Előzetes megjegyzés:
Az alábbiakban szereplő információk jogi alapját a 2004. március 18-i 53/2004. sz. törvényerejű rendelettel jóváhagyott és legutóbb a 2022. augusztus 25-i 57/2022. sz. törvényerejű rendelettel módosított Código da Insolvência e da Recuperação de Empresas (a vállalkozások fizetésképtelenségéről és helyreállításáról szóló törvénykönyv, a továbbiakban portugál rövidítése alapján: CIRE) képezi.
1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?
A következőkkel szemben indítható fizetésképtelenségi eljárás: bármely természetes vagy jogi személy, valamint a nyugvó hagyaték; jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok és különbizottságok; polgári jogi társaságok; kereskedelmi társaságok vagy kereskedelmi formában működő polgári jogi társaságok, a létrehozásukról szóló szerződés végleges bejegyzésének napjáig, a bejegyzésüket megelőzően; egyéni korlátolt felelősségű vállalkozások; és minden egyéb önálló vagyon (a CIRE 2. cikke (1) bekezdésének a)–h) pontja).
A közjogi jogi személyek és az állami vállalatok, a biztosítók, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalatok, a harmadik személyek tulajdonát képező pénzeszközöket és értékpapírokat kezelő befektetési vállalkozások, valamint a kollektív befektetési vállalkozások ellen nem indítható fizetésképtelenségi eljárás, mivel az összeegyeztethetetlen az említett szervezetekre vonatkozó különös szabályokkal (a CIRE 2. cikkének (2) bekezdése).
2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?
Ha az adósok nem képesek teljesíteni valamennyi fennálló kötelezettségüket (a CIRE 3. cikke).
A fizetésképtelenségi eljárás célja a hitelezőknek a fizetésképtelenségi tervben rögzített eljárás útján (vagy ilyen terv hiányában a fizetésképtelen adós vagyonának felszámolása útján) történő kielégítése és a hitelezők által felhalmozott bevételek felosztása (a CIRE 1. cikkének (1) bekezdése).
Ha az adós vállalkozás gazdasági nehézségekkel küzd, vagy a fizetésképtelenség közvetlen veszélye fenyegeti, speciális revitalizációs eljárás megindítását kérheti a bíróságtól (a CIRE 17-A–17-I. cikke).
Ha bármely más típusú adós gazdasági nehézségekkel küzd, vagy a fizetésképtelenség közvetlen veszélye fenyegeti, fizetési megállapodásra irányuló különös eljárás megindítását kérheti a bíróságtól (222-A–222-J. cikk).
3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?
A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon az adósnak a fizetésképtelenség megállapításakor fennálló összes vagyonából áll.
A fizetésképtelenségi eljárás során megszerzett, pénzzé tehető vagyontárgyak és vagyoni jogok – például tulajdonjog, használati jogok, tulajdonjog-fenntartás stb. (a CIRE 46. cikkének (1) bekezdése) – szintén a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képezik.
Ha a fizetésképtelen fél házas, és közös vagyonnal rendelkezik, a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon magában foglalja a házastársi közös vagyon megfelelő részét is.
4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?
Ha a fizetésképtelenségi eljárás vállalkozás ellen folyik, a fizetésképtelenség tárgyában hozott ítélet szerint maga az adós is elláthatja a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon kezelésének a feladatát (a CIRE 223. cikke), feltéve, hogy teljesülnek a CIRE 224. cikkében meghatározott feltételek.
A bíró által kijelölt vagyonfelügyelő (a CIRE 52. cikkének (1) bekezdése) kezeli a fizetésképtelenségi eljárást, és abban központi szerepet tölt be.
A vagyonfelügyelő többek között a következőkért felel:
- annak előkészítéséért, hogy a fizetésképtelen féllel szemben fennálló tartozások befizetésre kerüljenek a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba, és
- a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyak értékesítésének a felügyeletéért a bevételek hitelezők közötti felosztása, a fizetésképtelen fél jogainak fenntartása és érvényesítése, valamint a vállalkozás további működésének a biztosítása érdekében, valamint lehetőség szerint a gazdasági helyzet további romlásának a megakadályozásáért (a CIRE 55. cikkének (1) bekezdése).
5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?
A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szemben fennálló követelésekbe a CIRE 99. cikkében foglalt követelmények teljesülése esetén beszámíthatók az említett fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szemben fennálló tartozások.
Ez lehetővé teszi a fizetésképtelenségi hitelezők számára, hogy követelésükbe beszámítsák a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szemben fennálló tartozásokat annak érdekében, hogy a kölcsönös követeléseket el lehessen törölni. Ennélfogva a hitelező követelésének behajtására anélkül kerül sor, hogy a tartozását be kellene fizetnie a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonba, ezáltal pedig elkerülhető a hitelezők versengése.
