25. cikk (1) bekezdés a) pont – Hatáskörrel rendelkező bíróságok
Ausztriában azok a körzeti bíróságok (Bezirksgerichte), amelyek a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, a 2421/2015/EK rendelettel módosított 861/2007/EK rendelet szerinti eljárások tekintetében első fokon hatáskörrel rendelkeznek. A területi illetékességet – amennyiben nem következik a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásából – az igazságszolgáltatásról szóló osztrák jogszabály határozza meg.
25. cikk (1) bekezdés b) pont – Kommunikációs eszközök
A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, az (EU) 2015/2421 rendelettel módosított 861/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó követelések benyújthatók papíron, vagy elektronikus úton az erre szolgáló e–igazságügyi portálon (Elektronischer Rechtsverkehr – „ERV”) keresztül. Az ERV alapvetően minden természetes és jogi személy számára rendelkezésre áll, az ehhez szükséges technikai feltételek egy különleges szoftver és egy áttevő intézmény megléte. Az áttevő intézmények naprakész listája az alábbi weboldalon található:
http://www.edikte.justiz.gv.at/edikte/km/kmhlp05.nsf/all/erv
A beadványokat és mellékleteket elektronikus úton is be lehet nyújtani az ID Austria eID-rendszeren (https://www.oesterreich.gv.at/id-austria.html) keresztül, az Ausztria igazságügyi honlapján (https://justizonline.gv.at) elérhető online formanyomtatványokon keresztül.
A dokumentumok faxon vagy e-mailben történő benyújtása nem lehetséges.
25. cikk (1) bekezdés c) pont – Gyakorlati segítséget nyújtó hatóságok vagy szervezetek
Osztrák bíróságok nemzetközi joghatósága esetén a felek az adott ügyben illetékes megyei bíróságtól kapnak segítséget és általános tájékoztatást.
25. cikk (1) bekezdés d) pont – Az elektronikus kézbesítés és kommunikáció eszközei és a hozzájárulás kifejezésére szolgáló módszerek
A bíróságok az osztrák ERV rendszert használhatják a dokumentumok elektronikus kézbesítésére a felek vagy képviselőik számára. Ez olyan továbbítási mód, amely meghatározott felhasználói körön belül, pontos műszaki szabályok alapján történik. Az ERV alapvetően minden természetes és jogi személy számára rendelkezésre áll, a használatához azonban szükség van egy különleges szoftverre és egy közvetítő ügynökség közreműködésére. A közvetítő ügynökségek naprakész listája az alábbi weboldalon található:
http://www.edikte.justiz.gv.at/edikte/km/kmhlp05.nsf/all/erv.
Amennyiben az ERV-n keresztül nem lehetséges az iratok kézbesítése, az elektronikus kézbesítés a kézbesítésről szóló törvény 3. részével összhangban (Zustellgesetz, 28. és azt követő szakaszok) az iratok kézbesítéséért felelős közigazgatási szervezeti egységen keresztül is történhet.
