A. Hol kerül sor a tárgyalásra?
A tárgyalás azon a helyen zajlik, ahol az ügyész benyújtja a vádiratot; erre jogi szabályok vonatkoznak. A tárgyalás gyakran annak a bíróságnak a székhelyén történik, ahol a bűncselekményt elkövették.
Az, hogy az eljárást a helyi bíróság (Amtsgericht), a regionális bíróság (Landgericht) vagy a tartományi felsőbíróság (Oberlandesgericht) folytatja le, többek között attól is függ, hogy a bűncselekményre milyen büntetés kiszabása várható. Ha a vádlottat az ügyészség kevésbé súlyos bűncselekménnyel (Vergehen) vádolja, és legfeljebb pénzbüntetéssel vagy két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, az ügyet a helyi bíróság tárgyalja egy egyesbíró vezetésével. A várhatóan kettőtől négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető súlyos bűncselekmények (Verbrechen) esetében az ügyben a helyi bíróság mellett működő esküdtszék (Schöffengericht) dönt, amely egy hivatásos bíróból és két bírósági ülnökből áll. A várhatóan négy évnél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel sújtható ügyekben a regionális bíróság tanácsa ítélkezik, amely két vagy három hivatásos bíróból és két ülnökből áll. Államellenes bűncselekmények esetén az eljárás lefolytatására a tartományi felsőbíróság tanácsa rendelkezik joghatósággal; ez a testület az ügy bonyolultságától vagy terjedelmétől függően három vagy öt hivatásos bíróból áll.
B. Módosítható-e a vádirat? Amennyiben igen, hogyan érvényesül e tekintetben a tájékoztatáshoz való jogom?
A bíróság bizonyos feltételek mellett az Ön ellen emelt vádhoz képest eltérő ítéletet is hozhat. Más büntető jogszabályok alapján csak akkor hozható büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet, ha a bíróság külön felhívta az Ön figyelmét arra, hogy az Ön ellen emelt vádhoz képest az ítélet jogi minősítése eltérő lesz, és lehetőséget biztosított Önnek a védelemhez való jog gyakorlásához.
Más bűncselekmény miatt történő elítéléshez az ügyészség pótvádat nyújt be, ha a szóban forgó bűncselekmény az eredeti vádiratban megjelölt történeti eseménnyel egy pártatlan harmadik fél szerint nem alkot egységes cselekményt. Pótvád alapján csak akkor folytatható tárgyalás, ha ahhoz Ön és a bíróság is hozzájárul.
C. Milyen jogaim vannak a bíróság előtti megjelenés során?
i. Kötelező-e személyesen megjelennem a bíróságon? Milyen feltételekkel maradhatok távol a bírósági tárgyalás alatt?
Főszabály szerint Ön köteles részt venni a tárgyaláson. Ha Ön nem kapott felmentést a kötelező megjelenés alól, de ennek ellenére sem jelenik meg a bíróság előtt, a tárgyalást rendszerint felfüggesztik, és bizonyos körülmények között elfogatóparancsot is kiadhatnak Önnel szemben. Kivétel ez alól például a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban, valamint a fellebbezési eljárásban lefolytatott tárgyalás.
ii. Mit jelent, hogy jogom van tolmácshoz, illetve a dokumentumok lefordításához?
Ez azt jelenti, hogy Önnek joga van ahhoz, hogy a legrövidebb időn belül részletes tájékoztatást kapjon egy Ön által értett nyelven az Ön ellen felhozott vád természetéről és indokairól.
Ha Ön nem rendelkezik kellő szintű német nyelvtudással, a bíróság tolmácsot jelöl ki, aki a tárgyalás során minden lényeges eljárási cselekményt és nyilatkozatot tolmácsol Önnek.
iii. Van-e jogom ügyvédhez?
Ön jogosult arra, hogy védelmét ügyvédre bízza. Vannak azonban olyan esetek, amikor a védelem kötelező, és ha ilyen esetben Ön nem nevez meg védőt, a bíróság kirendelt védőt von be az eljárásba. Arról, hogy hogyan találhat ügyvédet, és ki viseli a költségeket, itt talál tájékoztatást.
iv. Mely egyéb eljárási jogokkal jó tisztában lennem? (pl. például gyanúsítottak bíróság elé állítása)
Minden egyes bizonyításfelvételt követően Ön jogosult nyilatkozatot tenni. Kifogást emelhet az Ön szerint jogellenes bizonyítási cselekmény, illetve a jogellenesen szerzett bizonyítékok felhasználása ellen.
