Fizetésképtelenség/csőd

BEVEZETÉS

Svédországban a csőd, a vállalkozások reorganizációja és az adósságátalakítás a fizetésképtelenségi rendelet hatálya alá tartozik. Az ezen eljárásokat szabályozó svéd rendelkezések egyes vonatkozásainak rövid bemutatására kerül sor az alábbiakban a módosított fizetésképtelenségi rendelet 86. cikkének (1) bekezdése alapján. A leírás nem kimerítő.

CSŐD

Általános megjegyzések

A csődeljárás (konkurs) a követelések általános érvényesítésének olyan módja, amelynek során az adós hitelezői együttesen, kötelező alapon átveszik az adós minden vagyonát annak érdekében, hogy kielégítsék a követeléseiket. A csődeljárás során a vagyontárgyak csődvagyont (konkursbo) képeznek, amelyet a hitelezők érdekében kezelnek. A vagyont egy vagy több vagyonfelügyelő (konkursförvaltare) kezeli. A vagyonfelügyelő kizárólagos feladata a vagyon kezelése. A csődeljárás során a kerületi bíróság (tingsrätt) megvizsgálja a csődeljárás iránti kérelmet, meghozza a csődhatározatot, és lefolytatja magát a csődeljárást. A csődeljárásban a bíróság több kérdésben is dönt: meghatározza például, hogy hogyan osszák fel a vagyont, vagy hogy az adósságokat kell-e bizonyítani. A kerületi bíróság ezenkívül különböző üléseket tart, például az eskütétel érdekében megszervezett ülést, amelyen az adós esküt tesz a vagyonleltárral kapcsolatban. A vagyonfelügyelőt a végrehajtó hatóság (Kronofogdemyndigheten) felügyeli.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Általános megjegyzések

A pénzügyi nehézségekkel küzdő kereskedő bírósági határozat alapján különleges eljárást indíthat kereskedelmi tevékenységének az átszervezése érdekében (vállalkozások reorganizációja). A vállalkozás reorganizációja során (företagsrekonstruktion) a bíróság által kijelölt reorganizációs tisztviselő megvizsgálja, hogy az adós üzleti tevékenysége részben vagy egészben folytatható-e, és ha igen, azt is megvizsgálja, hogy ez hogyan valósítható meg, és hogy a körülmények lehetővé teszik-e az adós számára, hogy a hitelezőivel pénzügyi egyezséget kössön. Feladatainak teljesítése során a reorganizációs tisztviselőnek úgy kell eljárnia, hogy biztosítsa, hogy a hitelezők érdekei ne sérüljenek. A vállalkozások reorganizációjáról szóló határozat formálisan nem korlátozza az adóst vagyona feletti rendelkezési jogában. Bizonyos kérdésekben azonban szükség van a reorganizációs tisztviselő hozzájárulására.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS és A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA

Általános megjegyzések

Az adósságátalakítás (skuldsanering) részben vagy egészben felmenti az adóst az adósságátalakítás hatálya alá tartozó tartozások megfizetésére vonatkozó kötelezettsége alól. Az adósságátalakításnak két formája van: az adósságátalakítás az adósságátalakításról szóló törvény (skuldsaneringslagen) szerint és a vállalkozások adósságainak átalakítása (F-skuldsanering) a vállalkozások adósságainak átalakításáról szóló törvény (lagen om skuldsanering företagare) szerint. Az alábbiakban mindkét típus bemutatására sor kerül.

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

CSŐD

Csődeljárás jogi és természetes személlyel szemben is indítható (ideértve azokat a természetes személyeket is, akik nem végeznek kereskedelmi tevékenységet).

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Reorganizációs eljárás jogi és természetes személlyel szemben is indítható, amennyiben a kérdéses személy kereskedő. Egyes jogi személyeket, például a bankokat, a hitelpiaci intézeteket, a biztosítókat és az értékpapír-kereskedelmi társaságokat a törvény kizárja a hatálya alól.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítás olyan természetes személyek számára engedélyezhető, akiknek a fő érdekeltségei Svédországban találhatók (ideértve az önálló kereskedelmi tevékenységet folytató természetes személyeket is).

Az adósságátalakítási kérelmeket első fokon a végrehajtó hatóság bírálja el.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

A vállalkozások adósságainak átalakítása olyan természetes személy számára engedélyezhető, akinek a fő érdekeltségei Svédországban találhatók, és aki:

1. olyan kereskedő, aki kereskedelmi tevékenységet folytat, ha adósságai főként e tevékenységből származnak;
2. olyan kereskedő, aki kereskedelmi tevékenységet folytat, ha az e tevékenységéből származó adósságokat ki tudja fizetni, vagy fizetésképtelensége csak ideiglenes; vagy
3. a vállalkozó családtagja, ha a családtag adóssága főként a vállalkozó kereskedelmi tevékenységéből származik.

„Családtag” (närstående) a házastárs, az élettárs, a szülő, a testvér, a gyermek és a házastárs vagy az élettárs gyermeke.

A vállalkozások adósságainak átalakítása iránti kérelmeket első fokon a végrehajtó hatóság bírálja el.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

CSŐD

A csődeljárás megindításának az adós fizetésképtelensége a feltétele. A „fizetésképtelenség” (obestånd, insolvens) azt jelenti, hogy az adós nem tudja a tartozásait időben megfizetni, és a fizetésképtelensége nem átmeneti jellegű. Az adós fizetésképtelenségre vonatkozó nyilatkozata elfogadható, ha nincs különösebb ok annak megkérdőjelezésére. Emellett léteznek bizonyos fizetésképtelenségi vélelmek is. Például ellenkező bizonyítás hiányában az adós fizetésképtelennek minősül, ha a végrehajtásról szóló törvénykönyv (utsökningsbalken) 4. fejezete szerinti, a csődeljárás iránti kérelmet megelőző hat hónapon belül lefolytatott végrehajtás során az adós nem rendelkezett elegendő vagyonnal a zárlathoz kapcsolódó követelés teljes körű kifizetéséhez. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az adós kijelenti, hogy kifizetéseit felfüggesztette.

Csődeljárás iránti kérelmet az adós vagy a hitelező nyújthat be.

Ha a csődeljárás iránti kérelem jóváhagyása valószínű, és megalapozottan feltételezhető, hogy az adós vagyontárgyakat fog elidegeníteni, a bíróság a kérelem elbírálásáig elrendelheti az adós vagyonának a lefoglalását (kvarstad). A bíróság emellett utazási tilalmat is elrendelhet.

A kerületi bíróság a csődöt megállapító határozatát haladéktalanul közzéteszi. A határozat azonnal hatályba lép, az adós a határozat kihirdetésével elveszíti a vagyona feletti rendelkezési jogát, de léteznek a harmadik felek jogos elvárásait védő rendelkezések. Kérjük, olvassa el a „Milyen jogai vannak az adósnak, illetve a fizetésképtelenségi szakértőnek?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat is.

A kerületi bíróság csődöt megállapító vagy csődeljárás iránti kérelmet elutasító határozata ellen felsőbb fokú bírósághoz lehet fellebbezni.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Vállalkozás reorganizációja iránti kérelmet az adós vagy a hitelező nyújthat be. Csak akkor hozható a vállalkozás reorganizációját engedélyező határozat, ha feltételezhető, hogy az adós nem tudja kifizetni az esedékes tartozásait, vagy azok kifizetésére hamarosan nem lesz képes, illetve ha az adós olyan más jellegű pénzügyi nehézségekkel küzd, amelyek a fizetésképtelenség kockázatával járnak. A vállalkozás reorganizációjára vonatkozóan csak akkor hozható határozat, ha megalapozottan feltételezhető, hogy a reorganizáció biztosíthatja a vállalkozás életképességét. A hitelező kérelmét csak akkor lehet jóváhagyni, ha azt az adós elfogadta.

Ha az adós kérelme elfogadhatónak minősül, a bíróságnak azt haladéktalanul meg kell vizsgálnia. Amennyiben a hitelező által benyújtott kérelmet elfogadhatónak nyilvánítják, a bíróság annak megvizsgálása érdekében kitűzi a meghallgatás időpontját. A meghallgatást a kérelem bírósághoz történő benyújtását követő két héten belül kell megtartani. Különösen indokolt esetben későbbi időpontban is megtartható a meghallgatás, de az időpont nem lehet hat hétnél későbbi.

Amennyiben a kérelmet jóváhagyja, a bíróság köteles ezzel egyidejűleg reorganizációs tisztviselőt kijelölni. Különösen indokolt esetben több reorganizációs tisztviselő is kijelölhető. A reorganizációs határozat meghozatalától számított egy héten belül a reorganizációs tisztviselő minden ismert hitelezőt köteles értesíteni a határozatról. A vállalkozás reorganizációjáról szóló határozat azonnal végrehajtható, kivéve, ha a bíróság ettől eltérően rendelkezik.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Adósságátalakítási kérelmet az adós nyújthat be. Amennyiben a kérelmet nem utasítják el mint elfogadhatatlant vagy mint megalapozatlant, az adósságátalakításról szóló határozatot a lehető leghamarabb meg kell hozni. A kérelmet megalapozatlanság miatt el lehet utasítani például akkor, ha a kérelemből vagy más rendelkezésre álló forrásból az derül ki, hogy az adósságátalakítás feltételei nem teljesülnek.

