25. cikk (1) bekezdés a) pont – Hatáskörrel rendelkező bíróságok
Kerületi bíróságok (sądy rejonowe) vagy regionális bíróságok (sądy okręgowe).
(Főszabályként a kerületi bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel (első fokon). A regionális bíróság rendelkezik azonban hatáskörrel és illetékességgel (első fokon) az olyan ügyekben, amelyek jellegüknél fogva és a tárgyukat tekintve, a követelés értékétől függetlenül a regionális bíróságok hatáskörébe tartoznak. Ide tartoznak többek között a szerzői jogi védelemmel kapcsolatos követelések.)
25. cikk (1) bekezdés b) pont – Kommunikációs eszközök
Papír alapon benyújtott írásbeli beadványok.
25. cikk (1) bekezdés c) pont – Gyakorlati segítséget nyújtó hatóságok vagy szervezetek
Ügyfélszolgálati Irodák (Biura Obsługi Interesantów) a kerületi és a regionális bíróságokon.
25. cikk (1) bekezdés d) pont – Az elektronikus kézbesítés és kommunikáció eszközei és a hozzájárulás kifejezésére szolgáló módszerek
Az elektronikus kézbesítés [bírósági iratok esetén] kötelező, ha a felek úgy döntöttek, hogy az eljárási iratokat ilyen módon nyújtják be. Az iratok elektronikus kézbesítése nem a kereskedelmi szolgáltatók által fenntartott e-mail-címekre, hanem a kifejezetten a bírósági eljárások céljára létrehozott postafiókokba történik. A polgári perrendtartás 131. cikke 1 meghatározza az IKT-rendszeren keresztül történő elektronikus kézbesítésre vonatkozó eljárást. A bíróság akkor kézbesíti az iratokat az IKT-rendszeren keresztül, ha a címzett az iratot a rendszeren keresztül nyújtotta be, vagy ha úgy döntött, hogy az iratokat ilyen módon nyújtja be. Az a címzett, aki úgy döntött, hogy az iratokat IKT-rendszeren keresztül nyújtja be, lemondhat az elektronikus kézbesítésről (131. cikk1 (21) bekezdése).
A jogalkotó nem határozta meg, hogy a címzettnek milyen módon kell közölnie választását, így ez történhet írásban vagy szóban, és ezt a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
25. cikk (1) bekezdés e) pont – Az elektronikus úton történő kézbesítés vagy az elektronikus kommunikáció egyéb írásos formái elfogadására kötelezett személyek vagy szakmák
A polgári perrendtartás 132. cikkének (1) bekezdése3 rendelkezik a hivatásos képviselők közötti közvetlen kézbesítés elektronikus formájáról. A hivatásos jogi képviselők csak akkor kézbesíthetik egymásnak közvetlenül a beadványokat és mellékleteket elektronikus úton, ha erre vonatkozó egybehangzó nyilatkozatot nyújtanak be a bírósághoz, és közlik a bírósággal az erre a célra használandó elérhetőségeket. A kézbesítés hatékonyságát és az eljárás gyorsaságát befolyásoló manipulációk elkerülése érdekében olyan szabályt vezetnek be, amely szerint az ilyen nyilatkozatok visszavonhatatlanok, és a feltétel vagy határidő kikötése nemlétezőnek minősül. Indokolt esetben a bíróság elrendelheti, hogy a kézbesítés ilyen módjáról (különösen a felek kérésére) le kell mondani. A fenti szabály nem vonatkozik az IKT-rendszeren keresztül benyújtott olyan iratokra, amelyeket ügyvédnek, szabadalmi ügyvivőnek és a Lengyel Köztársaság legfőbb ügyészének kell kézbesíteni, amennyiben azok az iratok IKT-rendszeren keresztül történő benyújtását választották, és döntésüket nem vonták vissza.
25. cikk (1) bekezdés f) pont – Eljárási illetékek és fizetési módok
A kis értékű követelések európai eljárása szerint elbírálandó ügyekben a kérelem előterjesztéséért 100 PLN rögzített összegű eljárási illetéket számítanak fel. Ezzel megegyező eljárási illetéket számítanak fel a fellebbezésekre is.
