1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése
1.1 Az eljárás alkalmazási köre
Igen. A Polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung) 688. és azt követő szakaszai rendelkeznek a fizetési meghagyásos eljárásról (Mahnverfahren) a követelések egyszerűsített érvényesítése céljából.
1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?
Ez az eljárás főszabály szerint meghatározott pénzösszeg euróban történő megfizetésével kapcsolatos követelések esetében alkalmazható.
A következő esetekben azonban nem alkalmazható:
- a jegybanki alapkamatnál több mint 12 százalékponttal magasabb kamatozású fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelések esetében,
- még nem teljesített kötelezettségek teljesítésétől függő követelések esetében,
- ha a fizetési meghagyást hirdetményi úton kézbesítik, mert az alperes címe ismeretlen.
1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?
A követelés összegét illetően nincs felső értékhatár.
1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?
A fizetési meghagyásos eljárás alkalmazása a hitelező számára szabadon választható. A hitelező eldöntheti, hogy fizetési meghagyásos eljárást vagy rendes eljárást kezdeményez-e.
1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?
A német fizetési meghagyásos eljárás elvileg akkor is alkalmazható, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban rendelkezik lakóhellyel. Meg kell jegyezni azonban, hogy a német Polgári perrendtartás 688. §-ának (3) bekezdése értelmében, amennyiben a fizetési meghagyást külföldre kellene kézbesíteni, fizetési meghagyásos eljárás csak akkor alkalmazható, ha a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló törvény (Anerkennungs- und Vollstreckungsausführungsgesetz) vagy a tartási igények külföldön való érvényesítéséről szóló törvény (Auslandsunterhaltsgesetz) ezt megengedi, vagy ha a kézbesítésre valamely uniós tagállamban kerül sor. Az uniós tagállamokon kívül a fizetési meghagyásos eljárás a következő országokban való kézbesítés esetén is megengedett: Izland, Norvégia, Svájc és Izrael.
1.2 Illetékes bíróság
A fizetési meghagyásos eljárás vonatkozásában kizárólag az a járásbíróság (Amtsgericht) rendelkezik hatáskörrel, amely általános illetékességgel rendelkezik a kérelmezőre nézve. Ezt természetes személyek esetében a lakóhely, jogi személyek esetében pedig a bejegyzett székhely határozza meg. Ugyanakkor minden német szövetségi tartományban központi bíróságokat hoztak létre a fizetési meghagyásos eljárások lefolytatására (www.mahngerichte.de). Ez azt jelenti, hogy az ilyen eljárásokban az adott szövetségi tartományon belül több járásbíróságra vagy akár egyetlen járásbíróságra koncentrálódik az illetékesség. Ilyen esetekben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes és a fizetési meghagyásos eljárás vonatkozásában hatáskörrel rendelkező központi bíróság rendelkezik általános illetékességgel.
Ha a kérelmezőre nézve egyetlen német bíróság sem rendelkezik általános illetékességgel, akkor a berlini weddingi járásbíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Ha az alperesre nézve egyetlen német bíróság sem rendelkezik általános illetékességgel, akkor az a járásbíróság illetékes, amely a rendes eljárásokban illetékes lenne, függetlenül attól, hogy az ügy tárgya alapján rendelkezne-e hatáskörrel (a járásbíróságok főszabály szerint csak 5 000 EUR-nál alacsonyabb perértékű jogvitákban rendelkeznek hatáskörrel). Egyes szövetségi tartományokban ebben az esetben is létezhetnek fizetési meghagyásos eljárásokat lefolytató központi bíróságok.
1.3 Formai követelmények
1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)
Formanyomtatvány használata abban az esetben kötelező, ha az adott nyilatkozat vagy kérelem benyújtására létezik ilyen formanyomtatvány. Ez a helyzet például a fizetési meghagyás kiadását és végrehajtását elrendelő határozat kibocsátása iránti kérelmek esetén.
A fizetési meghagyásos eljárás valamennyi szövetségi tartományban automatizált. Az erre irányuló kérelmek papíralapú formanyomtatványon vagy elektronikus adatcsere útján nyújthatók be. Több szoftvergyártó kínál az automatizált bírósági fizetési meghagyásos eljárásokban használható, a kérelmek elektronikus benyújtására szolgáló programokat. Minden járásbíróság esetében a kérelmek online is benyújthatók.
