1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?
Az ügy bíróság előtti rendezésének alternatívája a közvetítő eljárás (a polgári perrendtartás [a továbbiakban: PP] 183. cikke). A közvetítés a vitarendezés – független és képzett személy vagy intézmény (mediátor) közreműködésével történő – békés módja. A közvetítő eljárások önkéntesek (a vitában résztvevő fél bármikor visszavonhatja a hozzájárulását a közvetítéshez és kiléphet az eljárásból) és titkosak (a résztvevőknek titokban kell tartaniuk a közvetítés során megszerzett információkat), a mediátorok pártatlanok és függetlenek (egyik felet sem támogatják és főszabály szerint nem javasolnak megoldásokat a vitára).
2 Van határideje a perindításnak?
A kereseteket főszabály szerint bármikor be lehet nyújtani a bírósághoz, kivéve, ha erre külön szabályozás határidőt állapít meg. Az a fél azonban, aki a követelés elévülési idejét követően nyújtja be keresetét, a per elvesztését kockáztatja, amennyiben a másik fél a kereset elévülésére hivatkozik.
A lengyel jog szerinti elévülési időszakokat (terminy zawite) kell alkalmazni. Az elévülési időszak sajátos jellege azt jelenti, hogy ha a jogosult az elévülési időn belül nem nyújt be konkrét keresetet, a fél e kereset érvényesítésére irányuló joga elévül. A polgári perrendtartásban (a továbbiakban: PP, Kodeks postępowania cywilnego) nem szerepel az elévülési időre vonatkozó általános szabály, csak utalás az egyes konkrét helyzetekre vonatkozó rendeletekre.
A jog elévülési idő leteltéből fakadó kiüresedése a jogviszonyban álló felekre, a bíróságra és az ügyet vizsgáló egyéb hatóságokra nézve is kötelező. A hatóság e tényt hivatalból veszi figyelembe, nem a fél kérelmére vagy valamely jogalapra való hivatkozás eredményeként. Az elévülési idő csak kivételes esetben hagyható figyelmen kívül, ha annak elmulasztása a fél hibáján kívül álló okból történt (a büntetőeljárási törvénykönyv 168. cikke).
3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?
Annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani, hogy a valamely adott tagállam területén működő bíróság eljárhat-e a konkrét ügyben, meg kell állapítani e bíróság joghatóságát.
Lengyelországban a rendes bíróságok területükön lévő polgári ügyekre vonatkozó általános joghatóságát nemzeti joghatóságnak nevezik, és azt a PP (1103. cikk és az azt követő cikkek) szabályozza.
A vizsgálandó ügyek akkor tartoznak a nemzeti joghatóság alá, ha az alperes lakóhelye vagy tartózkodási helye Lengyelország területén található, vagy ha Lengyelország területén bejegyzett székhellyel rendelkezik.
Emellett a lengyel bíróságok rendelkeznek nemzeti joghatósággal az alábbi esetekben is:
- házassági ügyek (kizárólagos a nemzeti joghatóság, ha mindkét házastárs lengyel állampolgár és lakóhelyük, valamint szokásos tartózkodási helyük Lengyelország területén található);
- szülő-gyermek kapcsolatra vonatkozó ügyek (kizárólagos a nemzeti joghatóság, ha a felek lengyel állampolgárok és lakóhelyük, valamint szokásos tartózkodási helyük Lengyelország területén található);
- tartásra és a gyermek származásának megállapítására vonatkozó ügyek (amelyek a nemzeti joghatóság alá tartoznak, ha a kérelmező Lengyelország területén lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel bíró jogosult);
- munkajogi ügyek (a kérelmező munkavállaló a nemzeti joghatóság alá tartozik, ha a munkát általában Lengyelország területén kell, kellett vagy kellett volna végezni);
- biztosítási ügyek (a biztosítóval szemben indított, a biztosítási jogviszonyra vonatkozó ügyek a nemzeti joghatóság alá tartoznak, ha a kérelmező lakóhelye Lengyelországban található, vagy más tényező megalapozza Lengyelország joghatóságát);
- fogyasztói ügyek (az olyan ügyek, amelyekben a fogyasztó a kérelmező, a nemzeti joghatóság alá tartoznak, ha a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Lengyelországban található és a fogyasztó megtette a szükséges lépéseket ahhoz, hogy Lengyelországban kössön megállapodást; ilyen esetben a fogyasztói megállapodásban résztvevő másik fél Lengyelországban bejegyzettnek vagy ott székhellyel rendelkezőnek minősül, ha van vállalkozása vagy fióktelepe Lengyelország területén és a fogyasztóval kötött megállapodás e vállalkozás vagy fióktelep által folytatott üzleti tevékenység részeként kerül megkötésre).
