1 Bírósághoz kell fordulnom vagy van más lehetőség is?
Bizonyos esetekben észszerű lehet az alternatív vitarendezés, például a fogyasztói békéltetés, közvetítés vagy választottbíráskodás alkalmazása. A választottbíráskodás azonban nem minden jogvita esetében megengedett. A családjog területén például a nem vagyoni jogokat érintő követelések (nicht-vermögensrechtliche Ansprüche) tekintetében nem járhat el választottbíróság. A közvetítéssel kapcsolatos további információkért lásd a „Közvetítés (mediáció)” című tájékoztatót.
2 Van határideje a perindításnak?
A bírósági kereset benyújtására nincs általános eljárási határidő. Jogszabályban meghatározott esetekben, például bizonyos ideiglenes intézkedések esetén azonban megállapítható határidő. A fentiek ellenére vannak határidők arra vonatkozóan, hogy mikor nyújtható be kereset. Ha a követelés elévült, és az alperes erre hivatkozik, a követelést el kell utasítani. A határidők az anyagi jogi szabályoktól, nem pedig az eljárásjogi szabályoktól függnek. Esetről esetre eltérnek. Az adott esetben alkalmazandó határidők pontosítása érdekében hasznos lehet jogi végzettséggel rendelkező tanácsadóval, például ügyvéddel konzultálni.
3 Ebben a tagállamban kell bírósághoz fordulnom?
Lásd: „Melyik ország bírósága rendelkezik joghatósággal?”.
4 Amennyiben igen, úgy konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel lakóhelyemre és a másik fél lakóhelyére vagy az ügyem egyéb körülményeire?
Lásd: „Melyik ország bírósága rendelkezik joghatósággal? – Németország”.
5 Konkrétan melyik bírósághoz kell fordulnom ebben a tagállamban, tekintettel az ügyem jellegére és a pertárgy értékére?
Lásd: „Melyik ország bírósága rendelkezik joghatósággal? – Németország”.
6 Magam is indíthatok keresetet vagy közvetítőn – például ügyvéden – keresztül kell bírósághoz fordulnom?
Az, hogy Ön maga is indíthat-e keresetet, vagy kötelező az ügyvédi képviselet, attól függ, hogy a kereset tekintetében melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel. Bizonyos esetekben az ügyvéd igénybevétele az eljárás tárgya miatt kötelező lehet.
Németországban a regionális bíróságok (Landgerichten) és a regionális felsőbíróságok (Oberlandesgerichten) előtti jogvitákban kötelező az ügyvédi képviselet (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv [Zivilprozessordnung – ZPO] 78. szakaszának (1) bekezdése). Az ügyvédi képviselet a szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) előtt is kötelező. E bíróság előtt azonban csak erre külön felhatalmazással rendelkező ügyvédek járhatnak el. Az ügyvéd igénybevétele a helyi bíróság (Amtsgericht) elé terjesztett legtöbb családjogi ügyben (pl. házasság felbontása, tartással kapcsolatos jogviták, vagyonjogi jogviták) is kötelező.
Főszabály szerint a helyi bíróság elé terjesztett minden más ügyben Ön maga is keresetet indíthat, és lefolytathatja az eljárást anélkül, hogy ügyvéd képviselné Önt.
A pénzbeli követelések érvényesítésének egyszerűsítésére irányuló fizetési meghagyásos eljárások (Mahnverfahren) esetében (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 688. és azt követő szakaszai) a polgári jogi jogvitákban a helyi bíróság rendelkezik hatáskörrel. A tartományokban gyakran léteznek fizetési meghagyást kibocsátó központi bíróságok (Zentrale Mahngerichte), ahol ilyen eljárások megindíthatók. Ön ügyvéd nélkül is benyújthat fizetési meghagyás iránti kérelmet ezekhez a bíróságokhoz.
A fizetési meghagyásos eljárás munkaügyi bíróság (Arbeitsgericht) előtt is megindítható. Ebben az esetben – a polgári jogi eljárásokkal ellentétben – a keresetet közvetlenül a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz kell benyújtani. Főszabály szerint a munkaügyi bíróság előtti elsőfokú eljárásban Ön maga is keresetet indíthat, és lefolytathatja az eljárást anélkül, hogy ügyvéd képviselné Önt.