A fizetési meghagyásos eljárásoknál használt papíralapú formanyomtatványok a papírboltokban vagy online szerezhetők be.
1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?
Nem, nem kötelező az ügyvédi képviselet.
1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?
Nem szükséges részletesen ismertetni a követelés jogalapját. Csak a követelés rövid meghatározására és a követelt összeg feltüntetésére van szükség. Ehhez a fizetési meghagyásos eljárásnál használt formanyomtatvány mezőit kell kitölteni. A főköveteléseket és a mellékköveteléseket külön, egyenként kell felsorolni.
1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?
A benyújtott követelések vonatkozásában nem kell okirati bizonyítékot benyújtani.
1.4 A kérelem elutasítása
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasítják, ha a fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható, ha az adott bíróság nem illetékes, vagy ha a fizetési meghagyás iránti kérelem nem felel meg az alaki követelményeknek. A kérelmet akkor is elutasítják, ha fizetési meghagyás csak a követelés egy részét illetően bocsátható ki. A kérelmezőt meg kell hallgatni a kérelem elutasítása előtt.
A fizetési meghagyás kibocsátásának elrendelése előtt a bíróság nem vizsgálja meg, hogy valóban jogos-e a követelés.
1.5 Jogorvoslat
A fizetési meghagyás elutasítása ellen főszabály szerint nem lehet fellebbezéssel élni. Azonnali ellentmondásra (sofortige Beschwerde) csak akkor van lehetőség, ha a kérelmet kizárólag gépileg olvasható formában küldték el, és azon az alapon utasították el, hogy a formanyomtatvány nem alkalmas elektronikus feldolgozásra; ez a rendelkezés azonban a gyakorlatban nem játszik meghatározó szerepet.
1.6 Ellentmondás
Ha a bíróság fizetési meghagyást bocsátott ki, és az kézbesítésre került az alperes részére, akkor az alperesnek a kézbesítéstől számítva két hét áll rendelkezésére, hogy ellentmondással éljen. Ellentmondással azonban e határidő lejártát követően is lehet élni mindaddig, amíg a bíróság a végrehajtás tárgyában nem bocsát ki határozatot. Ezenkívül a késedelmes ellentmondás a végrehajtási határozattal szembeni ellentmondásnak minősül.
A fizetési meghagyás kézbesítésekor az alperes kap egy formanyomtatványt, amelyen ellentmondással élhet a fizetési meghagyás ellen. A formanyomtatvány használata nem kötelező. Ez azt jelenti, hogy az ellentmondás más formában is benyújtható; az az egyetlen formai követelmény, hogy azt írásban kell megtenni.
1.7 Az ellentmondás joghatása
Ha az alperes a határidőn belül megtámadja a követelést, nem bocsátható ki végrehajtási határozat és a fizetési meghagyás tárgyát képező követelés nem hajtható végre. Az ügyet azonban nem fogják automatikusan rendes eljárás keretében tárgyalni. A rendes eljárás lefolytatásához kérelmet kell benyújtani, amit a fizetési meghagyásos eljárásban részt vevő felperes vagy alperes egyaránt megtehet. A felperes azonnal benyújthatja a kérelmet, amint tudomást szerez az ellentmondásról, vagy elővigyázatosságból már a fizetési meghagyáshoz is csatolhatja.
1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása
1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?
A bíróság kérelemre végrehajtási határozatot hoz. A kérelem csak az ellentmondás benyújtására szolgáló határidő lejártát követően nyújtható be, és tartalmaznia kell egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a fizetési meghagyás alapján sor került-e bármilyen kifizetésre, és ha igen, milyen összegűre. Ha a követelést részben már teljesítették, a kérelmezőnek ennek megfelelően csökkentenie kell a követelés összegét.
1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?
A végrehajtási határozat ideiglenesen végrehajtható mulasztási ítéletnek felel meg. Ellentmondással a kézbesítéstől számított két héten belül lehet élni.