1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?
A fizetésképtelenség megelőzéséről és a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 85/2014. sz. törvényben rögzített eljárások a polgári törvénykönyv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vállalkozókra vonatkoznak, kivéve azokat, akikre fizetésképtelenség esetén különös szabályok vonatkoznak. (A fizetésképtelenség megelőzéséről és a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 85/2014. sz. törvény 3. cikke).
Természetes személyek esetében a szakmai tevékenységhez kapcsolódó tartozásokról szóló 85/2014. sz. törvényben szabályozott fizetésképtelenségi eljárás alkalmazható. A személyes tartozások esetében a természetes személyekkel szembeni fizetésképtelenségi eljárásról szóló 151/2015. sz. törvényben meghatározott eljárás alkalmazható.
A fizetésképtelenségi eljárások nem alkalmazandók az alsó- és középfokú, valamint a felsőfokú oktatási létesítményekre és intézményekre, továbbá a 324/2003. sz. törvény szerinti módosításokkal jóváhagyott, a tudományos kutatásról és a technológiai fejlődésről szóló, 57/2002. sz., módosított és kiegészített kormányrendelet 7. cikkében szereplő szervekre (a 85/2014. sz. törvény 2. cikkének (4) bekezdése).
2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?
A. Az adós kérelmére indult eljárás esetén fizetésképtelen helyzetnek kell fennállnia (ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközök nem elegendőek egy 50 000 román lejnél nagyobb összegű, igazolt, likvid és esedékessé vált követelés kielégítésére); a hitelező kérelmére indult eljárás esetén az szükséges, hogy legyen egy 50 000 román lejnél nagyobb összegű, igazolt, likvid és esedékessé vált követelés, valamint fenn kell állnia a fizetésképtelen helyzetnek (amelynek fennállása akkor vélelmezhető, ha a tartozást 60 nappal az esedékesség időpontját követően sem fizették ki).
B. A nehéz helyzetben lévő (a 85/2014. sz. törvény 5. cikke (26) bekezdésének 2. pontja), de nem fizetésképtelen adósok esetében megelőző eljárás (szerkezetátalakítási megállapodás vagy a hitelezőkkel kötött egyezség) alkalmazható. Az adós kérelmezheti az említett eljárás megindítását, és a hitelezőkkel történő egyezségkötéssel kapcsolatban eljáró vagyonfelügyelő által elkészített jelentéssel kell igazolnia, hogy nehézségekkel küzd.
3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?
Az adós vagyona magában foglalja az összes olyan eszközt és vagyoni jogot – ideértve azokat is, amelyeket a fizetésképtelenségi eljárás során szerzett –, amelyek a polgári perrendtartás alapján kényszerbehajtás (executare silită) tárgyát képezhetik (a 85/2014. sz. törvény 5. cikkének (5) bekezdése).
4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?
A. A fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően rendkívüli vagyonfelügyelőt (administrator special) és fizetésképtelenségi szakértőt (practician în insolvenţă) jelölnek ki; az eljárás típusától függően a fizetésképtelenségi szakértő a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő (administrator judiciar) lehet – a bíróság által felügyelt reorganizáció esetén –, vagy a bíróság által kijelölt felszámoló (lichidator judiciar) – a társaság felszámolása (faliment) esetén.
A rendkívüli vagyonfelügyelő
A rendkívüli vagyonfelügyelő az adós részvényeseinek közgyűlése, illetve az adós tagjai által kijelölt természetes vagy jogi személy, aki vagy amely jogosult arra, hogy az eljárás során képviselje a részvényesek, illetve a tagok érdekeit, és – ha az adós jogosult saját ügyeinek intézésére – az adós nevében és megbízásából megteheti a szükséges adminisztratív intézkedéseket (a 85/2014. sz. törvény 5. cikkének (4) bekezdése).
A rendkívüli vagyonfelügyelő feladatai a következők:
a) az adós képviselőjeként eljár a 117–122. cikkben hivatkozott fajtájú kereset vagy a 84. cikk megsértéséből eredő kereset alapján indult perben;
b) az e törvényben szabályozott eljárás szerint kifogást nyújt be;
c) reorganizációs tervet javasol;
d) a terv megerősítését követően a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyelete mellett eljár az adós ügyeiben, feltéve, hogy az adóst nem fosztották meg attól a jogától, hogy intézze az ügyeit;
e) a felszámolási eljárás megindítását követően részt vesz a leltár felvételében, és aláírja az erről készült jegyzőkönyvet, átveszi a zárójelentést és a pénzügyi kimutatást, valamint részt vesz a kifogások rendezése és a jelentés jóváhagyása céljából összehívott gyűlésen;
f) átveszi az eljárás lezárásáról szóló értesítést.
Attól kezdve, hogy az adóst megfosztották attól a jogától, hogy ügyeit intézze, az adóst a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló képviseli, aki egyúttal az adós üzleti tevékenységének folytatását is irányítja; a rendkívüli vagyonfelügyelő feladatköre ebben az esetben a részvényesek vagy a tagok érdekeinek a képviseletére korlátozódik (a 85/2014. sz. törvény 56. cikke).
