti rendelkezési jogát megőrző adós részvételével zajló reorganizációs eljárásban jogosult továbbra is perbe bocsátkozni és részt venni a rendelkezési jogot érintő más eljárásokban (az IO 173. §-a). Amennyiben az IO 6. §-ának (1) bekezdésébe ütköző módon a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően az adós eljárást indít vagy vele szemben más személy terjeszt elő keresetet, az ilyen keresetet el kell utasítani.

Ezenkívül a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően nem szerezhető zálogjog vagy kielégítési jog a fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelés kifizetésének a kikényszerítése érdekében (végrehajtási tilalom, az IO 10. §-ának (1) bekezdése). Az elkülönítés és már a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt külön egyezség vállalására vonatkozó jogosultság nem tartozik az általános végrehajtási tilalom körébe; a végrehajtás ezért folytatható a fizetésképtelenségi eljárásban is.

Az eljárási és a végrehajtási tilalmat a bíróság köteles hivatalból figyelembe venni, és azokat valamennyi fizetésképtelenségi hitelező tekintetében alkalmazni kell.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

A fizetésképtelenségi eljárás megindításakor a törvény erejénél fogva fel kell függeszteni az adott vagyon tekintetében már folyamatban levő pereket (az IO 7. §-ának (1) bekezdése). Az eljárást a bíróság hivatalból függeszti fel.

A fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelésekre vonatkozó eljárások semmi esetre sem folytathatók a követelések ellenőrzése céljából tartott tárgyalást megelőzően (az IO 7. §-ának (3) bekezdése). Ha a felszámoló vagy valamely erre jogosult hitelező a követelések ellenőrzése céljából tartott tárgyaláson vitatja a követelést, a felfüggesztett eljárás a követelések ellenőrzésére irányuló eljárásként folytatható (az IO 113. §-a).

Azok az eljárások, amelyek olyan követelésekre vonatkoznak, amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás során nem kell bejelenteni, azonnal folytathatók.

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt indított végrehajtási eljárásokat (Exekutionsverfahren) főszabály szerintnem kell felfüggeszteni. A fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtti 60 napos időszakban a kiegyenlítés kikényszerítése céljából megszerzett zálogjogok és kielégítéshez való jogok törvény erejénél fogva megszűnnek, kivéve ha közjogi követelések javára jöttek létre (az IO 12. §-ának (1) bekezdése). E jogok megszűnése esetén az értékesítésre irányuló végrehajtási eljárást a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság vagy a felszámoló kérésére fel kell függeszteni (az IO 12. §-ának (2) bekezdése).

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A hitelezők gyűlése

A hitelezők gyűlése a fizetésképtelenségi hitelezők általános szerve, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a fizetésképtelenségi hitelezők eljárásban való részvételét. A fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság feladata a hitelezők gyűlésének összehívása és levezetése (az IO 91. §-ának (1) bekezdése). A hitelezők gyűlését első alkalommal a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor, törvényi előírás alapján hívják össze. A további gyűléseket a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság saját belátása szerint hívja össze. A hitelezők gyűlésének összehívására különösen akkor kerül sor, ha azt a felszámoló, a hitelezői választmány vagy a fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelések körülbelül egynegyedét képviselő követelésekkel rendelkező, legalább két hitelező kéri a napirendi pontok megjelölése mellett.

A hitelezők gyűlése bizonyos petíciós jogokkal rendelkezik (például hitelezői választmány kijelölésére vagy a felszámoló leváltására). A hitelezők gyűlésének feladata a szerkezetátalakítási terv elfogadásáról történő szavazás is.

A hitelezők gyűlésének határozataihoz és kérelmeihez főszabály szerint a szavazatok abszolút többsége szükséges, amelyet a követelések összege alapján kell megállapítani (az IO 92. §-ának (1) bekezdése).

