1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?
Fizetésképtelenségi eljárás indítható a gazdasági szereplők (természetes személyek vagy társaságok) ellen, ha az alábbiak valamelyikével rendelkeznek:
a) a kötelező fizetésképtelenségi eljárás megindítására vagy a hitelezőkkel való egyezségre irányuló kérelem előtti három évben 300 000,00 euró értékű vagy azt meghaladó vagyon;
b) a kötelező fizetésképtelenségi eljárás megindítására vagy a hitelezőkkel való egyezségre irányuló kérelem előtti mindhárom évben 200 000,00 euró összegű vagy azt meghaladó bruttó éves árbevétel;
c) összesen (a kötelező fizetésképtelenségi eljárás megindítására vagy a hitelezőkkel való egyezségre irányuló kérelem időpontjában) 500 000,00 euró összegű vagy azt meghaladó tartozás (keletkezésük időpontjától függetlenül).
2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?
a) a kötelező fizetésképtelenségi eljárás feltétele a vállalkozás fizetésképtelensége; megállapítását kérheti:
- az adós (vagy a vállalkozás felett felügyeleti és ellenőrzési feladatokat ellátó közigazgatási szervek vagy hatóságok),
- a hitelező,
- az ügyész.
b) a hitelezőkkel való egyezség (concordato preventivo) feltétele, hogy a vállalkozás nehéz helyzetben legyen (azaz pénzügyi nehézségei ne legyenek elég súlyosak ahhoz, hogy fizetésképtelenséget okozzanak) vagy fizetésképtelen legyen; ezt az egyezséget csak az adós kérheti.
3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?
Az alábbiak kivételével valamennyi vagyontárgy része az eljárás alá vont vagyonnak:
- kizárólag személyes használatú vagyontárgyak és jogok;
- tartásdíjak, bérek, nyugdíjak, fizetések, valamint az adós munkával szerzett jövedelme azon mértékig, amelyet a bíróság az önmaga és családja ellátásához szükségesnek ítél;
- az adóst gyermekei vagyonából jogszabály alapján megillető bevétel, a családi szükségletekre szánt alapban (fondo patrimoniale) tartott vagyon és annak haszna, a Polgári Törvénykönyv 170. cikke szerinti kivételtől eltekintve;
- a jogszabály szerint kivétel körébe tartozó elemek.
A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonhoz tartozik továbbá az eljárás megindítását követően az adós által szerzett valamennyi vagyontárgy, nem képezik részét viszont az e vagyon megszerzése és megtartása során keletkezett kötelezettségek.
4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?
A fizetésképtelenségi gondnok (vagyonfelügyelő) joga és kötelezettsége a vagyon kezelése, értékesítése és a bevétel hitelezők közötti elosztása.
Az adós kapcsolatba léphet a vagyonfelügyelővel, hogy információt kérjen tőle, és kifogásolhatja a vagyonfelügyelő és a bíróság által kijelölt csődgondnok intézkedéseit, de csak akkor, ha azok elfogadására jogsértő módon került sor (pusztán célszerűségi okokból nem).
5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?
Ugyanazon személynek az eljárással kapcsolatos tartozása és viszontkeresete (controcredito) beszámítható, ha azok az eljárás megindítása előtt keletkeztek.
6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?
Általános szabályként a szerződéseket a kötelező fizetésképtelenségi eljárás megindításakor felfüggesztik. A vagyonfelügyelő eldöntheti, hogy átveszi vagy felmondja a szerződést.
Különös szabályok vonatkoznak bizonyos szerződéstípusokra, amelyek az esettől függően vagy automatikusan megszűnnek a kötelező fizetésképtelenségi eljárás megindítása miatt, vagy felfüggesztés nélkül folytatódnak.
A hitelezőkkel való egyezségre vonatkozó általános szabály az, hogy a szerződés fennmarad, kivéve, ha az adós kéri, hogy a bíróság függessze fel vagy szüntesse meg azt.
7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?
A hitelező általában nem indíthat az eljárásban érintett vagyontárgyakra vonatkozó végrehajtási eljárást vagy ideiglenes intézkedés iránti keresetet, illetve nem folytathatja azokat a megkezdésüket követően, kivéve, ha a vagyonfelügyelő azok átvétele mellett dönt.
