1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?
Igen, van lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre. A tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (átdolgozás) szóló (EU) 2020/1783 tanácsi rendelet 20. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a megkereső bíróság videokonferencia vagy egyéb távközlési technológia használata révén folytatja le a bizonyításfelvételt, amennyiben az említett technológia a bíróság rendelkezésére áll és a bíróság úgy ítéli meg, hogy e technológia használata az ügy sajátos körülményeire tekintettel megfelelő. Az észt bíróságok rendelkeznek a videokonferenciákhoz szükséges berendezésekkel. A polgári perrendtartás (Tsiviilkohtumenetluse seadustik, online itt elérhető) 15. §-ának (6) bekezdése szerint e törvény rendelkezései az Európai Unió tagállamainak bíróságaitól származó kérelmek alapján az Észtországban történő bizonyításfelvételben nyújtott segítségre vonatkoznak, amennyiben a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről (átdolgozás) szóló (EU) 2020/1783 tanácsi rendelet rendelkezései nem írnak mást elő. A törvény 15. §-ának (5) bekezdése szerint amennyiben törvény vagy szerződés másként nem rendelkezik, egy észt bíróság valamely külföldi bíróság megkeresésére eljárási cselekmény lefolytatásához akkor nyújt igazságügyi segítséget, ha az észt jog értelmében a kért cselekmény az észt bíróság hatáskörébe tartozik és törvény nem tiltja. Az eljárási cselekmény külföldi állam joga szerint is lefolytatható, ha az a külföldi államban lefolytatandó eljáráshoz szükséges, és az nem sérti az eljárásban részt vevő felek érdekeit. A távollévők részvételével zajló tárgyalásokra vagy meghallgatásokra a törvény 350. §-a az irányadó. Az (EU) 2020/1783 rendelet értelmében a videokonferencia megszervezésére nem vonatkoznak különös rendelkezések vagy korlátozások, a távollévők részvételével zajló tárgyalások vagy meghallgatások esetében ideértve a videokonferenciának közvetlenül egy másik tagállam megkereső bírósága általi, a rendelet 20. cikke szerinti megszervezését is.
2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?
A polgári perrendtartás 350. §-ának (1) bekezdése szerint a távollévők részvételével zajló tárgyaláson vagy meghallgatáson részt vevő feleknek lehetőségük nyílik az eljárási cselekmények valós időben történő lefolytatására, azaz eskü alatt nyilatkozatot tehet vagy a kereset alapján indult eljárásban eskü nélkül tehet nyilatkozatot; a 350. § (2) bekezdése szerint tanút vagy szakértőt is meg lehet hallgatni távollévők részvételével zajló tárgyalás vagy meghallgatás formájában.
Vagyis az eljárásban résztvevő a távollévők részvételével zajló tárgyalás vagy meghallgatás útján eskü alatt nyilatkozatot tehet, illetve egy kereset alapján indult eljárásban eskü nélkül tehet nyilatkozatot, továbbá a távollévők részvételével zajló tárgyalás vagy meghallgatás során tanút vagy szakértőt is meg lehet hallgatni.
3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?
Lásd az előző kérdésre adott választ.
4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?
A polgári perrendtartás 350. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság távollévők részvételével zajló tárgyalást vagy meghallgatást is szervezhet oly módon, hogy az eljárás résztvevője, illetve annak képviselője vagy tanácsadója a bírósági ülés időpontjában egy másik helyen tartózkodhat és az eljárási cselekményeket valós időben azon a helyen folytathatja el.
Vagyis a bíróság távollévők részvételével zajló tárgyalást vagy meghallgatást szervezhet oly módon, hogy egy adott személynek nem szükséges a bíróságon tartózkodnia miközben meghallgatják.
5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?
Igen, megengedett a bírósági ülések rögzítése. A rögzítést a polgári perrendtartás 52. vagy 42. §-ában előírt eljárásnak megfelelően kell végezni. A bíróságok által használt, távoli meghallgatást szolgáló technológia lehetővé teszi a meghallgatásoknak a törvény 52. §-a szerinti rögzítését.