A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő (administrator judiciar)
A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő természetes vagy jogi személy is lehet (ideértve a jogi személy képviselőjét is), aki a jogszabályok értelmében egyúttal fizetésképtelenségi szakértő is. A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő fő feladatai a következők:
a) áttekinti az adós gazdasági helyzetét és a benyújtott dokumentumokat, jelentést készít, amelyben az egyszerűsített eljárás megindítását vagy a rendes eljárás részeként a megfigyelési időszak folytatását javasolja, és a jelentést jóváhagyásra benyújtja az ügyben eljáró bírónak (judecător-sindic) a bíró által megállapított határidőn belül, amely nem haladhatja meg a vagyonfelügyelő kijelölésétől számított 20 napot;
b) áttekinti az adós üzleti tevékenységét, és átfogó jelentést készít, amelyben ismerteti a fizetésképtelenséghez vezető okokat és körülményeket, megjelöli azokat az előzetes bizonyítékokat vagy jeleket, amelyek alapján megállapítható, hogy kik azok a személyek, akiknek a kialakult helyzet felróható lehet, valamint megjelöli a felelősségre vonásuk alapjául szolgáló okokat, feltárja az adós üzleti tevékenysége átszervezésének reális lehetőségeit, vagy elmagyarázza, hogy miért nem lehetséges a reorganizáció, majd a jelentést az ügy irataihoz csatolja az ügyben eljáró bíró által kijelölt határidőn belül, amely nem lehet hosszabb, mint a vagyonfelügyelő kijelölésétől számított 40 nap;
c) ha az adós a jogszabályban előírt határidőn belül nem bocsátotta rendelkezésre a számviteli nyilvántartását, elkészíti a nyilvántartást, ha pedig az adós rendelkezésre bocsátotta a számviteli nyilvántartását, ellenőrzi, kijavítja és kiegészíti azt;
d) az adós üzleti tevékenységének átszervezése érdekében tervet készít az a) pontban hivatkozott jelentés tartalmától függően;
e) felügyeli az adós vagyonkezelési műveleteit;
f) részben vagy teljes mértékben ellátja az adós üzleti tevékenységét, előbbi esetben figyelemmel van az ügyben eljáró bíró kifejezett elvárásaira a vagyonfelügyelő feladataival és az adós vagyonszámlájáról teljesített kifizetések feltételeivel kapcsolatban;
g) összehívja a hitelezők gyűlését vagy a jogi személy adós részvényeseinek, illetve tagjainak gyűlését, és a gyűlésen ellátja az elnöki és a titkári feladatokat;
h) keresetet nyújt be az adós azon tisztességtelen intézkedéseinek vagy ügyleteinek a megsemmisítése iránt, amelyekre a hitelezők jogainak csorbítása érdekében került sor, valamint az adós azon eszközátruházásainak, üzleti tranzakcióinak és szerződéses garanciáinak a megsemmisítése iránt, amelyek vélhetően sértik a hitelezők jogait;
i) sürgősen értesíti az ügyben eljáró bírót, ha úgy találja, hogy az adós nem rendelkezik vagyonnal vagy a vagyona nem elegendő a jogi költségek fedezésére;
j) felmondja az adós egyes szerződéseit;
k) ellenőrzi a követeléseket, és szükség esetén kifogást nyújt be velük szemben, értesíti a hitelezőket, ha a követelést nem, vagy csak részben ismerték el, valamint elkészíti a követelések jegyzékét;
l) követeléseket hajt be, követelések behajtása iránt intézkedik az adós által az eljárás megindítása előtt átruházott vagyontárgyak vagy átutalt pénzösszegek vonatkozásában, valamint az adós követeléseinek behajtása érdekében keresetet indít, és eljárást folytat, melynek céljából ügyvédi segítséget vehet igénybe;
m) az ügyben eljáró bíró jóváhagyásának függvényében egyezséget köt, elenged egyes tartozásokat, egyes garanciavállalókat mentesít a kötelezettségeik alól, valamint lemond egyes biztosítékokról;
n) az ügyben eljáró bírót minden olyan ügyről értesíti, amelyhez annak döntése szükséges;
o) leltárt készít az adós vagyonáról;
p) elrendeli az adós vagyonának értékbecslését, amelynek el kell készülnie a követelések végleges jegyzékének benyújtására kitűzött időpontig;
q) közzététel céljából két napon belül értesítést küld a fizetésképtelenségi eljárásokról szóló hivatalos értesítőnek arról, hogy az értékelő jelentést mellékelték az ügyiratokhoz.
Az ügyben eljáró bíró az (1) bekezdésben felsorolt feladatokon kívül határozatában (încheiere) további feladatokkal bízhatja meg a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőt, kivéve azokat a feladatokat, amelyek a jogszabályok alapján a bíró kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő havonta jelentést nyújt be, amelyben leírja, hogy hogyan végezte el a feladatait – ideértve az előzetes jóváhagyás alapján elvégzett tevékenységek nyomon követésével kapcsolatos feladatokat is –, igazolja az eljárás lebonyolításával kapcsolatban felmerült költségeket és az adós vagyonából kifizetett egyéb kiadásokat, és adott esetben részletesen ismerteti a leltározás haladását. A jelentés tartalmazza az adókötelezettségek teljesítésére, a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek beszerzésére vagy megújítására, a felügyeleti szervek által elkészített dokumentumokra, a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő díjazására, valamint a díjazás kiszámításának módjára vonatkozó információkat (a 85/2014. sz. törvény 59. cikkének (1) bekezdése).