7 A per megindításához pontosan hová kell benyújtanom a kereseti kérelmemet: a bíróság kezelőirodájához vagy hivatalához, vagy más igazgatási szervhez?
A keresetet általában írásban kell benyújtani a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. Postai úton vagy személyesen is elküldhető a bíróság postafiókjába. A kereset elektronikus úton is benyújtható. Az elektronikus kommunikációhoz külön kommunikációs csatornákat bocsátottak rendelkezésre, amelyeket részletesebben „A digitalizációról szóló rendeletről” szóló tájékoztató ismertet.
Ha azonban az eljárás tekintetében a helyi bíróság rendelkezik hatáskörrel, a kereset szóban is előterjeszthető a bíróság hivatalában (Geschäftsstelle des Amtsgerichts). A keresetet ilyen módon nemcsak a területileg illetékes helyi bíróságon lehet előterjeszteni, hanem egy másik németországi helyi bíróság hivatalában is. A hivatal a keresetről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul megküldi az illetékes bíróságnak.
Ugyanez vonatkozik a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetre is. A munkaügyi bíróság előtti kereset is előterjeszthető szóban bármely munkaügyi bíróság hivatalában.
8 Milyen nyelven terjeszthetem elő a kereseti kérelmemet? Ez szóban is lehetséges, vagy írásban kell megtennem? Elküldhetem a kereseti kérelmemet faxon vagy e-mailben?
Főszabály szerint a bíróságok nyelve a német. A keresetet tehát német nyelven kell benyújtani. Kivételt képeznek ez alól a szorb népesség lakókörzetei. Ezekben a körzetekben a szorbok szorb nyelven is benyújthatják keresetüket. Egy további kivétel alkalmazandó a regionális bíróságon, a regionális felsőbíróságon vagy a regionális legfelsőbb bíróságon (Oberstes Landesgericht) meghatározott kereskedelmi jogi jogviták elbírálása céljából létrehozható különös bírói tanácsok (kereskedelmi tanácsok, kereskedelmi bíróságok) előtt. A kereset angol nyelven is benyújtható e tanácsokhoz.
Általánosságban a keresetet írásban kell benyújtani. A helyi bíróság vagy a munkaügyi bíróság előtti eljárásban a kereset szóban is előterjeszthető a bíróság hivatalában (lásd a 7. kérdést). Ezenkívül a kereset elektronikus úton is benyújtható. Az ügyvédek kötelesek a kereseteket elektronikus formában benyújtani.
Egy egyszerű e-mail nem felel meg a kereset elektronikus formában történő benyújtására vonatkozó jogszabályi követelményeknek, ezért nem megengedett. Az e-mail helyett különböző biztonságos továbbítási eszközök állnak rendelkezésre a bíróságokkal való elektronikus kommunikációhoz, és ezek felhasználhatók az iratoknak a bíróságok részére történő, jogilag kötelező erejű továbbítására.
E biztonságos továbbítási módok közé tartozik a magánszemélyek és szervezetek elektronikus postafiókja (elektronisches Bürger- und Organisationenpostfach – eBO), valamint a közigazgatási szolgáltatásokhoz való online hozzáférés javításáról szóló törvény (Gesetz zur Verbesserung des Onlinezugangs zu Verwaltungsleistungen – OZG) 2. szakaszának (5) bekezdése szerinti felhasználói fiókhoz tartozó postafiók- és kézbesítési szolgáltatás (Postfach- und Versanddienst), különösen a Mein justizpostfach (személyes igazságügyi postafiók – MJP).
A Mein justizpostfach természetes személyek számára nyújtott ingyenes szolgáltatás, amely Németország egész területén egységes. Ezt a szövetségi kormányzati ügyfélfiókján (BundID) keresztül állíthatja be, amelyben aktiválnia kell az online azonosítási funkciót, és közvetlenül használhatja azt webböngészőjében anélkül, hogy további szoftverre lenne szüksége.