Az adósságátalakítás engedélyezhető, amennyiben

1. az adós olyan természetes személy, akinek fő érdekeltségei Svédországban vannak;
2. az adós fizetésképtelen és olyan mértékben eladósodott, hogy az összes körülményt figyelembe véve vélelmezhető, hogy nem rendelkezik az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy a tartozásait belátható időn belül kifizesse; valamint
3. az engedélyezés az adós személyes és pénzügyi körülményeire tekintettel indokolt.

Az alábbi korlátozások érvényesülnek:

1. az adósságátalakítás nem engedélyezhető, ha az adóst eltiltották az üzleti tevékenység folytatásától (näringsförbud);
2. amennyiben az adós kereskedő, az adósságátalakítás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a vállalkozás pénzügyi helyzete könnyen megvizsgálható; valamint
3. amennyiben az adós számára korábban adósságátalakítást engedélyeztek, az új adósságátalakítás csak abban az esetben engedélyezhető, ha az különösen indokolt.

Ha határozat születik a vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárás megindításáról, erről haladéktalanul értesítést kell közzétenni a hivatalos lapban (Post- och Inrikes Tidningar). Emellett a közzétételt követő egy héten belül értesíteni kell az ismert hitelezőket. Az értesítésben fel kell hívni a hitelezőket többek között arra, hogy az adóssal szemben fennálló követeléseiket jelentsék be, általában írásos formában, a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül, a követeléseik részleteit és az ügy értékeléséhez szükséges egyéb információkat mutassák be, és adják meg annak a bankszámlának az adatait, amelyre az adósságátalakítási eljárás során a kifizetéseket teljesíteni kell.

A vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárást megindító határozat ellen a határozat keltétől számított három héten belül lehet fellebbezni.

Az eljárást megindító határozatot követően nem zárolhatók vagyontárgyak a határozat előtt keletkezett követelések érvényesítése érdekében, amíg az adósságátalakítás tárgyában jogerős határozat nem születik. Ez nem vonatkozik azonban azokra a követelésekre, amelyeket az átalakítás nem érint. E rendelkezés nem alkalmazandó továbbá abban az esetben sem, ha fellebbezés nyomán a bíróság a hitelező kérelmére úgy dönt, hogy engedélyezi a zárlatot.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Vállalkozás adósságainak átalakítása iránti kérelmet az adós nyújthat be. Amennyiben a kérelmet nem utasítják el mint elfogadhatatlant vagy mint megalapozatlant, a vállalkozás adósságainak átalakításáról szóló határozatot a lehető leghamarabb meg kell hozni. A kérelmet megalapozatlanság miatt el lehet utasítani például akkor, ha a kérelemből vagy más rendelkezésre álló forrásból az derül ki, hogy a vállalkozás adósságai átalakításának feltételei nem teljesülnek.

A vállalkozás adósságainak átalakítása engedélyezhető, amennyiben

1. az adós fő érdekeltségei Svédországban vannak;
2. az adós fizetésképtelen és olyan mértékben eladósodott, hogy az összes körülményt figyelembe véve vélelmezhető, hogy nem rendelkezik az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy a tartozásait belátható időn belül kifizesse; valamint
3. az engedélyezés az adós személyes és pénzügyi körülményeire tekintettel indokolt.

Az alábbi korlátozások érvényesülnek:

1. a vállalkozás adósságainak átalakítása nem engedélyezhető, ha az adóst eltiltották az üzleti tevékenység folytatásától;
2. a vállalkozás adósságainak átalakítása nem engedélyezhető, ha az adós olyan kereskedő, aki üzleti tevékenységét felelőtlenül folytatja vagy folytatta;
3. a vállalkozás adósságainak átalakítása nem engedélyezhető, ha az adós negyedéves kifizetési kerete a társadalombiztosítási törvénykönyv (socialförsäkringsbalken) 2. fejezetének 6. és 7. szakaszában meghatározott alapár (prisbasbeloppet) (2024-ben körülbelül 8200 SEK) kevesebb mint egyhetede;
4. ha az adós számára korábban már adósságátalakítást engedélyeztek, a vállalkozás adósságainak átalakítása csak különösen indokolt esetben engedélyezhető.

Ha határozat születik a vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárás megindításáról, erről haladéktalanul értesítést kell közzétenni a hivatalos lapban (Post- och Inrikes Tidningar). Emellett a közzétételt követő egy héten belül értesíteni kell az ismert hitelezőket. Az értesítésben fel kell hívni a hitelezőket többek között arra, hogy az adóssal szemben fennálló követeléseiket jelentsék be, általában írásos formában, a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül, a követeléseik részleteit és az ügy értékeléséhez szükséges egyéb információkat mutassák be, és adják meg annak a bankszámlának az adatait, amelyre az adósságátalakítási eljárás során a kifizetéseket teljesíteni kell.

A vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárást megindító határozat ellen a határozat keltétől számított három héten belül lehet fellebbezni.

Az eljárást megindító határozatot követően nem zárolhatók vagyontárgyak a határozat előtt keletkezett követelések érvényesítése érdekében, amíg a vállalkozás adósságainak átalakítása tárgyában jogerős határozat nem születik. Ez nem vonatkozik azonban azokra a követelésekre, amelyeket az átalakítás nem érint. E rendelkezés nem alkalmazandó továbbá abban az esetben sem, ha fellebbezés nyomán a bíróság a hitelező kérelmére úgy dönt, hogy engedélyezi a zárlatot.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

CSŐD

Az adós vagy másik fél által közvetlenül a csődeljárást megindító határozatot követően végzett jogcselekményekre vonatkozó különös kivételt biztosító szabályok hiányában a csődvagyonba tartozik az adós csődhatározat közzétételekor meglévő minden vagyona, illetve az a vagyon, amelyet az adós a csődeljárás ideje alatt szerez, és amely a követelések kielégítésére szolgálhat. Bármely vagyontárgy, amelyet követelések behajtása útján kerül a csődvagyonba, szintén abba tartozik. Természetes személyek esetében különös szabályok vonatkoznak a bérekre és más olyan vagyontárgyakra, amelyre az adósnak megélhetéséhez van szüksége. Az adós vagyonának egy részét megtarthatja.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Az eljárás az adós valamennyi vagyontárgyára kiterjed. A reorganizációs határozat meghozatalától számított egy héten belül a reorganizációs tisztviselő minden ismert hitelezőt köteles értesíteni a határozatról. Az értesítéshez többek között az adós eszközeinek és kötelezettségeinek előzetes leltárát is csatolni kell. Az eljárás nem vezet az adós felszámolásához, és főszabály szerint az adós továbbra is rendelkezhet a vagyonával. Ez azt jelenti, hogy a vagyontárgyak az eljárás során változhatnak. Az alábbiakban kifejtettek szerint a reorganizációs tisztviselő hozzájárulása szükséges, ha például az adós a reorganizációs határozat meghozatala előtt keletkezett kötelezettségeket kíván teljesíteni.

Bizonyos körülmények között az adós által a reorganizációs eljárás során a reorganizációs tisztviselő hozzájárulásával kötött megállapodáson alapuló követelések általános elsőbbséget (allmän förmånsrätt) élveznek.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítást jóváhagyó határozatban fizetési ütemtervet kell meghatározni. A fizetési ütemterv futamideje öt év, kivéve, ha egy ennél rövidebb időtartam megállapítása különösen indokolt. A fizetési ütemterv futamideje az átalakítást jóváhagyó határozat napján kezdődik. Az adós azonban már az eljárást megindító határozat keltétől megkezdi a kifizetéseket, és azt az időszakot, amelyre az eljárást megindító határozat volt alkalmazandó, rendszerint le kell vonni a fizetési ütemterv időtartamából.

Az adós által fizetendő összeget úgy határozzák meg, hogy az adósságátalakítás az adós minden vagyonára és jövedelmére vonatkozik, levonva azokból azt, ami az adós és családja megélhetéséhez szükséges. Az adósságátalakítással nem érintett követelés kifizetése tekintetében fenntartással lehet élni.

Amennyiben az adósságátalakításról szóló határozatot követően az adós pénzügyi helyzete jelentősen javul, és ez a javulás előre nem látható körülményeknek köszönhető, a hitelezők és az adós kérhetik a határozat újraértékelését.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

A vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárásban fizetési ütemtervet kell meghatározni. A fizetési ütemterv futamideje három év. A futamidő az átalakítást jóváhagyó határozat napján kezdődik. Az adós azonban már az eljárást megindító határozat keltétől megkezdi a kifizetéseket, és azt az időszakot, amelyre az eljárást megindító határozat volt alkalmazandó, rendszerint le kell vonni a fizetési ütemterv időtartamából.

Az adós által fizetendő összeget úgy határozzák meg, hogy a vállalkozás adósságainak átalakítása az adós teljes vagyonára és jövedelmére vonatkozik, amelyekből le kell vonni az adós és családja megélhetéséhez szükséges összeget. A vállalkozás adósságainak átalakításával nem érintett követelés kifizetése tekintetében fenntartással lehet élni.

