Családjogi közvetítés
A svéd jog általános elve, hogy a konszenzuson alapuló megoldásokat tekinti a gyermekre nézve leginkább kedvezőnek. A szabályokat ezért oly módon fogalmazza meg, hogy először kísérletet kelljen tenni a szülők meggyőzésére a gyermekeiket érintő ügyekben való megállapodásra.
Kihez kell fordulni?
A szociális szolgálatok feladatköre különleges, és többek között békéltetést (samarbetssamtal) is kell kínálniuk a szülőknek: A békéltetési eljárás célja segíteni a szülőknek megállapodást kötni; további tájékoztatásért lásd: békéltetés. Ha a szülők megállapodnak, a konszenzuson alapuló megoldásukat a szociális szolgálatok által jóváhagyott megállapodásba lehet foglalni. A bíróságoknak is felelőssége, hogy először próbáljanak meg a felek között egy konszenzuson alapuló megállapodást elérni. Ha ez nem sikerül, a bíróság elrendelheti a békéltetést vagy a közvetítést (medling).
Mely területeken megengedhető, illetve a legelterjedtebb a közvetítés igénybevétele?
A bíróság előtt folyamatban lévő ügyekben a családjogi közvetítést akkor kívánják alkalmazni, amikor például a békéltetés nem vezetett eredményre, de még úgy vélik, hogy van esély a szülők megállapodására a gyermekeiket érintő ügyekben.
Vannak-e külön szabályok e téren?
A bíróság dönt arról, hogy kit jelöl ki közvetítőnek. A közvetítést elrendelő határozat önmagában nem teszi szükségessé a szülők beleegyezését, de a közvetítőnek nehéz lehet a feladatát ellátnia, ha valamelyik szülő aktívan ellenzi a közvetítő kijelölését. A közvetítő a bírósággal egyeztetve dönt arról, hogy a közvetítést hogyan kell megszervezni. Nem létezik a közvetítőkre vonatkozó magatartási kódex vagy hasonló szabályzat.
Tájékoztatás és képzés
Nem létezik közvetítőket képző országos szervezet.
Milyen költségekkel jár a közvetítés?
A közvetítők a munkájukért, idejükért és költségeikért ésszerű díjazásra jogosultak. Ezt a díjazást az állam fizeti.