1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?
Lengyelországban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) 12–14. és 19–21. cikkével összhangban a bizonyításfelvételre videokonferencia útján is sor kerülhet. A videokonferenciát a polgári perrendtartás (a továbbiakban: PP), különösen a PP 151. cikkének (2) bekezdése és 235. cikkének (2) bekezdése, a bírósági épületekben a polgári eljárásokban a távmeghallgatások során történő bizonyításfelvételhez használt műszaki berendezések és erőforrások típusairól, az ilyen típusú műszaki berendezések és erőforrások használatának módjairól, valamint a bizonyításfelvétel során készített feljegyzések tárolásának, sokszorosításának és másolásának módjáról szóló, 2024. március 11-i igazságügyi miniszteri rendelet (Jogi Közlöny, 2024, 357. tétel), valamint a távmeghallgatásokon való részvételhez szükséges programozási és hardverkövetelményekre vonatkozó műszaki szabványokról szóló, 2024. március 5-i igazságügyi miniszteri közlemény (Jogi Közlöny, Igazságügyi Minisztérium, 2024, 82. tétel) szabályozza.
2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?
A lengyel jogban nincsenek ilyen jellegű korlátozások: a szakértők, a felek és a tanúk is meghallgathatók videokonferencia útján.
Az eljáró bíróság elrendelheti a távolról történő bizonyításfelvételt távmeghallgatás keretében, kivéve, ha ezt a bizonyíték jellege kizárja (a polgári perrendtartás 235. cikkének (2) bekezdése).
A Felek kifogást emelhetnek a tanúk tárgyalótermen kívüli távmeghallgatása ellen, legkésőbb az ilyen módon történő bizonyításfelvételre irányuló szándékról való tájékoztatást követő 7 napon belül. A kifogás sikeres benyújtása esetén a bíróság beidézi a tanút a tárgyalóterembe való személyes megjelenésre (a polgári perrendtartás 263. cikkének (1) bekezdése).
3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?
A lengyel jog nem tartalmaz külön szabályokat a videokonferencia útján felvehető bizonyítékok típusainak a korlátozására vonatkozóan, hanem mindössze azt rögzíti, hogy a bizonyíték jellege nem zárhatja ki a videokonferencia útján történő bizonyításfelvételt (a CCP 235. cikkének (2) bekezdése). A gyakorlatban ugyanis előfordulhat, hogy egyes bizonyítékok videokonferencia útján történő felvétele (pl. a szemrevételezés) teljes mértékben lehetetlen vagy aránytalanul nehéz lenne. Ezzel kapcsolatban a bíróság hozza meg a végső döntést.
Az elnöklő bíró elrendelheti, hogy a nyilvános meghallgatásra a távolról történő megtartást lehetővé tevő technikai berendezésekkel kerüljön sor (távmeghallgatás), feltéve, ha a meghallgatáson folytatandó tevékenységek jellege ezt nem zárja ki, és ha a távmeghallgatás biztosítja a Felek eljárási jogainak teljes körű védelmét és az eljárás megfelelő lefolytatását. Ebben az esetben a tárgyalóteremben a jegyző és a bírák vannak jelen, a meghallgatáson részt vevő többi személynek pedig nem kell jelen lennie a bíróság helyiségeiben. A tárgyalóteremben folytatott eljárási tevékenységekről készült kép- és hangfelvételt a meghallgatás távolról való részvételi szándékukat bejelentő résztvevői tartózkodási helyére, valamint az említett résztvevők tartózkodási helyéről az eljáró bíróság épületébe kell küldeni (a polgári perrendtartás 151. cikkének (2) bekezdése).
4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?
Ha a meghallgatásra videokonferencia útján kerül sor, a meghallgatott személy és az eljárásban részt vevő egyéb olyan Felek, akik nem tartózkodnak a tárgyalóteremben, egy másik bíróság helyiségében vagy másik helyen tartózkodhatnak.
A távmeghallgatáson részt vevő, nem a bíróság helyiségében tartózkodó személynek tájékoztatnia kell a bíróságot a tartózkodási helyéről, és minden erőfeszítést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a lakóhelye szerinti feltételek összeegyeztethetők legyenek a bíróság méltóságával, és ne akadályozzák meg a bíróságot azon eljárási cselekmények lefolytatásában, amelyekben részt vesznek. Az ilyen tájékoztatás megtagadása esetén vagy ha e személy magatartása megalapozott kétségeket vet fel azon eljárási cselekmények megfelelő lefolytatását illetően, amelyekben távolról részt vesz, a bíróság e személyt beidézheti a tárgyalóteremben való személyes megjelenésre.
Az elnöklő bíró kérésére a távmeghallgatáson részt vevő személynek tájékoztatást kell nyújtania a tartózkodási helyéről és az őt kísérő személyekről.