Amennyiben a vállalkozás adósságainak átalakításáról szóló határozatot követően az adós pénzügyi helyzete jelentősen javul, a hitelezők és az adós kérhetik a határozat újraértékelését.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

CSŐD

A csődhatározat kihirdetésével az adós a csődvagyonba tartozó minden vagyona felett elveszíti rendelkezési jogát. Az adós nem vállalhat olyan kötelezettséget, amelyre a csődeljárásban hivatkozni lehet. E rendelkezés alól vannak kivételek. A csődeljárás során a csődvagyont a vagyonfelügyelő képviseli. A vagyonfelügyelőt a kerületi bíróság jelöli ki, és rendelkeznie kell a feladatainak ellátásához szükséges szaktudással és tapasztalattal, valamint feladatainak ellátására egyébként alkalmasnak kell lennie. A bíróság alkalmazásában álló személy nem jelölhető ki vagyonfelügyelőnek. Nem jelölhető ki vagyonfelügyelőnek olyan személy, akinek tekintetében összeférhetetlenség áll fenn.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A reorganizációs tisztviselőnek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges szaktudással és tapasztalattal, és más tekintetben is alkalmasnak kell lennie a feladatai elvégzésére. A reorganizációs tisztviselőnek élveznie kell a hitelezők bizalmát. A reorganizációs tisztviselő igénybe veheti szakértők segítségét.

A reorganizációs tisztviselőnek meg kell vizsgálnia, hogy az adós üzleti tevékenysége részben vagy egészben folytatható-e, és ha igen, azt is megvizsgálja, hogy ez hogyan valósítható meg Ezenkívül a reorganizációs tisztviselőnek segítenie kell az adósnak a reorganizációs terv kidolgozásában, amely tartalmazza az adós pénzügyi nehézségeinek kezeléséhez és az adós üzleti tevékenységének teljes vagy részleges folytatásához szükséges intézkedéseket. A tervet a hitelezőknek és az adósban részesedéssel rendelkező hitelezőknek el kell fogadniuk.

Az adós köteles megosztani a reorganizációs tisztviselővel a pénzügyi helyzetére vonatkozó – a vállalkozás átszervezése szempontjából releváns – információkat. Az adós köteles a reorganizációs tisztviselőnek az üzleti tevékenység folytatásának módjára vonatkozó utasításait követni. Az adós továbbra is rendelkezhet a vagyonával. Egyes jogcselekményeket az adós csak a reorganizációs tisztviselő jóváhagyásával tehet meg. Ezek közé tartozik a határozat előtt keletkezett adósságok kifizetése, az új kötelezettségek vállalása és az adós vállalkozása szempontjából kiemelten fontos vagyontárgyak átruházása vagy megterhelése. Ha az adós nem teljesíti ezeket a kötelezettségeket, a reorganizációs tisztviselő kérheti a jogügylet megsemmisítését.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Nem kerül sor vagyonfelügyelő kijelölésére. Az adósságátalakítási eljárás során az adós továbbra is rendelkezhet vagyonával.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Nem kerül sor vagyonfelügyelő kijelölésére. Az adós a vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárás során továbbra is rendelkezhet a vagyonával.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

CSŐD

Az adóssal szemben a csődeljárás során érvényesíthető követeléssel rendelkező hitelező e követelését a csődhatározat kihirdetésekor a hitelezővel szemben fennálló adósi követeléssel szemben beszámíthatja. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó, ha a beszámítást a szóban forgó követelések jellege miatt kizárták. A feltételes követelésekre külön szabályok vonatkoznak. Kivételek vonatkoznak többek között a közelmúltban szerzett követelésekre is (amelyek nagymértékben megfelelnek a vagyonba való visszaszerzésre vonatkozó rendelkezéseknek).

A pénzügyi piacokra tekintettel különös rendelkezések biztosítják azt, hogy a nettósítási megállapodások és a többek között pénzügyi eszközökkel kapcsolatos hasonló megállapodások a csődvagyon és a hitelezők tekintetében érvényesüljenek.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Ha egy személy a reorganizációs határozat meghozatalakor követeléssel rendelkezett az adóssal szemben, azt beszámíthatja az adósnak a vele szemben az adott időpontban fennálló követelésébe, akkor is, ha a követelés még nem vált esedékessé. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a beszámítás a kérdéses követelések természete miatt vagy egyébként a vállalkozások reorganizációjáról szóló törvény rendelkezései alapján kizárásra került. Kivételek vonatkoznak többek között a nemrégiben szerzett követelésekre is (amelyekre lényegében a kifizetések behajtására vonatkozó rendelkezéseknek alkalmazandók).

A pénzügyi piacok tekintetében külön rendelkezések biztosítják, hogy a nettósítási és más hasonló megállapodások – többek között a pénzügyi eszközökre vonatkozó megállapodások – alkalmazandók legyenek az adósra és azokra a hitelezőkre, akiknek a követelései egy elfogadott reorganizációs terv hatálya alá tartoznak.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Nem létezik a beszámításra vonatkozó különös szabályozás.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Nem létezik a beszámításra vonatkozó különös szabályozás.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

CSŐD

A csődtörvény nem tartalmaz arra vonatkozó általános szabályt, hogy a csődvagyont kötik-e az adós által kötött megállapodások. Főszabály szerint a csődvagyon mint önálló jogi személy nem felel az ilyen megállapodásokból eredő kötelezettségekért. A csődvagyon dönthet úgy, hogy az adós által kötött megállapodásokat teljesíti, amennyiben a teljesítés elősegíti a vagyon felszámolását. Ez általában a másik fél beleegyezésétől függ.

Különös rendelkezések találhatók más jogszabályokban, például az adásvételről szóló törvényben (köplagen) és a pénzügyi eszközök kereskedelméről szóló törvényben (lagen om handel med finansiella instrument). Az adásvételről szóló törvény szerint a csődvagyon dönthet úgy, hogy a megállapodást teljesíti, amennyiben az egyik fél csődben van. A másik fél kérheti, hogy a vagyon a megállapodás teljesítésének szándékáról őt megfelelő időben értesítse.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A reorganizációs kérelem benyújtását követően az adóssal kötött megállapodás szerződő fele nem mondhatja fel a megállapodást fizetési késedelem vagy a teljesítés valamely más tekintetben bekövetkezett késedelme miatt, ha a késedelem a reorganizációról szóló határozat meghozatala előtt következett be, vagy várhatóan azt megelőzően fog bekövetkezni. Az adós a reorganizációs tisztviselő hozzájárulásával kérheti a szerződés teljesítését. A szerződő fél kérésére az adósnak kellő időben értesítenie kell a szerződő felet arról, hogy teljesíteni fogja-e a megállapodást. Amennyiben a megállapodást teljesíteni kell, a teljesítés módjára különös szabályok vonatkoznak. Bizonyos körülmények között a szerződő félnek az adós teljesítésére vonatkozó biztosíték nyújtható. Ha az adós nem teljesíti a megállapodást, a szerződő fél a megállapodás felmondására is jogosult lehet. Különös rendelkezések szerepelnek az adásvételről szóló törvényben, valamint különös rendelkezések léteznek többek között a munkaszerződésekre és a pénzügyi eszközökre vonatkozóan is.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Nem léteznek az adósságátalakítás által a hatályos szerződésekre gyakorolt hatásokra vonatkozó különös szabályok.

Kérjük, olvassa el a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat is.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Nem léteznek a vállalkozások adósságainak átalakítása által a hatályos szerződésekre gyakorolt hatásokra vonatkozó különös szabályok.

Kérjük, olvassa el a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat is.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

CSŐD

A csődeljárásról szóló határozat meghozatalát követően a csődvagyon részét képező vagyontárgyak főszabály szerint nem zárolhatók az adóssal szembeni követelés érvényesítése érdekében. Ez a csődeljárás megindításával automatikusan érvényesül. E szabály alól kivételt képeznek azok a követelések, amelyek bizonyos fokú elsőbbséget élveznek. Az e tilalom ellenére foganatosított zárlat (utmätning) semmis. Egy adott vagyontárgy a csődtől függetlenül zárolható, ha azon a követelés kielégítése érdekében zálogjog (panträtt) áll fenn.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Amennyiben a vállalkozás reorganizációja folyamatban van, az adóssal szemben sem zárlatra, sem a végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti más végrehajtásra nincs lehetőség. A hitelező sem értékesítheti az adós vagyontárgyait, például nem adhatja el a zálogjoggal terhelt vagyontárgyat. Ez alól vannak kivételek, például ha a hitelező a követelés kielégítését szolgáló zálogjoggal vagy visszatartási joggal (retentionsrätt) rendelkezik. A kereskedők közötti részletvásárlási megállapodásokról szóló törvény (lagen om avbetalningsköp mellan näringsidkare m.fl., 1978:599) alapján nincs lehetőség segítségnyújtásra. A vállalkozás reorganizációja során nem hozható lefoglalást (kvarstad) elrendelő vagy zálogjogot (betalningsäkring) létesítő határozat.

A reorganizáció során fel kell függeszteni az adós fizetésképtelenné nyilvánítására irányuló hitelezői kérelmet, ha az adós ezt kéri, és nincs különösebb ok azt feltételezni, hogy a hitelező jogai súlyosan sérülnének.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az eljárást megindító határozatot követően nem zárolhatók vagyontárgyak a határozat előtt keletkezett követelések érvényesítése érdekében, amíg az adósságátalakítás tárgyában jogerős határozat nem születik. Ez nem vonatkozik azonban azokra a követelésekre, amelyeket az átalakítás nem érint. E rendelkezés nem alkalmazandó továbbá abban az esetben sem, ha fellebbezés nyomán a bíróság a hitelező kérelmére úgy dönt, hogy engedélyezi a zárlatot.

