I. Szakértői jegyzékek és nyilvántartások
Hollandiában két nyilvántartás létezik: az egyik elsősorban a polgári és közigazgatási jogra (Landelijk Register van Gerechtelijke Deskundigen – LRGD), a másik pedig elsősorban a büntetőjogra vonatkozik (Nederlands Register Gerechtelijk Deskundigen – NRGD). Létezik továbbá a Stichting Advisering Bestuursrechtspraak voor Milieu en Ruimtelijke Ordening (StAB [a környezetvédelmi és területrendezési közigazgatási bírósági tanácsadó központja], amely egy független szerv, amely kizárólag az igazságszolgáltatásban tevékenykedik), valamint a Nederlandse Vereniging voor Medisch Specialistische Rapportage (NVMSR – Szakorvosi Véleményekkel foglalkozó Holland Szövetség). Ezenkívül büntetőügyekben a Landelijke Deskundigheidsmakelaar (LDM – Nemzeti Szakértői Ügynökség) nyilvántartást vezet a (rendőrségi) nyomozásokban való közreműködésre felkérhető, különböző szakterületeken tevékenykedő külső szakértőkről. Végezetül létezik a Register Deskundigen Onteigening en Bestuursrechtelijke Schadevergoeding (DOBS – a közigazgatási jog szerinti kisajátítási és kártérítési szakértők nyilvántartása).
A szakértők szakterületenként vannak felsorolva a nyilvántartásokban. A szakértői nyilvántartásokat különböző módokon vezetik: az LRGD, a DOBS és az NVMSR magánszervezetek, míg az NRGD-t és az StAB-t az Igazságügyi és Biztonsági Minisztérium irányítja és finanszírozza. A bíróságok nem felelősek sem a nyilvántartások kezeléséért, sem az azokban szereplő szakértők munkájának minőségéért. Hollandiában a nyilvántartásokat vezető szervek szigorúan elkülönülnek a bíróságoktól. A bíróságok az e szervek által nyújtott minőségi garanciákra támaszkodnak. A bírák azonban részt vesznek az LRGD és az NRGD felvételi és/vagy akkreditációs eljárásában.
Linkek:
- Landelijk Register van Gerechtelijke Deskundigen,
- Nederlands Register Gerechtelijk Deskundigen,
- Stichting Advisering Bestuursrechtspraak voor Milieu en Ruimtelijke Ordening,
- Nederlandse Vereniging voor Medisch Specialistische Rapportage,
- Stichting Register Deskundigen Onteigening en bestuursrechtelijke schadevergoeding,
- Landelijke Deskundigheidsmakelaar.
Az NRGD/LRGD, az NVMSR és a DOBS nyilvántartásai, valamint a StAB weboldala nyilvánosan hozzáférhetők. Rendelkezésre állnak keresőeszközök, bár a StAB-nyilvántartásban szereplő szakértőkhöz az ügyben részt vevő felek nem férhetnek hozzá, mivel őket kizárólag azért nevezik ki, hogy a bíróságoknak adjanak tanácsot, és az ilyen hozzáférés kétségeket ébresztene függetlenségüket illetően. A felek azonban kérhetik a bíróságtól, hogy konzultáljon a StAB-bal. A „Szakértői keresés” funkció csak az LRGD-nyilvántartásban szereplő szakértők keresésére használható. Lehetséges szakosodás szerint szűrni. A StAB-nál dolgozó szakértők az LRGD-ben is szerepelnek. Végezetül az NRGD-nyilvántartás a következő linken érhető el: Keresés a nyilvántartásban.
Az NVMSR tagjai képzésen és vizsgán vesznek részt, mielőtt igazságügyi szakértővé válnának és bekerülnének a nyilvántartásba.
Az NRGD-nyilvántartásba való felvételhez a szakértőknek át kell esni egy akkreditációs eljáráson, ahol figyelembe veszik a szakterületet és az igazságügyi szakértői feladatkörüket, amelyben bizonyítaniuk kell készségeiket, valamint az eljárásban a megfelelő szakértői közreműködéshez szükséges készségeket. Az LRGD alapja az adott szakmában működő szakmai szervezetek és (kereskedelmi) szövetségek által megállapított szakmai szabványok hitelesítése, valamint a szakértői tevékenység képzési útja és a továbbképzési rendszer.
A StAB nagyon szigorú munkaerő-felvételi politikát folytat, belső képzést tart és folyamatos tanulási rendszert működtet. A StAB szakértői által készített jelentéseket kötelező partneri felülvizsgálatnak vetik alá, és egy külső felülvizsgáló bizottság rendszeresen felülvizsgálja a kiadott jelentéseket.
A szakértőknek nem kell esküt tenni. A szakértő törölhető a nyilvántartásból, miután hivatalosan panaszt emelnek vele szemben az egyes bíróságoknál alkalmazandó – nagymértékben hasonló – magatartási szabályok betartásának elmulasztása miatt.
