1 Melyek a polgári ügyekben alkalmazott határidők típusai?
Az eljárási cselekményeket meghatározott időpontig vagy a törvény által előírt időtartamon belül kell teljesíteni.
A határnap meghatározza azt az időt, ameddig egy adott eljárási cselekményt el kell végezni.
A határidő meghatározza az eljárás lefolytatására rendelkezésre álló időtartamot. A határidőket napokban, hetekben, hónapokban vagy években lehet megállapítani.
Amennyiben jogszabály nem ír elő határidőt vagy határnapot, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt haladéktalanul el kell végezni.
Az eljárási késedelem a hatékony jogvédelemhez való alapvető jog részét képező, az indokolatlan késedelem nélküli tárgyaláshoz való jog megsértéséhez vezethet. Annak megállapítása során, hogy indokolatlan késedelemről van-e szó, az észszerű határidő fogalmát kell alapul venni, amely figyelembe veszi többek között a jogvita összetettségét, az adott jogvita típusának szokásos időtartamát, a peres fél érdekeit és az eljárás során tanúsított magatartását, valamint a hatóságok magatartását és a rendelkezésre álló erőforrásokat. Ha valóban indokolatlan késedelemről van szó, fel lehet mérni a bíróságok és a bírósági alkalmazottak felelősségét, illetve az állam pénzügyi felelősségét a károsult félnek okozott kárért.
Az eljárási határidőkön kívül felmerül az anyagi jogok gyakorlására vonatkozó határidők (elévülés és elbirtoklás) kérdése is, amelyek az anyagi jogszabályokban szerepelnek, és amelyek meghatározóak a benyújtott kereset sikertelensége szempontjából. Ezeket a határidőket azonban az ítéletben kell figyelembe venni, és nem képezik akadályát az eljárás lefolytatásának.
2 Az 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelet szerinti munkaszüneti napok listája
A közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályozást a közigazgatási szervekre vonatkozó egységes közigazgatási eljárásról szóló 30/2015. sz. törvény (Procedimiento Administrativo Común de las Administraciones Públicas) 30. cikke tartalmazza, amely szerint:
1. Ha a spanyol jog vagy az uniós jogszabályok másként nem rendelkeznek, az órákban kifejezett határidőket úgy kell tekinteni, hogy azok a munkaidőre vonatkoznak. A nap minden olyan órája, amely a munkanap részét képezi, munkaidőnek minősül.
Ha a határidőt órákban fejezik ki, attól az órától és perctől kezdődik, amikor a az adott aktusról értesítést küldtek, illetve amikor azt kihirdették. Ilyen esetben a határidő nem lehet hosszabb 24 óránál; ha annál hosszabb, akkor napokban kell kifejezni.
2. Hasonlóképpen, ha a spanyol jog vagy az uniós jogszabályok másként nem rendelkeznek, a napokban kifejezett határidők munkanapokra vonatkoznak, ide nem értve a szombatot, a vasárnapot és a munkaszüneti napokat.
Ha a határidőket a spanyol vagy az uniós jog rendelkezése alapján naptári napokban határozták meg, ezt fel kell tüntetni a vonatkozó értesítésekben.
3. A napokban kifejezett határidőt azt a napot követő naptól kell számítani, amelyen az iratot közölték vagy közzétették, vagy pedig amelyen az érintett hatóság hallgatása miatt elfogadottnak vagy elutasítottnak kell tekinteni a kérelmet.
4. Ha a határidőt hónapokban vagy években fejezik ki, a határidő a jogi aktusról szóló értesítés vagy közzététel napját követő naptól vagy az azt követő naptól kezdődik, amelyen az érintett hatóságok válaszának hiányában úgy kell tekinteni, hogy a kérelmet elfogadták, illetve elutasították.
A határidő a lejárat hónapjában vagy évében ugyanazon a napon jár le, amelyen az értesítésre vagy a közzétételre sor került, illetve amely a válasz hiánya szempontjából irányadó. Ha a határidő utolsó hónapjának nincsen olyan napja, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
5. Amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő meghosszabbodik a következő munkanapig.
6. Amennyiben valamely nap munkanapnak minősül az önkormányzatnál vagy abban az autonóm régióban, amelynek területén az érintett fél tartózkodik, és munkaszüneti napnak minősül a közigazgatási szerv székhelyén, vagy fordítva, úgy az ilyen napot minden esetben munkaszüneti napnak kell tekinteni.