A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő a feladatai teljesítése érdekében szakemberek, például ügyvédek, könyvelők, értékbecslők vagy más szakértők segítségét veheti igénybe. Az (1) bekezdés szerint nem jelölhető ki olyan személy, akit olyan szerződés köt, amely összeférhetetlenséget eredményezhet; ebben az esetben az érintett személy nem járhat el, vagy a polgári perrendtartásról szóló, módosított és kiegészített, újból közzétett 134/2010. sz. törvény 43. és 44. cikke szerint a részvétele megtámadható (61. cikk (2) bekezdés). A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő és bármely hitelező kifogást nyújthat be az ügyben elkészített értékbecslési jelentésekkel szemben.
A bíróság által kijelölt felszámoló (lichidator judiciar)
Ha az ügyben eljáró bíró elrendeli a felszámolást, annak végrehajtására felszámolót jelöl ki. A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő feladatai megszűnnek azon a napon, amelyen az ügyben eljáró bíró megállapítja a felszámoló feladatait. A bíróság által kijelölt felszámoló fő feladatai a következők:
a) áttekinti az egyszerűsített eljárás alá vont adós üzleti tevékenységét, melynek során hivatkozik a ténybeli helyzetre, és részletes jelentést készít a fizetésképtelenséghez vezető okokról és körülményekről, amelyben megnevezi azokat a személyeket, akiknek a fizetésképtelenség felróható lehet, valamint megjelöli az e személyek felelősségre vonásának alapjául szolgáló okokat;
b) ellátja az adós üzleti tevékenységét;
c) keresetet nyújt be az adós azon tisztességtelen intézkedéseinek vagy ügyleteinek a megsemmisítése iránt, amelyek csorbítják a hitelezők jogait, valamint az adós tulajdonjogának átruházásáról szóló megállapodások, az adós által kötött üzleti tranzakciók és az adós által létesített elsőbbségi okok megsemmisítése iránt, ha azok sérthetik a hitelezők jogait;
d) zárolást alkalmaz, vagyonleltárt készít, és megteszi a vagyon megóvásához szükséges intézkedéseket;
e) felmondja az adós egyes szerződéseit;
f) ellenőrzi a követeléseket, és szükség esetén kifogást nyújt be velük szemben, értesíti a hitelezőket, ha a követelést nem, vagy csak részben ismerték el, valamint elkészíti a követelések jegyzékét;
g) olyan követelések behajtása iránt intézkedik az adós vagyona tekintetében, amelyek az adós által az eljárás megindítása előtt átruházott vagyontárgyakból vagy átutalt pénzösszegekből erednek, követeléseket hajt be, valamint az adós követeléseinek behajtása érdekében keresetet indít, és eljárást folytat, melynek céljából ügyvédi segítséget vehet igénybe;
h) az adós megbízásából kifizetéseket vesz át, és azokat rávezeti az adós eszközeinek számlájára;
i) a vonatkozó jogszabállyal összhangban értékesíti az adós egyes vagyontárgyait;
j) az ügyben eljáró bíró jóváhagyásának függvényében egyezséget köt, tartozásokat enged el, egyes garanciavállalókat mentesít a kötelezettségeik alól, valamint lemond egyes biztosítékokról;
k) az ügyben eljáró bírót minden olyan ügyről értesíti, amelyhez annak döntése szükséges;
l) ellátja az ügyben eljáró bíró által a határozatában kiszabott egyéb feladatokat.
B. A hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárásban (concordat preventiv) az adós a jogi vagy a megállapodás szerinti képviselői útján vesz részt.
A hitelezőkkel való egyezségkötés vagyonfelügyelőjének (administrator concordatar) a következők a feladatai:
a) elkészíti az adós pénzügyi nehézségeit bemutató jelentést, a követelések jegyzékét, valamint azoknak a követeléseknek a jegyzékét, amelyekkel kapcsolatban bírósági eljárás van folyamatban;
b) adott esetben elkészíti az adós szerkezetátalakítási tervét, vagy segítséget nyújt az adósnak a terv elkészítéséhez;
c) segítséget nyújt az adósnak a szerkezetátalakítási terv megtárgyalásában, vagy az adós kérésére tárgyalásokat folytat a szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatban, valamint lépéseket tesz az egyrészt az adós és a hitelezők között, másrészt pedig a hitelezők között felmerülő viták békés rendezése érdekében;
d) adott esetben felkéri az ügyben eljáró bírót, hogy ellenőrizze, hogy a követelések kategóriái és alkategóriái a jogszabályoknak megfelelően kerültek-e megállapításra;
e) adott esetben összehívja az érintett követelésekkel rendelkező hitelezők gyűlését, és elkészíti annak jegyzőkönyvét;
f) felügyeli az adós által a szerkezetátalakítási tervben vállalt kötelezettségek teljesítését;
g) negyedévente jelentést készít a saját és az adós tevékenységéről, amelyet mellékel az ügy irataihoz, és megküld az érintett hitelezőknek;
h) figyelemmel kíséri a szerkezetátalakítási terv végrehajtását, és adott esetben segítséget nyújt ahhoz az adósnak a tervben meghatározott vagy a terv végrehajtásához szükséges intézkedésekkel, például a következőkkel: operatív intézkedések, az eszközök értékesítése, illetve a vállalkozás vagy annak egy adott részének értékesítése;
i) kérelmezi, hogy a bíróság zárja le a hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárást;
j) ellátja a jelen fejezetben említett és a szerkezetátalakítási tervben meghatározott vagy az ügyben eljáró bíró által megállapított egyéb feladatokat. (A 85/2014. sz. törvény 19. cikke).
5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?