25. cikk (1) bekezdés e) pont – Az elektronikus úton történő kézbesítés vagy az elektronikus kommunikáció egyéb írásos formái elfogadására kötelezett személyek vagy szakmák
Az osztrák ERV használatára kötelezett személyek és szervek (a többi elektronikus szolgáltatási rendszer kivételével) a következők: ügyvédek (Rechtsanwälte) és a büntetőeljárásban a vádlott képviseletére jogosult más személyek (Verteidiger in Strafsachen); közjegyzők (Notare); hitel- és pénzintézetek (a banktörvény [Bankwesengesetz – BWG] 1. §-ának (1) és (2) bekezdése); a 2016. évi biztosítási felügyeletről szóló törvény (Versicherungsaufsichtsgesetz – VAG 2016) 1. §-a (1) bekezdésének 1., 2., 4., 6., 7. és 8. pontjának hatálya alá tartozó vállalkozások; társadalombiztosítási intézmények (az általános társadalombiztosítási törvény [Allgemeines Sozialversicherungsgesetz – ASVG] 23–25. §-a), az önálló vállalkozók társadalombiztosításáról szóló törvény (Gewerbliches Sozialversicherungsgesetz – GSVG) 15. §-a, a mezőgazdasági termelők társadalombiztosításáról szóló törvény (Bauern-Sozialversicherungsgesetz – BSVG) 13. §-a, a köztisztviselők egészség- és balesetbiztosításáról szóló törvény (Beamten-Kranken- und Unfallversicherungsgesetz – B-KUVG) 9. §-a és a közjegyzők biztosításáról szóló törvény (Notarversicherungsgesetz – NVG, 1972) 4. §-a; nyugdíjintézetek (az ASVG 479. §-a); az építőipari munkavállalók szabadság- és végkielégítési alapja (az építőipari munkavállalók szabadságáról és végkielégítéséről szóló törvény – [Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungsgesetz – BUAG] 14. §-a), a gyógyszertári munkavállalók fizetési alapja (a 2002. évi fizetési alapról szóló törvény [Gehaltskassengesetz] 1. §-a), a fizetésképtelenségi készenléti alap (a fizetésképtelenségi rendkívüli rendelkezésekről szóló törvény [Insolvenz-Entgeltsicherungsgesetz – IESG] 13. §-a) és az IEF Service GmbH (a fizetésképtelenségi kárpótlási alapról szóló törvény – IEFG – 1. §-a), az Osztrák Társadalombiztosítók Szövetsége (ASVG 31. §-a); a pénzügyi ügyész (Finanzprokuratur) (a pénzügyi ügyészről szóló törvény [Finanzprokuraturgesetz – ProkG] 1.§-a); ügyvédi kamarák (Rechtsanwaltskammern); valamint szakértők és tolmácsok.
25. cikk (1) bekezdés f) pont – Eljárási illetékek és fizetési módok
Az eljárási illetékekről szóló osztrák törvény nem rendelkezik külön a kis értékű követelések európai eljárása esetében fizetendő bírósági illetékekről. A követelésre és az azt követő elsőfokú eljárásra a bírósági illetékekről szóló törvény (Gerichtsgebührengesetz – GGG) szerinti 1. díjtétel (TP 1), a fellebbezésre és az azt követő másodfokú eljárásra pedig a 2. díjtétel (TP 2) irányadó. Ugyanezek az illetékek fizetendők az összes belföldi polgári eljárás esetében is.
A bírósági illeték összegét a kereset tárgyának értéke (az eredeti követelés értéke, plusz a kereset kiterjesztése révén felmerülő további összegek), illetve a fellebbezési eljárásban a követelés értéke és a felek száma alapján kell megállapítani. A jelenleg hatályos díjak a Szövetségi Jogi Információs Rendszerben találhatók meg (https://www.ris.bka.gv.at/Bundesrecht/; a „Bundesrecht konsolidiert” rovatba írja be: „GGG” a „Cím, rövidítés” bejelölésével, a „Paragrafus” rovatba pedig írja be: „32”).
A fizetési módokat a bírósági illetékekről szóló törvény 4. §-a rögzíti, amely szerint az illetéket ATM funkcióval rendelkező bankkártyával, hitelkártyával, az összegnek az illetékes bíróság számlájára történő befizetésével vagy átutalásával, vagy az illetékes bíróságon készpénzben lehet megfizetni.
Ezen kívül valamennyi illeték megfizetése közvetlen terhelés révén is történhet, amennyiben a bíróság (vagy általában az osztrák igazságszolgáltatási rendszer) felhatalmazást kapott arra, hogy az eljárási illetéket beszedje az illetékfizetésre köteles fél által bejelentendő számláról, és letétbe helyezze azt egy bírósági számlán, valamint, ha a kérelem tartalmazza legalább annak a számlának az adatait, amelyről az illeték összegét le kell vonni, valamint a maximális levonható összeget.