Az eBO is egy kommunikációs lehetőség, amely a polgárok, valamint a jogi személyek és szervezetek rendelkezésére áll. Speciális szoftvert és biztonságos azonosítást igényel.
Az iratok faxon is megfelelően benyújthatók. Ebben az esetben az érintett fél aláírásának azonosíthatónak kell lennie a faxon. Egyértelművé kell tenni, hogy ki írta alá a keresetlevelet.
Az ügyvédek a továbbítás biztonságos módjaként hozzáférhetnek az ügyvédek számára fenntartott különös elektronikus postafiókhoz (besonderes elektronisches Anwaltspostfach).
9 Vonatkoznak-e speciális formai előírások a perindításra, vagy ha nem, akkor hogyan kell előadnom az ügyemet? Vannak-e olyan iratok, amelyeket csatolni kell az ügy aktájához?
A fizetési meghagyásos eljáráshoz – különösen a fizetési meghagyás iránti kérelemhez (Mahnbescheid) vagy a végrehajtási határozathoz (Vollstreckungsbescheid) – hivatalos formanyomtatványokra van szükség (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 703c. szakaszának (2) bekezdése a fizetési meghagyásos eljárás formanyomtatványainak bevezetéséről szóló rendelet [Verordnung zur Einführung von Vordrucken für das Mahnverfahren] 1. szakaszának (1) bekezdésével összefüggésben vagy a munkaügyi bíróságról szóló törvény (Arbeitsgerichtsgesetz) 46f. szakasza a munkaügyi bíróságok előtti fizetési meghagyásos eljárás formanyomtatványainak bevezetéséről szóló rendelet [Verordnung zur Einführung von Vordrucken für das arbeitsgerichtliche Mahnverfahren] 1. szakaszával összefüggésben). Ezeket a formanyomtatványokat kell használni. Ellenkező esetben a kérelmet mint elfogadhatatlant el lehet utasítani.
A kereset benyújtásához nincs szükség egységesített formanyomtatványokra. A keresetlevélnek azonban meg kell felelnie bizonyos alaki követelményeknek, és rendelkeznie kell bizonyos tartalommal:
- A keresetlevélnek tartalmaznia kell a felek és jogi képviselőik pontos adatait, valamint kézbesítési címüket. Azt a bíróságot is fel kell tüntetni, amelyhez a keresetet benyújtják.
- A keresetben világosan és egyértelműen meg kell jelölni, hogy mit kifogásolnak, és hogy mit kérnek a bíróságtól a felperesnek megítélni (kereseti kérelem).
- Emellett az érvényesített követelést és az annak alapjául szolgáló tényeket átfogóan, koherensen és egyértelműen ismertetni kell.
- A keresetlevelet személyesen kell aláírni. Ha a keresetet benyújtó felet ügyvéd képviseli, a keresetlevelet az ügyvédnek vagy képviselőjének kell aláírnia (lásd a 8. kérdést).
10 Kell-e bírósági illetéket fizetnem? Ha igen, mikor? A kereseti kérelmem előterjesztésétől kezdve kell ügyvédet fizetnem?
A polgári és kereskedelmi ügyekben eljáró bíróságok előtti eljárások költségeit meg kell téríteni. Ezek a költségek a bíróság díjait és kiadásait jelentik. A keresetlevél benyújtását követően a bíróság a törvényben meghatározott bírósági illetékek összegének megfelelő költségelőleget (Gerichtskostenvorschuss) számít fel. A keresetet általában mindaddig nem kézbesítik az ellenérdekű fél részére, amíg a keresetet indító fél meg nem fizette az eljárási költségek előlegét.
Ugyanez vonatkozik a fizetési meghagyásos eljárásokra is.
A munkaügyi bíróság előtti eljárásban nem kell előleget fizetni.
Ha ügyvéd jár el, az ügyvédi munkadíjat is meg kell fizetni. Az alapelv az, hogy az ügyvédi munkadíjat csak az eljárás végén vagy a költségekről rendelkező bírósági ítéletet követően kell megfizetni, de az ügyvéd már a kereset benyújtása előtt is jogosult díjelőleget kérni, amely a későbbi ügyvédi díjnak felel meg.
