Bírósági határozatok végrehajtása

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A bírósági végrehajtás (Zwangsvollstreckung) a hitelezők adósokkal szembeni követeléseinek kényszerrel történő végrehajtására vagy biztosítására szolgáló eljárás. A végrehajtási jog az államot illeti meg, amely képviselői útján jár el szuverén hatalma alapján.

A hitelező követelésének érvényesítéséhez különböző intézkedések állnak rendelkezésre:

• javak lefoglalása (Pfändung);
• az adós követeléseinek és egyéb vagyontárgyainak (különösen a bankszámláinak és a munkabérének) a lefoglalása;
• az adós által tett vagyonnyilatkozat (Vermögensauskunft);
• olyan kényszerintézkedések (Zwangsmaßnahmen), amelyek a javak átadásának, illetve az egyes cselekmények elvégzésének vagy az azoktól való tartózkodásnak a biztosítására irányulnak;
• jelzálogjog bejegyzése valamely követelés biztosítása érdekében (Sicherungshypothek);
• kényszerértékesítés (Zwangsversteigerung);
• vagyonkezelő kinevezése (Zwangsverwaltung).

A bírósági végrehajtást Németországban elsősorban a polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung – ZPO) 704. és azt követő szakaszai, valamint a kényszerértékesítésről és a vagyonkezelésről szóló törvény (Gesetz über die Zwangsversteigerung und Zwangsverwaltung – ZVG) szabályozza.

A tagállamközi követelésbehajtást szabályozó 655/2014/EU rendelettel kapcsolatos rendelkezések a polgári perrendtartás 946. és azt követő szakaszainak rendelkezéseiben találhatók.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A követelésekkel és egyéb vagyoni jogokkal kapcsolatos végrehajtási ügyekben az a helyi bíróság (Amtsgericht) az illetékes, amelynek a körzetében az adós lakóhelye található (ez a bíróság jár el végrehajtási bíróságként). Ha az adós nem rendelkezik németországi lakóhellyel, az a bíróság illetékes, amelynek a körzetében az érintett vagyontárgyak találhatók (a polgári perrendtartás 13., 23. és 828. szakasza).

Kényszerértékesítés és csődgondnokság alá helyezés esetén az a helyi bíróság illetékes (ez a bíróság jár el végrehajtási bíróságként), amelynek körzetében az érintett telek található (a polgári perrendtartás 869. szakasza a kényszerértékesítésről és csődgondnokságról szóló törvény [Gesetz über die Zwangsversteigerung und Zwangsverwaltung] 1. szakaszával összefüggésben értelmezve).

A követelés biztosítására szolgáló jelzálogjogot az az ingatlan-nyilvántartási hivatal jegyzi be, amely a helyi bíróság székhelyén található ingatlan-nyilvántartást vezeti (a polgári perrendtartás 867. szakasza, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénykönyv [Grundbuchordnung] 1. szakasza).

Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik valamely cselekmény elvégzésének, az abba való belenyugvásnak vagy valamely cselekménytől való tartózkodásnak a végrehajtása (a polgári perrendtartás 887., 888. és 890. szakasza).

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

Az eljárás attól függ, hogy a kérelem milyen végrehajtási intézkedésre irányul. A végrehajtás már jogerőre emelkedett vagy ideiglenesen végrehajtható bírósági ítéletek (a polgári perrendtartás 704. szakasza), ideiglenes zárlat (Arrest) és ideiglenes intézkedések (einstweilige Verfügungen, a polgári perrendtartás 929. és 936. szakasza), valamint a polgári perrendtartás 794. szakaszában felsorolt egyéb végrehajtható okiratok alapján megy végbe; a bírósági határozatokon kívül idetartoznak különösen a békéltető testületek előtt megkötött egyezségek (Vergleiche vor Gütestellen), a felek ügyvédei által készített egyezségek (Anwaltsvergleiche) és a közjegyzői okiratok (notarielle Urkunden). A végrehajtási intézkedés a végrehajtható okirat alapján kérelmezhető az illetékes szervtől.