Hitelezői választmány

A fizetésképtelenségi eljárásban nem szükségszerűen, hanem csak akkor kerül sor hitelezői választmány kijelölésére, ha ez a vállalkozás jellegére vagy rendkívüli méretére tekintettel ajánlatosnak tűnik. Mindig létre kell hozni hitelezői választmányt, ha folyamatban van a vállalkozás vagy egy részének értékesítése vagy bérbeadása (az IO 117. §-a (1) bekezdésének 1. pontja). A hitelezői választmány felügyeli és segíti a felszámoló tevékenységét (az IO 89. §-ának (1) bekezdése). A felszámolónak a lényeges megállapodásokat érintően egyeztetnie kell a hitelezői választmánnyal (az IO 114. §-ának (1) bekezdése). Egyes jelentős ügyletek (például az üzlet értékesítése) érvényességének előfeltétele a hitelezői választmány hozzájárulása.

A hitelezői választmány legkevesebb három és legfeljebb hét tagból áll. A választmány tagjait a bíróság hivatalból vagy kérelemre jelöli ki. A választmány tagjának a hitelezőkön kívül más természetes vagy jogi személy is kijelölhető.

Hitelezővédelmi egyesületek

A gyakorlatban a fizetésképtelenségi hitelezők érdekeit sok esetben hitelezővédelmi egyesületek (Gläubigerschutzverbände) képviselik. Ezek az egyesületek bejelentik a követeléseket, részt vesznek gyűléseken, és az általuk képviselt fizetésképtelenségi hitelezők szavazati jogait gyakorolják a szerkezetátalakítási terv elfogadása esetén. A hitelezővédelmi egyesületek nyomon követik a felszámoló által teljesített kifizetéseket is.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

A csődgondnok főszabály szerint bíróságon kívül, elsősorban a nyílt piacon értékesíti a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat. A végrehajtási törvény (Exekutionsordnung) szerinti bírósági árverésre csak kivételes esetekben kerül sor, ha azt a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság a csődgondnok kérelmét követően elrendeli.

A fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság jóváhagyásával a hitelezői választmány úgy dönthet, hogy az adós szabad rendelkezésére bocsátja a csekély értékű vagyontárgyakat, és elengedi azokat a követeléseket, amelyek végrehajtása valószínűsíthetően nem lesz kellően sikeres.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelések

A fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelések (Insolvenzforderungen) olyan hitelezők követelései, akik a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor az adóssal szemben pénzköveteléssel rendelkeztek (az IO 51. §-a). Ugyanakkor a fizetésképtelenségi eljárás megindítása óta a fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelések esedékessé vált kamata, a fizetésképtelenségi eljárásban történő részvétel költségei, a bármilyen bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott bírságok, valamint az ajándékozással kapcsolatos követelések, és elhunyt személy hagyatékát érintő fizetésképtelenségi eljárás esetén a hagyatéki követelések nem minősülnek fizetésképtelenségi eljárásban érintett követeléseknek (az IO 58. §-a).

Főszabály szerint az egyenlő bánásmód alapelve vonatkozik a fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelésekre. Sem a hatóságok, sem a munkavállalók nem élveznek elsőbbséget a fizetésképtelenségi eljárásokban.

A tag saját tőke helyébe lépő tagi kölcsön visszafizetésével kapcsolatos követelései azonban alárendelt követelések.

Amennyiben valamely hitelező kielégítést követel a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból, a fizetésképtelenségi eljárásban akkor is be kell jelentenie követelését, ha a bírósági eljárás már folyamatban van vagy ebben a tekintetben a bíróság már meg is hozta az ítéletet.

A csődvagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó követelések

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni, tartozások alapján felmerült követelések (Massenforderungen) a törvényben kifejezetten felsorolt olyan követelések, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkeznek. A vagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó követeléseket a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonból elsőbbségi alapon, vagyis a fizetésképtelenségi hitelezők követeléseit megelőzően kell kielégíteni (az IO 47. §-ának (1) bekezdése). A legfontosabb ilyen követelések a következők (az IO 46. §-ának (1) bekezdése):

• a fizetésképtelenségi eljárás költségei,
• a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon megőrzésével, kezelésével és hasznosításával kapcsolatos kiadások,
• a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonhoz kapcsolódó összes közteher, amennyiben a közteher a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően felmerülő körülmények eredménye,
• a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő időszakokra vonatkozó rendszeres jövedelmekre irányuló munkavállalói követelések,
• a felszámoló által megkötött kétoldalú szerződések teljesítéséből eredő követelések,
• a felszámoló jogcselekményeiből eredő követelések,
• a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára történő jogalap nélküli gazdagodásból eredő követelések,
• a munkaviszony megszüntetéséből eredő követelések, ha az adott munkaviszony a fizetésképtelenségi eljárás alatt jött létre.

A fizetésképtelenségi eljárásban nem kell bejelenteni a csődvagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó követeléseket. Amennyiben a felszámoló azok esedékessé válásakor megtagadja az ilyen követelések kielégítését, az érintett hitelező bíróság előtt érvényesítheti követelését.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A fizetésképtelenségi eljárásban érintett követeléseket írásban kell benyújtani a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bírósághoz. A bejelentést a nemzeti pénznemben (euróban) kell megtenni; az esetleges átváltásra a fizetésképtelenségi eljárás megindításának napján kerül sor. A követelés bejelentésekor meg kell jelölni annak összegét és a követelés alapját képező tényállást, valamint az állítólagos követelés létezésének igazolására rendelkezésre álló bizonyítékokat.

A hitelezőnek arról is nyilatkoznia kell, hogy a követeléshez kapcsolódik-e tulajdonjog-fenntartás, és ha igen, mely vagyontárgyak vonatkozásában, valamint, hogy kér-e beszámítást, és amennyiben igen, meg kell jelölnie a fizetésképtelenségi eljárásmegindításakor fennálló kölcsönös követelések összegét. A hitelezőnek meg kell adnia az e-mail-címét és bankszámla-adatait.

A követeléseket a következő címen található formanyomtatványon kell benyújtani: www.justiz.gv.at. Ha a hitelező e formanyomtatvány használata nélkül nyújt be követelést, a követelésnek tartalmaznia kell a formanyomtatványban felsorolt információkat.

Ez az uniós fizetésképtelenségi rendelet a külföldi hitelezők által benyújtott követelésekre alkalmazandó. Formanyomtatvány a végrehajtási rendeletben található; Ha a hitelező e formanyomtatvány használata nélkül nyújtja be követelést, annak tartalmaznia kell a fizetésképtelenségi rendeletben felsorolt információkat.

A fizetésképtelenségi eljárásban érintett követeléseket az erre rendelkezésre álló határidőben kell bejelenteni, amely határidőt a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló hirdetmény jelöli meg. Amennyiben a hitelező késve jelenti be követelését, előfordulhat, hogy meg kell fizetnie a követelések ellenőrzése céljából tartott külön tárgyalás költségeit. A végső elszámolás ellenőrzése céljából tartott tárgyalást megelőző 14 napon belül bejelentett követelések figyelembevételére nem kerül sor (az IO 107.§-a (1) bekezdésének utolsó mondata).

Amennyiben a felszámoló elfogadja és egyik fizetésképtelenségi hitelező sem vitatja a bejelentett követelést, a követelés elfogadottnak tekintendő. Ez különösen azt jelenti, hogy a felosztás során figyelembe kell venni a fizetésképtelenségi hitelezőt.

Amennyiben a felszámoló vagy bármelyik fizetésképtelenségi hitelező vitatja a bejelentett követelést, a követelés polgári bírósági eljárásban igazolható. Ilyen esetben a polgári eljárás eredményétől függ, hogy a követelést elfogadottnak kell-e tekinteni a fizetésképtelenségi eljárásban.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A bevételek felosztását az IO 128–138. §-a szabályozza.

A csődvagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó követeléseket elsőbbséggel kell kielégíteni, amelyet a fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelések követnek.