A fizetésképtelenségi eljárás megindítása nem érinti a hitelező arra vonatkozó jogát, hogy saját követelésének beszámítását kezdeményezze az adós vele szemben fennálló követelésével szemben, ha az eljárás megindításának napján teljesülnek a beszámítás jogszabályban előírt feltételei. A beszámítást a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló is rögzítheti. A beszámítás a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkezett kölcsönös követelések esetében is alkalmazható.
6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?
Az eljárás megindításakor folyamatban lévő szerződések továbbra is hatályban maradnak. Semmis a szerződés minden olyan rendelkezése, amely szerint fizetésképtelenségi eljárás megindítása esetén a szerződés megszűnik, megszűnnek a szerződés eredeti tartamából eredő előnyök, vagy a fizetési kötelezettségek idő előtt esedékessé válnak. A folyamatban lévő szerződések hatályban maradására vonatkozó szabály, valamint az a szabály, mely szerint semmis a megszüntetési záradék vagy a kötelezettségek előrehozataláról rendelkező záradék, nem vonatkozik a minősített pénzügyi szerződésekre, vagy a valamely minősített pénzügyi szerződés vagy kétoldalú nettósítási megállapodás szerinti kétoldalú nettósítási ügyletekre.
Annak érdekében, hogy az eljárás megindításától számított három hónapos határidőn belül maximalizálni lehessen az adós vagyonának értékét, a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló felmondhat minden szerződést, még le nem járt lízing- vagy bérleti szerződést, valamint minden egyéb hosszú távú szerződést, feltéve, hogy még nem került sor a szóban forgó szerződések összes érintett fél általi, teljes egészében vagy jelentős mértékben történő teljesítésére. A szerződés ilyen módon történő felmondása esetén a másik fél kártérítési igényt nyújthat be az adóssal szemben.
Ha az eljárás megindítását követő három hónapon belül a szerződő fél a szerződés felmondására kéri a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles válaszolni, melynek elmaradása esetén úgy kell tekinteni, hogy a szerződés megszűnt, és a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló a továbbiakban nem követelheti annak teljesítését.
A jogszabályok egyes meghatározott szerződések állapotát szintén szabályozzák, ilyenek például a közüzemi szerződések, a bérleti szerződések, vagy a szabványosított nettósítási megállapodások.
7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?
A. A fizetésképtelenségi eljárás megindításának napjától az adós vagyonával szemben automatikusan felfüggesztésre kerül az összes peres vagy peren kívüli eljárás, valamint a követelések kényszerbehajtására irányuló összes intézkedés. A jogaikat kizárólag a fizetésképtelenségi eljárás keretében érvényesíthetik, a követeléseik elfogadásának kérelmezésével. Az eljárás megindítása felfüggeszti a keresetindítás elévülési idejét.
Az adósnak a hitelező által az eljárás megindítása előtt indított keresetekkel kapcsolatban benyújtott fellebbezései, valamint az adóstársak vagy a harmadik személy kezesek ellen indított perek nem tartoznak a felfüggesztés hatálya alá.
B. A szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról szóló határozat kihirdetésének napjától automatikusan felfüggesztésre kerülnek a kapcsolódó tartozások behajtása érdekében az adóssal szemben indított egyedi végrehajtási eljárások, valamint a követelések végrehajtásának kérelmezésére vonatkozó jog elévülési ideje.
A kamatokat, a kötbéreket és az egyéb költségeket a jóváhagyott szerkezetátalakítási tervnek megfelelően kell kezelni.
8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?
A fizetésképtelenségi eljárás megindításának napjától az adós vagyonával szemben automatikusan felfüggesztésre kerül az összes peres vagy peren kívüli eljárás, valamint a követelések kényszerbehajtására irányuló összes intézkedés.
A felfüggesztés nem érinti az alábbiakat:
a) az adósnak az egy vagy több hitelező által az eljárás megindítása előtt indított keresettel kapcsolatos fellebbezése, valamint az adóssal szembeni büntetőeljárással egyesített polgári per (acţiunile civile din procesele penale);
b) adóstársakkal és/vagy harmadik fél garanciavállalókkal szemben előterjesztett bírósági keresetek;
c) a testnevelésről és sportról szóló módosított és kiegészített 69/2000. sz. törvény (Legea educaţiei fizice şi sportului nr. 69/2000) alapján működő sportszövetségek sportbizottságai előtt folyamatban lévő, a sportolók egyéni munkaszerződésektől vagy polgári jogi megállapodásoktól való egyoldalú elállásával és az ilyen helyzetekben alkalmazandó sportszankciókkal kapcsolatos peren kívüli eljárások, valamint a sportolók versenyeken való részvételi jogával kapcsolatos egyéb jogviták.
d) az adóssal szemben az eljárás megindítása után keletkezett követelések fennállásának és/vagy számának megállapítására irányuló keresetek. Az ilyen követelések esetében a megfigyelési és reorganizációs időszak során fizetésre irányuló kérelmet lehet kiállítani és tértivevényes ajánlott levél útján megküldeni. A kérelmet a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő a kézhezvételtől számított 15 napon belül megvizsgálja a 106. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban, amelyek megfelelően alkalmazandók, anélkül, hogy ezek a követelések bekerülnének a követelések jegyzékébe.
A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő által elrendelt intézkedésekkel szemben fellebbezésnek van helye.
Megjegyzendő, hogy az eljárások felfüggesztése csak az adós vagyonával szembeni követelésekkel kapcsolatos perekre vonatkozik, és nem érinti a nem vagyoni jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos pereket, amelyek az illetékes bíróság előtt tovább folytatódnak.