Az adós csődjének megállapítása esetén az adósságátalakítási kérelem hatályát veszti.

Ha a reorganizáció részeként a tervvel kapcsolatos tárgyalás iránti kérelmet elfogadják, azt követően, hogy az adós adósságátalakítási kérelmet nyújtott be, az adósságátalakítási eljárást fel kell függeszteni. Ha reorganizációs határozat születik, az adósságátalakítás iránti kérelem hatályát veszti.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Az eljárást megindító határozatot követően nem zárolhatók vagyontárgyak a határozat előtt keletkezett követelések érvényesítése érdekében, amíg a vállalkozás adósságainak átalakítása tárgyában jogerős határozat nem születik. Ez nem vonatkozik azonban azokra a követelésekre, amelyeket az átalakítás nem érint. E rendelkezés nem alkalmazandó továbbá abban az esetben sem, ha fellebbezés nyomán a bíróság a hitelező kérelmére úgy dönt, hogy engedélyezi a zárlatot.

Az adós csődjének megállapítása esetén a vállalkozás adósságainak átalakítása iránti kérelem hatályát veszti.

Ha a reorganizáció részeként a tervvel kapcsolatos tárgyalás iránti kérelmet elfogadják, azt követően, hogy az adós a vállalkozás adósságainak átalakítása iránti kérelmet nyújtott be, a vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárást fel kell függeszteni. Ha a vállalkozás reorganizációs tervét elfogadják, a vállalkozás adósságainak átalakítása iránti kérelem hatályát veszti.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

CSŐD

Amennyiben a zárolásra a csődhatározat kihirdetése előtt került sor, a végrehajtás főszabály szerint a csődeljárástól függetlenül folytatódhat. E rendelkezés alól vannak kivételek.

Ha az adós és egy másik fél között a csődvagyonba tartozó vagyontárgyra vonatkozó per van folyamatban, a csődvagyon az adós helyébe léphet az eljárásban. Ha a csődvagyon nem lép az adós helyébe, úgy tekintendő, hogy az érintett vagyontárgy nem tartozik a csődvagyonba. Ha az adóssal szemben olyan követelés kielégítése érdekében indul eljárás, amely a csődeljárásban érvényesíthető, a csődvagyon az adós mellett beléphet a perbe. Ezen eljárásra további szabályok vonatkoznak.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A követelések érvényesítése főszabály szerint tilos a vállalkozás reorganizációja során, de ez nem akadályozza az adós és egy másik fél között folyamatban lévő per folytatását és lezárását.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Kérjük, olvassa el a „Milyen joghatásokat gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Kérjük, olvassa el a „Milyen joghatásokat gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

CSŐD

A hitelezőknek nincs formális szerepük a csődeljárásban. Azonban a vagyonfelügyelő a fontosabb kérdésekben köteles egyeztetni a kiemelten érintett hitelezőkkel, ha ennek nincs akadálya. A hitelezők emellett jogosultak arra, hogy tájékoztatást kapjanak a vagyonfelügyelőtől, és hogy részt vegyenek például az eskütételen. A hitelező kérheti egy felügyelő (granskningsman) kijelölését, aki a hitelező nevében felügyeli a csődvagyon kezelését.

Lásd még a „Milyen szabályok vonatkoznak a követelések benyújtására, ellenőrzésére és elfogadására?” című kérdést.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Ha a bíróság a vállalkozás reorganizációja mellett dönt, ki kell tűznie a hitelezői gyűlés időpontját, amelyre a bíróságon kerül sor. A gyűlést a vállalkozás reorganizációjáról szóló határozat keltétől számított három héten belül,vagy szükség esetén ennél későbbi időpontban kell megtartani.

A hitelezői gyűlésen lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a hitelezők kifejtsék a véleményüket a vállalkozás reorganizációjának a folytatásáról. Ha valamely hitelező kéri, a bíróság köteles a hitelezők közül hitelezői választmányt kijelölni a gyűlésen. A választmánynak maximum három tagja lehet. Néhány esetben a munkavállalóknak is joguk van a választmányba még egy tagot képviselőjükként kijelölni. A bíróság emellett különösen indokolt esetben további tagokat jelölhet ki. Ha ennek nincs akadálya, a reorganizációs tisztviselő köteles a hitelezői választmánnyal a jelentősebb kérdésekben egyeztetni.

Ha a tervvel kapcsolatban tárgyalásra kerül sor, azon részt kell venniük azoknak a hitelezőknek, akiknek a követelései a reorganizációs határozat előtt keletkeztek, feltéve, hogy a reorganizációs terv közvetlenül érinti a követeléseiket. Ez lehet a helyzet például akkor, ha a követelések csökkentésére tesznek javaslatot. Ezt követően a hitelezőknek a bíróságon megtartott ülésen kell szavazniuk a reorganizációs terv elfogadásáról.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

A hitelezőknek be kell jelenteniük a követeléseiket. Lásd a „Milyen szabályok vonatkoznak a követelések benyújtására, ellenőrzésére és elfogadására?” című kérdést.

A hitelező kérelmezheti az adósságátalakítási határozat hatályon kívül helyezését vagy módosítását.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

A hitelezőknek be kell jelenteniük a követeléseiket. Lásd a „Milyen szabályok vonatkoznak a követelések benyújtására, ellenőrzésére és elfogadására?” című kérdést.

A hitelező kérelmezheti az adósságátalakítási határozat hatályon kívül helyezését vagy módosítását.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

CSŐD

A csődeljárás során a vagyontárgyak a hitelezők érdekében kezelt csődvagyont alkotnak (lásd fent). A vagyont egy vagy több vagyonfelügyelő kezeli. Főszabály szerint a vagyonba tartozó vagyontárgyakat az észszerűen lehetséges leggyorsabb ütemben kell értékesíteni. Amennyiben az adós üzleti tevékenységet folytatott, a vagyonfelügyelő bizonyos feltételek mellett a csődvagyon nevében folytathatja az üzleti tevékenységet.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A vállalkozások reorganizációja során az adós nem veszíti el a vagyona feletti rendelkezés jogát.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Nem kerül sor vagyonfelügyelő kijelölésére.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT 

Nem kerül sor vagyonfelügyelő kijelölésére.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

CSŐD

A svéd csődeljárások két csoportra oszthatók: a tartozások igazolása nélküli csődeljárásokra és a tartozások igazolása mellett lefolytatott csődeljárásokra. Eltérő rendelkezés hiányában nem kell bizonyítani az adósságokat. Ez azért van így, mert a csődeljárásban az elsőbbséggel nem rendelkező hitelezők általában nem kapnak semmiféle kielégítést. A kerületi bíróság a vagyonfelügyelő kérésére elrendelheti az adósságok bizonyítását. Erre akkor kerül sor, ha feltételezhető, hogy az elsőbbséggel nem rendelkező követelések a csődeljárás során a felosztásból valamilyen kifizetésben részesülnek. Ha a tartozások igazolását magában foglaló eljárás lefolytatása mellett születik döntés, a csődeljárásban érvényesíthető követeléseket főszabály szerint bizonyítani kell annak érdekében, hogy a hitelező részesüljön a felosztásból. Az elsőbbségre való jogosultságot szintén bizonyítani kell. Azonban ha a hitelező zálogjoggal vagy visszatartási joggal rendelkezik, a követelést nem kell bizonyítani ahhoz, hogy a hitelező a szóban forgó vagyontárgyból kielégítést nyerhessen.

Az, hogy az adós elveszíti a vagyona feletti rendelkezési jogot, azt jelenti, hogy nem vállalhat olyan kötelezettséget, amelyet a csődeljárás során érvényesíteni lehet. Amennyiben az adós a csődeljárás megindítását követően bármilyen kötelezettséget vállal, e kötelezettség főszabály szerint nem bizonyítható a csődeljárás során. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint bizonyos esetekben az adós egyes vagyontárgyak felett visszaszerezheti a rendelkezési jogot, amennyiben a vagyonfelügyelő arról kifejezetten lemond.

A vagyonfelügyelő által képviselt csődvagyon jogokat és kötelezettségeket vállalhat, például megállapodáskötéssel. Így magával a vagyonnal szemben keletkeznek követelések (massafordringar). Főszabály szerint a csődvagyonnal szembeni követelések elsőbbséget élveznek a rendes csődkövetelésekkel szemben (konkursfordringar). A vagyonfelügyelő díjazását és az ehhez hasonló egyéb tartozásokat (vagyis a csődeljárás költségeit) azonban a csődvagyonnal szemben fennálló minden más tartozást megelőzően kell kielégíteni a csődvagyonból. Ha a csődvagyon nem fedezi a csődeljárás költségeit, azokat általában az állam viseli. A csődeljárásban részt vevő hitelezők kielégítésére főszabály szerint csak a csődeljárás költségeinek és a csődvagyonnal szembeni követeléseknek a kifizetése után kerül sor.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Vállalkozások reorganizációja esetében nincsenek a követelések bejelentésére vonatkozó általános szabályok. A vállalkozások reorganizációja esetében azonban a bíróság az adós kérelmére a tervvel kapcsolatos tárgyalást (planförhandling) engedélyezhet. Előfordulhat, hogy a hitelezőnek a tárgyaláson kell előterjesztenie a követeléseit (lásd lent). A tervvel kapcsolatos tárgyaláson csak azok a hitelezők vesznek részt, akiknek a követelései a reorganizációs határozatot megelőzően keletkeztek. Ezek a tárgyalások azonban csak azokra a hitelezőkre vonatkoznak, akiket a reorganizációs terv közvetlenül érint. A reorganizációs tervhez csatolni kell a vállalkozás eszközeinek és kötelezettségeinek a jegyzékét. Ha egy személynek olyan követelése van, amely nem szerepel a vagyonleltárban, vagy amelyre időközben derült fény, és részt kíván venni a tervvel kapcsolatos tárgyaláson, legkésőbb a tervvel kapcsolatos ülés előtt egy héttel írásban be kell jelentenie a követelését a reorganizációs tisztviselőnek.

