1 Milyen körülmények között viheti gyermekét jogszerűen külföldre egy szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül?
Ha a gyermek feletti szülői felügyeleti jogokat a két szülő közösen gyakorolja, alapvetően együtt kell dönteniük a gyermek személyes ügyeivel kapcsolatos kérdésekről, így a rövid külföldi utakról és a tartós lakóhely-változtatásról is. Azonban ha a gyermek csak az egyik szülővel él együtt, ez a szülő határozhatja meg azt, hogy a gyermek hol tartózkodjon a szabadidejében (ideértve a rövid külföldi utakat is), feltéve, hogy a másik szülővel való kapcsolattartás joga nem sérül.
Ha az egyik szülő kizárólagos felügyeleti jogot gyakorol, a másik szülő hozzájárulása nélkül is külföldre viheti a gyermeket, vagy a gyermekkel tartósan külföldre költözhet. Ha a gyermek jogosult a másik szülővel való kapcsolattartásra, ezt a gyermek feletti felügyeleti jogokat gyakorló szülőnek figyelembe kell vennie. A kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek új lakóhelye szerinti országban kérelmezheti a kapcsolattartásról szóló határozat végrehajtását, ha az az ottani szabályok szerint lehetséges. Ilyen kérelmet az 1996. évi Hágai Egyezmény vagy a Brüsszel II. rendelet alapján lehet benyújtani, ha a gyermek tartózkodási helye szerinti ország részes fele az említett egyezménynek vagy rendeletnek. A másik szülő az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján is kérelmezheti a láthatást, ha a gyermek lakóhelye szerinti ország az Egyezmény részes fele. Ha a kizárólagos felügyeleti jogot gyakorló szülő nem tartja be a láthatási jogról szóló határozat rendelkezéseit, azaz nem teszi lehetővé a gyermek számára, hogy mindkét szülővel szoros, jó kapcsolatot ápoljon, az egy későbbi jogvita során általában hatással van arra, hogy a svéd bíróság hogyan értékeli a felügyeleti jog kérdését. A szülők tehát közösen felelnek a megfelelő láthatás biztosításáért.
2 Milyen körülmények között szükséges a másik szülő hozzájárulása a gyermek külföldre viteléhez?
Ahogy az az 1. kérdésre adott válaszból is látható, a közös felügyeleti jogot gyakorló szülők közösen dönthetnek a gyermekre vonatkozó kérdésekről, ideértve a külföldi tartózkodást is. Az 1. kérdésre adott válaszból az is következik, hogy ha az egyik szülő kizárólagos felügyeleti jogot gyakorol, akkor is vannak olyan helyzetek, amikor a rövidebb vagy hosszabb külföldi tartózkodások tekintetében figyelemmel kell lennie a gyermek másik szülővel fennálló kapcsolattartási jogára. A gyermek jogellenes elvitele a svéd jog alapján bűncselekménynek minősülhet.
3 Amennyiben a másik szülő nem járul hozzá, hogy a gyermeket egy másik államba vigyék, bár erre szükség van, hogyan vihető a gyermek jogszerűen egy másik államba?
Ha a két szülő közösen gyakorolja a gyermek felett a felügyeleti jogokat, bizonyos helyzetekben jogosultak egyedül dönteni a gyermek felügyeletét illetően. Ez a lehetőség csak akkor áll fenn, ha a másik szülő távollét, betegség vagy egyéb ok miatt nem tud részt venni egy olyan döntés meghozatalában, amelynek elhalasztása nehézségeket eredményezne. A gyermek jövője szempontjából alapvető fontosságú döntéseket csak akkor lehet ilyen módon meghozni, ha azt a gyermek mindenek felett álló érdeke megkívánja. A helyi önkormányzat szociális bizottsága a felügyeleti jogot gyakorló egyik szülő hozzájárulása alapján is dönthet pszichiátriai vagy pszichológiai kezelésről, ha az a gyermek érdekében szükséges.
4 Ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az ideiglenes külföldre vitelre (pl. nyaralás, orvosi ellátás) és a tartós letelepedés céljából történő külföldre vitelre? Adott esetben kérjük, mellékeljék a szükséges hozzájárulási formanyomtatványokat
Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a felügyeleti jogot egyedül gyakorló szülőre is. Ha a gyermek a felügyeleti jogokat gyakorló két szülő közül csak az egyikkel él együtt, ez a szülő határozhatja meg azt, hogy a gyermek hol tartózkodjon a szabadidejében, ideértve a rövid külföldi utakat is (lásd az 1. kérdésre adott választ). A felügyeleti jogokat a másik szülővel közösen gyakorló szülő – a helyi önkormányzat szociális bizottságának döntését követően – pszichiátriai vagy pszichológiai kezelés céljából a másik szülő beleegyezése nélkül is külföldre viheti a gyermeket (lásd a 3. kérdésre adott választ).