Európai fizetési meghagyás

Az európai fizetési meghagyás kibocsátására hatáskörrel rendelkező bíróság az a bíróság, amelyik az ügy elsőfokú elbírálására hatáskörrel bír. 

Az európai fizetési meghagyás kibocsátására hatáskörrel rendelkező bíróság az a bíróság, amelyik az ügy elsőfokú elbírálására hatáskörrel bír.

– az a körzeti bíróság (judecătoria), amely konkrét, legfeljebb 200 000 RON összegű pénzkövetelések elsőfokú elbírálására rendelkezik hatáskörrel, vagy

– az a törvényszék (tribunalul), amely valamennyi, jogszabály által más bíróság hatáskörébe nem utalt elsőfokú kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkezik, ideértve a 200 000 RON-t meghaladó összegű pénzköveteléseket is – az új polgári perrendtartás 94. szakasza (1) bekezdésének k) pontja, valamint 95. szakaszának (1) bekezdése (a fizetési meghagyások tekintetében lásd az új polgári perrendtartás 1016. szakaszát, amely úgy rendelkezik, hogy a hitelező fizetési meghagyás iránti kérelmet nyújthat be az ügy érdemében eljárásra jogosult elsőfokon illetékes bírósághoz).

Az ellentmondás elbírálására az a bíróság illetékes, amelynek határozatát megtámadják (körzeti bíróság vagy törvényszék). A bírósági illetékről szóló, 2013. június 26-i 80. sz. sürgősségi kormányrendelet 6. cikkének (2^1) bekezdésével összhangban az európai fizetési meghagyással szemben az 1896/2006/EK rendelet 16. cikkével összhangban benyújtott ellentmondás díja 100 RON.

A felülvizsgálati kérelem elbírálására az a bíróság (körzeti bíróság vagy törvényszék) rendelkezik hatáskörrel, amelynek határozatát két bíróból álló tanács képviseli. Lásd a 191/2007. sz. törvénnyel jóváhagyott, a Románia uniós csatlakozásának napjától kezdődően egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 119/2006. sz. módosított sürgősségi kormányrendelet I^9. cikkének 1. és 2. cikkét.

– polgári peres eljárás:

– a jogerős határozatokat megsemmisítés iránti rendkívüli fellebbezés útján lehet megtámadni, amikor a fellebbezőt nem idézték megfelelően és nem volt jelen a tárgyaláson; az erre irányuló kérelmet az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb annak jogerőssé válásától számított egy éven belül lehet benyújtani; a fellebbezés jogalapját a fent hivatkozott 15 napon belül meg kell határozni, máskülönben a fellebbezés semmis lesz (az új polgári perrendtartás 503. cikkének (1) bekezdése és 506. cikke);

– az ügy érdemében vagy arra hivatkozással hozott határozat felülvizsgálata csak akkor kérelmezhető (rendkívüli jogorvoslati eljárás keretében), ha az érintett fél rajta kívül álló körülmények miatt nem tudott megjelenni a tárgyaláson, és a bíróságot nem tudta erről értesíteni; ha ilyen körülmények fennállnak, a nem az ügy érdemére hivatkozással hozott határozatok is felülvizsgálhatóak; a felülvizsgálat iránti kérelem határideje 15 nap az akadályozó körülmények megszűnésétől számítva (az új polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 9. pontja és (2) bekezdése, valamint 511. cikkének (2) bekezdése);

– a határidőt elmulasztó fél számára csak akkor állapítható meg új határidő, ha megfelelően igazolni tudja a mulasztás indokait; e célból a félnek legkésőbb az akadályozó körülmények megszűnését követő 15 napon belül el kell végeznie a szükséges eljárásokat, új határidő kitűzését kérve; fellebbezési eljárás esetén ez a határidő megegyezik fellebbezés benyújtására nyitva álló határidővel; az új határidő iránti kérelmet a nem időben gyakorolt jogokra vonatkozó kérelmekkel kapcsolatban hatáskörrel rendelkező bíróság fogja elbírálni (az új polgári perrendtartás 186. cikke).

– különleges fizetési meghagyásos eljárás:

- az új polgári perrendtartás (1014–1025. szakasza) a fizetési meghagyásokra vonatkozó különleges eljárást vezet be;

– az adós a fizetési meghagyás megsemmisítése iránti kérelmét az iratkézbesítést vagy értesítést követő 10 napon belül nyújthatja be (az új polgári perrendtartás 1024. cikkének (1) bekezdése);

– a hitelező az új polgári perrendtartás 1021. cikkének (1) és (2) bekezdésében[1] előírt határozat vagy ugyanezen polgári perrendtartás 1022. cikkének (2) bekezdésében előírt fizetési meghagyás megsemmisítése iránti kérelmet nyújthat be[2]; ennek határideje 10 nap (az új polgári perrendtartás 1024. cikkének (2) bekezdése);

– a megsemmisítés iránti kérelmet a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság bírálja el, két bíróból álló tanácsban (az új polgári perrendtartás 1024. cikkének (4) bekezdése);

