1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?
A végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási eljárások
A végrehajtás során a végrehajtó hatóság kikényszeríti a bíróság vagy más szerv által megállapított kötelezettség teljesítését. A végrehajtás általában pénzösszeg megfizetésére vagy lakásból történő kiköltözésre vonatkozó kötelezettséghez kapcsolódik. A végrehajtás másik fajtája a lefoglaláshoz vagy egyéb biztosítási intézkedésekhez kapcsolódik.
A pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kötelezettséghez kapcsolódó végrehajtást zárlat útján foganatosítják. A zárlat lehetővé teszi az adós vagyontárgyának lefoglalását. Ha a kötelezettség valamely személy – például lakásból történő – kiköltözését teszi szükségessé, a végrehajtásra kilakoltatás útján kerül sor. Egyéb esetekben a végrehajtásra általában úgy kerül sor, hogy a végrehajtó hatóság elrendeli, hogy az a személy, akivel szemben a végrehajtást kérték, végezzen el valamilyen cselekményt, vagy tartson be egy tilalmat vagy valamilyen más határozatot. A végrehajtó hatóság bírságot szabhat ki.
A szülői törvénykönyv szerinti végrehajtási eljárások
A szülői törvénykönyv szerinti végrehajtás olyan intézkedésekhez kapcsolódik, amelyek a gyermek feletti felügyeleti jogra, a gyermek lakóhelyére, a gyermekkel való kapcsolattartásra vagy a gyermek átadására vonatkozó határozatból vagy megállapodásból erednek. A végrehajtást elrendelő bíróság bírságot szabhat ki, vagy a gyermek rendőrség közreműködésével történő átadását rendelheti el. Ugyanezek a végrehajtási szabályok vonatkoznak a külföldi határozatoknak az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (Brüsszel II. rendelet) szerinti végrehajtására is, ha a végrehajtás a gyermek személyét érinti. Azonban ha a végrehajtás a gyermek vagyonára vagy jogi költségeire vonatkozik, a végrehajtásról szóló törvénykönyv alkalmazandó.
2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?
A végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtást a végrehajtó hatóság (Kronofogdemyndigheten) végzi. A végrehajtó hatóság dönt tehát például a zárlatról. A vezető végrehajtási tisztviselő viseli az általános jogi felelősséget a cselekményért, míg a tényleges végrehajtást általában más tisztviselők (végrehajtási ügyintézők) végzik.
3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?
3.1 Az eljárás
A végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási eljárások
A végrehajtáshoz bírósági határozatra vagy más végrehajtható jogcímre van szükség.
A végrehajtás a következő végrehajtható okiratokon alapulhat:
- bírósági ítélet, végzés vagy döntés,
- bíróság által jóváhagyott egyezség vagy bíróság által végrehajthatónak nyilvánított választottbírósági megállapodás,
- jóváhagyott büntetővégzés, pénzbüntetést kiszabó végzés vagy fizetési meghagyás,
- választottbírósági ítélet vagy a választottbírósági eljárást megszüntető határozat,
- két személy által tanúsított írásbeli kötelezettségvállalás a házasságról szóló törvénykönyv (äktenskapsbalken) vagy a gyermekekről és a szülőkről szóló törvénykönyv (föräldrabalken) szerinti tartásdíjra vonatkozóan,
- fizetési kötelezettséget tartalmazó közigazgatási hatósági határozat, feltéve, hogy a határozat ellen fellebbezéssel lehet élni,
- a közigazgatási hatóságok különös szabályok alapján végrehajtható határozatai,
- különös szabályok alapján végrehajtható okiratok,
- a végrehajtó hatóság által hozott, fizetési meghagyásra vagy végrehajtási segítségnyújtásra vonatkozó határozat vagy döntés, valamint a végrehajtó hatóság által végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyások.
A végrehajtható jogcím kibocsátását követően nincs szükség bíróság vagy más hatóság további határozatára a végrehajtás megindításához.
A végrehajtó hatóság munkájának jelentős részét az adós vagyonával kapcsolatos információgyűjtés képezi. Az adós köteles a végrehajtó hatóság által meghatározott határidőn belül megadni a vagyonával kapcsolatos adatokat, és egy jegyzékben vagy a meghallgatása során – büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett – köteles megerősíteni, hogy az általa megadott adatok megfelelnek a valóságnak. A hatóság is kötelezheti az adóst – bírság terhe mellett – az adatközlésre. A bírságot a végrehajtó hatóság kérésére a kerületi bíróság szabja ki.