Ez a módszer megkönnyíti a kifizetések teljesítését, és megelőzi az oda-vissza történő kifizetéseket.
A CIRE 99. cikkében foglalt általános szabályon kívül más jogi rendelkezések – a CIRE 102. cikke (3) bekezdésének e) pontja, 154. cikkének (1) bekezdése, 242. cikkének (3) bekezdése és 286. cikke – is rögzítik a beszámítás lehetőségét.
6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?
A fizetésképtelenségnek az adós hatályos szerződéseire gyakorolt hatásai az adott szerződés jellegétől függnek. Ezekről a hatásokról a CIRE 102–119. cikke rendelkezik.
Főszabály szerint a kétoldalú szerződéseket (amelyek mindkét fél tekintetében kötelezettségeket keletkeztetnek) ugyanúgy kell teljesíteni, és a felek közötti megállapodás feltételei fennmaradnak.
Azonban ha a fizetésképtelenség megállapításának időpontjában a szerződést még nem teljesítették teljes mértékben, a teljesítést a vagyonfelügyelő által a szerződés teljesíthetőségéről hozott nyilatkozat kiadásáig fel kell függeszteni (a CIRE 102. cikkének (2) bekezdése). Ha a vagyonfelügyelő nem engedélyezi a szerződés teljesítését, egyik fél sem jogosult visszatérítésére a már teljesített kötelezettségeire tekintettel (a CIRE 102. cikkének (3) bekezdése).
Például:
- Adásvételi szerződés a tulajdonjog fenntartásával (ha a fizetésképtelen fél az eladó): a másik fél kérheti a szerződés teljesítését, ha az érintett vagyontárgy a fizetésképtelenség megállapításának időpontjában már átadásra került (a CIRE 104. cikkének (1) bekezdése).
- Előszerződés (ha a fizetésképtelen fél az eladó): a szerződés teljesítése nem tagadható meg, ha az adott vagyontárgy tekintetében már a vevő javát szolgáló eseményekre került sor (ha az eladó már átadta az adott ingatlan kulcsait a vevőnek) – a CIRE 106. cikkének (1) bekezdése.
Ha az adós a fizetésképtelenség megállapítását megelőző két évben a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonra nézve hátrányos cselekményeket hajtott végre (azaz olyan cselekményeket, amelyek korlátozzák, akadályozzák, hátráltatják vagy veszélyeztetik a hitelezők kielégítését), az ezzel kapcsolatos költségek a CIRE 120. és azt követő cikkeinek rendelkezései szerint rendezhetők.
7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?
A fizetésképtelenség megállapítása többek között a fizetésképtelenségi hitelezők által kezdeményezett minden olyan végrehajtási eljárás vagy intézkedés felfüggesztésével jár, amely hatással lehet a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakra, továbbá megakadályozza, hogy a fizetésképtelenségi hitelezők végrehajtási eljárást kezdeményezzenek vagy folytassanak (a CIRE 88. cikkének (1) bekezdése): például ha a fizetésképtelen fél jövedelme zárlat hatálya alatt áll, azt a fizetésképtelenség megállapításakor felfüggesztik.
A fizetésképtelen adóst érintő felfüggesztett keresetek azonban megszűnnek a fizetésképtelenség megállapításakor és a fizetésképtelenségi eljárásnak a vagyon végleges felosztása útján vagy a vagyon elégtelensége miatt történő lezárásakor (a CIRE 88. cikkének (3) bekezdése).
A fizetésképtelenség megállapítása folytán a fizetésképtelen fél minden olyan kötelezettsége azonnal esedékessé válik, amelyre nem vonatkozik felfüggesztő feltétel (a CIRE 91. cikkének (1) bekezdése).
A fizetésképtelenséget megállapító ítélet következtében minden olyan elévülési idő felfüggesztésre kerül, amelyet az adós az eljárás során megtámadhat (a CIRE 100. cikkének (1) bekezdése).
8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?
A fizetésképtelenség megállapítását követően az adóssal szemben indított és a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal kapcsolatos valamennyi eljárás összevonható a fizetésképtelenségi eljárással, ha azt a vagyonfelügyelő a pergazdaságosság elvére hivatkozva kéri (a CIRE 85. cikkének (1) bekezdése). Ennélfogva valamennyi kereset tekintetében a vagyonfelügyelő jár el a fizetésképtelen fél képviseletében, akkor is, ha ahhoz az ellenérdekű fél nem járul hozzá (a CIRE 85. cikkének (3) bekezdése).
9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?