A szabadságelvonás hatálya alatt álló személyek esetében a büntetés-végrehajtási intézet vagy az előzetes letartóztatást foganatosító intézmény igazgatási munkatársa, adott esetben az érintett személy képviselője, valamint adott esetben tolmács is részt vesz az eljárásban.
5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?
A meghallgatásról főszabály szerint hang- vagy kép- és hangrögzítő eszközzel készül jegyzőkönyv. Ebben az esetben a videokonferencia útján lebonyolított meghallgatást a bíróság is hivatalból rögzíti. Azonban ha a meghallgatásról csak írásban készül jegyzőkönyv (pl. ha a tárgyalóteremben nincsenek megfelelő berendezések), az ülésen – így a videokonferencia útján megtartott ülésen – lezajló eseményekről nem készül felvétel, hanem az eljárásról csupán jegyzőkönyvet készítenek. Ebben az esetben azonban a fél hangrögzítő eszközzel (pl. diktafon funkcióval rendelkező mobiltelefon segítségével) rögzítheti a meghallgatáson történteket. Ehhez nincs szükség a bíróság hozzájárulására, a félnek csupán tájékoztatnia kell a bíróságot arról, hogy hangfelvételt kíván készíteni.
A tárgyalóteremben folytatott eljárási tevékenységekről készült kép- és hangfelvételt a meghallgatás távolról való részvételi szándékukat bejelentő résztvevői tartózkodási helyére, valamint az említett résztvevők tartózkodási helyéről az eljáró bíróság épületébe kell küldeni.
6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
a) A 12–14. cikk szerinti meghallgatást főszabály szerint lengyel nyelven kell lefolytatni. A lengyel jog nem biztosít lehetőséget arra, hogy a lengyel bíróság előtti tárgyalást a lengyeltől eltérő nyelven folytassák le.
b) A 19–21. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel esetén a megkereső bíróság határozza meg, hogy a tárgyalást milyen nyelven folytassák le. Az (EU) 2020/1783 rendelet 19. cikkének (4) bekezdésével összhangban azonban a lengyel központi szerv feltételül szabhatja, hogy a meghallgatást lengyel nyelven kell megtartani, vagy hogy lengyel nyelvű fordítást kell biztosítani. Ez különösen a rendelet 19. cikke (4) bekezdésének 2. albekezdésében említett helyzetre vonatkozik, azaz amikor valamelyik lengyel bíróság részt vesz a közvetlen bizonyításfelvételben.
7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
A 12–14. cikk szerinti meghallgatás esetében a lengyel bíróság mint megkeresett bíróság biztosít tolmácsot. A szabályok nem határozzák meg, hogy a tolmácsnak hol kell tartózkodnia, kivéve abban az esetben, amikor a tolmácsot igénylő személy szabadságelvonás hatálya alatt áll (lásd a fenti 4. pontot).
A rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel esetében a megkereső bíróság biztosítja a tolmácsot. Azt is a megkereső bíróság dönti el, hogy hol tartózkodjon a tolmács a meghallgatás alatt. Az (EU) 2020/1783 rendelet 19. cikkének (4) bekezdése értelmében a lengyel központi szerv előírhatja, hogy a tolmácsnak egy meghatározott helyen kell tartózkodnia.
8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?
a) A 12–14. cikk szerinti szóbeli meghallgatás esetében a lengyel bíróság mint megkeresett bíróság a lengyel jog (pontosabban a polgári perrendtartás 131–147. cikke) szerinti idézés kézbesítésével – a gyakorlatban többnyire ajánlott levélben – értesíti a meghallgatandó személyt a meghallgatás időpontjáról és helyéről. Az értesítést legkésőbb az ülés tervezett időpontja előtt 7 nappal kell megküldeni. Ez a határidő kivételesen 3 napra csökkenthető (a polgári perrendtartás 149. cikke). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a meghallgatás időpontját körülbelül egy hónappal előre kell kitűzni. A bíróság az általa legmegfelelőbbnek ítélt egyéb módon (pl. telefonon vagy e-mailben) is tájékoztathatja az érintett személyt, ha azt az ügy gyorsabb elintézése érdekében szükségesnek ítéli. A polgári perrendtartás 149. cikke1 értelmében a bíróság az általa legmegfelelőbbnek ítélt módon idézheti be a feleket, tanúkat, szakértőket vagy más személyeket, ha ezt az ügy tárgyalásának felgyorsítása érdekében szükségesnek ítéli. Az ily módon történő idézés a perrendtartásban előírt joghatással bír, ha egyértelmű, hogy arról a 149. cikk (2) bekezdésében előírt határidőn belül értesítették a címzettet. Ezek a rendelkezések lehetővé teszik a PP 131–147. cikkében meghatározott, az idézés kézbesítésére vonatkozó módoktól eltérő módon történő idézést. Ezeket az egyéb módszereket azonban nem határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy a bíróság a törvényben meghatározott idézési módokon kívül minden lehetséges idézési módot alkalmazhat, például a telefonon (beleértve az SMS-t), telefaxon, e-mailben és egyéb módon történő kapcsolatfelvételt.
