Általános ismertető
Kínálnak-e szakmai alapképzést, és ha igen, kötelező-e?
Igen, a képzés kötelező.
Az ügyvédi hivatás Ausztriában történő gyakorlásához bizonyos feltételeknek kell teljesülniük. A jogi tanulmányok befejezése és a teljesített bírósági gyakorlat (7 hónap) után az ügyvédjelöltnek le kell töltenie az előírt gyakorlati időt (beleértve a 3 éves ügyvédjelölt-gyakorlatot egy osztrák ügyvédnél), és legalább 42 félnapos képzési rendezvényen kell részt vennie. A sikeres ügyvédi szakvizsga letétele után az ügyvédjelölt kérelmezheti az ügyvédi névjegyzékbe való felvételét.
A szakmai alapképzés terén különbséget tesznek-e a gyakornokok kategóriái között, pl. a jogtanácsosok és az ügyvédek esetében?
Nincsenek.
Mely szervezetek feladata a szakmai alapképzés megszervezése?
Az ügyvédjelöltek előírt gyakorlati időszaka alatt különböző felelős szervek vannak. A bírósági gyakorlat és az ügyvédi szakvizsga tekintetében a fő felelős szervek a regionális felsőbíróságok („Oberlandesgerichte”). Az ügyvédnél történő gyakorlat előírt időtartama tekintetében maguk az ügyvédek felelősek. Egyéb (a képzési rendezvényekért) felelős szervek:
- Ügyvédi kamara
- Magán képzési szolgáltatók
- Az ügyvédi kamara által akkreditált magán képzési szolgáltatók (az ügyvédi kamara általi akkreditációra vonatkozó kifejezett követelmény nincs)
- Egyetemek
- Az ügyvédi kamara által létrehozott speciális ügyvédakadémiák és képzési struktúrák
Mi a szakmai alapképzés jogszabályi alapja?
Az ügyvédi törvény 2. szakasza (Rechtsanwaltsordnung).
Hozzáférés a szakmai alapképzéshez
Vannak-e feltételei a képzéshez való hozzáférésnek?
Az ügyvédjelölti nyilvántartásba vételhez (Rechtsanwaltsanwärter) teljesíteni kell az RAO-ban (ügyvédi törvény) meghatározott követelményeket. Feltételt képeznek a befejezett jogi tanulmányok, a megbízhatóság és a büntetlen előélet. Ezután kezdhetnek ügyvédjelöltként dolgozni egy ügyvédnél. Az egyes tanfolyamokon azonban különleges bejutási feltételek nélkül is részt lehet venni.
Mi a fő felvételi eljárás? Ha versenyvizsga- azt ki bonyolítja le?
Nem alkalmazható.
Vannak a képzésre alternatív bejutási lehetőségek?
- A bírák és a közjegyzők választhatják az ügyvédi pályára lépés alternatív útját: az „Ausbildungs- und Berufsprüfungs-Anrechnugnsgesetz, ABAG” (az oktatás és a szakmai vizsgák akkreditációjáról szóló törvény) 10. szakasza szerint a bírák és a közjegyzők kiegészítő szóbeli vizsgát tehetnek (az ABAG 12. szakasza). Az osztrák fellebbviteli bíróság illetékes bizottsága előtt tett sikeres vizsga az ügyvédjelöltek által általában letett ügyvédi szakvizsgával egyenértékűnek minősül.
- A 2005/36/EK európai irányelv a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről
- Az ügyvédekről szóló 77/249/EGK, 98/5/EK irányelv szerint.
A szakmai alapképzés formája és tartalma
Mennyi ideig tart a képzés és milyen határidők érvényesülnek?
A képzés összesen 5 évig tart.
- Ebből 7 hónap bírósági gyakorlat.
- 3 év szakmai gyakorlat egy ügyvédi irodában.
- Az ügyvédi szakvizsga sikeres letétele.
- 42 félnapos képzési rendezvény teljesítése.
- 19 hónapos szakmai gyakorlat egy másik szervezetnél (lásd alább).
A 19 hónapos indukciós fázis eltölthető ügyvédi irodában, bíróságon vagy ügyészségen, egyetemen, ha a tanfolyam a továbbképzés részét képezi, és célja a „Rechtsanwaltsordnung” (RAO) (ügyvédi törvény) 2. szakasza (3) bekezdésének 1. pontja szerinti további jogi tudományos képesítés megszerzése, vagy letölthető külföldön, a „Rechtsanwaltsordnung” 2. szakaszának (1) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelő gyakorlati foglalkoztatás során, amennyiben az az ügyvédjelölt jövőbeli ügyvédi pályafutását szolgálja. Letölthető közjegyzői irodában, közigazgatási szervnél, okleveles könyvvizsgálónál vagy adószakértőnél is.
Miként szerveződik a képzés?
Lásd „Mely szervezetek feladata a szakmai alapképzés megszervezése?” és „Mennyi ideig tart a képzés és milyen határidők érvényesülnek?” című részt.