7. A munkanapok hivatalos naptárára figyelemmel a központi kormányzat és az autonóm régió hatóságai határidő-számítás céljából az illetékességi területükre kiterjedően meghatározzák a munkaszüneti napok naptárát. Az autonóm közösségek által jóváhagyott naptár tartalmazza az adott földrajzi területen működő helyi önkormányzati szervek munkaszüneti napjait, amelyekre az adott naptár alkalmazandó.
A naptárat minden év kezdete előtt a megfelelő közlönyben és más híradási csatornákon kell közzétenni annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvánosság tudomást szerezzen arról.
8. Az, hogy egy adott napot a határidő-számítás céljából munkanapnak vagy munkaszüneti napnak nyilvánítottak, önmagában nem határozza meg a közigazgatási szervek működését, valamint a napi munkaidő és munkarend megszervezését.
A bírósági eljárásban érvényesülő munkaszüneti napokat az igazságszolgáltatásról szóló alkotmányos törvény 182. cikke szabályozza. A következőképpen rendelkezik:
- Eljárásjogi szempontból az alábbi napok munkaszüneti napok: szombatok és vasárnapok; december 24. és 31.; az országos, a regionális és a helyi munkaszüneti napok. A Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács rendeletében jogszabályban kifejezetten nem szabályozott esetekben engedélyezheti bírósági eljárások lefolytatását ezeken a napokon.
- Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a munkanap reggel 8 órától este 8 óráig tart.
Ugyanezen jogszabály 183. cikke értelmében az augusztusi napok, valamint a december 24. és a következő év január 6. közötti időszakra eső napok minden bírósági eljárás tekintetében munkaszüneti napnak minősülnek, az eljárási jogszabályok által sürgősnek nyilvánított eljárások kivételével. Az Általános Igazságszolgáltatási Tanács azonban rendelet útján más eljárások tekintetében is engedélyezheti ezeket a napokat.
3 Melyek a különböző polgári eljárásokban alkalmazott határidőkre vonatkozó általános szabályok?
Ezeket a szabályokat a polgári perrendtartásról szóló 1/2000. sz. törvény (Ley de Enjuiciamiento Civil, a továbbiakban: polgári perrendtartás vagy CPL) 130–136. cikke tartalmazza (a törvény I. könyve V. címének II. fejezetében).
A jelenlegi szabályok főbb ismérvei a következők:
a) Minden bírósági eljárást munkanapon és munkaidőben kell lefolytatni:
Munkanapnak tekintendő az év összes napja, kivéve a szombatot és a vasárnapot, valamint a december 24. és a következő év január 6. közötti napokat, továbbá a nemzeti ünnepeket és az adott autonóm közösség vagy település munkaszüneti napjait. Augusztus napjai ugyancsak munkaszüneti napnak minősülnek, és a bíróságok ezeken a napokon nem küldenek elektronikus értesítéseket az ügyvédeknek és jogi szakembereknek, kivéve, ha ezeket a napokat a szóban forgó alakiságok céljából munkanapoknak kell tekinteni.
A munkaidő reggel 8 órától este 8 óráig tart, kivéve, ha a törvény egy adott eljárásra vonatkozóan másként rendelkezik. Az értesítéseket és a végrehajtást illetően az este 8 óra és este 10 óra közötti időszakot ugyancsak munkaidőnek kell tekinteni.
Kivételesen, bizonyos eljárásokban – például elektronikus árverés során történő ajánlattétel esetében – a határidőt naptári napokban kell meghatározni, és e tekintetben nincsenek nem munkaidőnek tekintett órák. A polgári perrendtartás 649. cikke az árverés kezdetétől számított 20 naptári napos időszakot ír elő, és az árverés csak az utolsó ajánlat beérkezése után 1 órával zárul le, feltéve, hogy annak összege nagyobb, mint az előző legmagasabb ajánlat, akkor is, ha ez a szóban forgó cikk szerinti eredeti 20 napos határidő legfeljebb 24 órával történő meghosszabbítását jelenti.
b) Egyes napok és időszakok munkanapnak és munkaidőnek tekinthetők, ha az adott eljárás sürgősnek minősül, azaz ha a késedelem súlyosan hátrányos lehet az érintett felekre vagy az igazságszolgáltatás megfelelő működésére nézve, vagy ha ellehetetlenítené a bíróság határozatát (például: pszichiátriai intézetben történő kényszerelhelyezés; valamint a polgári eljárásokból eredő konfliktusban érintett kiskorúak „mindenek felett álló érdekének” érvényesítése céljából hozott bírósági intézkedések stb.). Erre sor kerülhet a bíróság hivatalbóli kezdeményezésére vagy az érintett fél kérelmére, és az adott ügytől függően az igazságügyi igazgatás Igazságügyi Minisztérium alá rendelt köztisztviselője vagy maga a bíróság rendeli el.