A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni, tartozások alapján felmerült követeléssel rendelkező hitelezőket az eljárás állására való tekintet nélkül azonnal ki kell elégíteni, ha a követeléseik megállapításra kerültek, és esedékessé váltak. Amennyiben a csődvagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó követelések teljes körűen nem elégíthetők ki a rendelkezésre álló forrásokból, azokat a következő rangsornak megfelelően kell kiegyenlíteni (az IO 47. §-a):

• a felszámoló által megelőlegezett készpénzes kiadások,
• az eljárás egyéb költségei,
• valamely harmadik fél által megelőlegezett költség, ha az szükséges volt az eljárás költségeinek fedezéséhez,
• munkavállalói követelések, ha azok nem a munkabérek fizetésképtelenség esetén történő biztosításáról szóló törvény (Insolvenz-Entgeltsicherungsgesetz) alapján biztosított követelések,
• a munkaviszony megszüntetéséből eredő munkavállalói követelések, ha azok nem a munkabérek fizetésképtelenség esetén történő biztosításáról szóló törvény alapján biztosított követelések,
• a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni, tartozások alapján felmerült egyéb követelések.

Az e követelések teljes körű kielégítését követően fennmaradó összeget a fizetésképtelenségi hitelezők között kell felosztani. A fizetésképtelenségi hitelezők kielégítése kizárólag a követelések ellenőrzése céljából tartott általános tárgyalást követően kezdődhet meg. Főszabály szerint a hitelezői választmánnyal történt egyeztetést követően, a felosztási terv fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság általi jóváhagyása alapján kell a felszámolónak felosztani a vagyont.

A biztosítékkal rendelkező hitelezők elsőbbséget élveznek a fizetésképtelenségi hitelezőkkel és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni, tartozások alapján felmerült követelésekkel rendelkező hitelezőkkel szemben, amennyiben követeléseikre biztosíték (például zálogjog) vonatkozik. Az értékesítés bevételéből származó bármely többlet a fizetésképtelenségi eljárás alá vont közös vagyon részét képezi (az IO 48. §-ának (1) és (2) bekezdése).

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Szerkezetátalakítási terv 

A szerkezetátalakítási terv (Sanierungsplan) a fizetésképtelenségi eljárás során az adós és a fizetésképtelenségi hitelezők által a fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelések csökkentése és kifizetésének szüneteltetése tárgyában kötött megállapodás, amely az adósságrendezést szolgálja. A szerkezetátalakítási tervet a hitelezők többségének jóvá kell hagynia és a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróságnak meg kell erősítenie. Ha a fizetésképtelenségi eljárásban a hitelezők többsége elfogadja és a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság is megerősíti az adós által javasolt szerkezetátalakítási tervet, az adós szabadul azon kötelezettségei alól, amelyek meghaladják a szerkezetátalakítási tervben rögzítetteket.

Főszabály szerint az adós bármely fizetésképtelenségi eljárásban érvényesíthet szerkezetátalakítási tervet, vagyis nemcsak reorganizációs eljárás, hanem akár csődeljárás során is (a csődeljárás elsődleges célja nem a vagyon értékesítése és felszámolása, hanem először ilyenkor is meg kell vizsgálni a szerkezetátalakítási terv elfogadásának a lehetőségét).

A szerkezetátalakítási tervben az adós olyan ajánlatot tesz a fizetésképtelenségi hitelezők részére, hogy két éven belül megfizeti a fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelések legalább 20 %-át. Vállalkozási tevékenységet nem végző természetes személyek esetén a fizetési határidő akár öt év is lehet. A szerkezetátalakítási terv nem érinti az elkülönülő jogosultságokat vagy a külön egyezséget kötött hitelezőket. A csődvagyonnal szemben felmerült adósságokra vonatkozó követelésekkel rendelkező hitelezőket teljes mértékben ki kell elégíteni, és a fizetésképtelenségi hitelezőknek főszabály szerint egyenlő bánásmódban kell részesülniük.

A fizetésképtelenségi eljárás elnevezése reorganizációs eljárás, ha az eljárás megindításakor már rendelkezésre áll szerkezetátalakítási terv.