Kik az oktatók?
A képzés helyszínétől függően az oktatók a bírósági gyakorlat során bírák, az ügyvédi képzési időszakban ügyvédek, a képzési rendezvények során pedig ügyvédek, bírák, egyetemi tanárok vagy más alkalmas jogi szakemberek.
Lásd a „Mennyi ideig tart a képzés és milyen határidők érvényesülnek?” című részt.
Mi a szakmai alapképzés tartalma és melyek a céljai?
A tananyag az ügyvédek vizsgáztatásáról szóló törvénynek (Rechtsanwaltsprüfungsgesetz – RAPG) felel meg; lásd részletesen a RAPG 13. és 20. szakaszát.
Az ügyvédi szakvizsgára felkészítő tanfolyamoknak például le kell fedniük a speciális jogterületek oktatását:
- osztrák polgári jog, beleértve a nemzetközi magánjogot,
- polgári eljárásjog, beleértve a peren kívüli eljárásokat és az alternatív vitarendezést is,
- büntetőjog,
- fizetésképtelenségi eljárás,
- eljárási módszerek (szerződések, okiratok, védekezési nyilatkozatok, fellebbezések szerkesztése),
- képviselet osztrák és nemzetközi bíróságok előtt,
- pénzmosás elleni küzdelem.
Ki tervezi meg a szakmai alapképzés programjait?
A jogi képzés jogi kereteit az ügyvédi törvény („Rechtsanwaltsordnung”) és az ügyvédek vizsgáztatásáról szóló törvény („Rechtsanwaltsprüfungsgesetz”) határozza meg.
Milyen módszertant alkalmaznak a képzés során?
A képzés olyan tanfolyamokból tevődik össze, amelyeken gyakorlati készségeket oktatnak, például az ítéletek, vádiratok vagy írásbeli észrevételek elkészítése egy perben. A fő képzés abból áll, hogy kísérik az ügyvédet és átveszik bizonyos feladataikat, például bedolgozzák magukat az ügyvédi irodában és a bíróságon végzett aktamunkába. A képzési rendezvények és előadások személyesen és online is megtarthatók.
A képzés mely gyakorlati elemei vonatkoznak a gyakornokokra?
A gyakornok helyzetének megfelelő gyakorlati elemek vonatkoznak rá. A bejegyzett ügyvédjelöltek kötelesek betartani az ügyvédekre vonatkozó deontológiai szabályokat.
Hogyan értékelik/mérik fel a gyakornokokat? Milyen gyakorisággal és ezt ki végzi?
Lásd a fenti „Mennyi ideig tart a képzés és milyen határidők érvényesülnek?”című részt.
A gyakornokokat az ügyvédi szakvizsga során értékelik és felmérik.
Léteznek más jogi szakemberekkel közösen végzett képzési tevékenységek? Ha igen: Hogyan működik mindez a gyakorlatban?
Igen. Sok képzési rendezvényen egy ügyvéd egy bíróval vagy más jogi szakemberrel együtt tart előadást, hogy a témát minden szempontból körüljárja.
Milyen sajátosságok érvényesülnek az uniós jogi képzés, a nyelvi képzés és a szakmai alapképzés európai elemei, például a CCBE vagy az ELF tevékenységei tekintetében?
Az indukciós fázis során lehetőség van 6 hónapos külföldi szakmai gyakorlatra, amely az ügyvédi törvény 2. szakaszának (1) bekezdésében foglalt követelményekhez hasonlóan beszámít a 19 hónapos szakmai gyakorlat követelményébe. Az egyes tanfolyamok során az uniós jog is a képzés része.
Hány gyakornokot vesznek fel a képzésre? Kiigazítják-e gyakornokok éves számát, és amennyiben igen, ki végzi ezt?
Ausztriában 2020. december 31-én 2270 ügyvédjelölt volt. Számuk évek óta folyamatos növekedést mutat. Az ügyvédjelöltek száma a piaci viszonyoktól függ.
A szakmai alapképzési és minősítési folyamat befejezése
A szakmai alapképzés záróvizsgával zárul? Miként szervezik meg? Kinek a feladata a vizsgáztatás?
Van az ügyvédi szakvizsga (írásbeli és szóbeli), amelyet nem feltétlenül a szakmai alapképzés végén kell letenni. Az ügyvédi szakvizsgáért az illetékes regionális felsőbíróság felelős.
Van-e további felvételi eljárás a szakmai alapképzés elvégzése után az ügyvédi képesítés megszerzéséhez?
Lásd a fenti „Vannak a képzésre alternatív bejutási lehetőségek?” című kérdést.
Megjegyzés: Az ezen űrlapon megadott információk első áttekintést nyújtanak, és nem bírnak joghatással. A gyakornokoknak tájékozódniuk kell a vonatkozó alkalmazandó jogszabályokról.