A nyilvántartásokat a nyilvántartás vezetéséért felelős közigazgatási szervek tartják naprakészen.
II. A szakértők szakképesítése
Az LRGD-nyilvántartásba szakértőként való felvétel feltétele egy szakmai szervezetben való tagság, amely szakmai normákat és oktatási követelményeket állapít meg. Az NRGD-be felvételt kérő szakértőknek szigorú oktatási követelményeknek is meg kell felelniük. Szakértői gyakran szakmai szervezetek tagjai, de vannak olyan résterületek, amelyeken nincs szakmai szervezet – így a szakmai szervezetben való tagság nem kötelező. A StAB-, az LRGD- és az NRGD-nyilvántartásba való felvételhez folyamatos továbbképzés szükséges. A StAB például az idő 15%-át erre fordítja. Az LRGD-nyilvántartásban szereplő szakértőknek évente legalább 6 órán át folyamatos képzési tevékenységekben kell részt venniük. A szakmai szervezetek gyakran akkreditálnak oktatási intézményeket, amelyeknek igazolniuk kell, hogy a képzésre ténylegesen sor került, azáltal, hogy a képzési intézmények weboldalain nyilvántartásba vételi listákat tesznek közzé. Az ilyen képzés kettős célt szolgál: a bíróságokkal kapcsolatos készségek elsajátítása és a szakértelem növelése.
III. A szakértők díjazása
A büntető- és közigazgatási eljárásokban a szakértőket az állam javadalmazza. Rögzített díjszabási rendszer van érvényben, és a szakértőknek előzetesen be kell nyújtaniuk a költségbecslést (a bűnügyi díjakról szóló, 2003. évi rendelet). A StAB esetén ez másképpen működik: A StAB-szakértőket az Igazságügyi és Biztonsági Minisztérium fizeti. Polgári ügyekben a felek fizetik az alkalmazott szakértőt.
IV. A szakértők felelőssége
A szakértők az általános szerződési joggal és a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó joggal összhangban felelősségre vonhatók. A szakértőket sem jogszabály, sem a kinevezett bíró nem kötelezi arra, hogy felelősségbiztosítást kössenek. A szakértőt foglalkoztató vállalkozás azonban köthet biztosítást a szakértőre. Az önálló vállalkozóként tevékenykedő szakértők saját belátásuk szerint döntenek biztosítási fedezetükről, bár több szakmai testület is kötelezővé teszi a felelősségbiztosítást.
V. A szakértői eljárással kapcsolatos kiegészítő információk
Hollandiában az igazságügyi szakértőkre alkalmazandó főbb jogi rendelkezéseket a Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering (polgári perrendtartás) 194. cikke és az Algemene wet bestuursrecht (a közigazgatási jogról szóló általános törvény, Awb) 8:47. cikke, valamint a Wet deskundige in strafzaken (büntetőjogi szakértőkről szóló törvény) (a büntetőeljárási törvény 51i. cikke) határozza meg.
Ezek a jogszabályok keretet alkotnak: a „Leidraad deskundigen in civiele zaken” (A polgári ügyek szakértőinek szóló iránymutatás) és a Leidraad medisch deskundigen in bestuursrechtelijke zaken (a közigazgatási ügyekben eljáró orvosszakértőknek szóló iránymutatás) tartalmaz részletes iránymutatást.
Létezik az NRGD – jogalappal rendelkező – magatartási kódexe a büntetőügyekben dolgozó igazságügyi szakértők számára, az Igazságszolgáltatási Tanács által a polgári és közigazgatási jogi szakértők számára létrehozott magatartási kódex, valamint a Központi Fellebbviteli Bíróság által az igazságügyi szakértők számára kidolgozott magatartási kódex. A StAB saját magatartási kódexszel, az Államtanács közigazgatási jogi részlege pedig a szakértőkre vonatkozó magatartási kódexszel rendelkezik. A legtöbb szakértői tevékenység esetében további követelmények vonatkoznak a szakértői tevékenység minőségére vagy a szakértők képesítésére.
A „deskundige” (szakértői) jogállás nem védett.
1. A szakértők kirendelése
Bíróság rendelhet ki, valamint a felek bízhatnak meg szakértőt. A közigazgatási eljárásokban a szakértők kirendelése hasonló a polgári eljárásokhoz azzal a különbséggel, hogy a közigazgatási eljárásban az állam, a polgári eljárásban pedig a felek viselik a költségeket. A bíróság által kirendelt szakértő minden esetben köteles válaszolni a bíróság által feltett kérdésekre (esetleg a felekkel folytatott konzultációt követően). A büntetőbíróság előtti eljárásban az ügyész vagy a bíró rendelhet ki szakértőt a nyomozati szakasz során. Emiatt létezik egy jogszabályban meghatározott nyilvántartás, amely tekintetében a szakértőknek szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük, mint a polgári és közigazgatási eljárásokban. A bíróság által kirendelt szakértők kötelesek bejelenteni minden összeférhetetlenséget.