Általános elsőbbséget élveznek az olyan megállapodásokból eredő követelések, amelyeket az adós a reorganizáció során kötött a reorganizációs tisztviselő hozzájárulásával. Ez az általános elsőbbség megszűnik, ha reorganizációs tervet fogadnak el, illetve ha nem kerül sor reorganizációs terv elfogadására, a reorganizáció megszűnését követő három hónap elteltével szűnik meg, kivéve, ha ezen időszak alatt csődeljárás iránti kérelmet nyújtottak be az adóssal szemben.

Az elfogadott reorganizációs tervben szereplő azon követelések, amelyek a vállalkozások reorganizációjáról szóló törvény (Lagen om företagsrekonstruktion) rendelkezései szerinti új finanszírozásnak minősülnek, a tervben meghatározott mértékben és ideig elsőbbséget élveznek. Lásd az alábbiakban a reorganizációs terv kidolgozására irányuló eljárás ismertetését.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítás lényegében az adóssal szemben fennálló minden olyan pénzkövetelésre kiterjed, amely az eljárást megindító határozat meghozatalának napja előtt keletkezett. A hitelezőknek ezért az eljárást megindító határozat előtt keletkezett, az adósságátalakítással érintett minden követelést be kell jelenteniük, mivel egyébként fennállna annak kockázata, hogy az adóst felmentik a kérdéses adósság megfizetése alól. (kérjük, olvassa el a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat).

Az adósságátalakítás nem vonatkozik azonban az alábbiakra:

1. családtag tartására vonatkozó követelés, feltéve, hogy a társadalombiztosítási hivatal (Försäkringskassan) vagy egy külföldi közjogi szerv nem vette át a jogosult tartásra vonatkozó jogát;
2. a zálogjoggal vagy az elsőbbségről szóló törvény (förmånsrattslagen, 1970:979) 6. vagy 7. szakasza szerinti más elsőbbségi joggal, illetve visszatartási joggal biztosított követelés, amennyiben a biztosíték elegendő a követelés kielégítéséhez;
3. olyan követelés, amelynek tekintetében a hitelező az eljárást megindító határozat kihirdetése előtt az elsőbbségről szóló törvény 8. szakasza szerinti, arra a vagyontárgyra vonatkozó elsőbbségi jogot szerzett, amelyre a követelést végre kellett hajtani;
4. az a még nem esedékes követelés, amely a hitelező által nyújtandó ellenszolgáltatástól függ; vagy
5. a vitatott követelés.

Amennyiben a követelés feltételes, nem meghatározott összegre vonatkozik, vagy még nem esedékes, úgy is lehet dönteni, hogy azt nem vonják be az adósságátalakításba. Amennyiben a követelés nem megalapozott, ki kell mondani, hogy az az adósságátalakításban nem vesz részt.

Az eljárást megindító határozatot követően keletkezett követelésekre nem vonatkozik az adósságátalakítás.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT 

A vállalkozás adósságainak átalakítása lényegében az adóssal szemben fennálló minden, az eljárást megindító határozat kihirdetésének napja előtt keletkezett pénzkövetelésre kiterjed. A hitelezőknek ezért az eljárást megindító határozat előtt keletkezett, a vállalkozás adósságainak átalakításával érintett minden követelést be kell jelenteniük, mivel egyébként fennállna annak kockázata, hogy az adóst felmentik a kérdéses adósság megfizetése alól (kérjük, olvassa el a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” kérdésre adott válaszban szereplő információkat).

A vállalkozások adósságainak átalakítása nem vonatkozik azonban az alábbiakra:

1. családtag tartására vonatkozó követelés, amennyiben a társadalombiztosítási hivatal vagy külföldi közjogi szerv nem vette át a fél tartáshoz való jogát;
2. az elsőbbségről szóló törvény (1970:979) 5. szakasza szerinti elsőbbségi joggal biztosított követelés, amennyiben a biztosíték elegendő a követelés kielégítéséhez;
3. a zálogjoggal vagy az elsőbbségről szóló törvény 6. vagy 7. szakasza szerinti más elsőbbségi joggal vagy visszatartási joggal biztosított követelés, amennyiben a biztosíték elegendő a követelés kielégítéséhez;
4. olyan követelés, amelynek tekintetében a hitelező az eljárást megindító határozat kihirdetése előtt az elsőbbségről szóló törvény 8. szakasza szerinti, arra a vagyontárgyra vonatkozó elsőbbségi jogot szerzett, amelyre a követelést végre kellett hajtani;
5. az a még nem esedékes követelés, amely a hitelező által nyújtandó ellenszolgáltatástól függ; vagy
6. a vitatott követelés.

Amennyiben a követelés feltételes, nem meghatározott összegre vonatkozik, vagy még nem esedékes, úgy is lehet dönteni, hogy a követelést nem vonják be a vállalkozás adósságainak átalakításába. Amennyiben a követelés nem megalapozott, ki kell mondani, hogy az a vállalkozás adósságainak átalakításában nem vesz részt.

Az eljárást megindító határozatot követően keletkezett követelésekre nem vonatkozik a vállalkozás adósságainak átalakítása.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

CSŐD

Főszabály szerint csak a csődhatározat kihirdetése előtt keletkezett követelések érvényesíthetők a csődeljárásban. A feltételes vagy még nem esedékes követelés is érvényesíthető a csődeljárásban.

Azokban az esetekben, amelyekben nem kerül sor az adósságok bizonyítására, nincs előírva a hitelező számára, hogy bármilyen különös módon kellene bejelentenie követelését. A tartozások igazolása nélküli csődeljárásban a vagyonfelügyelő hivatalból biztosítja, hogy az elsőbbségi követelések megfelelő arányban részesüljenek a felosztásból. Főszabály szerint a hitelező a követelését a felosztási javaslat kifogásolására nyitva álló határidő lejártáig annak részletei nélkül is érvényesítheti a csődeljárásban.

Amennyiben feltételezhető, hogy a vagyon az elsőbbséggel nem rendelkező hitelezők kielégítésére is elegendő, kötelező bizonyítani az adósságokat (kérjük, olvassa el az adósságok bizonyítására vonatkozó fenti részt). Ha a kerületi bíróság úgy dönt, hogy a tartozásokat igazolni kell, négytől tíz hétig terjedő határidőt állapít meg a bizonyítékok benyújtására. Az adósságok bizonyítására vonatkozó felhívást tartalmazó határozatot közzéteszik. A hitelezőknek a meghatározott határidőn belül írásban kell benyújtaniuk a követeléseiket. Ha a hitelező a vagyontárgy felett zálogjoggal vagy visszatartási joggal rendelkezik, nem szükséges bizonyítania az adósságot ezen eljárás részeként annak érdekében, hogy a vagyontárgyból kielégítést nyerjen. A tartozások igazolását magában foglaló eljárás lefolytatása esetében minden olyan hitelező, aki az igazolás benyújtásának határidejét követően követelést kíván benyújtani, vagy elsőbbségi jogot kíván gyakorolni, utólagos írásbeli igazolást nyújthat be (efterbevakning). Ezt legkésőbb a felosztási javaslat vagyonfelügyelő általi elkészítésének napjáig, vagyis a javaslat bírósághoz történő benyújtásáig és közzétételéig teheti meg. Amennyiben a hitelező nem bizonyítja követelését, elveszíti ahhoz való jogát, hogy a felosztási határozat hatálya alá tartozó vagyonból kifizetésben részesüljön. Főszabály szerint a későbbiekben a hitelező csak akkor részesülhet kifizetésben a követelésére tekintettel, ha új pénzeszközök válnak elérhetővé (utólagos felosztás, efterutdelning).

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Ahogy azt már fent említettük, a hitelezőknek nincs általános kötelezettségük arra vonatkozóan, hogy a vállalkozások reorganizációja esetén benyújtsák a követeléseiket, de előfordulhat, hogy a tervvel kapcsolatos tárgyaláson be kell nyújtaniuk a követeléseiket, ha azokat a reorganizációs tisztviselő nem rögzítette hivatalból.

Ha a tervvel kapcsolatos tárgyalásra kerül sor, az adósnak a reorganizációs tisztviselő támogatásával reorganizációs tervet kell készítenie. A tervben adósságrendezés is javasolható, amelynek során a hitelezők követeléseit leírják, vagy módosítják a fizetési feltételeket.

