1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése
A fizetési meghagyásos eljárásról a 2013. február 15-én hatályba lépett új polgári perrendtartás 1014–1025. cikke rendelkezik.
1.1 Az eljárás alkalmazási köre
1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?
Fizetési meghagyásos eljárásnak van helye a polgári jogi szerződésből – többek között a vállalkozások és az ajánlatkérő szerv között létrejött, okiratban elismert, vagy létesítő okirat, szabályzat, illetve más okirat által létrehozott, a felek által aláírásukkal vagy más, törvényes eszközzel elismert szerződésekből – származó fizetési kötelezettségeket megtestesítő biztos, határozott összegű és esedékes követelések esetén. Ez nem terjed ki a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonnal kapcsolatos követelésekre.
1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?
Nem.
1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?
A fizetéses meghagyásos eljárás opcionális, azaz az érdekelt fél az általános jogi szabályozással összhangban bíróság előtt is érvényesítheti követelését.
A fizetéses meghagyásos eljárás olyan különleges eljárás, amely az általános jogi szabályozás által előírtnál jóval egyszerűbb, és olyan feltételek mellett biztosít a hitelező számára végrehajtható okiratot, amelyek eltérnek a polgári perrendtartásban meghatározott feltételektől.
Továbbá, ha az adós fizetési meghagyásban foglalt követeléssel szembeni ellenkövetelése megalapozott, a bíróság visszavonhatatlan döntésben utasíthatja el a hitelező követelésének elismerését.
A hitelező az általános jogi szabályozás szerint keresetet indíthat, ha: a bíróság elutasítja a fizetési meghagyás iránti kérelmet; a bíróság a követelés egy részére nézve bocsát ki fizetési meghagyást, amely esetben az általános jogi szabályozás szerint kereset indítható annak érdekében, hogy az adóst a követelés fennmaradó részének megfizetésére kötelezzék; a fizetési meghagyás hatályát veszti.
1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?
Igen. Az új polgári perrendtartást nem tesz különbséget a kötelezett lakóhelye tekintetében, azaz a fizetési meghagyásos eljárásnak arra való tekintet nélkül helye lehet, hogy a kötelezett valamely másik tagállamban vagy harmadik országban lakik.
1.2 Illetékes bíróság
A fizetési meghagyással kapcsolatos követeléseket az a bíróság bírálja el, amelyik az ügy elsőfokú elbírálására hatáskörrel bír. Fizetési meghagyások esetén a bíró hivatalból megvizsgálja a bíróság hatáskörét és illetékességét.
A fizetési meghagyásos eljárásokban a bíróságok hatáskörére vonatkozó általános szabályok szerint kell meghatározni a hatáskört.
A 200 000 RON-t meg nem haladó, határozott összegű pénzkövetelések a kerületi bíróságok hatáskörébe tartoznak. A 200 000 RON-t meghaladó, határozott összegű pénzkövetelések a törvényszékek hatáskörébe tartoznak.
A különös, fizetési meghagyásos eljárásra meghatározott hatásköri eljárási szabályok az érték szerinti általános hatásköri szabályokkal egészülnek ki.
1.3 Formai követelmények
1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)
Nincsen minta-/szabványosított formanyomtatvány, azonban a hitelezőnek a követelése benyújtásakor eleget kell tennie a minimum alaki szabályoknak, és a kérelmének tartalmaznia kell bizonyos információkat, mégpedig a következőket: a hitelező neve és lakcíme, illetve adott esetben cégneve és székhelye; a természetes személy adós neve és lakcíme, jogi személy adós esetén pedig cégneve és székhelye, illetve adott esetben a cégnyilvántartásba vagy jogi személyek nyilvántartásba bejegyzett nyilvántartási száma, adószáma és bankszámlaszáma; a követelt összeg; a fizetési kötelezettségek tényállása és jogalapja, az az időszak, amely alatt a kötelezettségek fennálltak, a fizetés esedékességének napja, illetve a követelés megállapításához szükséges bármely más információ.