6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
A polgári perrendtartás 32. §-ának (1) bekezdése szerint az igazságügyi és bírósági eljárások nyelve az észt. A polgári perrendtartás 32. §-ának (2) bekezdése értelmében a bírósági ülések és más eljárási cselekmények jegyzőkönyveit észt nyelven rögzítik. A bíróság a bírósági ülésen idegen nyelven tett vallomást vagy nyilatkozatot az észt nyelvű fordításon kívül azon a nyelven is rögzítheti a jegyzőkönyvben, amelyiken a vallomást vagy nyilatkozatot tették, amennyiben ez szükséges a vallomás vagy nyilatkozat pontos bemutatásához. Az észt polgári perrendtartás nem tartalmaz külön rendelkezéseket a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (átdolgozás) szóló (EU) 2020/1783 tanácsi rendelet alapján valamely másik tagállam bíróságának megkeresésére tett vallomás vagy nyilatkozat nyelvhasználati szabályozásáról.
7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
A polgári perrendtartás 34. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az eljárás egyik résztvevője nem tud jól észtül és az eljárás során nincs képviselője, a bíróság lehetőség szerint az eljárás résztvevőjének kérelmére vagy a bíróság kezdeményezésére tolmácsot von be az eljárásba. Nem szükséges tolmácsot bevonni, ha az eljárás résztvevőjének nyilatkozatait a bíróság és a többi fél is érti. Amennyiben a bíróság nem tud azonnal tolmácsot bevonni, a bíróság olyan döntést hoz, miszerint az eljárás tolmács segítségét igénylő résztvevője köteles saját maga számára a bíróság által megadott határidőn belül tolmácsot vagy észt nyelven tudó képviselő találni (a törvény 34. §-ának (2) bekezdése). Az észt polgári perrendtartás nem tartalmaz külön rendelkezéseket a rendelet alapján történő bizonyításfelvételnél alkalmazott tolmács tartózkodási helyét illetően.
8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?
A polgári perrendtartás 343. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a bírósági ülés helyéről és időpontjáról történő értesítés céljából az eljárás résztvevőinek és a bírósági ülésre behívott más személyeknek idézést kézbesít. A törvény 343. §-ának (2) bekezdése szerint az idézések kézbesítésének napja és a bírósági ülés napja között legalább 10 napnak kell eltelnie. Az eljárás résztvevőinek megállapodása alapján ez az időintervallum rövidebb is lehet.
9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?
Az (EU) 2020/1783 rendelet szerinti bizonyításfelvételre alkalmazható költségeket a rendelet 22. cikke határozza meg. A polgári perrendtartás 15. §-ának (4) bekezdése szerint nem a megkereső bíróság fedezi az eljárási cselekmény költségeit. Az eljárási cselekményt lefolytató bíróság tájékoztatja a megkereső bíróságot a költségekről, és ezek a költségek a tárgyalt üggyel kapcsolatos költségeknek tekintendők. A bizonyításfelvétel költségét az eljárás során szükségszerűen felmerült költségként a törvény 148. §-ának (1) bekezdésével összhangban kell megfizetni, amely szerint eltérő bírósági döntés hiányában az eljárás során felmerült költségeket annak a résztvevőnek kell a bíróság által elrendelt mértékben előre megfizetnie, aki az eljárásban a költségekkel kapcsolatos kérvényt benyújtotta. Ha a kérvényt a két fél együtt nyújtotta be vagy ha a bíróság kezdeményezésére tanút vagy szakértőt idéznek be vagy vizsgálatot végeznek, a költségeket a felek egyenlő arányban viselik. Mivel a bíróságok rendelkeznek videokonferencia berendezéssel, a használatukra nem vonatkoznak költségek.
10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?
A rendelet 19. cikkének (2) bekezdése vonatkozik a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személyek arról való tájékoztatására, hogy a meghallgatásra önkéntes alapon kerül sor.
11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?