Adósságrendezési eljárás 

A szerkezetátalakítási terv nem csak a vállalkozások és a jogi személyek, hanem a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek számára is elérhető. Amennyiben az adósságrendezési eljárásban szerkezetátalakítási tervet fogadnak el, az adós vagyontárgyait értékesítik. A további adósságenyhítési lehetőségek közé tartozik a kifizetési terv (Zahlungsplan), valamint ennek hiányában a forráselvonó eljárás (Abschöpfungsverfahren). A kifizetési terv a szerkezetátalakítási terv speciális formája. A fő különbség a meghatározott minimális felosztási mérték hiányához kapcsolódik.

Ha a hitelezők nem hagyják jóvá a kifizetési tervet, a bíróság határozatot hoz az adós által a forráselvonó eljárás alkalmazása iránt benyújtott kérelemről a visszafizetési tervvel, vagy a fennmaradó adósság elengedése iránti forráselvonó tervvel együtt, amely a fennmaradó adósságok elengedését eredményezi. A visszafizetési tervre szigorúbb feltételek vonatkoznak, mint a forráselvonó tervre: ez azt jelenti, hogy a tartozáselengedésre további korlátok vonatkoznak. Egyik esetben sem szükséges a hitelezők jóváhagyása. Először a jövedelem levonható részét kell beszámítani. Az adósnak a visszafizetési terv esetén három évig, és helyreállítási terv esetén öt évig tartó időszakra a vagyonkezelő részére megfelelő (jövedelemre vonatkozó) követeléseket kell engedményeznie. Az engedményezési okirat lejártát követően a bíróság lezárja a még folyamatban lévő forráselvonó eljárást, és ezzel egyidejűleg közli, hogy az adós mentesül a fizetésképtelenségi hitelezőkkel szemben még fennálló tartozásai alól (a fennmaradó tartozások elengedése, Restschuldbefreiung).

A csoportos bírósági végrehajtás (Gesamtvollstreckung) az adósságrendezési eljárás egyik típusa, amelyet valamely hitelező kérelmére indítanak meg. Az eljárást be kell fejezni, ha az adós szerkezetátalakítási vagy kifizetési terv jóváhagyását, illetve forráselvonó eljárás megindítását kéri.

A fizetésképtelenségi eljárás megszüntetése 

Amennyiben a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság megerősíti a szerkezetátalakítási tervet (vagy kifizetési tervet), a fizetésképtelenségi eljárás a terv bírósági megerősítését tartalmazó határozat jogerőre emelkedésével megszűnik. A fizetésképtelenségi eljárás akkor is automatikusan lezárul, ha jogerősen megkezdődött a forráselvonó eljárás.

Szerkezetátalakítási vagy kifizetési terv elfogadása hiányában a fizetésképtelenségi eljárást a fizetésképtelenségi ügyben eljáró bíróság megszünteti, amint bizonyíték áll rendelkezésére a végleges vagyonfelosztás befejeződéséről.

A fizetésképtelenségi eljárást akkor is meg kell szüntetni, ha azt az eljárás megindítását követően felmerülő követeléssel rendelkező összes hitelező jóváhagyja vagy ha a fizetésképtelenségi eljárás során bebizonyosodik, hogy a vagyon nem elegendő a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek fedezésére.

A fizetésképtelenségi eljárás megszüntetéséről szóló határozatot a fizetésképtelenségi eljárások adatbázisában (Insolvenzdatei) teszik közzé.