A követelésnek tartalmaznia kell a szerződést vagy bármely más, az esedékes összegeket feltüntető dokumentumot, valamint annak bizonyítékát, hogy a fizetési meghagyást kézbesítették az adósnak. A hitelezőnek bírósági végrehajtó útján vagy ajánlott küldeményként tértivevénnyel kell az adós számára kézbesítenie a felszólítást, az adósnak pedig az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetnie a követelt összeget. A felszólítás megszakítja az elévülési időt.
Minden félnek el kell küldeni a követelés és a csatolt dokumentumok egy-egy példányát, ezen felül pedig egy további példányt kell küldeni a bíróság részére.
1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?
Az ügyvédi képviselet nem kötelező, de ajánlott.
1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?
A követelés minimális tartalmát törvény írja elő. A hitelezőnek fel kell tüntetnie a következőket: a követelt összeg, a fizetési kötelezettségek tényállása és jogalapja, az az időszak, amely alatt a kötelezettségek fennálltak, a fizetés esedékességének napja, illetve a követelés megállapításához szükséges bármely más információ.
Ami a kamatot illeti, ha a felek késedelmes fizetés esetére nem határoztak meg kamatlábat, a Román Nemzeti Bank által meghatározott referencia-kamatláb az irányadó. A félév első naptári napján érvényes referencia-kamatláb az irányadó az egész félévre. A követelés után az alábbi esetekben kell kamatot fizetni:
- vállalkozások közötti szerződések esetében a követelés esedékességének napjától,
- vállalkozások és szerződő hatóságok között létrejött szerződések esetében, anélkül, hogy az adóst értesíteni kellene arról, hogy a követelés lejárt: amennyiben a teljesítés időpontját a szerződésben rögzítették, a rákövetkező naptól kezdve; ha a szerződésben nem határoztak meg esedékességi időpontot, azt a napot követő 30 nap elteltével, amelyen az adós a számlát kézhez kapta, vagy amennyiben ez vitatott, a dolog átvételétől vagy a szolgáltatás teljesítésétől számított 30 nap elteltével, vagy pedig ha a fizetési meghagyást a dolog/szolgáltatás átvételét megelőzően kézbesítették, a dolog/szolgáltatás átvételét követő 30 nap elteltével; ha jogszabály vagy szerződés elfogadási vagy megvizsgálási eljárást ír elő az áruk vagy szolgáltatások megfelelőségének igazolására, és az adós a számlát vagy fizetési meghagyást ezen a napon vagy ezt a napot megelőzően kézhez kapta, ettől a naptól számított 30 nap elteltével,
- egyéb esetekben attól az időponttól, amelyen az adós késedelembe esett vagy fizetését jogszerűen késedelmesnek nyilvánították.
A hitelező további kártérítést követelhet minden olyan költségért, amely az összegek behajtásával kapcsolatban merült fel amiatt, hogy az adós nem teljesítette időben kötelezettségeit.
1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?
Igen, a követelésnek tartalmaznia kell a szerződést vagy bármely más, az esedékes összegeket feltüntető dokumentumot (számla, pénztárblokk, kézzel írt nyugta stb.). A felszólítás kötelezettnek történő kézbesítéséről szóló bizonyítékot csatolni kell a követeléshez, ellenkező esetben a követelést el kell utasítani.
A követelésről való határozathozatal céljából a bíróság a sürgősségi eljárásokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően beidézi a feleket annak érdekében, hogy magyarázatot és pontosítást kapjon, valamint ragaszkodjon az adós által fizetendő összeg megfizetéséhez, vagy hogy a felek között megállapodás szülessen a fizetési feltételekről. Az idézést tíz nappal a tárgyalás napját megelőzően kell kézbesíteni a feleknek. Az adósnak szóló idézéshez csatolni kell a hitelező követelésének és a követelés alátámasztása céljából a hitelező által benyújtott dokumentumoknak a másolatát. Az idézésben fel kell tüntetni, hogy az adósnak a tárgyalást megelőzően legalább három nappal kifogást kell benyújtania, pontosítva, hogy annak elmulasztása esetén a bíróság az ügy körülményeire tekintettel úgy ítélheti meg, hogy az adós elismeri a hitelező követeléseit. A kifogást nem küldik meg a felperesnek, aki az ügy aktájából szerezhet tudomást annak tartalmáról.