A lengyel bíróságok kizárólagos nemzeti joghatósággal rendelkeznek emellett:
- a Lengyelország területén található ingatlanokra vonatkozó dologi jogok és azok birtoklása; bérletre (najem vagy dzierżawa) és más ilyen ingatlan használatára vonatkozó ügyek (kivéve a bérleti díj és az ingatlan használatából vagy hasznosításából származó díjak); egyéb olyan ügyek, amelyekben a bíróság ítélete Lengyelország területén található ingatlannal kapcsolatos dologi jogokra, birtoklásra vagy használatra vonatkoznak,
- a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység felszámolására vonatkozó ügyek, valamint azok testületei által hozott határozatok törlésére vagy megsemmisítésére vonatkozó ügyek tekintetében, amennyiben a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység bejegyzett székhelye Lengyelország területén található.
Emellett, ha az ügyben a főkövetelés a nemzeti joghatóság alá tartozik, akkor e joghatóság vonatkozik a viszontkeresetre is.
A konkrét jogviszony felei írásban megegyezhetnek a jogviszonyukból esetlegesen felmerülő tulajdonjogra vonatkozó ügyeik lengyel bíróságok joghatósága alá utalásáról.
A bíróság az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja a nemzeti joghatóság meglétét.
Amennyiben megállapításra kerül, hogy a bíróságnak nincs nemzeti joghatósága, a bíróság elutasítja a követelést vagy keresetet.
A nemzeti joghatóság hiánya az eljárás érvénytelenségével jár.
4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?
Annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy melyik kerületi bíróság (sąd rejonowy) vagy regionális bíróság (sąd okręgowy) jogosult tárgyalni az ügyet, a bíróság illetékességét kell vizsgálni. A lengyel jog különbséget tesz általános illetékesség, vagylagos illetékesség és kizárólagos illetékesség között.
a) Általános illetékesség (a PP 27. cikke és azt követő cikkei)
Főszabály szerint a kereseteket az alperes lakóhelye szerint illetékességgel bíró elsőfokú bíróságnál kell benyújtani (a polgári törvénykönyv kimondja, hogy a természetes személy lakóhelye az a város/település, amelyben állandó tartózkodás szándékával lakik). Amennyiben az alperes lakóhelye nem Lengyelországban található, az illetékességet tartózkodási helye alapján, amennyiben pedig ez nem ismert vagy Lengyelországon kívül található, az alperes legutolsó lengyelországi lakóhelye alapján kell megállapítani. Az Államkincstárral szemben indított kereseteket annak az állami szervezeti egységnek a székhelye szerint illetékes bíróságon kell benyújtani, amelyre a követelés vonatkozik. A jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel szembeni kereseteket a szervezet bejegyzett székhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
b) Vagylagos illetékesség (a PP 31. cikke és azt követő cikkei)
A vagylagos illetékességre vonatkozó szabályok alapján a kérelmezők – saját választásuk alapján – az általános illetékességgel rendelkező bíróságnál vagy a külön törvényben illetékesnek nyilvánított más bíróságnál nyújthatják be keresetüket. A lengyel polgári ügyekben az alábbi esetekben lehet a vagylagos illetékességhez fordulni: a tartási követelések és a gyermek származásának megállapítása; az üzleti vállalkozással szemben benyújtott tulajdoni követelések;
a szerződéses vitákra vonatkozó esetek; a jogellenes károkozásra vonatkozó követelések; az ügy kezeléséért járó díj megfizetésére irányuló követelés (az ügyvéd díja); az ingatlan bérletére (najem vagy dzierżawa) vonatkozó követelések; a saját váltóval vagy csekkel kapcsolatos ügyek.