A sürgős intézkedések augusztusban minden esetben kifejezett engedély nélkül teljesíthetők. Ehhez hasonlóan nincs szükség engedélyre, ha a munkaidőben kezdeményezett sürgős intézkedések szükségszerűen túlnyúlnak a munkaidőn.
c) A határidők számítása úgy történik, hogy a határidő az annak kezdetéről szóló hivatalos értesítést követő napon kezdődik, és magában foglalja a határidő utolsó napját, amely éjfélkor ér véget.
Ugyanakkor, ha jogszabály rendelkezése szerint valamely határidő egy másik határidő lejártával kezdődik, akkor az új határidő az előző határidő lejártát követő napon kezdődik anélkül, hogy szükség lenne ezzel kapcsolatban új értesítésre.
d) A kivételektől (természetes személyek 2000 euró alatti követeléseitől) eltekintve az iratokat a bíróságok online és elektronikus rendszerein keresztül kell benyújtani (a CPL 135. cikke). Ez a módszer kötelező az ügyvédek és jogi szakemberek, valamint bizonyos felek számára akkor is, ha jogi képviselő nélkül járnak el (például jogi személyek, közjegyzők és nyilvántartók esetén: lásd a CPL 273. cikkét). A felek akkor is használhatják ezeket a rendszereket, ha arra nem kötelesek. A dokumentumok elektronikus úton történő benyújtása esetén a rendszer elektronikus átvételi elismervény formájában automatikusan kiállítja a visszaigazolást. Az elismervény tartalmazza a nyilvántartásba vétel számát, illetve a benyújtás napját és idejét, amely időpontban az iratot megfelelően benyújtottnak kell tekinteni. Az ügyvédek és jogi szakemberek a nap 24 órájában, az év minden napján elektronikus úton is benyújthatnak beadványokat és egyéb dokumentumokat. Ha az iratot munkaszüneti napon, vagy munkaidőn kívül nyújtották be, azt úgy kell tekinteni, hogy a következő munkanap kezdetén került benyújtásra. Külön rendelkezés szól a lejáró határidők meghosszabbításáról abban az esetben, ha egy kötelezően benyújtandó iratot az online kommunikációs szolgálat nem tervezett leállása miatt nem lehet a meghatározott határnapig benyújtani. Ez a tervezett leállásra és azokra az esetekre is vonatkozik, amikor a kötelezően benyújtandó irat a bíróságok által használt informatikai eszközök időbeli vagy egyéb hiányosságai miatt nem nyújtható be. Ezekben az esetekben az iratok a következő munkanapon is benyújthatók, ha igazolják, hogy azokat miért nem lehetett korábban benyújtani.
A benyújtás módjától függetlenül azok a dokumentumok, amelyek benyújtása határidőhöz kötött, a határidő lejártát követő munkanapon 15 óráig nyújthatók be.
Polgári bíróságok előtti eljárásban az eljárási beadványok nem terjeszthetők elő a bíróság őrszolgálatánál.
e) A határidők nem hosszabbíthatók meg: ha a fél elmulasztja a határidőt, elveszíti a jogát az eljárási cselekmény elvégzésére.
WEB LINK:
A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY (LEY DE ENJUICIAMIENTO CIVIL)
4 Amennyiben egy nyilatkozatot vagy eljárási cselekményt határidőn belül kell megtenni, mi a határidő kezdő időpontja?
A polgári perrendtartás 151. cikkében rögzített általános szabály szerint valamennyi bírósági vagy az igazságügyi igazgatás Igazságügyi Minisztérium alá rendelt köztisztviselője által hozott döntésről szóló értesítést a döntés meghozatalának vagy közzétételének napjától számított három napon belül kézbesíteni kell.