A reorganizációs tervhez csatolni kell a vagyon részét képező eszközök és kötelezettségek jegyzékét, amelyet a reorganizációs tisztviselő állít össze. A jegyzékben többek között fel kell tüntetni, hogy a hitelező elsőbbségi joggal rendelkezik-e, és ha igen, meg kell jelölni annak indokait. A reorganizációs tervnek a hitelezőket, a részvényeseket és az adósban részesedéssel rendelkező más személyeket (az érintett feleket) különböző csoportokba kell besorolnia a követelések elsőbbsége és rangsora alapján. Csak azok a hitelezők vesznek részt tervvel kapcsolatos tárgyaláson, akiknek a követelései a reorganizációs határozat előtt keletkeztek, és akiket a reorganizációs terv közvetlenül érint – például azért, mert a hitelező követelésének a csökkentését javasolja.

Ha a tervvel kapcsolatos tárgyalás iránti kérelem elfogadható, a bíróság köteles haladéktalanul meghozni a tervvel kapcsolatos tárgyalást engedélyező határozatát. Ezzel egyidejűleg a bíróság köteles kitűzni a bíróságon az érintett felek részvételével megtartandó ülés (a tervvel kapcsolatos ülés) időpontját, valamint köteles kiküldeni az ülésre szóló idézéseket és közzétenni a határozatot. A tervvel kapcsolatos ülésen a bíróságnak meg kell vizsgálnia a kiválasztott érintett feleket és azok csoportokba történő besorolását. A bíróság ezt követően módosíthatja a kiválasztott feleket és azok besorolását. Ezt követően az érintett felek szavaznak az adósságátalakítási tervről.

A tervvel kapcsolatos ülés előtt a reorganizációs tisztviselő, az adós és az érintett felek, például a hitelezők kifogást emelhetnek a reorganizációs terv hatálya alá tartozó követelésekkel szemben. A kifogásokat a lehető leghamarabb – de mindenképpen a tervvel kapcsolatos ülésen történő szavazás előtt –, írásban kell benyújtani a reorganizációs tisztviselőhöz.

Egy adott követeléssel vagy joggal szembeni kifogás nem akadályozza meg az érintett felet abban, hogy a követelés vagy a jog alapján részt vegyen a szavazáson. Ha a szavazás eredménye attól függ, hogy elfogadják-e a kifogást, a bíróságnak az ülésen meg kell vizsgálnia a vitás kérdést, és meg kell kísérelnie annak békés rendezését. Ha nem sikerül békés úton rendezni a kifogásokat, a bíróságnak kell döntenie azokról.

Akkor kell úgy tekinteni, hogy az érintett felek elfogadták a reorganizációs tervet, ha azt az egyes csoportokban a szavazóknak legalább a kétharmada jóváhagyta, és e szavazók követelései vagy jogai a szavazati jogot biztosító követeléseknek vagy jogoknak legalább a kétharmadát képviselik. Ha a reorganizációs tervet elfogadják, azt a bíróság jóváhagyja, kivéve, ha ennek valamilyen akadálya van. Egyes különleges körülmények esetén a bíróság akkor is jóváhagyhatja a reorganizációs tervet, ha azt az érintett felek nem fogadták el.

A jóváhagyott reorganizációs terv kötelező az adósra és valamennyi érintett félre, valamin az adós új finanszírozásra vonatkozó megállapodásában szereplő szerződő félre nézve.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Ha határozat születik az adósságátalakítási eljárás megindításáról, erről haladéktalanul értesítést kell közzétenni a hivatalos lapban (Post- och Inrikes Tidningar). Emellett a közzétételt követő egy héten belül értesíteni kell az ismert hitelezőket. Az értesítésben fel kell hívni a hitelezőket többek között arra, hogy az adóssal szemben fennálló követeléseiket jelentsék be, általában írásos formában, a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül, a követeléseik részleteit és az ügy értékeléséhez szükséges egyéb információkat mutassák be, és adják meg annak a bankszámlának az adatait, amelyre az adósságátalakítási eljárás során a kifizetéseket teljesíteni kell.

Az eljárást megindító határozatot követően, ha már elegendő információ áll rendelkezésre, adósságátalakítási javaslat készül. A javaslatot megküldik az összes olyan ismert hitelezőnek, akinek követelését a javaslat érinti, és felhívják őket, hogy meghatározott időn belül tegyék meg észrevételeiket. Ha a hitelező nem tesz észrevételeket, ez nem akadályozza az adósságátalakítást jóváhagyó határozat meghozatalát.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Ha határozat születik a vállalkozás adósságainak átalakítására irányuló eljárás megindításáról, erről haladéktalanul értesítést kell közzétenni a hivatalos lapban (Post- och Inrikes Tidningar). Emellett a közzétételt követő egy héten belül értesíteni kell az ismert hitelezőket. Az értesítésben fel kell hívni a hitelezőket többek között arra, hogy az adóssal szemben fennálló követeléseiket jelentsék be, általában írásos formában, a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül, a követeléseik részleteit és az ügy értékeléséhez szükséges egyéb információkat mutassák be, és adják meg annak a bankszámlának az adatait, amelyre az adósságátalakítási eljárás során a kifizetéseket teljesíteni kell.

Az eljárást megindító határozatot követően, ha már elegendő információ áll rendelkezésre, a vállalkozás adósságainak átalakítására vonatkozó javaslat készül. A javaslatot megküldik az összes olyan ismert hitelezőnek, akinek követelését a javaslat érinti, és felhívják őket, hogy meghatározott időn belül tegyék meg észrevételeiket. Ha a hitelező nem tesz észrevételeket, ez nem akadályozza a vállalkozás adósságainak átalakítását jóváhagyó határozat meghozatalát.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

CSŐD

Ha a csődvagyon nem elegendő a csődeljárás költségeinek és a csődvagyonnal szemben felmerült tartozások fedezésére, a csődöt törölni kell (a csődeljárás költségeire és a csődvagyon tartozásaira vonatkozó információkat lásd fent). A csőd törlése (avskrivas) esetén főszabály szerint nem osztják fel a vagyont a hitelezők között.

Amennyiben a csődöt nem törlik, a csődvagyonba tartozó azon pénzösszegeket, amelyeket nem a csődeljárás költségeire és a vagyon adósságaira fordítanak, felosztják a hitelezők között. A készpénzt főszabály szerint az elsőbbségről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell felosztani.

Az elsőbbségről szóló törvény a hitelezők ahhoz való kölcsönös jogait szabályozza, hogy csőd esetén kifizetésben részesüljenek. Az elsőbbségről szóló törvényről összefoglaló jelleggel az alábbi információk adhatók.

A kifizetési elsőbbség általános vagy különös. A különös elsőbbség meghatározott vagyontárgyakhoz kapcsolódik (például a zálogjog, a visszatartási jog vagy az ingatlanon fennálló jelzálogjog [inteckning]). Az általános elsőbbség az adós csődvagyonába tartozó minden vagyontárgyra kiterjed (ilyenek a hitelezőknek az adós csőd alá vonása miatt felmerült költségei, és amennyiben a csődöt a vállalkozás reorganizációja előzte meg, a reorganizációs tisztviselő díjazása). A különös elsőbbség megelőzi az általános elsőbbséget. Az elsőbbséget nem élvező követelések mellérendelt viszonyban állnak egymással. Megállapodásban az is kiköthető, hogy valamely hitelező csak az összes többi hitelező kielégítését követően jogosult kifizetésre (alárendelt követelés, efterställd fordran).

Az elsőbbség fennmarad akkor is, ha a követelést átruházzák, zárolják, vagy az más módon harmadik félre száll át.

Amennyiben a követelés meghatározott vagyontárgy tekintetében élvez különös elsőbbséget, de a kérdéses vagyontárgy nem elegendő a követelés kielégítéséhez, a fennmaradó részt nem elsőbbségi követelésként kell kezelni.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A vállalkozások reorganizációja során csak akkor kerül sor kifizetésre, ha a reorganizációs terv adósságrendezésről rendelkezik.

Az adósságrendezés például a tartozások csökkentése vagy a fizetési feltételek módosítása formájában történhet. A reorganizációs terv csak akkor fogadható el, ha az azonos csoporthoz tartozó hitelezőket a követelésükkel arányosan egyenlő bánásmódban részesítik. Mivel az adósságcsökkentés és a fizetési feltételek a reorganizációs tervben meghatározottakon alapulnak, eltérőek lehetnek.

Ha a reorganizációs terv adósságrendezésről rendelkezik, az a hitelező, akinek a követelése a reorganizációs terv megállapításakor még nem volt ismert, csak annak megfelelő kifizetésre jogosult, amelyet a hitelezők azon csoportja kapott, amelybe a hitelező tartozott volna, ha ismert lett volna.

Az a hitelező, aki adósságrendezést tartalmazó reorganizációs tervet fogadott el, nem veszíti el a kezessel vagy az adóson kívül a követelésért felelős más személlyel szembeni jogait.

Az elfogadott reorganizációs tervben szereplő azon követelések, amelyek a vállalkozások reorganizációjáról szóló törvény (Lagen om företagsrekonstruktion) rendelkezései szerinti új finanszírozásnak minősülnek, a tervben meghatározott mértékben és ideig elsőbbséget élveznek.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítást engedélyező határozatában a végrehajtó hatóság meghatározza többek között azt, hogy mely követelések tartoznak az adósságátalakítás hatálya alá, hogy melyik fizetési terv vonatkozik az adósra, és hogy az egyes követelésekből mekkora összeget kell kifizetni.