A polgári perrendtartás 347. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerint a bírósági ülés kezdetén a bíróság megállapítja, hogy a beidézett személyek közül ki jelent meg az ülésen, valamint meggyőződik a személyazonosságukról. A törvény nem rendelkezik külön eljárásról, amely a személyazonosságnak a bírósági ülésen történő ellenőrzésére irányul. A bíróság a beidézett személyek személyazonosságáról köteles meggyőződni. E célból például a beidézett személy fényképes személyazonosító okmányát ellenőrzi. A meghallgatáson videókonferencia útján részt vevő személyek személyazonossága például a bírósághoz előzetesen benyújtott dokumentum másolata révén ellenőrizhető.
12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?
A polgári perrendtartás 269. §-ának (2) bekezdése szerint az eljárás résztvevőjének az alábbi esküt kell letennie mielőtt vallomást tenne:
„Én (név), a becsületemre és a lelkiismeretemre esküszöm, hogy az ügyre vonatkozó teljes igazságot feltárom anélkül, hogy bármit is eltitkolnék, hozzátennék vagy megváltoztatnék.” Az eljárás résztvevője szóban teszi le az esküt és az eskü szövegét aláírja.
A törvény 36. §-ának (1) bekezdése szerint az észtül nem beszélő személynek az általa jól beszélt nyelven kell letennie az esküt; a 36. § (2) bekezdése szerint az eskü észt nyelvű szövegét látja el aláírásával, amelyet kifejezetten neki lefordítanak, mielőtt aláírná.
A törvény 262. §-a (1) bekezdésének második mondata úgy rendelkezik, hogy az eskütétel előtt a bíróságnak ismertetnie kell a tanúval, miszerint a tanúk kötelesek igazat mondani, valamint ismerteti a törvény 256-259. §-ának tartalmát. A törvény 303. §-ának (5) bekezdése szerint a tanúk meghallgatásával kapcsolatos rendelkezések a szakértők meghallgatására is vonatkoznak. Mielőtt a szakértői véleményt előterjesztené, az igazságügyi szakértőtől vagy bejegyzett magánszakértőtől eltérő szakértőt óva intik attól, hogy a tudatosan hamis szakértői véleményt adjon, amit a szakértő a bírósági jegyzőkönyv vagy a figyelmeztetés szövegének aláírásával igazol. Az aláírt figyelmeztetés a szakértői véleménnyel együtt a bíróság elé terjesztésre kerül.
13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?
A polgári perrendtartás 350. §-ának (3) bekezdése értelmében a távollévők részvételével zajló tárgyalás vagy meghallgatás formájában szervezett bírósági ülés során technikai szempontból biztonságos módon garantálni kell az eljárás valamennyi résztvevőjének a kérvény és kérelem benyújtásához, valamint az eljárás többi résztvevőjének kérvényére és kérelmére vonatkozó álláspontjának megfogalmazásához való jogát, továbbá meg kell felelni a bírósági ülés további feltételeinek, miközben a bíróság helyiségeiben jelen nem lévő, eljárásban résztvevő személyről készült kép- és a hangfelvételt valós időben továbbítják a bíróságra és viszont.
Minden bíróságon rendelkezésre áll belső IT szakemberként egy alkalmazott a Nyilvántartások és Információs Rendszerek Központjától, aki biztosítja a videokonferencia berendezések működőképességét és megold bármilyen technikai problémát.
14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?
A szükséges információk feltüntetésre kerültek a kérelem formanyomtatványán. Bármilyen további szükséges információ függ az egyes bírósági ügyek konkrét körülményeitől.
A polgári perrendtartás 32. §-ának (1) bekezdése szerint az igazságügyi és bírósági eljárások nyelve az észt. A polgári perrendtartás 32. §-ának (2) bekezdése értelmében a bírósági ülések és más eljárási cselekmények jegyzőkönyveit észt nyelven rögzítik. A bíróság a bírósági ülésen idegen nyelven tett vallomást vagy nyilatkozatot az észt nyelvű fordításon kívül azon a nyelven is rögzítheti a jegyzőkönyvben, amelyiken a vallomást vagy nyilatkozatot tették, amennyiben ez szükséges a vallomás vagy nyilatkozat pontos bemutatásához. Az észt polgári perrendtartás nem tartalmaz különös rendelkezéseket a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (átdolgozás) szóló (EU) 2020/1783 tanácsi rendelet alapján tett vallomás vagy nyilatkozat nyelvhasználati szabályozásáról.