A 151. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az értesítést az ügyészségnek, a kormányzati jogi szolgálatnak, a spanyol parlament (Cortes Generales) és a regionális közgyűlések tanácsának, a társadalombiztosítási igazgatóság jogi szolgálatának, az autonóm közösségek más szerveinek vagy helyi önkormányzati szervezeteknek kell kézbesíteni, és az értesítést a bírósági eljárási képviselők szakmai testületein keresztül kézbesítik, a kézbesítést a hivatalos nyilvántartásban rögzített beérkezés napját követő munkanapon, elektronikus úton történő vagy online kézbesítés esetében pedig az átvételi elismervényben rögzített napot követő munkanapon kell teljesítettnek tekinteni. Amennyiben az értesítést délután 3 óra után küldték, azt a következő munkanapon érkezettnek kell tekinteni.
A 151. cikk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az értesítéshez csatolandó dokumentum vagy végzés kézbesítésére az értesítés kézhezvételét követő napon kerül sor, az értesítést akkor kell kézbesítettnek tekinteni, amikor az iratot rögzítették, feltéve, hogy az értesítés joghatása az irathoz kapcsolódik.
5 A határidő kezdő időpontját érintheti vagy módosíthatja-e az okiratok továbbításának vagy kézbesítésének módja (végrehajtó vagy postai szolgáltatás útján történő személyes kézbesítés)?
Ha a határozatról szóló értesítést végrehajtó útján vagy postai úton kézbesítik, azt a napot kell figyelembe venni, amelyen a végrehajtó vagy a postai szolgáltató kézbesítette az iratot, és amelyen annak átvétele aláírásra került.
Ha az értesítést a polgári perrendtartás 164. cikke szerint hirdetményi úton kell kézbesíteni, mert az alperes címe ismeretlen, akkor a határidő azt a napot követő napon kezdődik, amelyen a hirdetményt a bíróság hirdetőtáblájára kifüggesztik, vagy megfelelően a hivatalos közlönyben vagy elektronikusan közzéteszik.
Ha a jogi képviselők által benyújtott iratok másolatait továbbítani kell a többi fél jogi képviselőinek, a CPL 278. cikke szerint abban az esetben, ha a továbbított irat a törvény erejénél fogva olyan határidő elkezdődését váltja ki, amely alatt valamilyen eljárási cselekményt kell teljesíteni, a határidő a bíróság közreműködése nélkül elkezdődik, méghozzá a továbbított másolatokon rögzített napot követő napon, elektronikus kézbesítés esetén pedig azon a napon, amelyen az iratokat továbbítottnak kell tekinteni. Utóbbi esetben úgy kell tekinteni, hogy a továbbításra a benyújtást igazoló átvételi elismervényen feltüntetett napon és időpontban került sor. Ha az iratot munkaszüneti napon, vagy munkaidőn kívül nyújtották be, azt úgy kell tekinteni, hogy a következő munkanap kezdetén került benyújtásra.
A CPL 162. cikke szerint abban az esetben, ha az értesítéseket elektronikus úton, informatikai vagy hasonló eszközök felhasználásával küldik meg a feleknek vagy az értesítések azon címzettjeinek, akik a jogszabályok vagy szerződés alapján kötelesek azokat elektronikus úton elküldeni és fogadni, vagy ha a címzettek a szóban forgó kézbesítési módot választják, illetve a jogszabályban előírt egyéb esetekben az átvételi elismervénynek igazolnia kell, hogy az értesítéseket kézbesítették.
A jogi szakembereknek és az elektronikus eszközök használatára köteles címzetteknek, valamint azoknak a személyeknek, akik ezt a kézbesítési módot választják, tájékoztatniuk kell a bíróságokat arról, hogy rendelkeznek a megfelelő eszközökkel. Ehhez egy e-mail-címet is meg kell adniuk. Minden olyan esetben, amikor az értesítés elektronikus úton történő továbbítására megfelelő módon sor került – ide nem értve a bírósági eljárási képviselők szakmai testületeinek (Colegios de Procuradores) értesítési szolgálatai által elküldött értesítéseket –, ha a címzett három napig nem tekinti meg az értesítés tartalmát, úgy kell tekinteni, hogy a közleményt jogszerűen és joghatályosan kézbesítették. Ennek megfelelően a különböző eljárási cselekmények végrehajtására vonatkozó határidők a harmadik munkanapot követő munkanapon kezdődnek.
Kivételt képez ez alól, ha a címzett igazolja, hogy az érintett időszak alatt nem tudott hozzáférni az értesítési rendszerhez. Ha a hozzáférés technikai okokból volt sikertelen, amely okok továbbra is fennállnak abban az időpontban, amikor a bíróság azokról értesül, az értesítést a határozat (kinyomtatott) másolatának átadásával kell teljesíteni. Azonban ha ilyen esetekben a határidő lejárta után, de a fizikai kézbesítés útján történő közlést megelőzően sor kerül a hozzáférésre, úgy kell tekinteni, hogy az értesítés az elektronikus átvételi elismervényen feltüntetett napon szabályszerűen megtörtént.