9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?
A fizetésképtelen adós valamennyi hitelezőjét érintő gyűlést kell tartani.
A hitelezői gyűlést (adunarea creditorilor) a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló hívja össze, és azon ő elnököl. A vagyonfelügyelő vagy a felszámoló a jogszabályokban kifejezetten meghatározott esetekben – szükség szerint – összehívja az ismert hitelezőket.
A hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárásokról szóló hivatalos értesítőben a gyűlés előtt legalább öt nappal közzétett hirdetmény útján hívják össze, amelynek tartalmaznia kell a gyűlés napirendjét. A hitelezőket a gyűlésen meghatalmazott is képviselheti egyedi és hiteles meghatalmazás birtokában, illetve állami költségvetési hitelezők és egyéb jogi személyek esetében a szervezeti egység vezetője által aláírt felhatalmazás alapján. Jogszabályban foglalt kifejezett tilalom hiányában a hitelezők levélben is szavazhatnak.
Azon esetek kivételével, ahol jogszabály minősített többséget kíván meg, a hitelezői gyűlés érvényesen tud eljárni, amennyiben az azon részt vevő hitelezők az adós vagyona tekintetében szavazásra jogosító követelések teljes értékének legalább 30 %-át kitevő követeléssel rendelkeznek, és a gyűlésen a határozatokat a követelések szavazati joggal rendelkező jelen lévő birtokosainak a követelések értéke szerint számított kifejezett többségi támogató szavazatával fogadják el. A feltételtől függő szavazat ellenszavazatnak minősül. A levélben szavazó hitelezőt szintén jelen lévőnek kell tekinteni.
Az első gyűlés összehívását követően az ügyben eljáró bíró, majd a hitelezők választmányt jelölhetnek ki, amely a hitelezők számától függően három vagy öt hitelezőből áll, akiket a szavazati joggal, elsőbbségi követeléssel, költségvetési követeléssel és nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezők közül választanak, a követelések értékének sorrendjében. A következők tartoznak a hitelezői választmány (comitetul creditorilor) hatáskörébe:
a) áttekinti az adós helyzetét, és ajánlásokat tesz a hitelezői gyűlés számára az adós üzleti tevékenységének folytatására és a javasolt reorganizációs tervekre vonatkozóan;
b) megtárgyalja a kinevezési feltételeket azzal a vagyonfelügyelővel vagy felszámolóval, akinek a kijelölését a hitelezők kérik;
c) elolvassa és felülvizsgálja a bíróság által kinevezett vagyonfelügyelő vagy felszámoló által készített jelentéseket, és adott esetben kifogásokat nyújt be velük szemben;
d) a hitelezői gyűlésen bemutatandó jelentéseket készít a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által hozott intézkedésekről és azok hatásairól, valamint egyéb intézkedéseket javasol, amelyeket szükség esetén megindokol;
e) kérelmezheti, hogy az adóstól vonják meg az ügyei intézésére vonatkozó jogot;
f) keresetet nyújt be az adós által hozott és a hitelezőket hátrányosan érintő tisztességtelen intézkedések vagy ügyletek megsemmisítése iránt, amennyiben a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló nem nyújtott be ilyen keresetet.
10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?
Az adós konkrét helyzetétől és attól függően, hogy az adóst megfosztották-e attól a jogától, hogy ügyeit intézze, a fizetésképtelenségi szakértő az alábbi feladatokat látja el.
A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyeli az adós vagyonkezelési műveleteit. Részben vagy teljes mértékben folytatja az adós üzleti tevékenységét, és előbbi esetben betartja az ügyben eljáró bírónak a vagyonfelügyelő feladataira és az adós vagyonszámlájáról történő kifizetések teljesítésének feltételeire vonatkozó kifejezett előírásait.
Követeléseket hajt be, egyezségeket köt, elkészíti a leltárt, és az adós tulajdonát képező vagyontárgyakat értékesít.
Az adós csak az aktuális üzleti tevékenysége keretein belül és csak abban az esetben használhatja a vagyontárgyait, ha továbbra is rendelkezik az ügyei intézésére vonatkozó joggal; erre a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő felügyelete és ellenőrzése mellett kerülhet sor.
A felszámolási eljárás megindítását követően a bíróság által kijelölt felszámoló irányítja az adós üzleti tevékenységét, szerződéseket mond fel, követeléseket hajt be, értékesíti a vagyontárgyakat, egyezségeket köt, az adós javára szóló kifizetéseket vesz át stb. A felszámolási eljárás során csak a bíróság által kijelölt felszámoló rendelkezhet az adós vagyonáról.
11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?
Az eljárást megindító végzésben meghatározott határidőn belül minden olyan hitelezőnek, akinek a követelése az eljárás megindítása előtt keletkezett – kivéve a munkavállalókat, akiknek a követeléseit a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő a számviteli nyilvántartás alapján tartja számon –, kérelmet kell benyújtania a követelése elfogadása iránt, és csatolnia kell a szükséges igazoló dokumentumokat. Az elismerés céljából benyújtott és a bírósági hivatal által nyilvántartásba vett valamennyi követelést érvényesnek és helytállónak kell tekinteni, ha azokat az adós, a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy a hitelezők nem támadják meg. A követelések jegyzékében feltüntetett követeléseket a fizetésképtelenségi eljárás keretében, a jogszabályokban előírt felosztási sorrendben fizetik ki.