Az eljárás költségeit, a bírósági költségeket és az ügyvédi munkadíjat, beleértve a már megfizetett költségeket is, az eljárás végén általában annak a félnek kell viselnie, akit a bíróság a költségek viselésére kötelez. Gyakran ez a pervesztes fél. Azokban az eljárásokban, amelyekben a költségekről a családjogi és a nemperes ügyekben folytatott eljárásokról szóló törvény (Gesetz über das Verfahren in Familiensachen und in den Angelegenheiten der freiwilligen Gerichtsbarkeit) alapján határoznak, a bíróság általában saját mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy ki és milyen arányban viseli az eljárás költségeit.
Lásd: „Költségmentesség – Németország”
11 Kérelmezhetek költségmentességet?
Bárki, aki személyes és pénzügyi helyzete miatt nem képes saját maga fedezni az eljárás költségeit, az illetékes bírósághoz fordulhat költségmentességért (Prozesskostenhilfe/Verfahrenskostenhilfe) (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 114. szakasza). A bíróság ellenőrzi, hogy a kereset/kérelem sikeres lehet-e, hogy azt nem rosszhiszeműen terjesztették-e elő, és hogy fennáll-e anyagi rászorultság. Ha a bíróság költségmentességet ítél meg, a keresetet benyújtó félnek nem kell megelőlegeznie a kereset kézbesítésének költségeit.
A kérelemhez csatolni kell a fél személyes és pénzügyi helyzetét ismertető nyilatkozatot. Erre a célra hivatalos formanyomtatványt („Erklärung über die persönlichen und wirtschaftlichen Verhältnisse bei Prozess- oder Verfahrenskostenhilfe”) („A személyes és pénzügyi helyzetre vonatkozó nyilatkozat költségmentesség kérelmezése céljából”) kell használni, amelyhez megfelelő bizonyítékokat (pl. jövedelemigazolást, bankszámlakivonatokat stb.) kell csatolni.
Ha költségmentességet ítélnek meg, a bírósági költségeket és szükség esetén a fél saját ügyvédjének munkadíját állami forrásokból fedezik. Anyagi lehetőségeitől függően a bíróság azzal a feltétellel is biztosíthat költségmentességet, hogy Ön havi részleteket fizet a költségekhez való hozzájárulásként. Pervesztessége esetén azonban általában Önnek kell fedeznie a másik fél költségeit (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 123. szakasza).
12 Hivatalosan mely időponttól tekintik benyújtottnak a keresetemet? Kapok-e a hivataloktól visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az ügyemet megfelelően terjesztettem-e elő?
Ha a keresetlevelet hiánytalanul és megfelelő formában nyújtották be a bírósághoz, és a rendszerint megkövetelt előleget megfizették, a bíróság intézkedik a kereset alperes részére történő kézbesítéséről. A kereset megindításának időpontja az, amikor azt az alperesnek kézbesítik.
Ha a keresetlevél hiányos vagy hibákat tartalmaz, a bíróság általában lehetőséget ad a keresetet benyújtó félnek a helyesbítésre. A helyesbítés elmulasztása esetén a keresetet mint elfogadhatatlant el lehet utasítani.
13 Kapok-e részletes tájékoztatást az elkövetkező események időrendjéről (pl. a perbebocsátkozás határidejéről)?
A kereset kézbesítését követően a bíróság tájékoztatja a feleket a további eljárásról, és eljárási intézkedéseket foganatosít. A bíróság vagy korai időpontot tűz ki az első tárgyalásra, vagy először írásbeli eljárást rendel el.
Az írásbeli eljárásban az alperes számára határidőt állapítanak meg arra vonatkozóan, hogy értesítse a bíróságot arról, hogy kíván-e védekezni a keresettel szemben. Ezt követően további határidők állapíthatók meg a nyilatkozatok vagy a kiegészítő dokumentumok benyújtására.
A tárgyalás előkészítése során a bíróság előírhatja a felek számára, hogy bizonyos kérdéseket részletesebben tisztázzanak, vagy dokumentumokat nyújtsanak be. Személyes megjelenésre is kötelezhetők. A feleket tájékoztatják valamennyi meghozott végzésről és a bíróság által megállapított valamennyi határidőről.