Amennyiben a hitelező arról nyilatkozik, hogy a követelését teljesítették, a bíróság erről az eljárást lezáró határozatában rendelkezik, és az ügyet befejezettnek nyilvánítja. Amennyiben a hitelező és az adós a fizetéssel kapcsolatban egyezségre jut, a bíróság tudomásul veszi ennek a tényét, és egyetértési határozatot bocsát ki. Ez a határozat jogerős és végrehajtható okiratnak minősül.
Amennyiben a bíróság a beadványok és a felek nyilatkozatai alapján úgy ítéli meg, hogy a hitelező követelése megalapozott, fizetési meghagyást bocsát ki, amelyben feltünteti a követelt összeget és a fizetés határidejét. Ha a bíróság – az ügy bizonyítékainak mérlegelését követően – megállapítja, hogy a hitelező követelése csak részben megalapozott, csak erre a részre vonatkozóan bocsát ki fizetési meghagyást, melyben feltünteti a fizetési határidőt is. Ilyen esetekben a hitelező az általános jogi szabályozás szerint indíthat bírósági eljárást annak érdekében, hogy a bíróság az adóst a tartozás fennmaradó részének megfizetésére kötelezze. A fizetési határidő a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított legalább 10, de legfeljebb 30 nap lehet. A bíróság a fizetésre nem határoz meg újabb határidőt, kivéve, ha a felek ettől eltérően rendelkeznek. A meghagyást át kell adni a jelenlévő feleknek, vagy pedig a jogszabályoknak megfelelően valamennyi félnek mielőbb kézbesíteni kell.
Ha az adós nem nyújt be kifogást és ezáltal nem vitatja a követelést, a fizetési meghagyást legkésőbb a követelés előterjesztésétől számított 45 napon belül bocsátják ki. Ebbe a határidőbe nem számít bele az eljárási iratok kézbesítéséhez szükséges idő, illetve a hitelező azon késedelme, amely a követelése módosításából vagy kiegészítéséből származott.
1.4 A kérelem elutasítása
Ha az adós vitatja a követelést, a bíróság az ügy aktájában szereplő okiratok, valamint a felek által nyújtott magyarázatok és pontosítások alapján megvizsgálja, hogy a kifogás megalapozott-e. Amennyiben az adós védekezése megalapozott, a bíróság határozat kibocsátásával elutasítja a hitelező kérelmét. Ha az adós által előadott érdemi védekezés az említettektől eltérő bizonyíték értékelését is magában foglalja, és ez a bizonyíték jogszabály szerint polgári peres eljárás keretében befogadható lenne, a bíróság határozat kibocsátásával elutasítja a hitelező fizetési meghagyás iránti kérelmét. A hitelező alternatív megoldásként az általános jogi szabályozás szerint keresetet indíthat.
1.5 Jogorvoslat
Az adós a fizetési meghagyás megsemmisítése iránti kérelmét az iratkézbesítést vagy értesítést követő 10 napon belül nyújthatja be. A hitelező a fizetési meghagyást, illetve a részleges fizetési meghagyást elutasító ítélet megsemmisítése iránti kérelmet is ugyanezen határidőn belül nyújthatja be. A megsemmisítés iránti kérelemben csak a fizetési meghagyás kibocsátásával kapcsolatos követelmények megsértésére és adott esetben azokra az okokra lehet hivatkozni, amelyek a kötelezettség fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő megszűnéséhez szolgálnak alapul. A fizetési meghagyást kibocsátó bíróság a megsemmisítés iránti kérelmet két bíróból álló testület keretében bírálja el. A kérelem nem függeszti fel a végrehajtást. Az adós kérelmére azonban elrendelhető a végrehajtás felfüggesztése, de csak a bíróság által meghatározott összegű pénzügyi biztosíték letétbe helyezését követően. Ha az ügyben ítélkező bíróság részben vagy egészben befogadja a megsemmisítés iránti kérelmet, a határozatot értelemszerűen részben vagy egészben megsemmisíti, és jogerős határozatot bocsát ki.
