1 Milyen dologi jogokat keletkeztethet az e tagállam joga szerinti öröklés?
Az egyetemes öröklésnek a lett polgári törvénykönyv (Civillikums) 382. cikkében foglalt elve előírja, hogy a hagyaték magában foglalja az örökhagyó valamennyi jogát és kötelezettségét, beleértve a dologi jogokat is (kivéve a tisztán személyes jellegű jogokat, mint például a személyes szolgalmakat), és hogy ezek a jogok öröklés esetén külön korlátozás nélkül átszállnak az örökösökre. Az öröklés önmagában nem keletkeztet új dologi jogokat, hanem csak az örökösök számára biztosítja az örökhagyó dologi jogainak megszerzésére irányuló jogot.
2 Szerepelnek-e ezek a jogok ingatlan-nyilvántartásban vagy ingó dolgok nyilvántartásában, és amennyiben igen, kötelező-e a bejegyeztetés? Milyen nyilvántartásban (nyilvántartásokban) szerepelnek, melyek a bejegyzés feltételei, és milyen eljárás irányadó rá?
Az ingatlanokat és a kapcsolódó jogokat bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba (Zemesgrāmata), míg a nyilvántartásba vételhez kötött ingó vagyontárgyakat külön nyilvántartásba veszik, mint például a járművek vagy hajók nyilvántartásába.
Az ingatlan javak és a hozzájuk kapcsolódó jogok az ingatlan-nyilvántartásba kerülnek bejegyzésre. Az ingatlanok bejegyzése és a dologi jogok megerősítése kötelező (az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény [Zemesgrāmatu likums] 1. cikke). Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez az érintett személynek megerősítés iránti kérelmet kell benyújtania. A megerősítés iránti kérelemhez csatolni kell a megadandó jogokra való jogosultságot igazoló dokumentumokat, valamint a díjfizetésre vonatkozó információkat, amennyiben a megerősítés iránti kérelem nem tartalmaz információt a teljesített kifizetésről, és a kifizetés célja nem tünteti fel a kérelmező azonosító kódját, a nyilvántartási számot, az ingatlan ingatlan-nyilvántartási számát vagy az ingatlan-nyilvántartási portfóliószámot.
Az ingatlanok ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséről szóló törvény 19. cikke (Par nekustamā īpašuma ierakstīšanu zemesgrāmatās likums) értelmében a kisebb épületeket (a garázsok kivételével), a kerítéseket, a műtárgyakat (a közlekedési szerkezetek kivételével), a közlekedési építményeket (vízvezetékek, öntözésre és növénytermesztésre használt hidraulikus szerkezetek, a pálya és a vasúti infrastruktúra részét képező építmények), valamint az 50 négyzetméternél kisebb területű vagy 10 méternél kisebb magasságú építményeket nem kell önálló ingatlanként bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.
Annak érdekében, hogy az ingatlan tulajdonosát bejegyezzék abba a külön nyilvántartásba, amelybe az öröklendő tárgyakhoz kapcsolódó jogokat bejegyezték, az örökös benyújtja a megfelelő nyilvántartásba a vagyontárgy vagy jog öröklésére vonatkozó szükséges információkat és dokumentumokat.
3 Melyek a dologi jogok nyilvántartásba vételének joghatásai?
Minden dologi jog a törvény erejénél fogva az örökösökre száll át, és azokat nem kell nyilvántartásba venni, míg e szerzett jogok bejegyzése harmadik személyek jóhiszeműségének alapja, és bizonyos jövőbeli ügyletekhez szükséges.
4 Vonatkoznak-e különös szabályok és különleges eljárások egy adott dologi jog kiigazítására az öröklésre irányadó jog szerint abban az esetben, ha annak a tagállamnak a jogrendszerében, ahol e jogra hivatkoznak, a kérdéses dologi jog nem létezik?
Ha az öröklési ügyet alapvetően Lettországban folytatják le, és olyan külföldi jogot alkalmaznak, amely Lettországban nem elismert jogintézmény öröklését eredményezi, a határokon átnyúló öröklési ügyben eljáró közjegyző a dologi jogok öröklésének módosításával jár el.
A közjegyzőkről szóló törvény (Notariāta likums) 324. cikkének (7) bekezdése értelmében az a hiteles közjegyző, aki a szóban forgó, határokon átnyúló öröklési eljárást lefolytatja vagy lefolytatta, öröklési bizonyítvány vagy európai öröklési bizonyítvány kiállításával, illetve az öröklési bizonyítvány vagy az európai öröklési bizonyítvány kiegészítésének elkészítésével végezheti el a 650/2012/EU rendelet 31. cikke értelmében vett öröklési dologi jogok kiigazítását.
Hasonlóképpen, a lett polgári eljárásjog (Civilprocesa likums) „A külföldi bíróság határozatában megállapított jogok és kötelezettségek kiigazítása a Lettországban történő végrehajtás céljából” című 781. fejezete (6511–6517. cikk) alapján – az érintett személy kérelmére is kiigazíthatók az öröklési jogok.
Ha egy külföldi bíróság határozata részben vagy egészben nem jár jogkövetkezményekkel Lettországban, mivel olyan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, amelyeket a lett jogszabályok nem ismernek el, a külföldi bíróság által hozott határozatban megállapított jogokat és kötelezettségeket a Lettországban történő végrehajtáshoz kell igazítani. Erre a kiigazításra csak az európai uniós jogszabályok vagy a Lett Köztársaságra nézve kötelező nemzetközi megállapodások jogi normáiban meghatározott esetekben kerül sor. A külföldi bíróság határozatában megállapított jogokat és kötelezettségeket – amennyire lehetséges – a lett jogszabályok által elismert és azonos jogi következményekkel, célkitűzésekkel és célokkal rendelkező jogi intézményekhez igazítva kell a Lettországban történő végrehajtás céljából kiigazítani. A külföldi bíróság határozatában megállapított jogok és kötelezettségek kiigazítása nem keletkeztethet olyan jogkövetkezményeket, amelyek meghaladják a szóban forgó külföldi ország jogszabályaiban előírt jogkövetkezményeket.