A fizetésképtelenségi hitelezők aktívan részt vesznek az eljárásban, és az ítéletben meghatározott, legfeljebb 30 napos határidőn belül kötelesek benyújtani a követeléseiket (a CIRE 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja és 128. cikkének (1) bekezdése).
Fizetésképtelenségi hitelezőnek minősül minden olyan személy, aki a fizetésképtelen féllel szemben vagyoni követeléssel rendelkezik, vagy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakkal biztosított követeléssel rendelkezik, feltéve, hogy az adott követelés a fizetésképtelenség megállapítása előtt keletkezett.
A fizetésképtelenség megállapításától kezdve minden kifizetést a hitelezők részére kell teljesíteni a fizetésképtelenségi eljárás keretében, ami biztosítja, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal szemben ne lehessen végrehajtási eljárást indítani és lefolytatni.
A hitelezők a CIRE 72. cikkének (1) bekezdésével összhangban jogosultak részt venni a hitelezői gyűlésen.
A követelések egy szavazatot biztosítanak minden egyes euró vagy annak töredéke után, ha az adott követeléseket már elismerte a követeléseket ellenőrző és rangsoroló melléklet vagy egy későbbi ellenőrző intézkedés keretében hozott jogerős határozat, vagy ha a hitelező a CIRE 73. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott mindkét feltételt teljesíti.
10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?
A vagyonfelügyelő a CIRE 149., 150., 157. és 158. cikke alapján használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat.
A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyak értékesítése elengedhetetlen a követelések kielégítéséhez. Ez a vagyonfelügyelő feladata, aki e tekintetben szabadon dönthet.
Miután a fizetésképtelenség tárgyában hozott ítélet jogerőre emelkedett, és megtartották a vagyonfelügyelő jelentésének a megvizsgálására irányuló hitelezői gyűlést, a vagyonfelügyelő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon javára lefoglalt összes vagyontárgyat értékesíti, feltéve, hogy a hitelezők az említett gyűlésen nem emeltek kifogást az értékesítés ellen (a CIRE 158. cikkének (1) bekezdése).
Az értékesítendő vagyontárgyak tekintetében dologi biztosítékkal rendelkező hitelezőknek véleményt kell nyilvánítaniuk az adott értékesítés típusáról, továbbá tájékoztatást kell kapniuk az adott eszköz megállapított értékéről és a javasolt értékesítési árról; bizonyos feltételek esetén javasolhatják, hogy az adott eszközöket ők maguk vagy egy harmadik személy szerezze meg (a CIRE 164. cikkének (2) és (3) bekezdése).
Az eszközök értékesítéséből befolyó bevételt – a napi kiadások fedezéséhez szükséges összegek kivételével – a vagyonfelügyelő által kiválasztott hitelintézetnél a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon kezelése céljából megnyitott folyószámlára kell befizetni (a CIRE 150. cikkének (6) bekezdése és 167. cikkének (1) bekezdése).
11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?
1. A fizetésképtelenségi követeléseknek három típusa van:
i. biztosított és elsőbbségi;
ii. hátrább rangsorolt; és
iii. közönséges követelések.
A biztosított követelések olyan követelések, amelyeken biztosíték áll fenn, ideértve az elsőbbségi jogokat is, valamint a biztosított eszközök értékének erejéig beleértve a tőkét és a kamatokat is (a CIRE 47. cikkének (1) bekezdése). Vannak azonban olyan garanciák, amelyek a fizetésképtelenség megállapításakor megszűnnek. Az ilyen garanciák jogosultjai elveszítik a biztosítékkal rendelkező hitelezői jogállásukat (a CIRE 97. cikke).
Az elsőbbségi követelések a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakra – ingó vagy ingatlan vagyonra –vonatkozó általános elsőbbségi jogokkal járó követelések (a CIRE 47. cikke (4) bekezdésének a) pontja).
Az hátrább rangsorolt követelések a CIRE 48. cikkében felsorolt követelések, „kivéve, ha azokra általános vagy különös elsőbbségi jogok vagy jelzálogok vonatkoznak, amelyek nem szűnnek meg a fizetésképtelenség megállapítását követően” (a CIRE 47. cikke (4) bekezdésének b) pontja).
Minden egyéb követelés közönséges követelésnek minősül (a CIRE 47. cikke (4) bekezdésének c) pontja).
12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?
A fizetésképtelenségi hitelezőknek – ideértve az ügyészséget is – a fizetésképtelenség tárgyában hozott ítéletben meghatározott határidőn belül kérelmet kell benyújtaniuk a követeléseik ellenőrzése érdekében. A kérelmekhez csatolni kell az igazoló dokumentumokat, ha a hitelezők rendelkeznek ilyenekkel (a CIRE 128. cikkének (1) bekezdése).