Szintén kivételt képeznek azok a vis maior esetek, amelyekben a bírósági eljárási képviselők szakmai testületei a 151. cikk (2) bekezdésének megfelelően legfeljebb három napra felfüggesztetik az értesítési szolgáltatást.
6 Ha a határidő számításának kezdete egy esemény bekövetkezéséhez kötődik, akkor a határidő számításakor figyelembe veszik-e az esemény bekövetkezésének napját?
A határidő számításának kezdőnapja azt a napot követő nap, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény esett.
7 Ha a határidő napokban van kifejezve, akkor a feltüntetett napok száma naptári napokat vagy munkanapokat jelöl?
A munkaszüneti napokat a határidők számításánál figyelmen kívül kell hagyni, kivéve a fent említett esetekben elektronikus árverésen tett ajánlatok esetét, illetve, ha a határidőt naptári napokban fejezik ki.
A sürgős intézkedésekre vonatkozó határidők kiszámításakor az augusztusi napok nem minősülnek munkaszüneti napnak: csak a szombatok, vasárnapok és ünnepnapok maradnak figyelmen kívül a számításnál.
8 Ha a határidő hetekben, hónapokban vagy években van kifejezve?
A hónapokban vagy években megállapított határidők az egyik dátumtól a következőig tartanak. A spanyol szabályozás nem tartalmaz rendelkezést hetekben megállapított határidőkről.
9 Mikor jár le a hetekben, hónapokban vagy években kifejezett határidő?
Ha a határidő utolsó hónapjának nincsen olyan napja, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
10 Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy állami ünnepnapon, illetve munkaszüneti napon jár le, meghosszabbodik-e a következő munkanapig?
Ha a határidő szombaton, vasárnap vagy más munkaszüneti napon jár le, azt úgy kell tekinteni, hogy a következő munkanapon jár le.
11 Vannak olyan körülmények, amelyek fennállása esetén meghosszabbodnak a határidők? Milyen feltételek mellett lehet hivatkozni az ilyen meghosszabbodásra?
A határidők nem hosszabbíthatóak meg. A határidő azonban megszakítható, és a határidő meghosszabbítható, ha vis maior miatt nem lehet betartani. Ezekben az esetekben a határidő a félbeszakadás vagy meghosszabbítás okának elmúltával újra elkezdődik. Az igazságügyi igazgatás Igazságügyi Minisztérium alá rendelt köztisztviselőjének hivatalból vagy az érintett fél kérelmére a többi fél részvételével megtartott tárgyaláson értékelnie kell a vis maior helyzet fennállására utaló bizonyítékokat. Ez azokra a helyzetekre is vonatkozik, amikor az ügyvéd vagy a jogi képviselő nem tudja ellátni a feladatát. (Lásd a 13. kérdésre adott választ.)
12 Melyek a fellebbezési határidők?
A jogorvoslat különböző típusaira meghatározott határidőről jogszabály rendelkezik, és azok nem hosszabbíthatók meg. A következő szintű bírósághoz (recursos de apelación) és a Legfelsőbb Bírósághoz (recursos de casación) történő fellebbezés esetén a határidő a bírósági határozat kézbesítését követő naptól számított 20 nap (a CPL 458. és 479. cikke).
13 Módosíthatják-e a bíróságok a határidőket (különösen a személyes megjelenésre vonatkozó határidőket), vagy kitűzhetnek-e határnapot a megjelenésre?
A törvényben meghatározott határidőket nem lehet meghosszabbítani. Egyes esetekben a törvény úgy rendelkezik, hogy a bíróságnak meg kell határoznia az adott cselekmény elvégzésének napját és időpontját.
Kivételesen vis maior esetén lehetőség van a határidők félbeszakítására és a határnapok kiterjesztésére:
a. Erről a polgári eljárásról szóló törvény 134. cikkének (2) bekezdése rendelkezik. Az igazságügyi igazgatás Igazságügyi Minisztérium alá rendelt köztisztviselőjének hivatalból vagy az érintett fél kérelmére a többi fél részvételével megtartott tárgyaláson értékelnie kell a vis maior helyzet fennállására utaló bizonyítékokat. E szerv döntésének felülvizsgálata fellebbezéssel kérhető a bíróságon. Ebben az esetben a határidő számítása akkor folytatódik, amikor a megszakítás vagy a késedelem oka megszűnik.