Indítványozhatja további bizonyítás felvételét. Ön is azonosíthat és előterjeszthet bizonyítékokat, csak ne feledje: Ön nem rendelkezik a rendőrséget megillető jogosítványokkal; például nem hallgathat le telefonbeszélgetéseket, és az így rögzített felvételeket nem terjesztheti elő bizonyítékként.
Felkérheti a tanúkat, hogy az általuk tapasztaltakról valósághű vallomást tegyenek, és bárkit felkérhet, hogy tanúként jelenjen meg a bíróságon. A tanúk kötelesek a bíróság előtt megjelenni és az igazat mondani.
A tanúkat először a bíróság és az ügyészség hallgatja meg, ezt követően az Ön védője és Ön is kérdezheti őket.
D. Lehetséges büntetőjogi szankciók
Egy lehetséges büntetési nem a pénzbüntetés és a szabadságvesztés, de bizonyos esetekben a bíróság rehabilitációt és megelőző intézkedést is elrendelhet. Ilyen megelőző intézkedés lehet például elhelyezés egy pszichiátriai intézetben, drogelvonón vagy biztonsági őrizetben, de idetartozik a vezetői engedély bevonása is. Mellékbüntetésként a bíróság járművezetéstől való eltiltást is kiszabhat. A rehabilitáció és a megelőző intézkedések önállóan, illetve bizonyos esetekben büntetés mellett kiegészítő jelleggel is elrendelhetők.
A pénzbüntetést meghatározott számú napi tételben állapítják meg (például 50 napi tétel, napi 15 EUR összegben). Egy napi tétel rendszerint a havi nettó jövedelem egyharmincadának felel meg. Ha Ön nem fizeti meg a pénzbüntetést, két napi tétel után egy nap szabadságvesztést kell letöltenie (ez a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, németül Ersatzfreiheitsstrafe). A szabadságvesztés elkerülésére a pénzbüntetés nem fizetett munkavégzéssel is teljesíthető. Legfeljebb 180 napi tétel erejéig – meghatározott feltételek mellett – a pénzbüntetés felfüggeszthető: ekkor Ön figyelmeztetésben részesül, és a pénzbüntetést csak akkor kell megfizetnie, ha az ítélet után ismét bűncselekményt követ el, vagy megszegi az Önre kirótt kötelezettségeket vagy utasításokat.
A legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető. A próbaidő tartama kettőtől öt évig terjed. Ha Ön megsérti a próbaidőre vonatkozó szabályokat, a büntetés végrehajtható.
A szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben kell letölteni. Az ítélet jogerőre emelkedését követően Önt behívják, hogy kezdje meg a büntetését. Ha Ön ezt nem teszi meg önként, végrehajtási elfogatóparancsot adnak ki Ön ellen.
Miután Ön büntetésének legalább kétharmadát (vagy első alkalommal kirótt, két évig terjedő szabadságvesztés, illetve különleges körülmények fennállása esetén a büntetési idő felét, de legkevesebb hat hónapot) letöltötte, a bíróság megvizsgálja a korai szabadlábra helyezés lehetőségét, amennyiben Ön hozzájárul ahhoz, hogy a büntetés hátralévő részének letöltését a próbaidőre felfüggesszék. Ha a bíróság bizonyos súlyos bűncselekmények esetén mérlegeli a szabadon bocsátást, szakvéleményt kell beszerezni. A büntetés-végrehajtás területén hozott bírósági határozatokat rendszerint a regionális bíróság mellett működő büntetés‑végrehajtási tanács egyesbírója hozza meg.
A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogban nem az elkövető jogellenes magatartás miatti megbüntetése áll a középpontban, hanem a bűnismétlés neveléssel történő megelőzése. Ezért a fiatalkorúakkal szemben kiszabható, és a 14–17 éves korosztály esetében a legalább hat hónaptól legfeljebb öt évig, súlyos esetben tíz évig terjedő, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztés mellett – amely, ha nem haladja meg a két évet, próbaidőre felfüggeszthető – gyakran alkalmaznak egyéb büntetéseket is (az enyhe és közepesen súlyos bűntettek esetében). Ilyen büntetés például a közérdekű munkavégzés elrendelése, pénzadomány egy karitatív szervezet javára, jóvátételi kötelezettség előírása, részvétel szociális készségfejlesztő tréningen, a fiatalkorú elkövető meghatározott személy felügyelete és gondozása alá helyezése, a tettes és az áldozat közötti mediáció megkísérlése, de a fiatalkorú elkövető elzárása is kiszabható, legfeljebb négy hétre.