1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése
Igen, létezik fizetési meghagyásos eljárás. A fizetési meghagyásos eljárás fő célja a követelésvédelem. Végrehajtható határozatot eredményez azon tartozások behajtására, amelyek megfelelnek a jogszabályokban meghatározott követelményeknek.
A jogi képviselők jogosultak a fizetési meghagyásos eljárások lefolytatására és az azokról való döntéshozatalra az eljárási jogszabályokban meghatározott eljárásokkal összhangban.
1.1 Az eljárás alkalmazási köre
1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?
Ez a meghatározott összegre vonatkozó biztos, esedékes és fizetendő pénztartozásokra vonatkozik. 2011. október 31. óta nincs korlátozás az érintett összegre vonatkozóan. A tartozást az alábbi módok egyikével kell igazolni:
a) a kötelezett által aláírt, lepecsételt, ismertető jeggyel, védjeggyel vagy bármilyen más fizikai vagy elektronikus jelzéssel ellátott okirattal annak formájára, típusára, fizikai hordozójára tekintet nélkül.
b) számlákkal, teljesítési igazolásokkal, tanúsítványokkal, táviratokkal, faxokkal vagy bármilyen más olyan irattal, amelyet arra tekintet nélkül, hogy egyoldalúan a hitelező állította ki, rendszeresen használnak követelések és tartozások dokumentálására olyan jogviszonyokban, mint amilyen a hitelező és az adós között fennáll.
c) ha a tartozást rögzítő irattal egyidejűleg a felek korábbi hosszú távú jogviszonyának fennállását bizonyító kereskedelmi okiratok kerültek kiállításra.
d) közös tulajdonnal (propiedad horizontal) kapcsolatos eljárásokban a társasházi tulajdonostársak által fizetendő közös költség megfizetésének elmaradását megállapító okirattal bizonyítandó a tartozás fennállása.
1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?
Nem, 2011. október 31. óta nincsen értékhatár.
1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?
Opcionális.
1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?
Nem, a társtulajdonosok vagy társasházi tulajdonostársak által fizetendő közös költség megfizetésének elmaradásával kapcsolatos tartozások kivételével, mivel ezekben az esetekben a kérelmező választása szerint az ingatlan helyének bírósága is rendelkezik joghatósággal és hatáskörrel.
1.2 Illetékes bíróság
Az Elsőfokú Bíróság azon a helyen, ahol az adós lakik vagy tartózkodik, vagy ahol a közös tulajdonban lévő városi ingatlanokra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó városi ingatlan található.
1.3 Formai követelmények
A hitelezőt és az adóst azonosító írásos követelést kell benyújtani a tartozás eredetére és összegére vonatkozó rövid adatokkal együtt.
1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)
Nem kötelező, de a bíróságok hivatalaiban vagy az Általános Szolgálatnál elérhetők szabványosított formanyomtatványok. A formanyomtatvány a linkre kattintva tölthető le.
1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?
Fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása esetén jogi képviselő igénybevétele nem kötelező. Amennyiben a kérelmező jogi képviselőt kíván igénybe venni, úgy az ellenérdekű felet erről értesíteni kell, hogy saját védelme érdekében meg tudja hozni az általa szükségesnek tartott intézkedéseket.
A kötelezett ellentmondása vagy végrehajtási eljárás esetén jogi képviselő igénybevétele kötelező, ha a követelés meghaladja a 2 000 EUR-t.
1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?
A követelés létrejöttének okát röviden fel kell tüntetni.
1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?
Lásd a fenti 1.1.1. szakaszt.
1.4 A kérelem elutasítása
Az illetékességgel, meggyőző bizonyítékok rendelkezésre bocsátásával, valamint az eljárási hiányosságok pótlásával kapcsolatos fenti követelmények elmulasztása esetén a bíróság a kérelmet elutasítja. A kérelmet elutasító határozattal szemben a tartományi bíróság (Audiencia Provincial) előtt lehet fellebbezni.
Kereskedő és fogyasztó közötti szerződések esetén a bíróság függetlenül értékeli, hogy a szerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket. Amennyiben a bíró úgy ítéli meg, hogy tisztességtelen feltételek állhatnak fenn, fizetési meghagyásra irányuló javaslatot nyújt be a kérelmezőnek, amely a kért teljes összegből levonja a tisztességtelen feltételek alkalmazásából eredő összeget. A kérelmező elfogadhatja vagy elutasíthatja a javasolt csökkentést a teljes összeghez képest; a javaslat elfogadottnak tekintendő, ha a megadott határidőig nem érkezik értesítés. Elutasítás esetén az eljárás megszűnik. Elfogadás esetén a javasolt összegre vonatkozó fizetési meghagyásos eljárás végrehajtásra kerül.
1.5 Jogorvoslat
A kérelmet elutasító határozattal szemben a tartományi bíróság előtt lehet fellebbezni. A fellebbezést 20 napon belül kell benyújtani az eredeti bírósághoz.
1.6 Ellentmondás
Az adós a fizetési felszólítás napjától számított 20 napon belül, ez után a határidő lejártát követő munkanapon délután 3 óráig köteles a tartozást megfizetni, vagy ellentmondást előterjeszteni. Az ellentmondást írásban kell benyújtani. Ezt a bíróságon szóban nem lehet megtenni. Amennyiben a követelt összeg meghaladja a 2 000 EUR-t, az ellentmondást ügyvéd és perbeli képviselő aláírásával kell ellátni. Nincsenek különös fellebbezési jogalapok, így az adós akár anyagi, akár pusztán formális vagy eljárásjogi okokra is hivatkozhat.
1.7 Az ellentmondás joghatása
Ha a követelés összege nem haladja meg a 15 000 eurót, a jogi képviselő végzést hoz a fizetési meghagyásos eljárás befejezéséről, és megállapítja, hogy az ügyet gyorsított eljárásban kell lefolytatni. Az ellentmondást kézbesítik a felperesnek, akinek tíz nap áll rendelkezésére, hogy írásbeli kifogást nyújtson be. Az ellentmondásban, illetve kifogásban a felek tárgyalás tartását kérhetik.
Amennyiben a követelés összege meghaladja a 15 000 EUR-t, és a kérelmező az ellentmondás kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem terjeszti elő a megfelelő kérelmet, az eljárást meg kell szüntetni és a kérelmezőt kötelezni kell a költségek megfizetésére. Amennyiben a kérelmező a kérelmet előterjeszti, azt kézbesíteni kell a kötelezettnek, akinek 20 napja van annak vitatására, az eljárás pedig az általános eljárási szabályok szerint folytatódik tovább.
1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása
Amennyiben az adós nem válaszol a fizetési meghagyásra, vagy a tárgyalást elmulasztja, a bírósági végrehajtó a fizetési meghagyásos eljárást megszüntető végzést hoz, és erről a hitelezőt értesíti annak érdekében, hogy az végrehajtási eljárást kezdeményezhessen, amit egy egyszerű kérelem előterjesztésével is megtehet.
1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?
A hitelezőnek végrehajtás iránti kérelmet kell előterjesztenie. Amennyiben a követelt összeg meghaladja a 2 000 EUR-t, a kérelmet ügyvéd és perbeli képviselő aláírásával kell ellátni.
1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?
Nincs helye fellebbezésnek. Az egyetlen lehetőség a végrehajtási intézkedéssel szembeni ellentmondás benyújtása konkrét indokok alapján.