A hitelezők csak akkor tehetnek jogi intézkedéseket a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően, ha a vagyonfelügyelő nem cselekszik, vagyis (szándékosan vagy pusztán gondatlanságból) nem teszi meg ezeket a jogi intézkedéseket.
8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?
A kötelező fizetésképtelenségi eljárás megindítása leállítja a folyamatban lévő eljárásokat, amelyek később folytathatók.
A hitelező által olyan személlyel szemben indított pereket, akivel szemben a bíróság a későbbiekben fizetésképtelenségi eljárást rendel el, kizárólag a vagyonfelügyelő folytathatja, és az az eljárás szerinti rangsort követi.
Az adós csak kivételes esetekben avatkozhat be.
9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?
A hitelezői választmány a kötelező fizetésképtelenségi eljárás során három vagy öt hitelezőből áll, és jelentős hatáskörökkel rendelkezik. Különösen a következő hatáskörökkel bír:
- engedélyezi az ügyleteket, az adósságcsökkentést, a különleges megállapodásokat, a peren kívüli egyezségeket, elismeri a harmadik felek jogait, a jelzálogok törlését, a biztosítékok visszaadását, a kötvények felszabadítását, az örökségek és ajándékok elfogadását, valamint minden egyéb különleges vagyonkezelési cselekményt,
- figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő intézkedéseit, és kérheti azok elutasítását a bíróságtól,
- jóváhagyja a felszámolási tervet,
- felhatalmazza a vagyonfelügyelőt, hogy a kötelező fizetésképtelenségi eljárás megindításának napján átvegye vagy felmondja valamely folyamatban lévő szerződést,
- részt vesz az adós vagyonát érintő leltári műveletekben,
- betekinthet az eljárással kapcsolatos valamennyi dokumentumba,
- felhatalmazza a vagyonfelügyelőt, hogy egy vagy több vagyontárgyat kizárjon a vagyonból, vagy felhagyjon azok felszámolásával, amennyiben ezek felszámolása nyilvánvalóan hátrányosnak tűnik,
- a bíróság által kijelölt csődgondnoktól a vagyon értékesítésének felfüggesztését kérheti.
A fenti tevőleges intézkedési hatáskörök mellett a hitelezői választmány véleményezi a bíróság által kijelölt csődgondnok vagy a bíróság intézkedéseit, nevezetesen a következőket:
- a biztosítékkal rendelkező hitelezők számára a biztosítékként tartott eszközök eladásának engedélyezése,
- a bíróság által kijelölt csődgondnok arra való felhatalmazása, hogy ideiglenesen folytassa a vállalkozás működtetését (a hitelezői választmánynak jóvá kell hagynia a működés folytatását),
- a bíróság által kijelölt csődgondnok felhatalmazása a vállalkozás bérbeadására (a hitelezői választmánynak jóvá kell hagynia a bérbeadást).
A hitelezői választmányt a hitelezőkkel kötött felszámolási megállapodás részeként az ítélet megerősítésével jelölik ki, és – amennyiben összeegyeztethető – ugyanezeket a hatásköröket gyakorolja.
10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?
A vagyonfelügyelő (előzetes engedélyezéstől függően):
- továbbra is működtetheti a vállalkozást vagy meghatározott részeit,
- bérbe adhatja a vállalkozást vagy meghatározott részeit,
- eladhatja az összes eszközt a bevételek hitelezők közötti felosztása érdekében,
- dönthet úgy, hogy nem értékesít vagy szerez be kis értékű eszközöket.
11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?
Minden hitelező – függetlenül követelésének mértékétől és összegétől – kérheti a bíróságtól, hogy indítson kötelező fizetésképtelenségi eljárást az adóssal szemben. A hitelezőnek nem kell végrehajtható okirattal rendelkeznie; az a fontos, hogy iratokkal bizonyítsa a követelését.
Valamennyi hitelezőnek (ideértve azokat is, akik az eljárás megindítását kérték és az jóváhagyást kapott) kérnie kell követelései nyilvántartásba vételét a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően.
12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?
A hitelezők közvetlenül, jogi képviselő nélkül előterjeszthetik követeléseiket.