b) A 19–21. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel esetében a tárgyalás időpontjáról és helyszínéről történő értesítésre vonatkozó kötelezettség a megkereső bíróságot terheli, amely e tekintetben a saját jogát alkalmazza. Ha a meghallgatás megszervezéséhez egy lengyel bírósággal való együttműködésre van szükség (pl. a bíróság meghallgatáson való részvételének a biztosítása vagy a videokonferenciához szükséges helyiségek és berendezések biztosítása érdekében), a megkereső bíróságnak a meghallgatás időpontjának meghatározásakor figyelembe kell vennie a lengyel oldalon rendelkezésre álló berendezések és személyzet elérhetőségét. Ez az elérhetőség jelentősen változó, és mindig eseti alapon kell megállapítani.
9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?
Az (EU) 2020/1783 rendelet 22. cikkében rögzített szabályoknak megfelelően a lengyel bíróságok kérik az ott meghatározott költségek megtérítését, valamint a szakértői vélemények költségeinek a megelőlegezését. A videokonferenciával kapcsolatos egyéb költségeket Lengyelország viseli.
10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?
A megkereső bíróság köteles tájékoztatni a meghallgatandó személyt arról, hogy a meghallgatásra csak önkéntes alapon, kényszerintézkedések alkalmazása nélkül kerülhet sor. Ha egy lengyel bíróság közvetlen bizonyításfelvételben vesz részt, biztosítékot kérhet arra vonatkozóan, hogy a meghallgatásra önkéntes alapon kerül sor (az (EU) 2020/1783 rendelet 19. cikkének (2) és (4) bekezdése).
11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?
A bíróság a személyazonosságot, illetve a személyazonosságot és az állampolgárságot igazoló okmány alapján ellenőrzi az egyes személyek személyazonosságát. Ezek az okmányok a következők: lengyel állampolgárok esetében a személyazonosító igazolvány vagy az útlevél; külföldi állampolgárok esetében az útlevél, az úti okmány vagy más olyan érvényes okmány, amely igazolja a személyazonosságukat, illetve a személyazonosságukat és az állampolgárságukat. A tanúk meghallgatása ezenkívül a személyükre és a felekkel való kapcsolatukra vonatkozó kérdésekkel kezdődik. Ugyanezek a követelmények vonatkoznak értelemszerűen azokra a személyekre is, akik olyan technikai berendezéseket használó meghallgatáson vesznek részt, amelyek lehetővé teszik a távközlő eszközök segítségével történő meghallgatást a bírósági helyiségen kívül.
12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?
Ha a 19–21. cikk alapján történő meghallgatások esetében a megkereső bíróság arról tájékoztatja a lengyel központi szervet, hogy a tanút eskü alatt kívánja meghallgatni, a központi szerv elkérheti az eskü szövegét. Ha az eskü ellentétes a lengyel jog alapelveivel, a központi szerv megtagadhatja a meghallgatáshoz való hozzájárulást, vagy kérheti a lengyel jogban használt eskü szövegének alkalmazását.
13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?
Ha a videokonferenciára lengyel bíróság, büntetés-végrehajtási intézet vagy előzetes letartóztatást foganatosító intézmény helyiségében kerül sor, ezek az intézmények speciális videokonferencia-szolgáltatásokat nyújtanak. A felelős személy elérhetőségeit a videokonferenciát megelőző technikai egyeztetés során közlik a megkereső bírósággal.
Az elnöklő bíró elrendelheti, hogy a szabadságától megfosztott személy csak távmeghallgatás keretében vegyen részt az eljárási tevékenységekben. Ebben az esetben a büntetés-végrehajtási intézet vagy az előzetes letartóztatást foganatosító intézmény igazgatási munkatársa, adott esetben az érintett személy képviselője, valamint adott esetben a tolmács távolról vesz részt a meghallgatáson. Ez a rendelkezés alkalmazandó értelemszerűen azokra a személyekre, akik külön rendelkezések alapján terápiás eljárás alatt állnak (a polgári perrendtartás 151. cikkének (4) bekezdése).
14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?
Általában a lengyel jog szerint nincs szükség további információkra. Ha mégis szükség lenne további információkra (például a technikai feltételek lengyel bírósággal történő egyeztetésével kapcsolatban), azokat írásban, lengyel nyelven kell közölni, vagy mellékelni kell azok lengyel fordítását. A videokonferencia (távmeghallgatás) engedélyezett, feltéve, ha a tárgyaláson folytatandó tevékenységek jellege ezt nem zárja ki, és ha a távmeghallgatás biztosítja a felek eljárási jogainak teljes körű védelmét és az eljárás megfelelő lefolytatását. Ebben az esetben a tárgyalóteremben a jegyző és a bírák vannak jelen, a meghallgatáson részt vevő többi személynek pedig nem kell jelen lennie a bíróság helyiségeiben.