A tartásra, a gyermek származásának megállapítására vonatkozó követelések, valamint az ezekhez kapcsolódó követelések a jogosult fél lakóhelye szerinti bíróság előtt is érvényesíthetők. Az üzleti vállalkozással szemben benyújtott tulajdoni követeléseket ahhoz a bírósághoz lehet benyújtani, amely a vállalkozás központja vagy fióktelepe szerint illetékes, ha a követelés a vállalkozás központjának vagy fióktelepének tevékenységére vonatkozik. A megállapodás megkötésére, tartalmának meghatározására, módosítására, létrejöttének megállapítására, a megállapodás teljesítésére, megszüntetésére vagy érvénytelenítésére, illetve a megállapodás nem teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből származó károkra vonatkozó kereseteket ahhoz a bírósághoz lehet benyújtani, amely a megállapodás teljesítésének helye szerint illetékes. Kétség esetén a megállapodás teljesítésének helyét dokumentummal igazolni kell. A jogellenes károkozásra vonatkozó követeléseket a károkozás helyén illetékességgel rendelkező bírósághoz lehet benyújtani. Az ügy viteléért járó pénzösszeg megfizetésére irányuló keresetet ahhoz a bírósághoz lehet benyújtani, amely illetékességgel rendelkezik ott, ahol a jogi meghatalmazott az ügy vitelét teljesítette. Az ingatlan bérletére (najem vagy dzierżawa) vonatkozó keresetet az ingatlan fekvése szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. A saját váltó vagy csekk kötelezettjével szembeni keresetet a kifizetés helye szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani. Ha a saját váltó vagy csekk több személyt kötelez, azokkal szemben együttesen is lehet eljárást indítani a kifizetés helye szerint illetékes, illetve a saját váltó vagy csekk elfogadója vagy kibocsátója szerint általános illetékességgel rendelkező bíróságnál.
c) Kizárólagos illetékesség (a PP 38. cikke és azt követő cikkei)
A kizárólagos illetékességet szabályozó rendelkezések kógensek. Egyes esettípusokban kizárják az ügy általános illetékességgel és vagylagos illetékességgel rendelkező bíróság elé terjesztésének és az ügy illetékességre vonatkozó megállapodás által másik bírósághoz való utalásának lehetőségét. Kizárólagos illetékesség esetén az azonos szintű bíróságok közül csak egy illetékes a konkrét ügyben való döntésre. Az ügy típusától függően ez valamelyik konkrét kerületi bíróság vagy regionális bíróság.
Az ingatlan tulajdonára vagy az ingatlanon fennálló más dologi jogokra, valamint az ingatlan birtoklására vonatkozó kereseteket az ingatlan fekvése szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani. Amennyiben az eljárás tárgya földterületen fennálló szolgalom, az illetékesség megállapítása a megterhelt ingatlan fekvése szerint történik. A fenti illetékesség vonatkozik az azonos alperessel szemben megindított dologi vagy összekapcsolt jogokra vonatkozó követelésekre is. Az öröklésre, kötelesrészre, hagyományra, elrendelésre vagy más végrendeleti intézkedésre vonatkozó kereseteket az örökhagyó utolsó szokásos tartózkodási helye szerint illetékes bírósághoz, és ha az örökhagyó Lengyelország területén található szokásos tartózkodási helyét nem lehet megállapítani, az örökség vagy annak egy részének helye szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani. A szövetkezeti, partnerségi, cégekben vagy egyesületekben való tagsággal kapcsolatos kereseteket csak a bejegyzett székhely szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani. A házassági kapcsolatokra vonatkozó kereseteket csak a házastársak utolsó lakóhelye szerint illetékességgel rendelkező bírósághoz lehet benyújtani, ha legalább egyikük lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye ennek illetékességi területén található. Ilyen jogalap hiányában a kizárólagos illetékességgel rendelkező bíróság az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság, annak hiányában pedig a felperes lakóhelye szerint illetékes bíróság. A szülő-gyermek és örökbefogadó-örökbefogadott közti kapcsolatra vonatkozó kereseteket kizárólag a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz lehet benyújtani, feltéve, hogy a kereset általános illetékességi rendelkezések szerinti benyújtásának nincs jogalapja.