Ezenkívül külön rendelkezés vonatkozik az ügyvédeket vagy a jogi képviselőket érintő objektív vis maior okokra is, amelyek esetében három munkanap vehető figyelembe; ilyen ok például a gyermekek születése és gondozása, a súlyos betegség, a kórházi kezeléssel járó baleset, a hozzátartozók halála (az érintett személlyel legfeljebb másodfokú vérrokonsági vagy hozzátartozói viszonyban álló rokonok esetében), valamint a szociális ellátórendszer vagy az egészségügyi rendszer által igazolt munkából való távollét, illetve valamely azzal egyenértékű szociális ellátás. Ezeket az okokat az ügyvédi kamara (Colegio de Abogados), a jogi képviselők szakmai testületei vagy az érintett felek közlik.
b. Ha kitűzték a tárgyalás időpontját, és az idézettek bármelyike vis maior vagy hasonló ok miatt nem tud megjelenni, erről haladéktalanul értesítenie kell a bíróságot, bizonyítékot kell szolgáltatnia a távolmaradás okáról, és új tárgyalást vagy határozatot kell kérelmeznie (a CPL 183. cikkének (1) bekezdése, valamint 189. és 430. cikke). Az új tárgyalás a helyzet fennállását igazoló bizonyíték elfogadása esetén, és akkor kerül kitűzésre, ha a helyzet miatt az alábbi személyek nem tudnak megjelenni a tárgyaláson: az ügyvéd (a CPL 183. cikkének (2) bekezdése és 188. cikke (1)–(5) és (6) bekezdése); a fél, akinek a jelenléte szükségszerű tekintettel arra, hogy ügyvéd nélkül jár el, vagy akinek meghallgatása szükséges; (a CPL 183. cikkének (3) bekezdése és 188. cikkének (4) bekezdése); tanú vagy szakértő. Utóbbi esetben a tanút vagy a szakértőt a felek meghallgatását követően tárgyaláson kívül is meg lehet hallgatni a bizonyítékokkel kapcsolatban (a CPL 183. cikkének (4) bekezdése). Ha a felfüggesztés indokaként kifejezetten azt jelölik meg, hogy a fél ügyvédje gyermek születése vagy gondozása miatt szabadságon van, csak a kötelező szabadság törvényes időtartamának lejártakor adható ki új értesítés. Ez vonatkozik az értesítés napján vagy az azt közvetlenül megelőző huszonnégy órán belül bekövetkező egészségügyi vészhelyzetekre is. Ha az egyik fél jogi képviselőjével kapcsolatban felmerül valamelyik említett körülmény, és nincs lehetőség helyettes kijelölésére, a tárgyalást is fel kell függeszteni, és csak három nap elteltével lehet újra megnyitni. Ekkor a jogi képviselők szakmai testülete adott esetben gondoskodhat a jogi képviselő helyettesítéséről.
c. A jogerős ítélet megsemmisítése iránti kérelem benyújtásának határideje vis maior esetén meghosszabbítható (a CPL 502. cikkének (2) bekezdése).
d. Ha a bizonyítékok értékelésére a tárgyalás előtt kerül sor (amit a bíró a polgári perrendtartás 293. és azt követő cikkei alapján engedélyezhet, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az eljárás arra szolgáló szakaszában nem lesz lehetőség a bizonyítékok vizsgálatára), a kérelmet a bizonyítékok megvizsgálását követő két hónapon belül kell benyújtani, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy az említett határidőn belül vis maior vagy hasonló okok miatt nem volt lehetőség a tárgyalás megindítására (a CPL 295. cikkének (3) bekezdése).
Ezenkívül a felek közös megegyezéssel, indokolás nélkül kérhetik az eljárás felfüggesztését annak érdekében, hogy megkíséreljenek megállapodást vagy egyezséget kötni, illetve hogy közvetítői vagy választottbírósági eljárást vegyenek igénybe. Az eljárás legfeljebb 60 napra vagy a közvetítői eljárás befejezéséig függeszthető fel (a CPL 19. cikkének (4) bekezdése és 415. cikke).