– ha az ügyben ítélkező bíróság részben vagy egészben befogadja a megsemmisítés iránti kérelmet, a határozatot értelemszerűen részben vagy egészben megsemmisíti, és jogerős határozatot bocsát ki; ha az ügyben ítélkező bíróság befogadja a megsemmisítés iránti kérelmet, a fizetési meghagyást kibocsátó jogerős határozatot bocsát ki; a megsemmisítés iránti kérelmet elutasító határozat jogerős (az új polgári perrendtartás 1024. cikke (6) bekezdésének első mondata, (7) és (8) bekezdése);

– az érintett fél a fizetési meghagyás végrehajtása ellen fellebbezést nyújthat be a rendes eljárás szabályainak megfelelően. A fellebbezés csak a végrehajtási eljárás szabálytalanságaira vagy a fizetési meghagyás jogerőssé válását követően keletkezett, a kötelmet megszüntető jogalapra hivatkozhat (az új polgári perrendtartás 1025. szakaszának (2) bekezdése).

[1] 1021. cikk: A követelés vitatása:

(1) Ha az adós vitatja a követelést, a bíróság az ügy aktájában szereplő okiratok, valamint a felek által nyújtott magyarázatok és egyértelműsítések alapján vizsgálja, hogy a kifogás megalapozott-e. Amennyiben az adós védekezése megalapozott, a bíróság határozat kibocsátásával elutasítja a hitelező kérelmét.

(2) Ha az adós által előadott érdemi védekezés az (1) bekezdésben szereplőktől eltérő bizonyíték értékelését is magában foglalja, és ez a bizonyíték jogszabály szerint polgári peres eljárás keretében befogadható lenne, a bíróság határozat kibocsátásával elutasítja a hitelező fizetési meghagyás iránti kérelmét.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben hivatkozott esetekben a hitelező az általános jog szabályai szerint indíthat eljárást.

[2] Az új polgári perrendtartás 1022. cikke (2) bekezdésének értelmében: „Ha a bíróság – az ügy bizonyítékainak mérlegelését követően – megállapítja, hogy a hitelező követelése csak részben megalapozott, csak erre a részre vonatkozóan bocsát ki fizetési meghagyást, melyben feltünteti a fizetési határidőt is. Ilyen esetekben a hitelező az általános szabályok szerint indíthat eljárást annak érdekében, hogy az adóst kötelezzék a tartozás fennmaradó részének megfizetésére”.

– polgári peres eljárás:

– az idézéseket és más eljárási okiratokat az új polgári perrendtartás 153–173. szakaszában foglaltak szerint kell kézbesíteni/közölni. Az alábbiakban bemutatunk néhány példát a kézbesítés módjára:

– az idézést és minden eljárási okiratot hivatalból kézbesítenek az érintett bíróság eljárási ügynökei vagy más alkalmazottai, valamint azon más bíróságok eljárási ügynökei vagy alkalmazottai, amelyek illetékességi területén az okirat címzettje lakik (az új polgári perrendtartás 154. cikkének (1) bekezdése),

– ha az okiratok a fenti módon nem kézbesíthetőek, azokat postai úton küldik meg ajánlott levélben, a tartalom feltüntetésével és tértivevénnyel, lepecsételt borítékban, amelyhez rögzítik a kézbesítési formanyomtatvány átvételi igazolását/ajánlott formanyomtatványát, valamint a jogszabály által előírt figyelmeztetést (az új polgári perrendtartás 154. cikkének (4) bekezdése),

– az érdekelt fél kérelmére és költségére az eljárási okiratokat közvetlenül az eljárási jog által megkövetelt formaságok betartására kötelezett bírósági végrehajtók, vagy expressz kézbesítő szolgáltatások is kézbesíthetik (az új polgári perrendtartás 154. cikkének (5) bekezdése),

– az idézések és az egyéb eljárási iratok kézbesítését bírósági tisztviselő végezheti, és ez történhet faxon, e-mailben vagy egyéb olyan módon, amely biztosítja a dokumentum tartalmának és átvételi elismervényének a továbbítását, amennyiben az érintett fél a kapcsolattartási adatait e célból a bíróság rendelkezésére bocsátotta. Az eljárási iratok kézbesítéséhez egy román hatóság vagy intézmény által kiállított, elektronikus aláírásra vonatkozó tanúsítványon alapuló minősített elektronikus aláírást vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírást kell mellékelni, amely az idézés kötelező hivatkozásaként a bírósági bélyegzőt és a tárgyalást vezető tisztviselő aláírását helyettesíti (az új polgári perrendtartás 154. cikkének (6) bekezdése).

– az idézés és az egyéb eljárási iratok akkor tekintendők kézbesítettnek, ha az alkalmazott rendszerből olyan üzenet érkezik, amely jelzi, hogy a címzetthez az általa nyújtott tájékoztatásnak megfelelően érkeztek meg (az új polgári perrendtartás 154. cikke (6) bekezdésének 1. pontja).

– különleges fizetési meghagyásos eljárás:

– a meghagyást a jelenlévő félnek kézbesíteni kell vagy minden felet haladéktalanul értesíteni kell róla a jogszabálynak megfelelően (az új polgári perrendtartás 1022. cikkének (5) bekezdése).

A kérelmeket román nyelven kell kitölteni.