A bíróság a hitelező kérelméről általában az adós előzetes meghallgatása nélkül dönt annak érdekében, hogy ne veszélyeztesse a végrehajtás eredményességét. A meghallgatáshoz való jogot az intézkedés során biztosítják. A kérelemről végzés formájában hoznak határozatot. A bíróság határozata ellen kifogás (a polgári perrendtartás 766. szakasza) vagy azonnali panasz (a polgári perrendtartás 793. szakasza) nyújtható be.

Ehhez főszabály szerint nincs szükség jogi képviseletre (a polgári perrendtartás 78. szakasza).

A bírósági végrehajtó tevékenységének középpontjában az ingóságokra vonatkozó végrehajtás áll. A peren kívüli megállapodások (a polgári perrendtartás 802b. szakasza) esetében a bírósági végrehajtó főszabály szerint jogosult arra, hogy az adós számára részletfizetést engedélyezzen, valamint felelősséggel tartozik azért, hogy a végrehajtási eljárás időben és eredményesen lezáruljon. A végrehajtó egyik fő feladata az, hogy az adóstól eskü alatt tett vagyonnyilatkozatot szerezzen be. Emellett a bírósági végrehajtó felelős a következőkért:

• ingó és ingatlan javak átvétele (kilakoltatás);
• az adós olyan cselekményekkel szemben tanúsított ellenállásának leküzdése, amelyeknek az adósok kötelesek magukat alávetni;
• valamely fél kérelme esetén a végrehajtási eljáráshoz szükséges dokumentumok kézbesítése;
• az ideiglenes zárlatra vonatkozó végzések és az ideiglenes intézkedések végrehajtása (amennyiben ez nem tartozik a bíróság hatáskörébe);
• vagyonnyilatkozat-tétel megtagadása esetén az elfogatóparancs végrehajtása.

A bírósági végrehajtó olyan tartományi bírósági tisztviselő, aki a helyi bíróság elnökének igazgatási felügyelete alatt áll. Végrehajtási feladatainak ellátása során a bírósági végrehajtó független igazságszolgáltatási szervként jár el, és főszabály szerint közhatalmi jogosítványait önállóan gyakorolja. A bírósági végrehajtó által foganatosított intézkedések és az általa készített költségkimutatások a polgári perrendtartás 766. szakasza alapján megtámadhatók. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a bírósági végrehajtó megtagadja a végzés végrehajtását. A végrehajtás módja miatt benyújtott kifogások (Erinnerung) tekintetében a végrehajtás helye szerint illetékes bíróság dönt.

A végrehajtási intézkedések költségei:

A jogszabályok a biztosítandó követeléstől függően különböző végrehajtási módokról rendelkeznek. A különböző végrehajtási intézkedések eltérő költségekkel járnak:

• a) Javak lefoglalása:

Ha elismertek valamely, egy adott pénzösszeg beszedésére vonatkozó jogot, a hitelező kérheti a bírósági végrehajtótól a fizetés kikényszerítését. A bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény (Gerichtsvollzieherkostengesetz – GvKostG) mellékletét képező díjtáblázat (Kostenverzeichnis – KV) 205. pontja szerint az adós ingóságainak a bírósági végrehajtó által történő lefoglalásáért 31,20 EUR-t kell fizetni. A lefoglalt vagyontárgyak nyilvános árverésen személyesen vagy a nyilvánosság számára aukciós platformon elérhetővé tett online árverésen keresztül, vagy egyéb módon történő értékesítése esetén a díjtáblázat 300. pontja szerint további 62,40 EUR díjat kell fizetni. A bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény díjtáblázata 500. pontjának megfelelően főszabály szerint túlóradíjat is fel kell számítani, ha a bírósági végrehajtó által elkészített jelentés szerint a hivatalos intézkedés 3 óránál több időt vett igénybe. A túlóradíj összege minden megkezdett óra után 24,00 euró. Emellett fel kell számítani a bírósági végrehajtó költségeit is, nevezetesen az utazási költségeit (a bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény díjtáblázatának 711. pontja).