A végrehajtás iránti kérelem szóban vagy írásban terjeszthető elő. Szóbeli kérelem esetén a kérelmezőnek (a végrehajtást kérő személynek) meg kell jelennie a végrehajtó hatóság előtt.
Az állam végrehajtási ügyekben felmerülő költségeit (igazgatási költségek) a díjak (végrehajtási díjak) fedezik. Az igazgatási költségeket rendszerint az adósra (a kérelmezővel ellenérdekű félre) terhelik, ha a végrehajtásra sor kerül, amennyiben ez lehetséges. Általában azonban a kérelmező viseli az állam költségeit. A kérelmező mentesülhet e felelősség alól, többek között a tartásdíjakra és a bűncselekményből eredő kártérítésre vonatkozó igények többsége esetében.
Főszabály szerint minden egyes végrehajtható jogcím esetén, amelynek végrehajtását kérik, alapdíjat kell fizetni. A magánjogi követelésekkel kapcsolatos végrehajtási ügyekben az alapdíj 600 SEK.
Egyéb költségként felmerülhetnek előkészületi költségek, értékesítési költségek és külön költségek.
A szülői törvénykönyv szerinti végrehajtási eljárások
A végrehajtás a rendes bíróságnak a gyermek felügyeletével, lakóhelyével, a vele való kapcsolattartással vagy a gyermek átadásával kapcsolatos döntésén alapulhat. A végrehajtás a felügyeleti jog, a lakóhely és a kapcsolattartás tárgyában a szülők által megkötött és a szociális jóléti tanács által jóváhagyott írásbeli megállapodáson is alapulhat. Külföldi határozatok, például a „Brüsszel II” rendelet alapján végrehajtható határozatok is végrehajthatók Svédországban.
A végrehajtással kapcsolatos határozatokat a kerületi bíróságok hozzák meg. A végrehajtás iránti kérelmet általában a gyermek lakóhelye szerinti kerületi bírósághoz kell benyújtani. Ha a gyermek nem Svédországban lakik, a kérelmet a stockholmi kerületi bírósághoz (Stockholms tingsrätt) kell benyújtani.
A kérelmet például az a szülő nyújthatja be, akihez a gyermeknek költöznie kell, vagy akivel a gyermeknek kapcsolatot kell tartania.
Az ügy tárgyalásakor a bíróság külön utasíthatja a szociális intézményrendszer egyik munkatársát, hogy próbálja meggyőzni a gyermeket gondozó személyt a döntésben vagy megállapodásban foglaltak önkéntes teljesítéséről. Ha az ügy sürgős, a bíróság vagy a rendőrség dönthet úgy, hogy a gyermekről haladéktalanul gondoskodni kell. A bíróság bírságot szabhat ki, vagy a gyermek rendőrség közreműködésével történő átadását rendelheti el a végrehajtás foganatosítása érdekében.
A szülői törvénykönyv szerinti végrehajtási eljárás keretében az egyik fél kötelezhető a másik fél költségeinek viselésére. Az a fél, aki a gyermek kényszerrel történő átadásával vagy gondozásával kapcsolatban felmerült költséget okozta, adott esetben kötelezhető e költségek állam javára történő megfizetésére.
3.2 A főbb feltételek
A végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási eljárások
Néhány esetben a végrehajtásnak lehetnek akadályai. Ez a helyzet például akkor, ha a végrehajtható jogcím annyira nem egyértelmű, hogy nem használható fel a végrehajtás alapjául.
Egy másik eset az lehet, amikor az ítéletben valamely cselekmény elvégzésére kötelezett személy eleget tett az ítéletben előírt kötelezettségnek, például megfizette az adott pénzösszeget.
Egy másik eset az lehet, amikor a valamely cselekmény elvégzésére kötelezett személy ellenköveteléssel rendelkezik a kérelmezővel szemben, vagyis beszámítási kifogást terjeszt elő. A beszámítás a végrehajtás akadályát képezi, ha a végrehajtó hatóság megállapítja, hogy az ellenkövetelést érvényes végrehajtható jogcím útján terjesztették elő, vagy az a követelésről kiállított írásbeli tanúsítványon alapul, és a beszámítás feltételei teljesülnek.
Ha az adós azt állítja, hogy a felek közötti valamely egyéb körülmény jelenti a végrehajtás akadályát, és ez a kifogás nem utasítható el azonnal, végrehajtásra ebben az esetben sem kerülhet sor. Erre példa lehet az elévülésre alapozott kifogás.