A polgári ügyekben az eljárási illetékek befizethetők az illetékes bíróság aktuális bankszámlájára nem készpénz formájában (a számlainformációt közvetlenül a bíróságtól vagy a bíróság honlapjáról, vagy az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról lehet beszerezni), közvetlenül a bíróság pénztárában vagy a bíróság pénztárában kapható illetékbélyegek formájában.
25. cikk (1) bekezdés g) pont – Jogorvoslati eljárás és jogorvoslati hatáskörrel rendelkező bíróságok
A rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében szabályozott körülmények esetében az illetékes bíróság meghozza az ítéletét, amellyel szemben az érintett fél a másodfokú bírósághoz fellebbezést nyújthat be (vagyis a kerületi bíróság ítéletével szemben a regionális bíróság előtt, a regionális bíróság ítéletével szemben a fellebbviteli bíróság előtt terjeszthető elő fellebbezés). A fellebbezést az ítéletnek és az indokolásnak a kérelmező részére történő kézbesítésétől számított két héten belül, és ha az ítélet indokolásának elkészítésére nyitva álló határidőt meghosszabbították, az ítéletnek és az indokolásnak a kérelmező részére történő kézbesítésétől számított három héten belül kell benyújtani a megtámadott ítéletet hozó bírósághoz (a polgári perrendtartás 316. cikkének (1) bekezdése, 367. cikkének (1) és (2) bekezdése, összefüggésben a 369. cikkel, 505. cikkének (26) bekezdésével).
A rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében szereplő feltételek teljesülése esetén a bíróság mulasztási ítéletet hoz. Az alperes annál a bíróságnál nyújthat be kifogást a mulasztási ítélettel szemben, amely a mulasztási ítéletet meghozta. Kedvezőtlen kimenetel esetén a kérelmező az általános szabályok szerint jogosult fellebbezést benyújtani. (A polgári perrendtartásról szóló törvény 339. cikkének (1) bekezdése, 342. cikke és 344. cikkének (1) bekezdése.)
25. cikk (1) bekezdés h) pont – Az ítélet felülvizsgálata iránti kérelemre vonatkozó eljárások és a felülvizsgálatra hatáskörrel rendelkező bíróságok
Az ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelemre vonatkozó eljárást a polgári perrendtartásról szóló törvény 505. cikke27a szabályozza. A kérelem vizsgálatára az ítéletet hozó bíróság rendelkezik hatáskörrel.
25. cikk (1) bekezdés i) pont – Elfogadott nyelvek
Lengyel.
25. cikk (1) bekezdés j) pont – Végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatóságok
A kis értékű követelések európai eljárása során hozott ítéletek végrehajtása iránt, mint illetékes hatóságok, a bírósági végrehajtók (komornicy) járnak el. A bírósági végrehajtók által hozott intézkedésekkel szembeni panaszokat az illetékes kerületi bírósághoz lehet benyújtani. Jogalap: a polgári perrendtartásról szóló törvény 767. cikkének (1) bekezdése.
Az illetékes hatóság, amelyhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet be kell nyújtani, az adós lakóhelye vagy székhelye szerinti regionális bíróság., amelynek illetékességi területén az adós lakóhelye vagy székhelye található, ilyen bíróság hiányában pedig annál a regionális bíróságnál, amelynek illetékességi területén a végrehajtást felfüggesztették vagy foganatosítják.
Az illetékes körzeti bíróság a rendelet 23. cikke szerinti intézkedések végrehajtásáért felelős hatóság. Jogalap: A polgári perrendtartásról szóló törvény 1153. cikkének20 (1) és (2) bekezdése (a kis értékű követelések európai eljárása során hozott ítélet alapján Lengyelországban foganatosított végrehajtás esetén) vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény 820. cikke2 (a kis értékű követelések európai eljárása során lengyel bíróság által hozott, végrehajthatósági záradékot tartalmazó ítéletben foglalt végrehajtható jogcím alapján Lengyelországban foganatosított végrehajtás esetén).