1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?
a) Az ingatlan meghatározott családi ágon történő továbbörökítése érdekében a jog előírja, hogy e tulajdont ugyanazon leszármazói ág tagjai számára kell fenntartani (a spanyol polgári törvénykönyv [Código Civil] 811. cikke). Az elhunyt özvegye köteles megőrizni az elhunyt házastárstól örökölt vagyont, amennyiben ismételten házasságot köt vagy gyermeke születik (a polgári törvénykönyv 968. cikke). A felmenők bármely más felet megelőzve öröklik az ajándékozás útján azon gyermekeiknek vagy leszármazóiknak ajándékozott vagyontárgyat, akik leszármazók nélkül hunytak el (a polgári törvénykönyv 812. cikke).
b) Vizcaya tartományban található ingatlant csak meghatározott rokon örökölhet (a 3/1992. sz. törvény 17. cikke). Ez a jog Vizcaya összes lakosát megilleti (a 3/1992. sz. törvény 23. cikke).
c) A vállalkozások – akár gazdasági, akár családi okokból történő – felosztásának megelőzése érdekében a végrendelkező rendelkezhet a többi örökös kifizetéséről a saját részüket illetően, beleértve a halasztott fizetést, még akkor is, ha nincs elég készpénz az örökségben (a polgári törvénykönyv 1056. cikkének (2) bekezdése).
d) Tőkeegyesítő társaság (sociedad de capital) alapszabályában korlátozhatja a részvények átruházhatóságát, a részvénytulajdonos halála esetében is. Amennyiben ilyen korlátozás áll fenn, a társaságnak meg kell jelölnie egy személyt, aki az örökösre átszálló részvényeket megvásárolja, vagy magának a társaságnak kell megvásárolnia a részvényeket (a tőkeegyesítő társaságokról szóló 1/2010. sz. spanyol királyi törvényerejű rendelet [Ley de sociedades de capital] 124. cikke).
e) Gazdasági okokból a vidéki ingatlanok esetében minimális területet írnak elő annak érdekében, hogy megakadályozzák azok örökösök közötti felosztását (a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséről szóló 15/1995. sz. törvény 23. cikke és az azt követő cikkei).
f) Társadalmi okok miatt az országos hatályú jogszabályok és az autonóm közösségek jogszabályai korlátozásokat állapítottak meg a szociális bérlakások átruházása tekintetében.
g) A vidéki és városi bérleti szerződésekre vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik a bérlő meghatározott örökösei számára, hogy jogátruházás útján megszerezzék a bérleti jogot (a vidéki bérleti szerződésekről szóló 49/2003. sz. törvény 24. cikke, a városi bérleti szerződésekről szóló 29/1994. sz. törvény 16. és 33. cikke).
h) Nemzetbiztonsági vagy állami szuverenitásra visszavezethető okokból honvédelmi hatóság általi engedélyezésre van szükség az olyan területeken fekvő ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséhez, amelyek vonatkozásában korlátozták a külföldiek tulajdonszerzését (a nemzetbiztonsági érdekű területekről és létesítményekről szóló, 1975. március 12-i 8/1975. sz. törvény 4., 16. és 18. cikke, valamint az 1978. február 10-i 689/1978. sz. királyi rendelet 46. cikke).
b) A vállalkozások – akár gazdasági, akár családi okokból történő – felosztásának megelőzése érdekében a végrendelkező rendelkezhet a többi örökös kifizetéséről a saját részüket illetően, beleértve a halasztott fizetést, még akkor is, ha nincs elég készpénz az örökségben (a polgári törvénykönyv 1056. cikkének (2) bekezdése).
c) Vizcaya tartomány bizonyos területein a családi vagyonhoz való jog (derecho de troncalidad) úgy rendelkezik, hogy a családi vagyonnak minősülő ingatlan öröklés útján külföldi állampolgárokra vagy nem elsőbbségi ághoz tartozó rokonokra történő átruházása érvényes, de a végrendeleti záradék az elsőbbségi ághoz tartozó családtagok kérelmére megsemmisíthető attól a naptól számított négy éven belül, amikor a jogosult rokonok tudomást szereztek a rendelkezésről, de legkésőbb az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés időpontjától (a baszk polgári törvény [Derecho Civil Vasco] 2015. június 25-i 5/2015. sz. törvényének 69. cikke).