Költségmentesség iránti kérelem benyújtása esetén két lehetséges forgatókönyv létezik, amelyeket a fent említett 42/2015. sz. törvénnyel módosított 1996. január 10-i 1/1996. sz. törvény (a költségmentességről szóló törvény) 16. cikke szabályoz:
1. Amennyiben a kérelem benyújtására akkor kerül sor, amikor az eljárás már megindult, a keresetindításhoz való jog elévülésének és annak megelőzése érdekében, hogy a fél a határidő lejárta miatt elveszítse a tárgyaláshoz való jogát, a jogi képviselő vagy a közigazgatási szerv hivatalból vagy a felek kérelmére elrendelheti a határidő felfüggesztését a költségmentesség megítéléséről vagy megtagadásáról szóló döntés meghozataláig, vagy ideiglenes ügyvéd és jogi képviselő kirendeléséig abban az esetben, ha a jogi képviselet kötelező vagy az igazságszolgáltatás érdekében szükséges, feltéve, hogy a kérelem benyújtására a polgári eljárásjogban meghatározott határidőn belül került sor.
2. Amennyiben a költségmentesség iránti kérelem benyújtására az eljárás megkezdése előtt kerül sor, és a keresetet hátrányosan befolyásolhatja a jogvesztő vagy az elévülési határidő eltelte, ezeket a határidőket megszakítják illetve felfüggesztik addig, amíg ideiglenesen pártfogó ügyvéd nem kerül kijelölésre, valamint, amennyiben kérelmezték, bírósági képviselő, aki a kérelmező nevében az ügyet intézi; továbbá amennyiben ilyen kijelölés nem lehetséges, amíg a költségmentesség iránti kérelem megítéléséről végleges közigazgatási határozatot nem hoznak.
Az elévülési idő akkor kezdődik újra, amikor a kérelmezőt az ügyvédi kamara által ideiglenesen kirendelt ügyvédről értesítik, vagy adott esetben akkor, amikor a költségmentességi tanács határozatot hoz a költségmentesség megítéléséről, de a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül minden esetben újrakezdődik.
Amennyiben a kérelmet elutasítják, az nyilvánvalóan sértő és csupán a határidők meghosszabbítását célozza, az ügyet tárgyaló bíróság a törvény által megengedett legszűkebb határidőket alkalmazhatja, az abból eredő minden következménnyel együtt.
A szokásos tartózkodási helyről történő kilakoltatásra irányuló szóbeli eljárásban, például a fizetés elmulasztása vagy a határidő lejárta miatti kilakoltatás esetében a CPL 441. cikkének (5) bekezdése az eljárás felfüggesztésének további esetéről rendelkezik, amely akkor alkalmazható, ha az érintett háztartás szociális vagy gazdasági szempontból kiszolgáltatott helyzetben van; ilyen esetben az illetékes hatóságok az alperes érdekében javaslatot tehetnek valamilyen alternatív, megfelelő szociális bérlakásra, azonnali gondozási intézkedésekre vagy potenciális pénzügyi támogatásokra és segélyekre. Miután beszerezte az információkat a lakásügyekért és a szociális támogatásért felelős hatóságoktól, és meghallgatta a feleket, a bíróság végzéssel dönt arról, hogy felfüggessze-e az eljárást a hatóságok által javasolt intézkedések elfogadása érdekében legfeljebb két hónapra, ha a felperes természetes személy, illetve legfeljebb négy hónapra, ha a felperes jogi személy.
Ha az illetékes hatóságok elfogadták a megfelelő intézkedéseket, vagy ha eltelt a felfüggesztés maximális időtartama, a felfüggesztés automatikusan megszűnik, és az eljárás az összes alaki követelmény betartásával folytatódik.
14 Ha tartózkodási helyére tekintettel a fél hivatkozhatna a határidő meghosszabbodására, és az őt érintő cselekményről olyan helyen értesítik, ahol a tartózkodási hellyel rendelkező személyek nem hivatkozhatnak az ilyen meghosszabbodásra, ez a személy elveszíti-e az ilyen határidőre való hivatkozás jogát?
Nem alkalmazandó.
15 Melyek a határidők elmulasztásának következményei?
Főszabály szerint a határidőt elmulasztó fél elveszíti az eljárási cselekmény elvégzéséhez való jogát (a polgári perrendtartás 136. cikke). A legfontosabb példák az alábbiak:
- Ami az alperes tárgyaláson való jelenlétét jelenti, a tárgyalás alperes által történő elmulasztása esetén (a polgári perrendtartás 442. cikkének (2) bekezdése és 496. cikkének (1) bekezdése) a tárgyalás az alperes ismételt idézése nélkül folytatódik tovább. Ebben az esetben az alperest csak erről, valamint az eljárást lezáró jogerős határozatról tájékoztatják (a CPL 497. cikke).