Emellett, ha több bíróság illetékessége is megalapozott, vagy, ha a keresetet több féllel szemben nyújtották be és azok tekintetében az általános illetékességre vonatkozó törvény szerint több bíróság is illetékes, a kérelmező választhat a bíróságok közül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a bíróság illetékességét megalapozó ingatlan több bíróság illetékességének területén fekszik. Ha az illetékes bíróság valamely akadály miatt nem tudja tárgyalni az ügyet vagy nem képes más intézkedések meghozatalára, a felsőbb fokú bíróság zárt ülésen jelöl ki másik eljáró bíróságot. Amennyiben a PP rendelkezései szerint az ügy körülményei alapján nem állapítható meg illetékesség, a Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy) zárt ülésen jelöli ki azt a bíróságot, amelyhez a keresetet be kell nyújtani. A felek írásban megegyezhetnek arról, hogy egy már folyamatban lévő ügyet vagy egy konkrét jogviszonyból esetlegesen később származó ügyeket első fokon olyan bíróság előtt rendezik, amely a törvény szerint nem rendelkezik illetékességgel. E bíróság ilyen esetben – a felek ellenkező megállapodásának hiányában és kivéve, ha a kérelmező az elektronikus eljárásban a keresetlevelet fizetési felszólítás (elektroniczne postępowanie upominawcze, EPU) formájában nyújtotta be – kizárólagos illetékességgel rendelkezik. A felek emellett írásbeli megállapodásukkal korlátozhatják a kérelmező bíróságválasztási jogát az ilyen viták esetén. A felek azonban nem változtathatják meg a kizárólagos illetékességet.
5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?
A Lengyel Köztársaság rendes bíróságainak (sądy powszechne) hatáskörét a polgári perrendtartás rendelkezései szabályozzák (16. cikk és az azt követő cikkek).
Polgári ügyekben az első fokon eljáró bíróságok a kerületi bíróságok és a regionális bíróságok, a második fokon eljáró bíróságok pedig a regionális bíróságok és a fellebbviteli bíróságok (sądy apelacyjne).
Főszabály szerint a polgári ügyekben első fokon a kerületi bíróságok járnak el, kivéve, ha a törvény kifejezetten előírja a regionális bíróságok hatáskörét.
Első fokon a regionális bíróságok rendelkeznek hatáskörrel a PP 17. cikkében felsorolt esetekben, amelyek:
- nem tulajdonjogi igények (és az ezekkel együtt érvényesített tulajdonjogi követelések), kivéve a gyermek származását megállapító vagy vitató ügyek, az apaság elismerésének törlésére vonatkozó ügyek és az örökbefogadás megsemmisítése,
- a sajtótörvényen alapuló követelések,
- tulajdonjogi ügyek, amelyekben az eljárás tárgyának értéke a 100 000 PLN-t meghaladja (kivéve a tartási ügyek, a birtokháborítási ügyek, a házastársak vagyontárgyainak elkülönítésére irányuló ügyek, az ingatlan-nyilvántartás tartalmának a valós jogi helyzetnek megfelelő kiigazítása, valamint a fizetési felszólítással megindított elektronikus eljárások),
- a szövetkezet felosztására irányuló, határozat helyett meghozott ítéletek,
- a jogi személyek vagy a nem jogi személy, de a jogszabályok által jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységek ügyvezető szervei által hozott határozatok hatályon kívül helyezésére, megsemmisítésére vagy nemlétezésének megállapítására irányuló ügyek,
- a jogellenes jogerős bírósági határozatok meghozatalával okozott károkért való kártérítés.