d) Navarrában a Navarrai Polgári Törvénykönyv (Compilación de Derecho Foral de Navarra) 273. sz. törvénye úgy rendelkezik, hogy az a szülő, aki házasságot köt vagy tartós élettársi kapcsolatot létesít egy másik személlyel, köteles az előző házasságból származó gyermekei vagy azok leszármazottai számára fenntartani és azok tulajdonában hagyni minden olyan ingatlant, amelyet – bármilyen jövedelemszerzési jogcímen – az előző házastársától vagy élettársától, a velük közös gyermekeitől vagy azok leszármazottaitól kapott. Ez a kötelezettség mindaddig fennáll, amíg vannak fenntartott örökségre jogosult leszármazók, még akkor is, ha az elhalálozás időpontjában az örökséget fenntartó személy már nem házas, vagy nem él tartós élettársi kapcsolatban. Ha az egyik szülő felmenti a másik szülőt a fenntartási kötelezettség alól abban az esetben, ha a másik személy új házasságot vagy tartós élettársi kapcsolatot létesít egy másik személlyel, ez a felmentés semmis, csakúgy, mint az új házasságot vagy új tartós élettársi kapcsolatot létesítő szülő bármely rendelkezése, ha az egyébként ellentétes e törvény rendelkezéseivel. A 305–307. sz. törvény a családi vagyon örökléséről is rendelkezik.
e) Aragóniában, amíg a „consorcio foral” (a közös tulajdon egy formája) van érvényben, amely akkor jön létre, ha több testvér vagy azok gyermekei egy felmenő ági rokontól örökölnek, addig csak azok a várható öröklési (intervivos) vagy rendes öröklési (mortis causa) cselekmények érvényesek, amelyeket a házastárs a közös tulajdonban való részesedése vagy az annak részét képező vagyontárgyak tekintetében végzett, ha azokat a leszármazói javára hajtja végre, akik ezáltal házastársi jogállást szereznek.
f) Tőkeegyesítő társaság (sociedad de capital) alapszabályában korlátozhatja a részvények átruházhatóságát, a részvénytulajdonos halála esetében is. Amennyiben ilyen korlátozás áll fenn, a társaságnak meg kell jelölnie egy személyt, aki az örökösre átszálló részvényeket megvásárolja, vagy magának a társaságnak kell megvásárolnia a részvényeket (a tőkeegyesítő társaságokról szóló 1/2010. sz. spanyol királyi törvényerejű rendelet [Ley de sociedades de capital] 124. cikke).
g) Gazdasági okokból a vidéki ingatlanok esetében minimális területet írnak elő annak érdekében, hogy megakadályozzák azok örökösök közötti felosztását (a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséről szóló 15/1995. sz. törvény 23. cikke és az azt követő cikkei).
h) Társadalmi okok miatt az országos hatályú jogszabályok és az autonóm közösségek jogszabályai korlátozásokat állapítottak meg a szociális bérlakások átruházása tekintetében.
i) A vidéki és városi bérleti szerződésekre vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik a bérlő meghatározott örökösei számára, hogy jogátruházás útján megszerezzék a bérleti jogot (a vidéki bérleti szerződésekről szóló 49/2003. sz. törvény 24. cikke, a városi bérleti szerződésekről szóló 29/1994. sz. törvény 16. és 33. cikke).
j) Nemzetbiztonsági vagy állami szuverenitásra visszavezethető okokból honvédelmi hatóság általi engedélyezésre van szükség az olyan területeken fekvő ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséhez, amelyek vonatkozásában korlátozták a külföldiek tulajdonszerzését (a nemzetbiztonsági érdekű területekről és létesítményekről szóló, 1975. március 12-i 8/1975. sz. törvény 4., 16. és 18. cikke, valamint az 1978. február 10-i 689/1978. sz. királyi rendelet 46. cikke).
2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?
A b), g), h), f), valamint az i) és j) pont – az öröklésre irányadó jogtól függetlenül – a Spanyolországban fekvő ingatlanokra vonatkozik; a d) pont abban az esetben alkalmazandó, ha a gazdasági társaságra a spanyol jog az irányadó.
3 artalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?
Az átruházást okiratba foglaló közjegyző és a bejegyzésre illetékes nyilvántartás-vezető leellenőrzi, hogy az átruházás megfelel-e a jogszabályoknak. Az ügyben természetesen bírósági végzés is kérhető.