Bizonyításfelvétel videókonferencia útján

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A 2022. október 10-i 149. sz. törvényerejű rendelet az olasz jogba bevezette annak lehetőségét, hogy a meghallgatásokra bizonyos feltételek mellett audiovizuális távoli hozzáféréssel kerüljön sor (a polgári perrendtartás 127a. cikke). Az olasz polgári eljárásokban a bíró videokonferencia útján történő meghallgatást akkor rendelhet el, ha csak a felek, az ügyvédjeik, az ügyész és a bírósági asszisztensek vannak jelen. A tanúk meghallgatásához azonban kötelező személyesen megjelenniük a bíróság előtt. Következésképpen a tanúk olasz bíróságok előtti meghallgatása esetében nem megengedett a videokonferencia.

Ez azt jelenti, hogy amikor egy olasz bírósághoz a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12. és azt követő cikkei értelmében bizonyításfelvétel iránti kérelmet nyújtanak be, a tanúnak mindig személyesen kell megjelennie a bíróság előtt.

Mindazonáltal, ha az olasz bíróság a rendelet 12. és azt követő cikkei értelmében vett megkeresés alapján hallgatja meg a tanút, lehetséges, hogy a megkereső bíró videokonferencia útján vesz részt a meghallgatáson, még akkor is, ha a belföldi polgári ügyek esetében erre nincs lehetőség, mivel ezek az intézkedések nem sértik az olasz jogrend alapelveit, továbbá nem sérti azt az elvet sem, hogy a polgárok szabadon dönthetnek az ily módon történő meghallgatásról (Olaszországban nem lehetséges a kényszerítés).

Ami a más tagállam igazságügyi hatósága általi bizonyításfelvétel eltérő esetét illeti, a rendelet 19. és 20. cikkének rendelkezései szerint lehetőség van videokonferencia igénybevételére, mivel a tanúk videokonferencia útján történő meghallgatásának tilalma nem minősül eljárásjogi közrendi szabálynak.

E tekintetben általában azt az eljárást alkalmazzák, hogy a tanút a külföldi bíróság videokonferencia útján hallgatja meg, miután az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Ügyek és Igazságügyi Együttműködési Ügyek Főigazgatóságán létrehozott központi hatóság helyt adott a kérelemnek.

Miután helyt adtak a kérelemnek, a külföldi bíróság az általa előnyben részesített audiovizuális összeköttetési rendszer használatával, az olasz igazságügyi hatóság közreműködése nélkül lefolytathatja a tanú meghallgatását. A megkereső bíróságnak minden esetben tájékoztatnia kell a vallomástételre felkért személyt arról, hogy a bizonyításfelvétel önkéntes alapon történik, és a rendelet 19. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban tartózkodnia kell a kényszerítő intézkedések alkalmazásától.

Ha a megkereső hatóság vagy a vallomástételre felkért személy kifejezetten kéri, a videokonferenciára a Büntetés-végrehajtási Osztály (DAP) által rendelkezésre bocsátott berendezések igénybevételével a bíróság helyiségeiben is sor kerülhet.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Lásd az 1. kérdésre adott választ. Az olasz bíróságok nem hallgathatják meg a tanúkat videokonferencia útján, ellenben a közvetlen bizonyításfelvételt kérő külföldi bíróság igen.

A felek és a műszaki tanácsadók a polgári perrendtartás 127a. cikkében és a polgári perrendtartás végrehajtási rendelkezéseinek 196k. cikkében meghatározott eljárásokkal összhangban videokonferencia útján is meghallgathatók, többek között az olasz bíróságok által is.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincs semmilyen korlátozás a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítékok típusát illetően.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Lásd az 1. kérdésre adott választ. Tekintettel különösen arra, hogy – miként azt a fentiekben is kifejtettük – a videokonferencia alkalmazása csak közvetlen bizonyításfelvétel esetében megengedett, a konkrét intézkedésekről a megkereső bíróság szabadon dönthet. Nincs semmilyen korlátozás, és az adott személy otthonról is meghallgatható; az olasz állam azonban külön kérésre rendelkezésre bocsáthatja a bíróság helyiségeit és a Büntetés-végrehajtási Osztály (DAP) berendezéseit.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A meghallgatások videokonferencia útján történő rögzítése általában nem megengedett (a polgári perrendtartás végrehajtási rendelkezéseinek 196k. cikke). Ha azonban a tárgyalás helye szerinti állam joga alapján szükség van a felvételre, a megkereső bíróság számára engedélyezhető, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel rögzítse a tárgyalást. A munkajogi és társadalombiztosítási ügyekben tartott meghallgatásokról mindig készülhet hangfelvétel (a polgári perrendtartás 422. cikke). A külföldi bíróság által végzett közvetlen bizonyításfelvétel esetén a rögzítés akkor megengedett, ha a megkereső hatóság jogrendszere azt lehetővé teszi.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) Az olasz bíróságok olasz nyelven folytatják le a meghallgatásokat, és a bizonyításfelvétel is ezen a nyelven történik; szükség esetén igénybe vehető tolmács, de a költségeket a megkereső államban az ügyben részt vevő felek viselik;

b) A megkereső állam bírósága a saját jogrendszerében előírt nyelvet használja, szükség esetén tolmács bevonásával.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Lásd a 6. pontot.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

a) A rendelet 12. és azt követő cikkei által szabályozott esetekben a bíróság szervezi meg a meghallgatást, de a bizonyítást kérő fél ügyvédjének kell gondoskodnia a tanú beidézéséről;

b) A rendelet 19. és azt követő cikkei által szabályozott esetekben a feleknek meg kell nevezniük a videokonferencia útján meghallgatandó személyt, megjelölve a bíróság által meghatározott helyet, dátumot és időpontot, a csatlakozás módját és az alkalmazandó platformot. Azokban az esetekben, amikor a tanút a Büntetés-végrehajtási Osztály berendezéseinek igénybevételével a bíróság helyiségeiben hallgatják meg, körülbelül 30 napra van szükség a kapcsolatfelvétel megszervezéséhez. Az időpontról az olasz központi hatóság hivatalával kell egyeztetni, mivel az a helyiségek rendelkezésre állásától függ.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Olaszország nem kéri a videokonferencia megszervezésével kapcsolatos költségek megtérítését. E költségeket az Igazságügyi Minisztérium viseli.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Erről a megkereső állam köteles tájékoztatást nyújtani.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Ha a videokonferenciára bírósági hivatalban kerül sor, egy bírósági tisztviselő ellenőrzi a személy személyazonosságát.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A megkereső állam bírósága és joga az eskütétel módját is szabályozza; az eskü olasz nyelvű szövegéről nem rendelkeznek. Az olasz alkotmánybíróság szerint a tanú vallási okokból megtagadhatja az eskütételt, de nem tagadhatja meg az igazmondásra vonatkozó ünnepélyes kötelezettségvállalást.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Ha a személyt a Büntetés-végrehajtási Osztály által biztosított berendezések igénybevételével hallgatják meg, a létesítményeket rendelkezésre bocsátó osztály teszteket végez a szoftver és a berendezés kompatibilitásának ellenőrzése érdekében, és felveszi a kapcsolatot a megkereső bíróság hivatalával annak érdekében, hogy meggyőződjön az összeköttetés működéséről.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Általában, ha a formanyomtatványokat helyesen töltötték ki, nincs szükség további információkra (az N formanyomtatványt és a műszaki adatokat is ideértve). Ellenkező esetben a hivatalok kapcsolatba lépnek egymással a problémák megoldása vagy további információk szerzése érdekében.

Last update: 15/11/2024