A fizetésképtelenségi eljárások jogerős lezárásának eredményeként az adós visszaszerzi a vagyona feletti teljes rendelkezési jogát (kivéve, ha forráselvonó eljárás indult); egyúttal megszűnik a felszámoló megbízatása. Ezenkívül az adós ismét korlátozás nélkül pert indíthat, és perelhetővé válik. A folyamatban levő eljárásokban a törvény erejénél fogva az adós lép a fizetésképtelenségi eljárás tárgyát képező vagyon helyébe. Egyes ágazatokban az adós csak adminisztratív jellegű (például a kereskedelmi tevékenységről szóló törvény (Gewerbeordnung) szerinti) vagy szakmai jellegű (például az ügyvédekről szóló törvény (Rechtsanwaltsordnung) szerinti) korlátozások mellett folytathatja a vállalkozást. Büntetőjogi szankciót vonhat maga után különösen a hitelezők szándékos megkárosítása.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Amennyiben a fizetésképtelenségi eljárás nem (szerkezetátalakítási tervből, kifizetési tervből vagy a forráselvonó eljárást követően a fennmaradó tartozás elengedéséből következő) tartozáselengedéssel ér véget, a fizetésképtelenségi hitelezők a fizetésképtelenségi eljárás jogerős befejezését követően további követeléseket támaszthatnak, azaz a fizetésképtelenségi eljárás keretében nem teljesített fennmaradó követeléseiket a korábbi fizetésképtelen adóssal szemben előterjesztett kereset vagy az ellene indított végrehajtási eljárás útján érvényesíthetik.

Ezzel szemben a fizetésképtelenségi eljárások azon változatai, amelyekben sor kerül a fennmaradó tartozások elengedésére, azzal a következménnyel járnak, hogy a felosztott összeget meghaladóan fennmaradó követelés természetes kötelemmé (Naturalobligation), azaz felelősséggel nem párosuló tartozássá alakul át, amely teljesíthető, de végrehajtás útján nem érvényesíthető.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A fizetésképtelenségi eljárás költségei a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont terhelik.

Ha a vagyon nem fedezi a költségeket, a fizetésképtelenségi eljárást ennek ellenére meg kell indítani, amennyiben a kérelmet előterjesztő hitelező megelőlegezi az eljárás költségeit (kivéve az IO 183a. §-ában foglalt esetet). A hitelezőnek a megelőlegezett összeg megtérítésére irányuló követelése elsőbbséget élvez a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szembeni, tartozások alapján felmerült egyéb követelésekkel szemben (az IO 46. §-ának 1. pontja).  

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Az adós fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtti jogcselekményei

A fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtti bizonyos, a hitelezők érdekeit sértő jogcselekmények megtámadhatók (az IO 27. és azt követő §-a). Az adós vagyonát érintő tevőleges jogcselekmények és mulasztások is megtámadhatók. A sikeres megtámadás előfeltétele, hogy a megtámadott ügylet joghatása hátrányos legyen a fizetésképtelenségi hitelezőkre nézve. Erről van szó akkor, ha például a vagyon csökkentése vagy a kötelezettségek növelése révén a jogcselekmény meghiúsította a többi hitelező számára a kielégítést. A sikeres megtámadás további feltétele, hogy a megtámadás eredményeként javuljanak a hitelezők követeléseinek kielégítésével kapcsolatos kilátások. Ezen általános feltételek mellett teljesülnie kell a jogcselekmény megtámadására okot adó, alábbiakkal jellemezhető helyzetek valamelyikének:

• A hitelezőknek szándékosan okozott hátrány miatti megtámadhatóság (az IO 28. §-ának 1–3. pontja)

Ha az adós azzal a szándékkal járt el, hogy hátrányos helyzetbe hozza a hitelezőket, és erről a harmadik fél tudott, a megtámadhatóság joga a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző tíz év vonatkozásában áll fenn (az IO 28. §-ának 1. pontja). Amennyiben a harmadik személy pusztán gondatlanságból nem tudott a hitelezőknek való hátrány okozása szándékáról, a megtámadás joga a fizetésképtelenségi eljárás megkezdését megelőző két éves időszakra korlátozódik.

• A vagyon elherdálása miatti megtámadhatóság (az IO 28. §-ának 4. pontja)

A fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző évben megkötött vételi, csere- és szállítási szerződések megtámadhatók, amennyiben a hitelezők sérelmére a vagyon csalárd módon történő elidegenítését eredményezték, és a másik fél erről tudott vagy tudnia kellett.