Ha a hitelező megsemmisítés iránti kérelmet nyújtott be, és azt a hatáskörrel rendelkező bíróság megalapozottnak találta, a fizetési meghagyás kibocsátásával együtt jogerős ítéletet hoz.
A megsemmisítés iránti kérelmet elutasító határozat jogerős.
A módosított 1896/2006/EK rendelet alapján benyújtott európai fizetési meghagyás iránti kérelmekkel az a bíróság foglalkozik, amely az ügy elsőfokú elbírálására hatáskörrel bír. A rendelet 20. cikkében meghatározott feltételek mellett és határidőn belül megfogalmazott felülvizsgálati kérelmek annak a bíróságnak a hatáskörébe tartoznak, amelynek határozata ellen fellebbezést nyújtottak be, és amely a kérelmet két bíróból álló testület keretében bírálja el. (A 191/20007. sz. törvénnyel módosított és jóváhagyott, a Románia uniós csatlakozásának napjától kezdődően egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 119/2006. sz. sürgősségi kormányrendelet I^9. cikke).
1.6 Ellentmondás
Az új polgári perrendtartás 1025. cikkének (2) bekezdése szerint az érdekelt fél az általános jogi szabályozás alapján fellebbezést nyújthat be a fizetési meghagyás végrehajtása ellen.
Az új polgári perrendtartás 637. cikkének (1) bekezdése szerint a végrehajtható okiratnak minősülő határozat végrehajtása csak a hitelező kockázatára hajtható végre, ha a határozat rendes fellebbezéssel vagy a legfelsőbb bírósághoz benyújtott fellebbezéssel megtámadható; ha a fizetési meghagyást később módosítják vagy megszüntetik, a hitelező jogilag köteles – az esettől függően részben vagy egészben – visszaállítani az adós jogait.
1.7 Az ellentmondás joghatása
Az új polgári perrendtartás 720. cikke szerint, ha a bíróság helyt ad a végrehajtás elleni fellebbezésnek, a fellebbezés tárgyát figyelembe véve az esettől függően helyesbíti vagy megsemmisíti a megtámadott végrehajtható okiratot, elrendeli magának a végrehajtásnak a megsemmisítését vagy megszüntetését, illetve megsemmisíti vagy pontosítja a végrehajtható okiratot. Ha a bíróság elutasítja a fellebbezést, a fellebbező a késedelmes végrehajtás miatt keletkezett károk megtérítésére, valamint – ha a fellebbezést rosszhiszeműen nyújtották be – bírság fizetésére kötelezhető.
A fellebbezés elfogadásáról vagy elutasításáról szóló jogerős határozatot hivatalból és azonnal megküldik a bírósági végrehajtónak is.
Ha a fellebbezésnek helyt adnak, a bírósági végrehajtó köteles eleget tenni a bíróság által hozott vagy elrendelt intézkedéseknek.
1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása
Az új polgári perrendtartás 1025. cikkének (2) bekezdése szerint a fizetési meghagyás akkor is végrehajtható, ha azt megsemmisítés iránti fellebbezéssel támadják meg, és az a fellebbezés elbírálásáig ideiglenes jogerőre emelkedik. A fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha nem nyújtanak be megsemmisítés iránti fellebbezést, vagy ha azt elutasítják.
1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?