Ha a bíróság hatályon kívül helyezi a végrehajtható okiratot, a végrehajtást lehetőség szerint azonnal meg kell szüntetni.
Bizonyos esetekben a bíróság elrendelheti a folyamatban lévő végrehajtási eljárás felfüggesztését (inhibition) is.
A szülői törvénykönyv szerinti végrehajtási eljárások
Feltételezendő, hogy a döntésben vagy megállapodásban foglalt rendelkezés a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja. A bíróság a végrehajtás felülvizsgálata keretében nem vizsgálhatja felül a döntést vagy a megállapodást, és a fő megoldási mód az önkéntes teljesítés. Ha kényszerintézkedésre van szükség, akkor a bírság kiszabása a legvalószínűbb lehetőség. A gyermek kényszerrel történő átadása csak utolsó lehetőségként alkalmazható.
Előfordulhat, hogy a végrehajtás akadályba ütközik, például ha a gyermek beteg.
Ha a gyermek olyan életkort és érettségi szintet ért el, hogy kívánságait figyelembe kell venni, akkor a végrehajtás nem foganatosítható a gyermek akarata ellenére, kivéve, ha ezt a bíróság a gyermek érdekében szükségesnek tartja.
4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege
4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?
A végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási eljárások
Valamely vagyontárgy zárolásához meghatározott feltételeknek kell teljesülniük. A vagyontárgynak
- az adós tulajdonában kell lennie,
- átruházhatónak kell lennie,
- pénzbeli értékkel kell rendelkeznie.
Zárlat mindenféle vagyontárggyal szemben foganatosítható. Ingó és ingatlan vagyon is zárolható.
Az ingó vagyon nemcsak a személyes javakat (például autókat, hajókat és egyéb dolgokat) jelenti, hanem a követeléseket (például banki egyenlegeket) és különféle jogokat (például használati jogokat vagy az elhalálozott személy vagyonában való részesedést) is magában foglalja.
A fizetések, nyugdíjak stb. szintén zárolhatók.
Bizonyos vagyontárgyak nem zárolhatók. Ez a helyzet a használati tárgyak esetében. A használati tárgyakra vonatkozó szabályok általában csak a természetes személyekre vonatkoznak. Használati tárgyak például a következők:
- ruházat és az adós más, észszerű értékkel bíró, személyes használatra szolgáló tárgyai,
- bútorok, háztartási gépek és egyéb, az adós háztartásának vezetéséhez és otthonának fenntartáshoz szükséges berendezések,
- az adós megélhetéséhez vagy szakmai képzéséhez szükséges eszközök és egyéb felszerelések,
- olyan személyes tárgyak – például érmek és sporttal kapcsolatos díjak –, amelyek olyan jelentős személyes értéket képviselnek az adós számára, hogy a lefoglalásuk nyilvánvalóan észszerűtlen lenne,
- az adós szükségleteinek fedezésére szolgáló jövedelem várható megérkezéséig észszerűen szükséges pénz, bankszámlaegyenleg stb. Ez az időtartam főszabály szerint nem haladhatja meg az egy hónapot.
A vagyontárgyaknak különös rendelkezések is biztosíthatnak védelmet a zárlattal szemben. Ez lehet a helyzet például a kártérítéssel.
Csak az adós és családja fenntartásához szükséges összeg feletti bérek zárolhatók.
E tekintetben egyes követelések elsőbbséget élveznek másokkal szemben. A tartásdíjra vagy a bűncselekményből eredő kártérítésre vonatkozó igény elsőbbséget élvez más eljárásokkal szemben.
4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?
A végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási eljárások
Miután a vagyontárgyat zárolták, az adós már nem rendelkezik felette ugyanúgy, mint előzőleg. Az adós átruházás útján vagy más módon nem rendelkezhet a vagyontárggyal a kérelmező kárára, kivéve, ha a végrehajtó hatóság ezt a kérelmezővel folytatott konzultációt követően különös indokból engedélyezte.
Büntetőjogi szankció szabható ki azzal szemben, aki jogellenesen rendelkezik a zárolt vagyontárggyal.
A zárlatot elrendelő határozat elsőbbségi jogokat biztosít a vagyontárgy felett.