Az adósságátalakítással érintett összes követelés egyenlő jogokat élvez. A kérdéses hitelező hozzájárulásával azonban a követelés a többinél kedvezőtlenebb jogokban részesülhet, vagy más követeléseket megelőzően fizethető ki, amennyiben a felosztható összeg alacsony, és az adósságok mértékére és egyéb körülményekre tekintettel ez az észszerű eljárás.

A követelésekre vonatkozó rendelkezéseket az adósságátalakítást engedélyező határozat tartalmazza.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

A vállalkozások adósságainak átalakítását engedélyező határozatában a végrehajtó hatóság meghatározza többek között azt, hogy mely követelések tartoznak az adósságátalakítás hatálya alá, hogy melyik fizetési terv vonatkozik az adósra, és hogy az egyes követelésekből mekkora összeget kell kifizetni.

A vállalkozás adósságainak átalakításával érintett összes követelés egyenlő jogokat élvez. A kérdéses hitelező hozzájárulásával azonban a követelés a többinél kedvezőtlenebb jogokban részesülhet, vagy más követeléseket megelőzően fizethető ki, amennyiben a felosztható összeg alacsony, és az adósságok mértékére és egyéb körülményekre tekintettel ez az észszerű eljárás.

A követelésekre vonatkozó rendelkezéseket az adósságátalakítást engedélyező határozat tartalmazza.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

CSŐD

Ha az adós megállapodást köt a tartozásai kifizetéséről, vagy egyéb egyezséget köt a hitelezőivel (önkéntes egyezség), a kerületi bíróság megszünteti a csődeljárást. A tartozások igazolását magában foglaló csődeljárás esetében a csődeljárás a hitelezőkkel kötött egyezségről szóló határozattal is lezárható. Egyéb esetekben a csődeljárás törléssel zárul (ha az eszközök nem elegendők a csődeljárás költségeinek és a csődvagyon tartozásainak a fedezésére), vagy a vagyon hitelezők közötti felosztásával szűnik meg.

A csőd nem mentesíti a természetes személyt az adósságai kifizetésének kötelezettsége alól (az adósságátalakításra vonatkozó szabályok ettől különböznek). Ezért a ki nem fizetett adósságok a csődöt követően is fennmaradnak (kivéve, ha azokat önkéntes megállapodás vagy a hitelezőkkel kötött egyezség rendezi).

A jogi személyt a csődöt követően felszámolják (az erre vonatkozó rendelkezéseket a gazdasági társaságok alapításáról szóló jogszabályok tartalmazzák). Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint a csődöt követően a hitelezők semmilyen fennálló követelést nem érvényesíthetnek a jogi személlyel szemben.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Bizonyos esetekben a bíróságnak a reorganizáció megszüntetéséről kell határoznia. Ez a helyzet például akkor, ha úgy kell tekinteni, hogy a vállalkozás reorganizációjának célja megvalósult, vagy ha annak elérése nem lehetséges.

Ezenkívül a bíróságnak határozatban kell rögzítenie, hogy a reorganizáció a reorganizációról szóló határozat meghozatalától számított három hónap elteltével megszűnik. A reorganizáció az adós, a reorganizációs tisztviselő vagy a hitelező kérelmére különösen indokolt esetben további három hónappal meghosszabbítható. Ezt követően csak kivételes esetben van lehetőség a reorganizáció meghosszabbítására.

A reorganizáció időtartama nem haladhatja meg az összesen 12 hónapot, kivéve, ha a bíróság előzőleg a tervvel kapcsolatos tárgyalásról döntött. Ebben az esetben a reorganizációnak legkésőbb tizenöt hónappal a reorganizációról szóló határozat meghozatalát követően kell befejeződnie.

A reorganizáció befejezése után megszűnik az adós végrehajtási intézkedésekkel, például lefoglalással és csődeljárással szembeni védelme. A védelem a reorganizációról szóló határozat meghozatalát követő 12 hónap elteltével is megszűnik, akkor is, ha a reorganizáció még folyamatban van.

A reorganizáció befejezése után továbbra is alkalmazni kell az elfogadott reorganizációs tervet, amely továbbra is kötelező az adósra és az érintett felekre nézve. A bíróság úgy határozhat, hogy az elfogadott reorganizációs tervet hatályon kívül kell helyezni. Erre például akkor kerülhet sor, ha az adós súlyosan megszegi a terv szerinti kötelezettségeit.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítási határozat mentesíti az adóst az adósságátalakítással érintett adósságainak kifizetése alól annyiban, amennyiben azokat csökkentették. Az adósságátalakítás emellett mentesíti az adóst az adott ügyben nem ismert tartozásainak a kifizetése alól is, kivéve, ha azok olyan tartozások, amelyeket nem lehet adósságátalakítás alá vonni. Az adósságátalakítás azt jelenti, hogy az átalakítással érintett követelések tekintetében a kamatra és a késedelmi kamatra való jogosultság az eljárást megindító határozat kihirdetésének napját követő időszak tekintetében megszűnik. Az adósságátalakítás nincs hatással a hitelező kezessel vagy az adós mellett a kérdéses adósságért együtt felelős harmadik személlyel szemben fennálló jogaira.

Az adósságátalakítást jóváhagyó határozatban fizetési ütemtervet kell meghatározni. A fizetési ütemterv futamideje öt év, kivéve, ha egy ennél rövidebb időtartam megállapítása különösen indokolt. A fizetési ütemterv futamideje az átalakítást jóváhagyó határozat napján kezdődik. A fizetési ütemterv lejárati idejének meghatározásánál az azt időszakot, amelyre az eljárást megindító határozat volt alkalmazandó, általában le kell vonni az ütemterv időtartamából, kivéve, ha az adós eljárást megindító határozatot követő cselekményei rövidebb időszak levonását teszik indokolttá.

Az adósságátalakításról szóló határozat jogerőssé válásakor megszűnik az adós végrehajtási intézkedésekkel szembeni védelme.

Az adósságátalakítási határozat bizonyos körülmények között módosítható vagy hatályon kívül helyezhető. Az adósságátalakítás hatálya alá tartozó követeléssel rendelkező hitelező kérelmére a határozat hatályon kívül helyezhető, többek között akkor, ha az adós téves információkat szolgáltatott, ha az adós nem tartja be a fizetési tervet, és a tervtől való eltérés jelentős, vagy ha az adós pénzügyi helyzete jelentősen javult.

Az adósságátalakítási határozat módosítása esetén a fizetési ütemterv időtartama maximum hét évben határozható meg.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

A vállalkozás adósságainak átalakításáról szóló határozat mentesíti az adóst az adósságátalakítással érintett adósságainak kifizetése alól annyiban, amennyiben azokat csökkentették. A vállalkozások adósságainak átalakítása emellett mentesíti az adóst az adott ügyben nem ismert tartozásainak a kifizetése alól is, kivéve, ha azok olyan tartozások, amelyeket nem lehet a vállalkozások adósságainak átalakítása alá vonni.

A vállalkozások adósságainak átalakítása azt jelenti, hogy az átalakítással érintett követelések tekintetében a kamatra és a késedelmi kamatra való jogosultság az eljárást megindító határozat kihirdetésének napját követő időszak tekintetében megszűnik.

A vállalkozások adósságainak átalakítása nincs hatással a hitelezőnek a kezessel vagy az adóson kívül a szóban forgó tartozásért felelős más személlyel szembeni jogaira.

A vállalkozás adósságainak átalakítását jóváhagyó határozatban fizetési ütemtervet kell meghatározni. A fizetési ütemterv futamideje három év. A futamidő az átalakítást jóváhagyó határozat napján kezdődik.

A vállalkozások adósságainak átalakításáról szóló határozat jogerőssé válásakor megszűnik az adós végrehajtási intézkedésekkel szembeni védelme.

A vállalkozások adósságainak átalakításáról szóló határozat bizonyos körülmények között módosítható vagy hatályon kívül helyezhető. Az adósságátalakítási határozat bizonyos körülmények között módosítható vagy hatályon kívül helyezhető. A vállalkozás adósságátalakításának a hatálya alá tartozó követeléssel rendelkező hitelező kérelmére a határozat hatályon kívül helyezhető, többek között akkor, ha az adós téves információkat szolgáltatott, ha az adós nem tartja be a fizetési tervet, és a tervtől való eltérés jelentős, vagy ha az adós pénzügyi helyzete jelentősen javult.

A vállalkozás adósságainak átalakításáról szóló határozat módosítása esetén a fizetési ütemterv időtartama maximum öt évben határozható meg.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

CSŐD

A fentiekben kifejtettek szerint a csőd nem mentesíti a természetes személyeket a tartozásaikért való felelősség alól, a jogi személyek pedig a csődöt követően megszűnnek.

Amennyiben a csőd után új felosztható források válnak elérhetővé, lehetőség van utólagos felosztásra.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

Az adósságrendezést tartalmazó reorganizációs terv hatásával kapcsolatos információkat lásd fent. Ha nem került sor reorganizációs terv elfogadására, és az adós nem állapodott meg a hitelezőkkel az önkéntes adósságrendezésről, a követelések a reorganizáció befejezését követően is fennmaradnak.

Általános elsőbbséget élveznek az olyan megállapodásokból eredő követelésekkel rendelkező hitelezők, amelyeket az adós a reorganizáció során kötött a reorganizációs tisztviselő hozzájárulásával. Ez az általános elsőbbség megszűnik, ha reorganizációs tervet fogadnak el, illetve ha nem kerül sor reorganizációs terv elfogadására, a reorganizáció megszűnését követő három hónap elteltével szűnik meg, kivéve, ha ezen időszak alatt csődeljárás iránti kérelmet nyújtottak be az adóssal szemben.