- Rendes eljárás során, ha a felperes vagy a felperes ügyvédje elmulasztja a perfelvételi tárgyalást és az alperes sem jelenik meg, vagy megjelenik ugyan, de az eljárás folytatását jogos indokok alapján nem kívánja, az eljárást meg kell szüntetni (414. cikk).
- Ha a felperes nem jelenik meg a tárgyaláson és az alperes nem hoz fel jogos indokot az eljárás folytatása mellett, úgy kell tekinteni, hogy a felperes a keresetétől elállt. Ebben az esetben a felperest kötelezni kell a költségek viselésére, valamint az alperes kárának megtérítésére, ha azt az alperes kéri, és ha az általa elszenvedett kárról bizonyítékot szolgáltat (a CPL 442. cikkének (1) bekezdése).
- Jóllehet a bíróság köteles lefolytatni az eljárásokat, aktív tevékenységek hiányában az eljárás megszűnik, és úgy kell tekinteni, hogy az eljárási cselekmények és a fellebbezések minden eljárási szinten okafogyottá váltak (a CPL 237. cikke). Az elsőfokú eljárások két év inaktivitás után szűnnek meg, és azokat visszavontnak kell tekinteni, ami azt jelenti, hogy új kereset előterjeszthető. A másodfokú eljárások, valamint azok, amelyben a hozott döntések eljárásjogi szabálytalanságok miatt rendkívüli perorvoslattal, vagy a Legfelsőbb Bíróság előtt megtámadhatók, egy év inaktivitás után szűnnek meg, amely esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél valamennyi perorvoslatától elállt. A határidőket a feleknek szóló legutolsó értesítés kézbesítésének napjától kell számítani. Az eljárás nem szűnik meg, ha vis maior vagy a felek ellenőrzési körén kívül eső egyéb ok miatt félbeszakadt.
- A végrehajtási eljárások nem szűnnek meg, és a fent említett inaktív időszakok ellenére is folytathatók mindaddig, amíg az ítélet végrehajtható. Ehhez azonban az szükséges, hogy a végrehajtási eljárás már elindult, tekintettel arra, hogy a polgári perrendtartás 518. cikke öt éves elévülési időt ír elő a bíróság ítéletének, bíróság döntésének vagy mediáció során kötött egyezségnek a végrehajtására. Az ötéves határidő a határozat jogerőre emelkedésekor kezdődik. Ezért, ha a végrehajtás iránti kérelem nem kerül előterjesztésre e határidőn belül, a határidő lejár és az ítélet bírósági végrehajtásához való jog elenyészik.
16 A határidő lejárta esetén milyen jogorvoslati eszközök állnak a mulasztó fél rendelkezésére?
Amennyiben a felet arról tájékoztatják, hogy valamely meghatározott eljárási cselekmény elvégzésére előírt határidő lejárt, és az eljárás a következő stádiumába lépett, vagy ha a fél beadványát vagy kérelmét elkésettség miatt utasítják vissza, a fél fellebbezhet a döntés ellen. Ez a helyzet például akkor, amikor a keresetlevél elleni kérelem annak határidőn túl történő előterjesztésére tekintettel kerül visszautasításra.
Az a személy, akit távollétében elítéltek, és akinek az ítéletet személyesen kézbesítették, csak a jogszabályban előírt határidőn belül nyújthat be fellebbezést a fellebbviteli bírósághoz (recurso de apelación) vagy a Legfelsőbb Bírósághoz (recurso de casación). Ugyanezekkel a jogorvoslati lehetőségekkel élhet az az alperes, aki nem jelent meg, és akinek az ítéletet nem kézbesítették személyesen; ebben az esetben azonban a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő az ítéletnek az Egységes Bírósági Hirdetőtáblán vagy adott esetben a 497. cikk (2) bekezdésében említett elektronikus úton történő közzétételét követő napon kezdődik. (A CPL 500. cikke).
Ha valaki ismétlődő jelleggel elmulasztja a bíróságon való megjelenést, kérelmezheti a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, ha vis maior miatt nem tudott megjelenni a bíróságon, vagy ugyanezen okból nem volt tudomása az eljárásról (a CPL 501. cikke).