• b) Az adós követeléseinek lefoglalása:

A pénzkövetelés az adós követelésének (például a munkabér kifizetésére vonatkozó követelésének) a bírósági lefoglalására és a behajtás érdekében (zur Einziehung) vagy fizetés helyett (an Zahlungs statt) a hitelezőre történő átruházására irányuló kérelem útján is biztosítható (a polgári perrendtartás 829. és 835. szakasza). Főszabály szerint a követelés lefoglalását és átruházását közös kérelemben kell kérni, és arról a lefoglalásról és az átruházásról szóló határozatban döntenek. A kérelem alapján megindult eljárással kapcsolatban a bírósági eljárási költségekről szóló törvény (Gerichtskostengesetz – GKG) mellékletét képező díjtáblázat 2111. pontja szerint 24,00 EUR-t kell fizetni. Ezenkívül meg kell fizetni azokat a költségeket, amelyek bírósági végrehajtónál a lefoglalási és átruházási határozatnak a harmadik fél adós és az adós részére történő kézbesítésével kapcsolatban merültek fel.

• c) Vagyonnyilatkozat felvétele:

A bírósági végrehajtó a vagyonnyilatkozat felvételéért a bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 260. pontja szerint 39,50 EUR összegű díjat számít fel.

• d) Ingatlanra irányuló végrehajtás:

Az adós tulajdonában lévő ingatlannal szembeni végrehajtásra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog, kényszerértékesítés vagy az ingatlannal kapcsolatos vagyonkezelés útján kerül sor.

Az adósság biztosítására szolgáló jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséért a bírósági és közjegyzői költségekről szóló törvény (Gerichts- und Notarkostengesetz – GNotKG) díjtáblázatának 14121. pontja szerint díjat kell fizetni, melynek mértéke a biztosítandó követelés értéke alapján 1,0 (a bírósági és közjegyzői költségekről szóló törvény 53. szakaszának (1) bekezdése). A 3 millió EUR értékhatárig alkalmazott díjak táblázata az 1. mellékletben található.

A kényszerértékesítésről és a vagyonkezelésről szóló törvény alapján indított eljárások bírósági díjait a bírósági költségekről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 2. része 2. szakaszának 1. és 2. alrészei határozzák meg. A földterület kényszerértékesítésének elrendelése iránti kérelem vagy az eljárásba való belépés iránti kérelem tárgyában történő határozathozatalért 120,00 EUR összegű díjat kell fizetni. Ezenkívül további díjak is alkalmazandók, így az eljárás általános díja, legalább egy árverés ajánlattételi felhívással történő megtartásának a díja, az értékesítés lebonyolításáért fizetendő díj és a bevétel szétosztásának a díja; ezeknek a mértéke 0,5. Az eljárási díj és az árverés megtartásának a díja a vagyontárgyak végrehajtási bíróság által elfogadott értéke alapján kerül megállapításra (a piaci érték alapján – a bírósági költségekről szóló törvény 54. szakaszának (1) bekezdése). A bevétel szétosztásáért fizetendő díjat a nyertes ajánlat kamatok nélkül számított összege alapján kell meghatározni, figyelembe véve az árverés feltételei szerint függőben lévő jogok értékét is (a bírósági költségekről szóló törvény 54. szakaszának (2) és (3) bekezdése). Az értékesítés lebonyolításáért fizetendő díj esetében figyelembe kell venni azt az összeget is, amely alapján az ajánlattevő a telek értékesítéséből befolyó bevételből kielégítettnek minősülne (a bírósági költségekről szóló törvény 54. szakaszának (2) bekezdése). Az 500 000 EUR értékhatárig alkalmazott díjak táblázata a 2. mellékletben található. A díjak mellett a bírósági költségekről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 9. része szerint az eljárási költségek is külön felszámításra kerülnek; ezek közé tartoznak a vagyontárgy piaci értékének az értékbecslő által történő értékeléséért az igazságügyi díjazásról és kártérítésről szóló törvény (Justizvergütungs- und -entschädigungsgesetz – JVEG) alapján kifizetendő költségek (a bírósági költségekről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 9005. pontja).