Kérelmüknek tartalmaznia kell a követelés írásos bizonyítását, és elektronikus úton (a vagyonfelügyelőnek küldött, tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus levélben) kell benyújtani azt.
13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?
A vagyon értékesítéséből származó bevétel elsőbbségi alapon kerül felosztásra a hitelezők között.
Az összegeket általában az alábbi sorrendben fizetik ki:
- előre levonható követelések,
- elsőbbséget élvező követelések (a törvény elsőbbséget biztosít a jelzálogjognak, az értékpapíroknak és az általános vagy különleges elsőbbségi követeléseknek az eszközök egy része vagy egésze tekintetében),
- nem biztosított követelések,
- halasztott követelések.
Ha (ahogyan szinte mindig) a bevétel nem elegendő az összes követelés kielégítéséhez, akkor azokat nem a követelés összege alapján osztják fel, hanem az előre meghatározott rangsornak megfelelően. Ezt követően a követelések minden egyes kategóriáján belül az egyenlő bánásmód elvét kell követni, ami azt jelenti, hogy a felosztás a követelés összege alapján történik.
14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?
A kötelező fizetésképtelenségi eljárás lezárul, ha:
- nem nyújtottak be követelést,
- minden követelést teljesítettek,
- az eszközök értékesítéséből származó teljes bevétel felosztásra került,
- megállapítást nyert, hogy nincs értékesítendő vagyon vagy egyéb bevétel.
Különleges intézkedéseket alkalmaznak a lezárásra, ha a vagyont a maffiaellenes jogszabályok alapján lefoglalják vagy elkobozzák.
A kötelező fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően az adós visszanyeri jogi lépések kezdeményezésére és megválaszolására irányuló jogát, és anélkül szerezhet vagyont, hogy azt a vagyonfelügyelő lefoglalná.
A hitelezőkkel kötött egyezség és a kötelező fizetésképtelenségi eljárások akkor érnek véget, amikor az adós és a hitelezők közötti megállapodást jóváhagyták. Amennyiben azonban az egyezség vagyontárgyak értékesítését írja elő (concordato liquidatorio), az eljárás az értékesítéssel folytatódik, és akkor zárul, amikor az összes vagyontárgyat értékesítették és a bevételt felosztották a hitelezők között.
A hitelezőkkel való egyezség és a kötelező fizetésképtelenségi eljárások lezárását követően az adós mentesül valamennyi adóssága alól.
15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?
A fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően a hitelezők eljárást indíthatnak az adóssal szemben bárminemű fennmaradó tartozás (a tartozásnak a vagyonfelügyelő által vissza nem fizetett része) rendezése érdekében, kivéve, ha tartozáselengedésre irányuló eljárásra került sor, mert ebben az esetben a hitelezők semmit nem követelhetnek az adóstól.
A hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás lezárását követően a hitelezők semmit nem követelhetnek az adóstól. Amennyiben azonban az adós elmulasztja kötelezettségei teljesítését, a hitelezők kérhetik az egyezség megszüntetését. A kérelmet az egyezségben szereplő utolsó kötelezettségvállalásra megállapított határidőtől számított egy éven belül kell benyújtani. Az egyezség megszüntetése nem megengedett, ha a nem teljesítés csekély jelentőségű.
16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?
A fizetésképtelenségi eljárás költségeit maga a fizetésképtelenségi eljárás viseli, és a vagyon értékesítéséből származó bevételből kerül kiegyenlítésre.
Vagyon hiányában a vagyonfelügyelő díját és felmerült költségeit az állam fizeti.
17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?
Az ingyenes jogi lépések és az adós által a kötelező fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelem benyújtását követően vagy az azt megelőző két évben teljesített kifizetések nem bírnak joghatással a hitelezőkkel szemben.
Az adós által a kötelező fizetésképtelenség kérelmezését követően vagy az azt megelőző évben vagy az azt követő hat hónapban végrehajtott lépések az esettől függően visszavonhatók.
Az adós által az eljárás megindítását követően tett jogi lépések érvénytelenek.
A hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás során és bírósági engedély hiányában tett, a különleges vagyonkezelés körébe eső aktusok érvénytelenek.