A hatályos jog szerint a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyeket külön eljárás keretében kell vizsgálni (a PP 479. cikkének (89) bekezdése és azt követő bekezdései). A PP 490. cikke (90) bekezdésének 1. pontja értelmében a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyek a regionális bíróságok hatáskörébe tartoznak, ugyanakkor a számítógépes szoftvereket, találmányokat, használati mintákat, integrált áramkörök topográfiáját, növényfajtákat és a műszaki ügyekben fennálló üzleti titoktartási kötelezettséget érintő szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekben a Varsói Regionális Bíróság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik.
A hatályos jog szerint a tisztességtelen verseny megakadályozásával és tilalmával kapcsolatos ügyeket a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekben külön eljárás keretében kell vizsgálni. A tisztességtelen verseny megakadályozására és leküzdésére irányuló ügyek a regionális bíróságok hatáskörébe tartoznak, míg a műszaki ügyekben fennálló üzleti titoktartási kötelezettség a varsói regionális bíróság (Sąd Okręgowy w Warszawie) hatáskörébe tartozik.
6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?
Főszabály szerint a polgári eljárásokban a felek és azok ügyvezető testületei vagy törvényes képviselői a bíróság előtt személyesen vagy meghatalmazott útján járhatnak el.
A PP azonban egyes helyzetekben előírja a kötelező ügyvédi képviseletet. A Legfelsőbb Bíróság előtt folyó eljárásokban a feleknek ügyvédi (adwokat) vagy jogi tanácsadói (radca prawny) képviselettel kell eljárniuk. Az iparjogvédelmi jogra vonatkozó ügyekben szabadalmi ügyvivővel (rzecznik patentowy – a PP 87. cikkének (1) bekezdése) kell eljárni. A képviseleti kötelezettségek a Legfelsőbb Bíróság eljárásához kapcsolódó, alacsonyabb fokú bíróságok előtt megtett eljárási lépésekre is alkalmazandóak. Nem kell alkalmazni a képviseletre vonatkozó követelményeket, ha az eljárás a bírósági illetékmentességre, ügyvéd vagy jogi tanácsadó kijelölésére vonatkozik, vagy ha a fél, annak ügyvezető testülete, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja bíró, ügyész, közjegyző, jogász professzor, vagy jogi posztdoktori diplomát szerzett személy (doktor habilitowany nauk prawnych), illetve ha a fél, ügyvezető testülete vagy törvényes képviselője ügyvéd, jogi tanácsadó vagy az államkincstár tanácsának tanácsadója (Prokuratoria Generalna Skarbu Państwa).
7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?
A keresetet az illetékes bírósághoz kell benyújtani.
8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?
A beadványokat lengyel nyelven kell benyújtani, vagy csatolni kell hozzájuk lengyel nyelvű fordítást. A keresetlevelet írásban kell benyújtani, és meg kell felelnie az írásbeli beadványokra vonatkozó követelményeknek (a PP 187. cikke). Kivételt képeznek ez alól azok a (munkajogi és a társadalombiztosítási) ügyek, ahol az ügyvéd, illetve jogi tanácsadó nélkül eljáró alkalmazott vagy biztosított szóban is jegyzőkönyvbe mondhatja keresetét, bármely fellebbezés tartalmát és egyéb eljárási beadványokat (a PP 466. cikke).