A követelések benyújtására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozó szabályok a CIRE 128–140. cikkében találhatók.
13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?
A hitelezők kielégítésére vonatkozó szabályok a CIRE 172–184. cikke szerint a biztosított, az elsőbbségi, a közönséges és az alárendelt követelések eltérő kezelését írják elő.
Az említett cikkek a következőkről is rendelkeznek: arról a lehetőségről, hogy valamely harmadik fél tartozásának a kifizetése a jogok és a kötelezettségek átszállásához vezethet; valamint az adósok egyetemleges felelőssége esetén alkalmazandó szabályokról.
14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?
A fizetésképtelenségi eljárás lezárható:
- a végleges felosztást követően,
- a fizetésképtelenségi tervet jóváhagyó ítélet meghozatalát követően,
- az adós kérelmére (ha már nem fizetésképtelen) – a CIRE 231. cikke,
- ha a vagyonfelügyelő megállapítja, hogy a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon nem elegendő a tartozások kiegyenlítéséhez – a CIRE 232. cikke.
A fizetésképtelenségi eljárás lezárását követően a fizetésképtelenséget megállapító határozat összes joghatása megszűnik, az adós visszaszerzi a vagyonával való rendelkezés jogát, és a vagyontárgyait eladhatja vagy elajándékozhatja. Ezt követően szabadon kezelheti a vállalkozását, és szabadon gazdálkodhat az eszközeivel (a CIRE 233. cikkének (1) bekezdése).
Ezenkívül fontos megemlíteni, hogy ettől kezdve a fizetésképtelenségi hitelezők adóssal szembeni jogérvényesítését csak a fizetésképtelenségi vagy fizetési tervekben foglalt rendelkezések korlátozhatják.
A fizetésképtelenségi eljárás befejezésének feltételeit és joghatásait a CIRE 231–234. cikke határozza meg.
15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?
Főszabály szerint az eljárás befejezését követően a fizetésképtelenségi eljárás hitelezői az esetleges fizetésképtelenségi és fizetési tervekben, valamint a CIRE 242. cikkének 1. bekezdésében meghatározottakon kívül korlátozások nélkül gyakorolhatják jogaikat az adóssal szemben.
Jogaik gyakorlásához a végrehajtható okirat a fizetési tervet jóváhagyó ítélet és a követelést igazoló ítélet vagy adott esetben egy későbbi igazolási eljárásban hozott határozat lesz a fizetésképtelenségi tervet jóváhagyó ítélettel együtt.
A CIRE 242. cikkének 1. bekezdése értelmében egy természetes személy kötelezettségeinek eltörlése esetén nem vezethető végrehajtás az adós azon vagyontárgyaira, amelyek a fizetésképtelenségi követelések vagyonkezelési időszak alatti teljesítésére vannak szánva.
16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?
A fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatos költségek és kiadások a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon tartozásának minősülnek (a CIRE 51. cikke).
A fizetésképtelenségi eljárásban érintett követelések kifizetése előtt a vagyonfelügyelő levonja a vagyonból azokat az eszközöket vagy jogosultságokat, amelyek az eljárás költségeinek és kiadásainak – többek között az eljárás lezárása előtt várhatóan felmerülő költségeknek és kiadásoknak – a fedezéséhez szükségesek.
Az eljárással kapcsolatos költségeket és kiadásokat a CIRE 172. cikkével összhangban kell megfizetni.
A természetes személy kötelezettségeinek törlése esetén a CIRE 241. cikke alapján a vagyonkezelési időszak ideje alatt a vagyonkezelő minden év végén elsősorban az eljárással kapcsolatos költségek és kiadások kifizetésére használja fel a kapott összegeket.
17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?
A CIRE 120–127. cikke rendelkezik a hitelezők kollektív érdekeit sértő (a fizetésképtelenségi hitelezők kielégítését korlátozó, akadályozó, hátráltató, veszélyeztető vagy késleltető) cselekményekből eredő helyzetek megoldásáról, feltéve, hogy az ott meghatározott feltételek teljesülnek.
Alkalmazandó jogszabályok
A fizetésképtelenségről és a vállalkozások helyreállításáról szóló törvénykönyv (CIRE)
Polgári perrendtartás (Código de Processo Civil)
Figyelem! A jelen tájékoztató dokumentum tartalma nem köti a kapcsolattartó pontot vagy a bíróságokat, és nem zárja ki a hatályos jogszabályok vagy azok módosításainak közvetlen megtekintését. A CIRE fentiekben hivatkozott rendelkezései a 2022. augusztus 25-i 57/2022. sz. törvényerejű rendelettel elvégzett felülvizsgálattal bezárólag veszik figyelembe a 2004. március 18-i 53/2004. sz. törvényerejű rendelet módosításait.