Az eljárás megindítását követően, a megfigyelési időszak vagy a bírósági reorganizációs eljárás során felmerülő követeléseket az azokat alátámasztó dokumentumok szerint kell kifizetni, és azok nem képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét. Ez a szabály a felszámolási eljárás megindítását követően keletkezett követelésekre is alkalmazandó.
12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?
Az eljárást megindító végzésben meghatározott határidőn belül minden olyan hitelezőnek, akinek a követelése az eljárás megindítása előtt keletkezett – kivéve a munkavállalókat, akiknek a követeléseit a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő a számviteli nyilvántartás alapján tartja számon –, kérelmet kell benyújtania a követelése elfogadása iránt. A kérelemnek tartalmaznia kell: a hitelező nevét, lakcímét vagy székhelyét, az esedékes összeget, a követelés jogalapját és az elsőbbségi besorolás esetleges indokait. A követelést alátámasztó dokumentumokat és az elsőbbségi besorolást megalapozó bármely jogalapot legkésőbb magának a kérelemnek a benyújtására előírt határidőn belül kell a kérelemhez csatolni.
A követelés befogadása iránti kérelmet akkor is be kell nyújtani, ha a követelést nem támasztja alá végrehajtható jogcím. Az eljárás megindításának időpontjában még nem esedékes vagy feltételektől függő követeléseket is bevonják a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba.
Amennyiben a sérelmet szenvedett fél a büntetőeljárással egyesített polgári perben terjeszt elő követelés befogadása iránti kérelmet, a követelést a nyilvántartásba vételt követően a sérelmet szenvedett fél javára hozott jogerős határozatig felfüggesztik.
Az elsőbbségi elbánásra jogosult követeléseket a garancia piaci értékéig terjedően tüntetik fel a végleges jegyzékben, amely piaci értéket a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által elrendelt és értékbecslő (evaluator) által elvégzett értékbecslés révén határoznak meg.
Valamennyi követelést ellenőrzési eljárásnak vetnek alá, kivéve a végrehajtható határozatban, illetve a végrehajtható választottbírósági határozatban megerősített követeléseket; az eljárás szintén nem vonatkozik azokra a végrehajtható okiraton alapuló állami költségvetési követelésekre, amelyeket a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül nem támadtak meg.
A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló előzetes jegyzéket készít a követelésekről, amelyet bármely érdekelt fél, adós vagy hitelező megtámadhat az ügyben eljáró bíró előtt. Azt az esetet leszámítva, amelyben az eljárás megindítását az idézési szabályok és az eljárási cselekményekről való értesítésekre vonatkozó szabályok megsértésével közölték, az eljárás megindítását megelőzően keletkezett követelés jogosultja, aki a követelés elfogadása iránti kérelmét nem nyújtja be az előírt határidőn belül (amely szerepel az értesítésben, és amely az eljárás megindítását követő 45 napnál nem lehet hosszabb), elveszíti az arra vonatkozó jogát, hogy feltüntessék a hitelezők jegyzékében, és a szóban forgó követelés tekintetében hitelezőként nem vehet részt az eljárásban. E hitelező nem jogosult arra, hogy az eljárás lezárását követően a követelését az adóssal vagy a jogi személy adós korlátlan felelősséggel rendelkező tagjával szemben érvényesítse, kivéve, ha az adóst egyszerű csődbűntett (bancrută simplă) vagy csalárd csődbűntett (bancrută frauduloasă) miatt elítélték, vagy tisztességtelen kifizetések, illetve ügyletek miatt felelősségre vonták. A jogosultság elvesztését a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló állapítja meg, aki a hitelezőt nem jegyzi be a hitelezők jegyzékébe.
13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?
Az adós vagyonába tartozó és a hitelező javára elsőbbséget biztosító biztosítékkal ellátott vagyontárgyak és jogok értékesítéséből befolyó összegeket a következő sorrendben kell felosztani:
- díjak, illetékek és az érintett vagyontárgyak értékesítésével összefüggésben felmerülő egyéb kiadások, ideértve a szóban forgó vagyontárgyak megóvásával és kezelésével kapcsolatos költségeket, a hitelező által a kényszerbehajtási eljárás során elszenvedett költségeket, a közüzemi szolgáltatóknak az eljárás megindítását követően felmerülő követeléseit, valamint a hitelezők közös érdekében alkalmazott személyeknek a felosztás időpontjában fizetendő díjazást, amelyet az adós teljes vagyonának értékével arányosan kell viselni;
- az elsőbbségi joggal rendelkező hitelezőknek a fizetésképtelenségi eljárás során felmerülő követelései; e követelések magukban foglalják a tőkeösszeget, a kamatot és adott esetben az egyéb járulékos összegeket;
- az elsőbbségi joggal rendelkező hitelezők követelései, ideértve a tőkeösszeget, a kamatot és bármely növekményt vagy bírságot.
Ha az említett eszközök értékesítéséből befolyó összeg nem elegendő az érintett követelések teljes kifizetéséhez, a hitelezőknek a különbözet tekintetében biztosíték nélküli vagy – adott esetben – állami költségvetési követelésük áll fenn, amelyet a többi követeléssel együtt besorolnak a megfelelő kategóriába. Amennyiben az előzőekben hivatkozott összegek kifizetését követően többlet áll rendelkezésre, ezt a bíróság által kijelölt felszámoló az adós vagyonszámláján elhelyezi.