Amennyiben külön rendelkezés azt írja elő, vagy az a döntés született, hogy a dokumentumokat az IKT-rendszeren keresztül kell benyújtani, az ügyben előterjesztett beadványokat kizárólag az IKT-rendszeren keresztül kell benyújtani. Azok a beadványok, amelyeket nem az IKT-rendszeren keresztül nyújtottak be, nem váltják ki a bíróság elé terjesztett beadványhoz a jog alapján kapcsolódó joghatásokat, amiről a bíróságnak tájékoztatnia kell a beadványt benyújtó felet. Elfogadható az is, hogy a beadványokat az IKT-rendszeren keresztül nyújtják be, és a továbbiakban is ily módon fogják benyújtani, amennyiben a bíróság rendelkezésére álló technológia ezt lehetővé teszi.
A beadvány IKT-rendszeren keresztül történő benyújtásának elmulasztása esetén az elnök értesíti a benyújtó felet a keresete érvénytelenségéről (a PP 125. cikke).
A felszólítással indított elektronikus eljárások esetében szintén benyújtható a kereset az IKT-rendszeren keresztül.
9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?
A keresetlevelet csak akkor kell hivatalos formában benyújtani, ha ezt külön rendelkezés előírja (a PP 125. cikke).
A bírósági eljárást megindító iratnak a következőket kell tartalmaznia:
- az a bíróság, amelyhez a keresetet vagy a kérelmet benyújtják (a bíróság és a tanács neve, teljes cím),
- az ügyben érintett személyek egyértelmű feltüntetése (felperes, alperes), kérelmező/résztvevők/, (vezetéknév, utónév, PESEL-szám, az intézmény neve (adott esetben), teljes cím) és adott esetben a törvényes képviselők vagy meghatalmazottak neve,
- a beadvány típusának meghatározása (pl. keresetlevél),
- a vita tárgyának meghatározása (kérelem),
- a tulajdonjogra vonatkozó esetekben a vita tárgyának pontos értéke,
- a kérelem indokai és az azt alátámasztó bizonyítékok (pl. a tanúk és az eljárásban részt vevő felek vallomása, iratok),
- bírósági illeték (ha a követelés/kérelem illetékköteles),
- saját kezű aláírás,
- a mellékeltek listája.
A keresetlevélhez csatolni kell alábbi dokumentumokat is:
- az ügyvédi meghatalmazás vagy annak hitelesített másolata (amennyiben a keresetlevelet meghatalmazott nyújtotta be),
- a kereset és mellékleteinek másolata annak érdekében, hogy azokat az ügyben résztvevő feleknek kézbesíteni lehessen, és amennyiben a mellékletek eredetije nem került benyújtásra a bírósághoz, azok egy példány másolata az aktába (a fizetési felszólítással megindított elektronikus eljárások esetén a keresethez a mellékletek elektromosan hitelesített példányát kell benyújtani az adatátviteli hálózaton keresztül).
A kereset emellett az alábbiakat tartalmazhatja: a biztosítási intézkedésekre, az ítéletet azonnal végrehajthatóvá nyilvánítására, valamint az ügy kérelmező távollétében történő tárgyalására irányuló kérelem; a tárgyalás előkészítésére irányuló kérelmek (és különösen a következőkre irányuló kérelmek: a kérelmező által a tárgyaláson részvételre felkért tanúk és bíróság által kijelölt szakértők beidézése; a szemle lefolytatása; az alperes felszólítása arra, hogy a tárgyalásra hozzon magával egy birtokában lévő, a bizonyítékok felvételéhez szükséges dokumentumot vagy szemletárgyat; a másik bíróságok, hivatalok vagy harmadik felek rendelkezésére álló bizonyítékok tárgyalásra történő szolgáltatása).
10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?
Főszabály szerint a bírósági eljárások költségeket vonnak maguk után. A bírósági költségek illetékből és költségekből állnak.