• Az ingyenes elidegenítés miatti megtámadhatóság (az IO 29. §-a)

Az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtti két évben vállalt ingyenes elidegenítések megtámadhatók.

• A kedvezményes elbánás miatti megtámadhatóság (az IO 30. §-a)

Ez a körülmény bizonyos olyan jogcselekmények megtámadására ad lehetőséget, amelyek révén az egyik hitelező a többi hitelezőhöz képest kedvezményes bánásmódról egyezett meg az adóssal. A megtámadhatóság feltétele, hogy erre a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző évben kerüljön sor. Mindazonáltal ennek feltétele, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző 60 napon belül már fennáll a fizetésképtelenség vagy a túlzott eladósodottság, vagy már kezdeményezték a fizetésképtelenségi eljárás megindítását vagy már sor került az aktusra. Ha a hitelező a vonatkozó jogviszony feltételei alapján nem volt jogosult a kielégítés vagy a biztosíték követelésére, vagy nem volt jogosult annak az adott formában, vagy adott időpontban történő követelésére (inkongruente Deckung), akkor nem állnak fenn további, a szándékra vagy a tudomásra vonatkozó feltételek. Ha a másik fél jogosult volt arra, hogy a kielégítést vagy a biztosítékot az adott formában, vagy időpontban követelje (kongruente Deckung), a cselekmény az IO 30. §-a alapján is megtámadható. Ebben az esetben feltétel, hogy az adós szándéka a preferenciális elbánásra irányult, és hogy a másik fél tudott vagy tudnia kellett volna a szándékról.

• Megtámadhatóság abban az esetben, ha a másik fél tudott a fizetésképtelen helyzet fennállásáról (az IO 31. §-a)

Ez a körülmény bizonyos olyan jogcselekményekre vonatkozik, amelyekre a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző hat hónapon belül és a fizetésképtelenség (túlzott eladósodottság) bekövetkezését követően került sor, amennyiben a másik fél tudomással bírt vagy legalább tudomással kellett rendelkeznie a fizetésképtelenségről, a túlzott eladósodottságról vagy az eljárás megindítására irányuló kérelemről. További előfeltétel, hogy a hitelező a jogcselekménnyel tegyen szert a szóban forgó biztosítékra vagy kielégítésre, vagy hogy a jogügylet közvetlenül sérelmet okozzon.

Megtámadásra kizárólag a felszámoló jogosult. Ezt megelőzően a felszámolónak be kell szereznie a hitelezői választmány nyilatkozatát (az IO 114. §-ának (1) bekezdése). A megtámadásra megtámadási kereset (Klage), kifogás (Einrede) (az IO 43. §-ának (1) bekezdése), illetve az értékesítésre irányuló végrehajtási eljárás során tiltakozás (Widerspruch) előterjesztésével vagy a megtámadott fél fizetésképtelenségi eljárásában benyújtott kérelem útján kerülhet sor. Ha a követelés egyéb módon jár le, a bírósági keresetet a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő egy éven belül kell benyújtani. Ez a határidő meghosszabbítható, amennyiben a fizetésképtelenségi szakértő és az alperes ebben megegyezik; a meghosszabbítás egyszeri alkalommal történhet, legfeljebb három hónapra (az IO 43. §-ának (2) bekezdése).

Az adós fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő jogcselekményei

Amennyiben az adós nem jogosult önigazgatásra, úgy az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően tett és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont érintő jogcselekmények főszabály szerint a továbbiakban nem érvényesek a fizetésképtelenségi hitelezőkkel szemben (az IO 3. §-ának (1) bekezdése). Ebben az esetben relatív érvénytelenségről van szó. Az adós a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően is vállalhat szerződésben kötelezettséget, azonban az e kötelezettségvállalásokból eredő követeléseket a fizetésképtelenségi eljárás lezárását megelőzően nem lehet érvényesíteni a fizetésképtelenségi hitelezők sérelmére. A felszámoló ugyanakkor az ilyen ügyleteket utólagos jóváhagyással hatályossá teheti.