Az elfogadott reorganizációs tervben szereplő olyan követelésekkel rendelkező hitelezők, amelyek a vállalkozások reorganizációjáról szóló törvény rendelkezései szerinti új finanszírozásnak minősülnek, a tervben meghatározott mértékben és ideig elsőbbséget élveznek.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítás csökkenti a hatálya alá tartozó követeléseket. Emellett mentesíti az adóst az adott ügyben nem ismert tartozásainak a kifizetése alól is, kivéve, ha azok olyan tartozások, amelyeket nem lehet adósságátalakítás alá vonni. Az adósságátalakítás nincs hatással a hitelező kezessel vagy az adós mellett a kérdéses adósságért együtt felelős harmadik személlyel szemben fennálló jogaira.

Bizonyos esetekben a hitelező azt követően is kérheti az adósságátalakítás újraértékelését, hogy az adós már teljesítette a fizetési tervet, ha a fizetési terv kevesebb mint öt évvel az eljárás megindításáról szóló határozat meghozatala után jár le.

További információkért lásd a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” című kérdést.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

A vállalkozások adósságainak átalakítása csökkenti a hatálya alá tartozó követeléseket. Emellett mentesíti az adóst az adott ügyben nem ismert tartozásainak a kifizetése alól is, kivéve, ha azok olyan tartozások, amelyeket nem lehet a vállalkozások adósságainak az átalakítása alá vonni. A vállalkozások adósságainak átalakítása nincs hatással a hitelezőnek a kezessel vagy az adóson kívül a szóban forgó tartozásért felelős más személlyel szembeni jogaira.

Bizonyos esetekben a hitelező azt követően is kérheti, hogy értékeljék újra a vállalkozás adósságainak az átalakítását, hogy az adós már teljesítette a fizetési tervet, ha a fizetési terv kevesebb mint három évvel az eljárás megindításáról szóló határozat meghozatala után jár le.

További információkért lásd a „Melyek a fizetésképtelenségi eljárás lezárásának feltételei és joghatásai?” című kérdést.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

CSŐD

A vagyonfelügyelő díjazását és az egyéb hasonló költségeket (a csődeljárás költségeit), valamint a csődvagyonnal szemben fennálló egyéb tartozásokat a csődvagyon hitelezők közötti felosztását megelőzően kell kielégíteni a csődvagyonból. A csődeljárás költségei másfelől megelőzik a vagyonnal szemben fennálló adósságokat.

Ha a csődeljárás az államtól eltérő hitelező kérelmére indult, a csődeljárás azon költségeit, amelyek nem fizethetők ki a csődvagyonból, a hitelezőnek kell viselnie bizonyos korlátok között. Egyéb esetekben azokat az államnak kell megfizetnie.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A bírósági eljárás költségeit, valamint a reorganizációs tisztviselőnek és a felügyeleti hatóság képviselőjének járó díjazást az adósnak kell viselnie.

A díjazás nem lehet magasabb a feladatért járó észszerű díjnál, figyelembe véve a feladat elvégzéséhez szükséges munkát, a feladat elvégzése során tanúsított gondosságot és szakértelmet, valamint az üzleti tevékenység nagyságrendjét.

A bíróság a felügyeleti hatóság, a reorganizációs tisztviselő vagy az adós kérelmére köteles megvizsgálni a reorganizációs tisztviselő díjazásra való jogosultságát. Ezenkívül az adósságátalakítási terv teljesítéséig minden olyan érdekelt fél kérelmezhet ilyen vizsgálatot, akinek a követelése vagy a joga a terv hatálya alá tartozik.

Csőd esetén a díjazás általános elsőbbséget élvez, amennyiben az összeg az adott helyzetben észszerűnek tekinthető.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Az adósságátalakítási eljárás során az adós általában a végrehajtó hatóság részére teljesít kifizetéseket, amely aztán továbbítja azokat a hitelezőknek. A végrehajtó hatóság éves díjat számít fel az adós kifizetéseinek a kezeléséért.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Az adósságátalakítási eljárás során az adós általában a végrehajtó hatóság részére teljesít kifizetéseket, amely aztán továbbítja azokat a hitelezőknek. A végrehajtó hatóság éves díjat számít fel az adós kifizetéseinek a kezeléséért.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

CSŐD

A csődvagyonba történő visszatérítés (återvinning till konkursbo) szabályait a csődtörvény tartalmazza. A visszatérítésre vonatkozó szabályokban meghatározott határidők általában a csődeljárás iránti kérelem időpontjától számítandók.

Bármely aktus visszavonható, ha egy adott hitelezőt a többivel szemben jogellenesen előnyben részesített, ha elvonta a hitelezőktől az adós vagyonát, ha növelte az adós tartozásait, ha az adós fizetésképtelen volt, vagy fizetésképtelenné vált pusztán az eljárás következtében, illetve az eljárás és más körülmények együttes hatásának eredményeként, és ha a másik fél tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az adós fizetésképtelen, valamint ismerte vagy ismernie kellett volna azokat a körülményeket, amelyek a jogi aktust jogellenessé tették. Az adós családtagjairól vélelmezendő, hogy az előző mondatban írtakról tudomásuk volt, kivéve, ha meggyőző bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy azokról nem tudtak és nem is tudhattak. Amennyiben az aktust a referencia-időpontnál öt évvel korábban teljesítették, az csak akkor vonható vissza, ha az adós családtagjához köthető.

A referencia-időpontot megelőző három hónapon belül a szokásostól eltérő módon vagy előre teljesített vagy az adós pénzügyi helyzetét jelentősen rontó összegű adósság kifizetése visszavonható, kivéve, ha az a körülményekre tekintettel nem minősül szokatlannak. Amennyiben a kifizetést az adós családtagjának ezen időpontot megelőzően, de a referencia-időpontot megelőző két éven belül teljesítették, az visszavonható, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy az adós nem volt fizetésképtelen, és a kérdéses aktus következtében sem vált azzá.

Többek között az ajándékozásra, a közös lakóhelyhasználatra és a bérekre különös rendelkezések vonatkoznak. Bizonyos, az állam részére teljesített kifizetések, például az adófizetés, nem tartoznak a visszatérítésre vonatkozó szabályok hatálya alá.

A vagyonfelügyelő a visszatéríttetést elvégezheti úgy, hogy keresetet indít a rendes bíróságok előtt, vagy úgy, hogy kifogással él a csődeljárásban bizonyításra kerülő adósságokkal szemben. Ha a vagyonfelügyelő úgy dönt, hogy nem él a visszatérítés lehetőségével, és nem kerül sor egyezségkötésre, a hitelező a visszatérítés érdekében keresetet nyújthat be a rendes bírósághoz.

Visszatérítés esetén az adós által elidegenített vagyon visszakerül a csődvagyonba.

VÁLLALKOZÁSOK REORGANIZÁCIÓJA

A reorganizációról szóló határozat meghozatalát követően a csődtörvény csőd esetén alkalmazandó visszatérítési rendelkezéseit kell alkalmazni, ha adósságrendezést tartalmazó reorganizációs tervet fogadtak el (lásd a csődről szóló részt).

Ha a visszatérítés iránti kereset elsőbbségi jogra vagy zárlat útján elért kifizetésre vonatkozik, a bíróság úgy dönthet, hogy a végrehajtás további értesítésig nem folytatható a végrehajtási eljárásban.

A visszatérítés iránti keresetet a reorganizációs tisztviselő vagy az érintett fél nyújtja be. A keresetet a tervvel kapcsolatos ülés előtt kell benyújtani, és az az adósságátalakítási terv elfogadásáig nem bírálható el véglegesen. Ha valamely érintett fél keresetet kíván indítani, arról köteles tájékoztatni a reorganizációs tisztviselőt. Ha az érintett fél ezt nem tette meg, a kereset elfogadhatatlannak minősül.

A visszatérítés iránti keresetet el kell utasítani, ha a reorganizáció a reorganizációs terv elfogadása nélkül szűnik meg, és ha az adóst a reorganizáció befejezését követő három héten belül benyújtott kérelem alapján nem nyilvánították fizetésképtelennek.

A felperes költségeinek megtérítését követően a visszatérítés iránti eljárás alapján befolyt összeget az adósságrendezés indokainak megfelelően kell felosztani, kivéve, ha a reorganizációs terv másként rendelkezik. Az az alperes, akinek a felperes keresete miatt követelése áll fenn az adóssal szemben, e követelés alapján részt vehet a tervvel kapcsolatos tárgyalásra, és a felosztáskor az őt megillető összeget levonhatja abból az összegből, amelyet egyébként fizetett volna.

A bíróság elrendelheti, hogy az első albekezdés alapján az érintett felekre ruházandó vagyont külön kell kezelni, ha azt a visszatérítési eljárás során valamelyik érintett fél vagy az adós kéri. Ezt a külön kezelt vagyont csak akkor lehet zárolni, ha a reorganizációs tervet hatályon kívül helyezik.

ADÓSSÁGÁTALAKÍTÁS

Nincsenek a visszatérítésre vonatkozó különös rendelkezések.

VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSA A VÁLLALKOZÁSOK ADÓSSÁGAINAK ÁTALAKÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Nincsenek a visszatérítésre vonatkozó különös rendelkezések.