1.a Bíróság általi kirendelés
A polgári bíróság mérlegelési jogkörrel rendelkezik, hogy kirendeljen-e hivatalból vagy a peres fél kifejezett indítványára szakértőt, ha másként nem állapítható meg a tényállás. Ebben az esetben a szakértői vélemény benyújtását követő időpontra halasztják a tárgyalást. A bíróság főszabály szerint szabadon rendelhet ki bárkit, akiről úgy ítéli meg, hogy megfelelően tud eljárni szakértőként. Ugyanakkor szinte minden bíróság kinevez egy szakértőt a vonatkozó nyilvántartásból. A szakértőnek minden összeférhetetlenségről értesítenie kell a bíróságot. A bíróság által kirendelt szakértők hozzáférnek az üggyel kapcsolatos iratokhoz. Polgári ügyekben különösen szigorú szabályok vonatkoznak a kijelölt szakértő által a megbízás során megkérdezett külső szakértőkre. A feleknek például előzetesen tudniuk kell, hogy mely személyekkel konzultálnak, és milyen kérdéseket tesznek fel nekik.
1.b Felek általi megbízás
A felek általában a bírósági eljárás kezdetén bíznak meg szakértőt az ügyük megalapozása céljából. A bíróság felhasználhatja ezeket a szakértői véleményeket az ügy eldöntésére. A bíró az eljárás során bármikor kirendelhet szakértőt a felek indítványára. Mindenkinek a bíróság által kirendelt szakértőkre vonatkozó szabályokkal és magatartási kódexekkel összhangban kell dolgoznia.
Mindkét fél kérheti egy adott szakértő kijelölését. Ilyen esetekben nem kell külön szabályokat alkalmazni. A bíróság kötelezheti a feleket, hogy bízzanak meg egyetlen szakértőt, de ez nem általános gyakorlat.
2. Az eljárás
2.a Polgári eljárás
A bíróság csak a határidő tekintetében ellenőrzi a szakértői vizsgálat folyamatát. A szakértő teljesítménye felett nincs minőség-ellenőrzés, az ítéletekben nem szerepel hivatkozás. A StAB azonban rendszeres visszajelzést kap a bíróságoktól a szakértő teljesítményéről, annak ellenére, hogy ritkán folytat polgári eljárást.
A felek megtámadhatják a véleményt nyilatkozattal vagy másik szakvélemény benyújtásával. A bíróságot nem köti a szakértői vélemény, de általában elfogadják az általuk kirendelt szakértő véleményét. A felek által kijelölt szakértők általában kevésbé befolyásosak, mint a bíróság által kirendelt szakértők. Nincs olyan eljárás, amely során a szakértők a tárgyalást megelőzően megbeszélést folytatnak, vagy kérdéseket intéznek hozzájuk annak érdekében, hogy meghatározzák a kérdéseket, és a bíróság megértse a különbségeket.
A szakértők az eljárás során kapcsolatba léphetnek a felekkel, de csak akkor, ha az a tényfeltáráshoz szükséges, valamint valamennyi fél jelenlétében. A szakértőnek valamennyi fél jelenlétében találkozókat kell tartania észrevételeik összegyűjtése érdekében, kivéve, ha ezt szakmai előírások tiltják meg (pl. egészségügyi esetekben).
1. Szakértői vélemények
Hollandia rendelkezik egy modellel a szakértői vélemények elkészítéséről. A szakértőknek előzetes véleményt kell benyújtaniuk, és a felek jogosultak arra, hogy észrevételeket tegyenek. A szakértőnek mind az előzetes, mind a záróvéleményben foglalkoznia kell a felek érveivel. A véleményre semmilyen más konkrét követelmény nem vonatkozik. Amennyiben a bíróság a szakértőt arra kötelezi, ki kell egészítenie véleményét, például, ha további kérdések merülnek fel. A véleményt általában írásban nyújtják be, de szóban is megadható a bírósági tárgyaláson.
2. Bírósági meghallgatás
A szakértőt csak kivételes esetekben rendelik el a tárgyaláson való részvételre. Ezt a felek kérhetik vagy a bíróság elrendelheti. Ritkán tesznek fel kérdéseket a szakértőknek.
2.b. Egyéb
A polgári és egyéb eljárások közötti különbségek nem jelentősek.
Az itt bemutatott információk az Európai Szakértői Intézet (EEEI) által a „Szakértők keresése” elnevezésű projekt során kiválasztott nemzeti kapcsolattartó pontoktól származnak.