A vagyonkezelés elrendelése vagy az eljárásba való belépés iránti kérelem tárgyában történő határozathozatalért 120,00 EUR összegű díjat kell fizetni. A vagyonkezelés éves díjának mértéke 0,5, de összesen legalább 144,00 EUR, az első és az utolsó naptári évben pedig legalább 72,00 EUR. A díj összegét a vagyonfelügyelet során befolyó bevételek alapján kell megállapítani (a bírósági költségekről szóló törvény 55. szakasza).

• e) Az egyes cselekmények elvégzésének, illetve engedélyezésének vagy az azoktól való tartózkodásnak a biztosítására irányuló behajtási és kényszerintézkedések:

Ha az adós ingóságok átadására köteles, az érintett vagyontárgyakat a végrehajtó veszi át, és azokat átadja a hitelezőnek. Ezért a hivatalos intézkedésért a bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 221. pontja szerint 31,20 EUR összegű díjat számít fel. Ezen a díjon felül a táblázat 500. pontja szerint túlóradíjat kell felszámítani, ha a bírósági végrehajtó által elkészített jelentés szerint a hivatalos intézkedés 3 óránál több időt vett igénybe. A túlóradíj összege minden megkezdett óra után 24,00 EUR.

Ha az adós ingatlan átadására köteles, a bírósági végrehajtó átveszi az ingatlan birtokát az adóstól, és azt átadja a hitelezőnek (kilakoltatás). A bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 240. pontja szerint ezért 163,50 EUR összegű díjat számítanak fel. A díjtáblázat 500. pontjának megfelelően ebben az esetben is minden megkezdett óra után 24,00 EUR túlóradíjat kell felszámítani, ha a hivatalos intézkedés 3 óránál több időt vett igénybe. Emellett a végrehajtónál a bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 7. alrésze szerint felmerült költségek is felszámításra kerülnek, beleértve a harmadik személyek – például költöztetők vagy lakatosok – által nyújtott szükséges szolgáltatások költségeit is.

A cselekvés elvégzésének a kikényszerítésére (attól függetlenül, hogy azt kizárólag az adós vagy más személy is elvégezheti-e), cselekvés engedélyezésére vagy a cselekvéstől való tartózkodásra irányuló bírósági eljárásban a bírósági költségekről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 2111. pontja szerint 24,00 EUR összegű eljárási illetéket kell fizetni.

3.2 A főbb feltételek

A hitelező által kért végrehajtási intézkedések csak akkor engedélyezhetők, ha a hitelező a követelését igazoló végrehajtható okirattal rendelkezik. Ilyen okiratnak minősülnek a jogerős és az ideiglenesen végrehajtható ítéletek (a polgári perrendtartás 704. szakasza) és a polgári perrendtartás 794. szakaszában felsorolt egyéb okiratok (például a bírósági egyezségek [gerichtlicher Vergleich], a végrehajtási végzések [Vollstreckungsbescheid] vagy a közjegyzői okiratok). Főszabály szerint az okiratnak végrehajtási záradékot (Vollstreckungsklausel) kell tartalmaznia, amely igazolja az okirat végrehajthatóságát (a polgári perrendtartás 724. szakasza). Végrehajtási záradékra csak a végrehajtási végzések, az ideiglenes zárlatra vonatkozó végzések és az ideiglenes intézkedések kivételes eseteiben van szükség (a polgári perrendtartás 796. szakasza; a polgári perrendtartás 929. szakaszának (1) bekezdése és 936. szakasza). Ezenkívül a végrehajtás csak akkor kezdődhet meg, ha az okiratot már kézbesítették az adósnak, vagy ha azt a végrehajtás megkezdésével egyidejűleg kézbesítik neki (a polgári perrendtartás 750. szakaszának (1) bekezdése).