Ha a kérelmet az ERV rendszeren keresztül nyújtják be, az illetéket közvetlen terhelés útján kell megfizetni. Ebben az esetben a terhelhető maximális összeg nem határozható meg.
25. cikk (1) bekezdés g) pont – Jogorvoslati eljárás és jogorvoslati hatáskörrel rendelkező bíróságok
A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, a 2421/2015/EK rendelettel módosított 861/2007/EK rendelet alapján indított ügyekben a megyei bíróság által hozott elsőfokú ítélettel szemben fellebbezést lehet benyújtani (Berufung). A fellebbezést az ítélet kézbesítésétől számított négy héten belül írásban kell benyújtani ahhoz a megyei bírósághoz, amely az elsőfokú ítéletet hozta. A fellebbezést ügyvédnek (Rechtsanwalt) kell ellenjegyeznie. A felet az ezt követő fellebbezési eljárásban is ügyvédnek kell képviselnie.
A határozat költségekre vonatkozó részét a költségekre vonatkozó fellebbezés (Kostenrekurs) útján lehet vitatni abban az esetben is, ha maga az ítélet nem vitatott. Ezt a fellebbezést az ítélet kézbesítésétől számított 14 napon belül írásban kell benyújtani ahhoz a bírósághoz, amely az ítéletet hozta.
25. cikk (1) bekezdés h) pont – Az ítélet felülvizsgálata iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok
Az osztrák polgári perrendtartás 548. szakaszának (5) bekezdése értelmében a kis értékű követelések európai eljárása tekintetében első fokon eljáró bíróság hatáskörrel rendelkezik a rendelet 18. cikkében előírt felülvizsgálat elvégzésére is.
A felülvizsgálatra csak akkor kerül sor, ha azt az alperes kifejezetten kérte. Az alperesnek a kérelemben megfelelően alá kell támasztania az ilyen felülvizsgálatot megalapozottságát. A bíróság csak az alperes által előadott indokokat vizsgálhatja. Szóbeli meghallgatást csak akkor kell tartania, ha azt szükségesnek tartja.
Amennyiben a bíróság szerint a rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében foglalt felülvizsgálati okok nem állnak fenn, a 18. cikk (3) bekezdésével összhangban elutasítja a kérelmet. Ebben az esetben az eredeti ítélet hatályban marad. E határozat ellen jogkérdésben fellebbezést lehet benyújtani. Ha viszont a 18. cikk (1) bekezdésében foglalt okok fennállnak, vagyis a bíróság az indokokat megalapozottnak találja, az eredeti ítéletet semmisnek nyilvánítja. Ezt a határozatot nem lehet megtámadni. Az eljárás attól a ponttól folytatódik, ahol a semmisnek nyilvánított eljárási lépést megelőzően tartott. Az 18. cikk szerinti felülvizsgálati eljárás során az alperes a végrehajtás helye szerinti tagállamban a 23. cikk értelmében a végrehajtás felfüggesztését vagy korlátozását kérheti.
25. cikk (1) bekezdés i) pont – Elfogadott nyelvek
A hivatalos nyelv (német) mellett bárki használhatja Oberpullendorf és Oberwart kerületi bíróságok (Bezirksgerichten) előtt a magyar, Ferlach, Eisenkappel és Bleiburg kerületi bíróságai előtt a szlovén, valamint Eisenstadt, Güssing, Mattersburg, Neusiedl am See, Oberpullendorf és Oberwart kerületi bíróságai előtt a horvát nyelvet.
25. cikk (1) bekezdés j) pont – Végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatóságok
A végrehajtás tekintetében, valamint a 23. cikk alkalmazásában hatáskörrel rendelkező hatóságok a megyei bíróságok. A területi illetékesség meghatározása az osztrák végrehajtási kódex (Exekutionsordnung) rendelkezései alapján történik.