1 Milyen dologi jogokat keletkeztethet az e tagállam joga szerinti öröklés?
Hollandiában a birtok (seisin) elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy az örökösök ipso jure átveszik az elhunyt helyzetét. A hagyatéki vagyontárgyak tulajdonjoga és a hagyatéki tartozások általános jogcím alapján azon örökösökre szállnak át, akik elfogadták az örökséget.
A birtok elvét Hollandiában a polgári törvénykönyv (Burgerlijk Wetboek) (BW) 4:182. cikke szabályozza.
A BW 4:182 cikke szerint:
- Egy természetes személy halála esetén az örököseire szállnak át a törvény erejénél fogva ennek a személynek az átruházható jogai, birtokai és részesedései. Az első mondatot nem kell alkalmazni, amennyiben az elhunyt hagyatéka a 13. cikk szerint kerül felosztásra. Ebben az esetben a törvény erejénél fogva a házastárs örökli az elhunyt tulajdonát képező vagyontárgyakat és részesedéseket.
- Az örökösök a törvény erejénél fogva adósokká válnak az örökhagyó tartozásai tekintetében, amennyiben azok a halál időpontjában fennálltak. Amennyiben a teljesítés megosztható, mindegyik személy az örökségből való részesedése erejéig felel a tartozásért, kivéve, ha egyetemlegesen felelősek.
Ha az elhunyt házastársat és egy vagy több gyermeket hagy hátra, és a hagyaték törvényes felosztására kerül sor (wettelijke verdeling), a túlélő házastárs/bejegyzett élettárs veszi át az összes vagyontárgyat és tartozást, a gyermekek pedig csak pénzbeli követeléshez jutnak. A leszármazók nem felelnek a hagyatéki tartozásokért. A tartozásokért csak a túlélő házastárs/bejegyzett élettárs felel.
A birtok elve azt jelenti, hogy magából az öröklésből semmilyen dologi tulajdonosi jog vagy tulajdonjog nem származik. A hagyaték nem alkot külön vagyoni eszközt Hollandiában. Nem esik tilalom alá a hagyatéki vagyonnal való rendelkezés, és a hagyatékot nem lehet lefoglalni. A hagyatéki vagyontárgyak lefoglalása az örökösök között azonban lehetséges.
2 Szerepelnek-e ezek a jogok ingatlan-nyilvántartásban vagy ingó dolgok nyilvántartásában, és amennyiben igen, kötelező-e a bejegyeztetés? Milyen nyilvántartásban (nyilvántartásokban) szerepelnek, melyek a bejegyzés feltételei, és milyen eljárás irányadó rá?
Mivel a hagyaték önmagában nem alkot külön vagyoni eszközt, semmiféle nyilvántartásba nem jegyzik be.
Az öröklési bizonyítvány, vagy az európai öröklési bizonyítvány azonban bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba, ld. az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (Kadasterwet) 27. és 27a. cikkét. Ez lehetővé teszi az örökösök számára, hogy harmadik felek tudomására hozzák, hogy a tulajdonos elhunyt, és általános jogcím alapján rájuk szállt a tulajdonjog. A nyilvántartásba vétel azonban nem konstitutív követelmény. A nyilvántartásba történő bejegyzés nélkül is, a törvény erejénél fogva átszáll a tulajdonjog. Amennyiben az örökösök később felosztják a hagyatékból az eszközöket, hivatalos átadás (levering) szükséges. Ez különleges jogcím alapján történő átruházásnak minősül. Az örökség felosztásáról a BW 3:186. cikke rendelkezik.
A BW 3:186 cikke szerint:
- Az egyes feleknek járó tulajdoni hányadok átruházásához ugyanolyan hivatalos okirat kiállítása szükséges, mint az átruházáshoz.
- Egy fél által megszerzett hányadot ugyanolyan jogcímen lehet birtokolni, mint amilyen jogcímen a felek a felosztás előtt azt közösen birtokolták.
Az ingatlan vagy az azon alapított korlátozott jogok hivatalos átadásához a BW 3:89. cikke közjegyzői okirat kiállítását és annak közhiteles nyilvántartásokba történő bejegyzést írja elő.
A BW 3:89 cikke szerint:
- Az ingatlan átruházásához szükséges hivatalos átadás a felek között e célból kiállított közjegyzői okirat útján történik, amelyet a vonatkozó közhiteles nyilvántartásokba történő bejegyzés követ. A nyilvántartásba történő bejegyzést mind az átvevő, mind pedig az átadó kezdeményezheti.
- A hivatalos átadási okiratban pontosan fel kell tüntetni az átruházás jogcímét; az átruházástól független másodlagos feltételek az okiratból elhagyhatók.
- Amennyiben egy személy az egyik fél meghatalmazott képviselőjeként jár el egy hivatalos átadási okirat tekintetében, a meghatalmazást az okiratban meg kell jelölni.
- Az e cikkben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell az egyéb nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgyak átruházásához szükséges hivatalos okiratban történő átadásra is.
3 Melyek a dologi jogok nyilvántartásba vételének joghatásai?
Lásd a kérdést fentebb.
4 Vonatkoznak-e különös szabályok és különleges eljárások egy adott dologi jog kiigazítására az öröklésre irányadó jog szerint abban az esetben, ha annak a tagállamnak a jogrendszerében, ahol e jogra hivatkoznak, a kérdéses dologi jog nem létezik?
Nem, a BW vagy az ingatlan-nyilvántartási törvény nem tartalmaz külön követelményeket.