1 Milyen dologi jogokat keletkeztethet az e tagállam joga szerinti öröklés?
Az olasz jog szerint az öröklésből (successione) eredő dologi jogok (diritti reali) a következők: ingatlan- (proprietà), haszonélvezeti jog (usufrutto), tulajdonjog (nuda proprietà), lakhatási jog (diritto di abitazione), hosszú távú lízing/bérlés (enfiteusi), földhasználati (superficie) és szolgalmi (servitù) jogok.
2 Szerepelnek-e ezek a jogok ingatlan-nyilvántartásban vagy ingó dolgok nyilvántartásában, és amennyiben igen, kötelező-e a bejegyeztetés? Milyen nyilvántartásban (nyilvántartásokban) szerepelnek, melyek a bejegyzés feltételei, és milyen eljárás irányadó rá?
Amennyiben e jogok ingatlanhoz (beni immobili) kapcsolódnak, ezeket a jogokat az ingatlan-nyilvántartásokban (registri immobiliari) és a kataszteri nyilvántartásban (catasto) (két külön adatbázis) rögzítik, a szolgalmi jogok kivételével, amelyeket csak az ingatlan-nyilvántartásokban rögzítenek, a kataszterben nem. Egyes, korábban az Osztrák-Magyar Monarchia részét képező tartományokban (Bolzano, Gorizia, Trieszt) és néhány más területen a jogokat külön ingatlan-nyilvántartásban (libro fondiario) és a kataszterben, nem pedig a fő ingatlan-nyilvántartásban rögzítik (a szolgalmi jogok ebben az esetben sem kerülnek bejegyzésre a kataszterbe).
3 Melyek a dologi jogok nyilvántartásba vételének joghatásai?
Az ingatlanon fennálló dologi jogok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése jogilag azzal a hatással jár, hogy harmadik személyekkel szemben érvényesíthetővé teszi a jogokat, míg azokon a területeken, ahol a külön ingatlan-nyilvántartási rendszer alkalmazandó, a bejegyzés az ingatlanszerzést jelöli.
4 Vonatkoznak-e különös szabályok és különleges eljárások egy adott dologi jog kiigazítására az öröklésre irányadó jog szerint abban az esetben, ha annak a tagállamnak a jogrendszerében, ahol e jogra hivatkoznak, a kérdéses dologi jog nem létezik?
Nem.