Végrehajtási ügyben a harmadik személynek a végrehajtó hatóság által meghatározott határidőn belül nyilatkoznia kell arról, hogy az adósnak vannak-e olyan követelései vagy más olyan ügyei vele kapcsolatban, amelyek jelentőséggel bírhatnak annak értékelése szempontjából, hogy az adós milyen mértékben rendelkezik zárolható vagyonnal. Az adatközlési kötelezettség minden olyan harmadik személyre is vonatkozik, aki az adós vagyontárgyát tartja birtokában például zálogként vagy letétként. A banknak például adatot kell szolgáltatnia az adós bankszámláiról, széfjeiről vagy a bank által őrzött egyéb vagyontárgyairól. Az adós rokonait és barátait ugyancsak adatközlési kötelezettség terheli.
Harmadik személyektől szóban vagy írásban kérhető tájékoztatás, és szükség esetén a harmadik személyek meghallgatásra is beidézhetők. Bírság vagy szabadságelvonás terhe mellett is kötelezhetők mindezek betartására.
A zárolt vagyont a végrehajtó hatóság késedelem nélkül kényszerértékesítheti. A kényszerértékesítésre általában nyilvános árverésen kerül sor, de egyes esetekben zártkörűen is történhet.
A végrehajtási ügyekben beérkezett pénzösszegeket a lehető leghamarabb be kell jelenteni és ki kell fizetni a kérelmezőnek.
4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?
A végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási eljárások
Nincs meghatározva a zárlatot elrendelő határozat érvényességének leghosszabb időtartama. A jogszabályok azonban azt feltételezik, hogy a zárolt vagyontárgyat késedelem nélkül értékesítik; lásd a 4.2. pontot.
A kilakoltatásnak lehetőség szerint a szükséges iratoknak a végrehajtó hatósághoz történő beérkezését követő négy héten belül meg kell történnie.
A szülői törvénykönyv szerinti végrehajtási eljárások
A végrehajtási határozat eltérő rendelkezés hiányában azonnal hatályba lép. Mindaddig alkalmazandó, amíg új határozatot nem hoznak. A bírság kiszabásáról szóló végzés általában azt írja elő, hogy egy adott cselekményt meghatározott időn belül el kell végezni, például a gyermeket át kell adni a kérelmezőnek. A kapcsolattartásra vonatkozó végrehajtási határozat általában azt tartalmazza, hogy mikor kerülhet sor a kapcsolattartásra.
A végrehajtási ügyben hozott határozat nem akadályozza meg az új kérelem elbírálását.
5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?
A végrehajtásról szóló törvénykönyv szerinti végrehajtási eljárások
A végrehajtó hatóság határozataival szemben általában fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a végrehajtó hatósághoz kell benyújtani, amely azt továbbítja a kerületi bírósághoz.
A határozattal érintett személy fellebbezést nyújthat be a végrehajtó hatóság határozatával szemben, ha az hátrányosan érinti őt. A bér zárlatát elrendelő határozatokkal szemben határidő nélkül nyújtható be fellebbezés. Az egyéb vagyontárgyak zárlatát elrendelő határozatokkal szemben a kézbesítéstől számított három héten belül nyújtható be fellebbezés. Harmadik személyek határidő nélkül fellebbezhetnek az ilyen zárlattal szemben.
A kerületi bíróság dönthet úgy, hogy bizonyos ideig semmiféle végrehajtási cselekmény nem foganatosítható (inhibition), vagy – ha ennek különös indokát állapítja meg – úgy, hogy a már meghozott intézkedést vissza kell vonni.
A szülői törvénykönyv szerinti végrehajtási eljárások
A kerületi bíróság végrehajtási határozatával szemben a fellebbviteli bírósághoz lehet fordulni. A fellebbezést írásban a kerületi bírósághoz kell benyújtani. A fellebbezési határidő három hét.
6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?
A végrehajtásról szóló törvénykönyv tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek korlátozzák a végrehajtás lehetőségét, például az adós védelme érdekében. Az adós korlátozott mértékben megakadályozhatja a végrehajtást azzal, hogy kifogást emel, például elévülésre hivatkozva. A végrehajtás korlátozásának leggyakoribb példái közé tartozik, hogy bizonyos vagyontárgyak és eszközök az adós szükségleteire tekintettel mentesülnek a zárlat alól. Az anyagi javak zárlata alól mentesülhet például az úgynevezett „beneficium” („nem zárolható vagyon”), például az adós megélhetéséhez közvetlenül szükséges pénzösszeg. Bér zárlata esetén nem zárolható egy bizonyos „tartalékösszeg”, ami a szokásos megélhetési költségek és az adós lakhatási költségeinek fedezésére szolgál.
Ez a webhely az Európa Önökért portál része.
Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.