A költségek megfizetésére a bíróságnál illetékköteles vagy költségekkel járó kérelmet (ideértve a keresetet is) benyújtó fél köteles. Amennyiben az illetéket nem róják le, a bíróság felszólítja a felet, hogy azt egy héten belül fizesse be, ellenkező esetben a keresetlevelet érdemi vizsgálat nélkül elutasítják (ha a keresetlevelet külföldön lakóhellyel vagy bejegyzett székhellyel rendelkező, Lengyelországban képviselővel nem bíró személy nyújtotta be, az illetékfizetés határideje legalább egy hónap). Ha az illeték befizetésére nem kerül sor határidőn belül, a bíróság a keresetlevelet visszaküldi a félnek. A visszaküldött keresetlevél nem váltja ki a keresetlevél benyújtásának jogszabályban meghatározott joghatásait.
Amennyiben külön rendelkezés kimondja, hogy a keresetlevelet kizárólag átviteli hálózaton keresztül lehet benyújtani (EPU eljárás), a keresetlevél benyújtásának az illeték befizetésével egy időben kell megtörténnie.
Azokat az ügyvédek, jogi tanácsadók vagy szabadalmi ügyvivők által előterjesztett beadványokat (ha azok után meghatározott mértékű vagy az eljárás tárgyának a fél által meghatározott értékével arányos mértékű illetéket kell megfizetni), amelyek után nem fizették meg az illetéket, a bíróság a fél fizetésre való felszólítása nélkül visszaküldi (a PP 130. cikkének (2) bekezdése). A fél egy héten belül leróhatja az illetéket. Amennyiben az illeték lerovása határidőben megtörténik, a keresetlevél az eredeti benyújtásának napjától kiváltja joghatásait. A joghatások kiváltására nem kerül sor, ha a keresetlevelet ismételten ugyanebből az okból küldik vissza.
Ha valamelyik fél jogvégzett meghatalmazottat jelöl ki, az ügyvéd vagy a jogi tanácsadó díjazásával kapcsolatos kérdéseket (például a díj összegét és a fizetési határidőt) az ügyfél és a meghatalmazott között létrejövő szerződésben kell meghatározni.
11 Kérelmezhetek költségmentességet?
Mind a természetes személyek, mind a jogi személyek igényelhetnek költségmentesség keretében bíróság által kijelölt jogi meghatalmazottat, aki az ügyeiket kezeli (pełnomocnik z urzędu).
A természetes személyek kérhetik ügyvéd vagy jogi tanácsadó kijelölését, ha benyújtják arra irányuló nyilatkozatukat, hogy a saját vagy családjuk jelentős megterhelése nélkül nem képesek az ügyvéd vagy jogi tanácsadó díját megfizetni.
A jogi személyek (vagy más szervezeti egységek, amelyek számára a jogszabály lehetővé teszi, hogy bírósági eljárásban félként járjanak el) kérhetik ügyvéd vagy jogi tanácsadó kijelölését, ha bizonyítják, hogy nem rendelkeznek elégséges vagyonnal az ügyvéd vagy jogi tanácsadó díjának megfizetéséhez.
A bíróság akkor tesz eleget a kérelmeknek, ha úgy ítéli meg, hogy az ügyben ügyvéd vagy jogi tanácsadó részvétele szükséges.
A határon átnyúló ügyekben az illetékmentességre és a bíróság által kijelölt jogi meghatalmazottra vonatkozó kérdéseket az Európai Unió tagállamaiban folyó polgári ügyekben a költségmentességhez való jogról és az eljárás megkezdése előtt a jogvita békés rendezésére irányuló ügyekben a költségmentességhez való jogról szóló 2004. december 17-i törvény szabályozza (2022. évi Jogi Közlöny, 284. tétel).
12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?
A kereset a keresetlevél benyújtásakor minősül benyújtottnak. A PP nem rendelkezik az ügy bíróság előtti megfelelő előterjesztését megerősítő igazolásról.
13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?
Az ügyben tervezett vagy megtett intézkedésekről az érintett bíróság bírósági ügyfélszolgálati hivatalánál (Biuro Obsługi Interesanta, BOI) szerezhető be információ. A jövőbeli bírósági ülések időpontjairól további információ a bírósági ügyfélszolgálati hivatal bíróság weboldalán meghatározott telefonszámának felhívásával és az ügyszám megadásával szerezhető be.