A fizetési meghagyás akkor is végrehajtható, ha azt megsemmisítés iránti fellebbezéssel támadják meg, és az a fellebbezés elbírálásáig ideiglenes jogerőre emelkedik. A kérelem nem függeszti fel a végrehajtást. Az adós kérelmére azonban elrendelhető a végrehajtás felfüggesztése, de csak a bíróság által meghatározott összegű pénzügyi biztosíték letétbe helyezését követően. A fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha a hitelező nem nyújt be megsemmisítés iránti fellebbezést, vagy ha azt elutasítják. Ha az ügyben ítélkező bíróság befogadja a megsemmisítés iránti kérelmet, a fizetési meghagyást elrendelő jogerős határozatot hoz.
A határozat új polgári perrendtartás 666. cikkével összhangban történő végrehajtása érdekében a bírósági végrehajtó a végrehajtási kérelem nyilvántartásba vételét követően felkéri a határozatot hozó bíróságot a végrehajtás jóváhagyására. A végrehajtás jóváhagyása iránti kérelmet a bíróság zárt ülésen, a felek beidézése nélkül hozott határozattal bírálja el.
A végrehajtás jóváhagyása lehetővé teszi a hitelező számára, hogy jogainak érvényesítése érdekében a jóváhagyást kérő bírósági végrehajtótól a törvényben előírt valamennyi végrehajtási módszer alkalmazását kérje.
A bíróság csak akkor utasíthatja el a végrehajtás jóváhagyása iránti kérelmet, ha: a végrehajtás iránti kérelem egy másik végrehajtó szerv hatáskörébe tartozik, mint amelyikhez a kérelmet benyújtották; az általa kiadott határozat vagy – adott esetben – okirat a törvény értelmében nem minősül végrehajtható okiratnak; a bírósági határozattól eltérően az okirat nem felel meg a törvényben előírt valamennyi alaki feltételnek vagy a törvényben meghatározott különleges esetekben előírt egyéb követelményeknek; a követelés bizonytalan, nem meghatározott összegű és nem esedékes; az adós mentességet élvez a végrehajtás alól; a fizetési meghagyás olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek végrehajtás útján nem teljesíthetők; más jogi akadályok merülnek fel.
A végrehajtás jóváhagyására irányuló kérelemnek helyt adó bírósági határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, ellenben a végrehajtással szembeni fellebbezés keretében felülvizsgálható. A kérelmet elutasító határozat ellen a hitelező csak a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezhet.
Az új polgári perrendtartás 712., 718., 719. és 720. cikke szerint a végrehajtás által érintett felek vagy a végrehajtás következtében károsult felek fellebbezést nyújthatnak be a végrehajtással, a bírósági végrehajtó által hozott határozatokkal, valamint a végrehajtási okirattal szemben. A fellebbezésről szóló határozat csak a legfelsőbb bírósághoz benyújtott fellebbezéssel támadható meg.
A hatáskörrel rendelkező bíróság az érdekelt fél kérelmére és kizárólag alapos okból felfüggesztheti a végrehajtást a végrehajtással szembeni fellebbezés vagy más végrehajtási kérelem elbírálásáig.
A bíróság, ha helyt ad a végrehajtással szembeni fellebbezésnek, helyesbíti vagy megsemmisíti a megtámadott végrehajtható okiratot, elrendeli magának a végrehajtásnak a megsemmisítését vagy megszüntetését, illetve megsemmisíti vagy pontosítja a végrehajtható okiratot.
Ha a bíróság elutasítja a fellebbezést, a fellebbező a késedelmes végrehajtás miatt keletkezett károk megtérítésére, valamint – ha a fellebbezést rosszhiszeműen nyújtották be – bírság fizetésére kötelezhető.
A fellebbezés elfogadásáról vagy elutasításáról szóló jogerős határozatot hivatalból és azonnal megküldik a bírósági végrehajtónak is.
Ha a fellebbezésnek helyt adnak, a bírósági végrehajtó köteles eleget tenni a bíróság által hozott vagy elrendelt intézkedéseknek.
1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?
Lásd az 1.8.1. kérdésre adott választ.