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Az adós ingó javai, követelései és más vagyoni jogai, továbbá ingatlanai képezhetik a végrehajtás tárgyát.

A polgári perrendtartás 811. szakasza meghatározza azokat a vagyontárgyakat, amelyeket nem lehet lefoglalni. Ennek az a célja, hogy az adós és a vele egy háztartásban élők megtarthassák a személyes célra vagy például a munkájukhoz nélkülözhetetlen tárgyakat.

A letiltásra vonatkozó korlátozások az adós munkavégzésből származó jövedelmére is vonatkoznak. A polgári perrendtartás 850. és azt követő szakaszai meghatároznak néhány olyan összegeket, amelyeket nem lehet lefoglalni, mivel azokra az adósnak a megélhetése biztosításához van szüksége. A számlaegyenlegek védelme érdekében „lefoglalás alól mentesített számla” (Pfändungsschutzkonto, a polgári perrendtartás 850k. szakasza) hozható létre. Ezeken a számlákon egyes összegek az eredetüktől függetlenül mentesülnek a lefoglalás alól, és ezen felül bizonyíték nyújtható be a hitelintézetnek a letiltás alól mentesülő további összegekről (a polgári perrendtartás 899. és azt követő szakaszai).

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

• Az adóssal kapcsolatban

A pénzköveteléseknek az adós ingó vagyonával szembeni végrehajtására lefoglalás és a lefoglalt vagyontárgyak értékesítése útján kerül sor. A lefoglalás olyan hatósági intézkedés, amely a lefoglalt dolog elkobzásához vezet. Az elkobzás többek között megfosztja az adóst a lefoglalt dolog feletti rendelkezési jogától.

• A hitelezővel kapcsolatban

A hitelező a lefoglalás következtében zálogjogot (Pfandrecht) szerez a lefoglalt tárgyon (a polgári perrendtartás 804. szakaszának (1) bekezdése). A lefoglalásból eredő zálogjog alapján a lefoglalt dolog használatára és az ahhoz kapcsolódó bevételből való kielégítésre vonatkozó jog keletkezik.

• Harmadik személyekkel kapcsolatban

Ha az adós harmadik személlyel szemben fennálló követeléseit lefoglalják, és átruházzák a hitelezőre, ez a „harmadik személy adós” a továbbiakban nem teljesíthet az adósnak; az adós csak azzal mentesülhet a hitelezőnek fennálló tartozása alól, ha megfizeti a hitelezőre behajtás céljából átruházott tartozást. Azzal a harmadik személy adóssal szemben, aki e kötelezettségét megszegi, kártérítési per indítható.

Ha a bírósági végrehajtó nem az adós, hanem harmadik személy ingó javait foglalja le, a harmadik személy kifogás (Drittwiderspruchsklage, a polgári perrendtartás 771. szakasza) útján tiltakozhat e vagyontárgy lefoglalása ellen.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Azon követelések esetében, amelyekkel szemben már nem nyújtható be fellebbezés, valamint a végrehajtható egyezségek vagy okiratok alapján fennálló követelések esetében a polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch – BGB) 197. szakasza szerint 30 év az elévülési idő. A hitelező ezen időszak alatt bármikor kezdeményezhet végrehajtási eljárást. Az elévülési időre vonatkozik különösen a következő: a polgári törvénykönyv 212. szakasza (1) bekezdésének 2. pontja értelmében az elévülési idő újrakezdődik, ha a hitelező e határidőn belül bírósági vagy közigazgatási végrehajtást kér, vagy ha ilyen cselekményre sor kerül. Az addig eltelt időt tehát az elévülési idő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A német jog nem határoz meg eljárást a belföldi okiratok végrehajtásának általános engedélyezésére. Ezzel kapcsolatban tehát nem áll rendelkezésre külön jogorvoslat sem.