A felszámolási eljárás során az alábbi sorrendben fizetik ki a követeléseket:
1. díjak, illetékek és az adott törvény azonos címe alatti eljárással összefüggésben felmerülő egyéb kiadások, ideértve az adós vagyontárgyainak megóvásával és kezelésével, az üzleti tevékenység folytatásával, valamint az eljárás érdekében alkalmazott személyek díjazásának a kifizetésével kapcsolatos költségeket;
2. az eljárás során nyújtott finanszírozásból eredő követelések;
3. a fizetésképtelenség megelőzésére irányuló eljárás során nyújtott finanszírozásból eredő követelések és a szakértői díjak;
4. munkaviszonyból származó követelések;
5. az adós üzleti tevékenységének az eljárás megindítását követő folytatásából eredő követelések, valamint azon társvállalkozók és jóhiszemű harmadik fél jogszerzők vagy közvetítők felé fennálló követelések, akik a vagyontárgyaikat vagy azok értékét visszajuttatják az adós vagyonába;
6. költségvetési követelések;
7. az adós által harmadik személynek tartási kötelezettség, kiskorú gyermek után járó gyermektartás vagy megélhetési támogatásként teljesített rendszeres kifizetések alapján fizetendő összegekre vonatkozó követelések;
8. az ügyben eljáró bíró által az adós és családja eltartására megállapított összegekre vonatkozó követelések, ha az adós természetes személy;
9. bankkölcsönből eredő követelések a kölcsönnel összefüggő kiadásokkal és kamatokkal együtt, termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból vagy egyéb munkák teljesítéséből eredő követelések, bérleti díjból eredő és lízinggel kapcsolatos követelések, ideértve a kötvényeket is;
10. egyéb nem biztosított követelések;
11. alárendelt követelések, az alábbi rangsor szerint:
a) olyan harmadik személyek eszközeiből eredő követelések, akik rosszhiszeműen szereztek meg javakat az adóstól, rosszhiszemű közvetítők követelései a megsemmisítés iránti kereset elfogadását követően, valamint a jogi személy adósnak a jegyzett tőke vagy a legfőbb szerv gyűlésén a szavazatok legalább 10%-ával rendelkező tag vagy részvényes, illetve adott esetben a gazdasági egyesülés (grup de interes economic) tagja által nyújtott kölcsönök;
b) azok a juttatások, amelyeket nem osztottak ki a tagoknak;
c) az ellenszolgáltatás nélkül elvégzett cselekményekből eredő követelések.
14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?
Ha a hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás a megállapodásban meghatározott időpontban vagy azt megelőzően sikeresen lezárul, az ügyben eljáró bíró az eljárást lezáró határozatot hoz. Ebben az esetben ha a szerkezetátalakítási terv a követelések csökkentését írta elő, ezek a csökkentések továbbra is érvényesek maradnak. (A 85/2014. sz. törvény 34. cikke).
Az üzleti tevékenység folytatásával járó vagy tervezett felszámolás (lichidare pe bază de plan) céljából történő reorganizációs eljárás a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő által készített jelentés alapján meghozott ítélettel zárul, amely jelentés megállapítja, hogy a jóváhagyott tervben vállalt valamennyi fizetési kötelezettség teljesült, és hogy az adott időpontban esedékes összes követelést kifizették. Ha a reorganizáció céljából indított eljárás később felszámolási eljárássá alakul, az eljárást a felszámolási eljárásra irányadó szabályok szerint zárják le. A bírósági felügyelet mellett végrehajtott reorganizációs terv jóváhagyásának napjától kezdve a reorganizáció időtartama alatt az adós mentesül a terv jóváhagyása előtt fennálló kötelezettségeinek értéke és a tervben feltüntetett érték közötti különbözet tekintetében.
A felszámolási eljárás akkor fejeződik be, amikor az ügyben eljáró bíró jóváhagyta a zárójelentést, az adós vagyonába tartozó összes pénzeszközt és vagyont felosztották, és a senki által nem követelt pénzeszközöket a bankban letétbe helyezték. Az eljárás lezárását követően elrendelik az adós törlését azokból a nyilvántartásokból, amelyekbe bejegyezték.
Az eljárás lezárásával az ügyben eljáró bíró, a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló, valamint az őket segítő összes személy mentesül az eljárással, az adóssal, az adós vagyonával, a hitelezőkkel, az elsőbbségi joggal rendelkező személyekkel, valamint a részvényesekkel vagy a tagokkal kapcsolatos valamennyi feladat és kötelezettség alól.
A felszámolási eljárás lezárásával a (gazdasági tevékenységet folytató) természetes személy adós mentesül a felszámolás előtt fennálló kötelezettségei alól, kivéve, ha csalárd csőd vagy csalárd kifizetések, illetve ügyletek miatt elítélték; ilyen esetben csak annyiban mentesül a kötelezettségei alól, amennyiben azok az eljárás során teljesültek.
15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?
A fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően – függetlenül annak típusától – a hitelezők nem léphetnek fel az adóssal szemben olyan követelések tekintetében, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt keletkeztek.
A hitelezők az adóstársakkal és az adós kezeseivel szemben továbbra is eljárhatnak a követelések teljes értékének behajtása érdekében.
16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?
A jogilag megalapozott eljárásból fakadó valamennyi költséget, ideértve az értesítésekkel, meghívókkal és az eljárás iratainak a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló által történő közlésével kapcsolatos költségeket, az adós vagyonából fedezik (a 85/2014. sz. törvény 39. cikke). Amennyiben az adós pénzügyi forrásai nem elegendőek, a felszámolási alapból (fondul de lichidare) kezdeményeznek lehívást.
