Bűncselekmény áldozata vagyok. Kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?
Az StPO (Strafprozessordnung, azaz a büntetőeljárási törvény) 66b. §-ának (3) bekezdése szerint a szövetségi igazságügyi miniszter megfelelő, elismert szervezetekkel kötött szerződést annak érdekében, hogy azok a jogszabályi feltételek teljesülésének ellenőrzését követően segítséget nyújtsanak a törvény 66b. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyeknek. E szervezetek részletes adatai a következő linkre kattintva érhetők el, tartományok (Bundesland) szerint feltüntetve: áldozatsegítő szervezetek
áldozatsegítő segélyvonal
Szövetségi Szociális Jóléti Hivatal (Sozialministeriumservice): 0043 158831 és általános áldozatsegítő segélyvonal: 0800 112 112 (valamint az európai áldozatsegítő segélyvonal: 116 006)
Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes?
Igen.
Milyen típusú támogatásra számíthatok az állami szolgálatoktól vagy hatóságoktól?
A bűncselekmények áldozatai kártérítést kapnak az áldozatok kártalanításáról szóló törvény (Verbrechensopfergesetz (VOG)) rendelkezései szerint; Szövetségi Közlöny (BGBl.) 288/1972. sz.
A VOG szerint az eljárás minden (osztrák és külföldi állampolgár) kérelmező esetében azonos. Ez egy olyan közigazgatási eljárás, amely során a hatóságnak meg kell határozni a releváns tényeket, és döntést kell hozni a kért támogatásról. A kérelmező köteles együttműködni az eljárás alatt, és köteles megadni a szükséges információkat (ideértve a kár megállapításához szükséges információkat is).
A VOG szerinti kérelmeket a Szövetségi Szociális Jóléti Hivatalnál kell benyújtani, amely dönt is ezekről.
Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?
Az alábbi személyek jogosultak pszichoszociális és jogi áldozatsegítő szolgáltatásokra:
- erőszakos, valamint nemi erkölcs elleni bűncselekmények vagy veszélyes fenyegetések áldozatai, illetve olyan áldozatok, akiknek ilyen szándékos bűncselekmény során kihasználhatták a személyes függőségét;
- házastárs, élettárs, közeli hozzátartozók, testvérek és a bűncselekmény következtében elhunyt áldozat más eltartottjai, és más olyan hozzátartozó, aki hozzátartozója halálának tanúja volt;
- a terrorista bűncselekmények áldozatai;
- az „online megvalósított gyűlölet-bűncselekmények” áldozatai. E bűncselekmények közé tartozik a zaklatás, a távközlési vagy informatikai rendszer útján történő folyamatos zaklatás („cybermobbing”) és a felbujtás. Ezenkívül idetartozik például a rágalmazás, az adott személy olyan bűncselekménnyel történő megvádolása, amelyekkel kapcsolatban a vádakat már megalapozatlanként elutasították, valamint a sértegetés és a becsületsértés, ha bizonyos okok alapján feltételezhető, hogy az adott cselekményt távközlési eszközökkel vagy informatikai rendszer felhasználásával követték el;
- olyan kiskorúak, akik a társadalmi környezetükben elkövetett erőszakos cselekmények (családon belüli erőszak, gyermekek elleni erőszak) tanúi voltak.
Kérésre az áldozatok – személyes részvételük lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett – pszichoszociális és jogi segítségnyújtásban részesülnek, feltéve, hogy ez eljárási jogaik védelméhez szükséges. Maguk az áldozatsegítő szervezetek felelősek annak megítéléséért, hogy az ilyen segítség „szükséges-e”. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények 14 évesnél fiatalabb áldozatai mindig jogosultak pszichoszociális segítségnyújtásra.
PSZICHOSZOCIÁLIS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
A pszichoszociális segítségnyújtás keretében az áldozatokat felkészítik az eljárás okozta pszichológiai stresszre, segítséget kapnak tapasztalataik (félelmük, kétségbeesésük, gyászuk vagy haragjuk) kezeléséhez, valamint a nyomozás vagy tárgyalás részeként lefolytatott meghallgatásokra is elkísérik őket.
JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
A jogi támogatás célja az áldozatok büntetőeljárás keretében történő jogérvényesítésben való segítése. Mindez különösen hasznosnak és szükségesnek bizonyul, ha konkrét körülmények miatt aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az áldozat jogait az eljárás során nem fogják kellőképpen tiszteletben tartani. Ha az áldozat a bűncselekmény miatt kárt, vagy hátrányt szenvedett, az ügyvéd az áldozat nevében kártérítést (pl. a nem vagyoni kárért) követelhet (amennyiben az áldozat magánfélként lép fel).