Azon külföldi okiratok, amelyeket két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján Németországban kell végrehajtani, általában a német bíróság általi végrehajthatóvá nyilvánítást igényelnek. Ebben az esetben az adós lakóhelye szerinti regionális bíróság az illetékes (a nemzetközi szerződések végrehajtásáról, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló európai uniós megállapodások végrehajtásáról szóló törvény [Gesetz zur Ausführung zwischenstaatlicher Verträge und zur Durchführung von Abkommen der Europäischen Union auf dem Gebiet der Anerkennung und Vollstreckung in Zivil- und Handelssachen] 3. szakasza). Ha az adós lakóhelye nem Németországban található, az a bíróság illetékes, amelynek területén a végrehajtásra sor kerül. A bíróság az adós meghallgatása nélkül hoz határozatot (a nemzetközi szerződések végrehajtásáról, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló európai uniós megállapodások végrehajtásáról szóló törvény 6. szakaszának (1) bekezdése). A nemzetközi szerződések végrehajtásáról, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló európai uniós megállapodások végrehajtásáról szóló törvény 11. szakasza értelmében a regionális bíróságnak a végrehajtható okirat iránti kérelemről hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést fellebbezési beadvány vagy jegyzőkönyvben rögzítendő nyilatkozat formájában lehet benyújtani. A fellebbviteli bíróság a regionális felsőbíróság.

Ugyanakkor nincs szükség német bíróság általi végrehajthatóvá nyilvánításra az 1896/2006/EK rendelet szerinti európai fizetési meghagyások, a 805/2004/EK rendelet alapján egy másik uniós tagállamban hitelesített európai végrehajtható okiratok, valamint a 861/2007/EK rendelet vagy az 1215/2012/EU rendelet szerinti eljárásokban egy másik uniós tagállamban kibocsátott okiratok esetében (a polgári perrendtartás 794. szakasza).

A végrehajtási eljárásban az adós fellebbezést nyújthat be az őt hátrányosan érintő intézkedésekkel és határozatokkal szemben. Kifogást (Erinnerung) nyújthat be a végrehajtás módjával szemben (a polgári perrendtartás 766. szakasza). Azokkal a határozatokkal szemben, amelyeket olyan eljárásban hoztak, amelyben nem volt tárgyalás, közvetlen panaszt (sofortige Beschwerde) nyújthat be (a polgári perrendtartás 793. és 567. szakasza). A panaszt 2 héten belül kell benyújtani ahhoz a bírósághoz, amely a kifogásolt határozatot meghozta, vagy a fellebbviteli bírósághoz.

A végrehajthatóvá nyilvánítással érintett külföldi okiratok esetében azonban ez csak a végrehajtható okirat kiállítását követően alkalmazandó.

Az ilyen jogorvoslat iránti kérelem nincs hatással a megindított végrehajtási eljárás folytatására, vagyis nincs felfüggesztő hatálya.

A jogorvoslati lehetőségek (a kifogás és az azonnali panasz) az eljárásban részt vevő többi fél (például hitelezők) számára is elérhetők. 

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Az adós teljes vagyonának a lefoglalása (Kahlpfändung) nem megengedett. Különböző biztosítékok vannak érvényben annak érdekében, hogy az adósok és eltartott hozzátartozóik rendelkezzenek a megélhetéshez szükséges anyagi fedezettel (lásd a fenti 4.1. pontot).

Tilos továbbá a hitelező kielégítéséhez és a végrehajtási költségek fedezéséhez szükséges vagyonnál többet lefoglalni (a túlzott lefoglalás tilalma, Verbot der Überpfändung, a polgári perrendtartás 803. szakasza).

 

1. melléklet (a bírósági és közjegyzői költségekről szóló törvény 34. szakaszának (3) bekezdéséhez kapcsolódó 2. melléklet)

2. melléklet (a bírósági és közjegyzői költségekről szóló törvény 34. szakasza (1) bekezdésének harmadik mondatához kapcsolódó 2. melléklet)

 

Ez a weboldal a Your Europe portál része.

Kérjük, ossza meg velünk véleményét arról, hogy mennyire találta hasznosnak ezeket az információkat.