17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?
A bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló az adós által az eljárás megindítását megelőző két évben a hitelezők jogainak megsértésével végzett tisztességtelen cselekmények és ügyletek megsemmisítése iránti keresetet nyújthat be az ügyben eljáró bíróhoz.
Az adós által végzett alábbi cselekmények és ügyletek megsemmisíthetők az átruházott vagyontárgyak vagy az egyéb juttatások értékének visszajuttatása érdekében:
a) ellenszolgáltatás nélküli átruházás az eljárás megindítását megelőző két évben; a humanitárius célból nyújtott támogatás kivételt képez;
b) az eljárás megindítását megelőző hat hónapban végrehajtott olyan ügyletek, amelyek esetében az adós által nyújtott szolgáltatás értéke nyilvánvalóan meghaladja az ellenszolgáltatás értékét;
c) az eljárás megindítását megelőző két évben minden érintett fél részéről azzal a szándékkal végrehajtott intézkedések, hogy egyes vagyontárgyak tekintetében megakadályozzák a hitelezői érdekérvényesítést, vagy hogy bármilyen egyéb módon csorbítsák a hitelezők jogait;
d) az eljárás megindítását megelőző hat hónapban a hitelező részére valamely korábbi tartozás kielégítése céljából vagy a hitelező javára teljesített tulajdonjog-átruházás, ha az az összeg, amelyre a hitelező az adós felszámolása esetén jogosult lenne, alacsonyabb, mint a tulajdonjog-átruházás értéke;
e) az eljárás megindítását megelőző hat hónapban elsőbbségi jog alapítása valamely nem biztosított követelés tekintetében;
f) tartozások előzetes kifizetése az eljárás megindítását megelőző hat hónapban, ha az esedékességük napja az eljárás megindítását követő időpont lett volna;
g) az adós által az eljárás megindítását megelőző két évben teljesített átruházás vagy kötelezettségvállalás, amelyek célja a fizetésképtelenség eltitkolása vagy késleltetése, illetve a hitelezővel szembeni csalás elkövetése.
Az alábbi intézkedések és ügyletek szintén megsemmisíthetők, az azokból származó hasznok pedig visszakövetelhetők, ha azokra az eljárás megindítását megelőző két évben az adóssal jogviszonyban álló személyekkel került sor:
a) amelyet korlátolt felelősségű taggal (asociat comanditat) vagy a társaság tőkéjének vagy a tagok közgyűlésén a szavazatok legalább 20 %-ával rendelkező taggal kötöttek, amennyiben az adós betéti társaság (societate în comandită), vagy személyegyesítő társaság (societate în nume colectiv) formájában működő vagy korlátolt felelősségű (societate cu răspundere limitată) agrárszövetkezet (societate agricolă);
b) amelyet taggal vagy igazgatóval kötöttek, amennyiben az adós gazdasági egyesülés;
c) amelyet az adós társaságban a részvények vagy a részvényesek közgyűlésén a szavazatok legalább 20%-ával rendelkező részvényessel kötöttek, ha az adós részvénytársaság (societate pe acțiuni);
d) amelyet az adós felügyeleti szerveinek igazgatójával, ügyvezetőjével vagy tagjával kötöttek, amennyiben az adós szövetkezeti vállalat, részvénytársaság vagy agrárszövetkezet;
e) amelyet az adós vagy annak üzleti tevékenysége felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személlyel kötöttek;
f) amelyet társtulajdonossal vagy közös vagyontárgyon közös tulajdonnal rendelkező féllel kötöttek;
g) amelyet az a)–f) pontban felsorolt természetes személyek házastársával, vérségi vagy házassággal szerzett rokonával kötöttek a negyedik fokig bezárólag.
Az adós által a hitelezők kárára elkövetett tisztességtelen intézkedések megsemmisítése iránti keresetet a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló az általa elkészítendő első jelentés tekintetében megállapított határidő lejártát követő egy éven belül, de legkésőbb az eljárás megindításától számított 16 hónapon belül nyújthatja be. A kereset elfogadása esetén az abban részes felek visszanyerik korábbi pozíciójukat, és az átruházás napján fennálló kötelezettségeket újból nyilvántartásba veszik.
A hitelezői választmány vagy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba felvett követelések értékének több mint 50 %-ával rendelkező hitelező az ügyben eljáró bíró előtt benyújthatja ezt a keresetet, amennyiben a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő vagy felszámoló ezt elmulasztja.
Nem nyújtható be megsemmisítés iránti kereset a dologi jogot alapító cselekmények (act de constituire), valamint a tulajdonjog átruházására irányuló cselekmények ellen, ha azokra az adós szokásos mindennapi tevékenysége keretében került sor. A létesítő okirattal vagy tulajdonjog-átruházással szemben előterjesztett megsemmisítés iránti keresetet automatikusan bejegyzik a megfelelő köznyilvántartásba.
A fent említett cselekmények és ügyletek tekintetében megdönthető vélelem áll fenn arra vonatkozóan, hogy azokra a hitelezők kárára elkövetett csalás szándékával került sor.
Az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően hozott és teljesített valamennyi intézkedés, ügylet és kifizetés automatikusan semmisnek minősül, kivéve a folyamatban lévő üzleti tevékenység végzéséhez szükséges lépéseket, az ügyben eljáró bíró által engedélyezett lépéseket, valamint a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelő által jóváhagyott lépéseket.