1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése
A Horvát Köztársaságban a kis értékű követeléseket a polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o parničnom postupku) (a Narodne Novine [NN, a Horvát Köztársaság hivatalos közlönye] 53/91., 91/92., 112/99., 129/00., 88/01., 117/03., 88/05., 2/07., 84/08., 96/08., 123/08., 57/11., 25/13., 89/14., 70/19, 114/22 és 155/23. sz.) 457–467a. cikke, míg a kis értékű követeléseknek a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti európai eljárását a polgári perrendtartásról szóló törvény 507o–507ž. cikke szabályozzák.
1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték
A kis értékű követelések a legfeljebb 1 320,00 EUR összegű követeléseket jelentik.
A kereskedelmi bíróságokhoz (trgovački sudovi) benyújtott kis értékű követelések a legfeljebb 6 630,00 EUR összegű követeléseket jelentik.
A kis értékű követelések körébe tartoznak azok a követelések is, ahol a keresetlevél nem vagyoni jellegű követelést tartalmaz, viszont a felperes keresetében kijelenti, hogy a követelés megítélése helyett elfogadja az 1 320,00 EUR-t meg nem haladó pénzösszeget.
Kis értékű követelésnek minősül emellett az a követelés is, ahol a keresetlevél nem pénzösszegre vonatkozik, hanem olyan ingatlan átruházására, amelynek a felperes által a keresetlevélben megjelölt értéke nem haladja meg az 1 320,00 EUR-t.
A kis értékű követelések európai eljárását a jelenlegi keretek között a 861/2007/EK rendelet szabályozza, amennyiben a követelés értéke a keresetlevélnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság által történő kézhezvételekor a kamatok, kiadások és díjak nélkül nem haladja meg a 2 000 EUR-t.
A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárást a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás esetén is lefolytatják, ha a fizetési megbízás vitatott részének értéke nem haladja meg az 1 320,00 EUR-t.
A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásban az elsőfokú bíróság előtti eljárást észszerű időn belül, de minden esetben a kereset benyújtásától számított egy éven belül be kell fejezni.
1.2 Az eljárás alkalmazása
A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárást a városi vagy kereskedelmi bíróságok folytatják le a polgári perrendtartásról szóló törvény 34. és 34b. cikkében foglalt hatásköri szabályok alapján. A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárás a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz benyújtott kereseti kérelem alapján indul, azaz a közjegyzőhöz benyújtott, hiteles okiraton alapuló végrehajtási kérelem alapján, amennyiben a végrehajtási intézkedéssel szemben határidőben elfogadható kifogást terjesztették elő.
1.3 Nyomtatványok
A formanyomtatványokat, egyéb kérelmeket vagy nyilatkozatokat írásban, fax vagy e-mail útján kell benyújtani, és azok kizárólag a kis értékű követeléseknek a 861/2007/EK rendelet szerinti európai eljárásában alkalmazhatók.
Nincs olyan egyéb, előre elkészített formanyomtatvány, amely a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás megindítására szolgálna.
1.4 Segítségnyújtás
A polgári perrendtartásról szóló törvény nem tartalmaz a költségmentességre vonatkozó különös rendelkezéseket a kis értékű követelések eseten alkalmazandó eljárások tekintetében. A felperes a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban jogi képviselőt vehet igénybe.
A peres felek ingyenes jogi segítséget igényelhetnek, amennyiben megfelelnek az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvényben (Zakon o besplatnoj pravnoj pomoći) (a NN 143/13. és 98/19. sz.) megállapított feltételeknek.
Az alábbi weboldalon keresztül elérhetők az ingyenes jogi segítségnyújtás horvátországi rendszerére vonatkozó információk: https://pravosudje.gov.hr/besplatna-pravna-pomoc/6184.
1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok
A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásokban a feleknek legkésőbb a kereset vagy a védekezési nyilatkozat előterjesztésével egyidejűleg elő kell adniuk a követelésük alapjául szolgáló valamennyi tényt, továbbá be kell nyújtaniuk az előadott tényeket alátámasztó bizonyítékokat is.
A fizetési meghagyással szembeni ellentmondással kapcsolatos kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásokban a felperesnek legkésőbb a beadványnak a fizetési meghagyás törlésére irányuló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül történő előterjesztésével egyidejűleg elő kell adnia a követelése alapjául szolgáló valamennyi tényt, továbbá be kell nyújtania az előadott tényeket alátámasztó bizonyítékokat.
A fizetési meghagyással szembeni ellentmondással kapcsolatos kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásokban az alperesnek legfeljebb a felperes azon beadványának kézhezvételétől számított 15 napon belül elő kell adnia a követelése alapjául szolgáló valamennyi tényt, továbbá be kell nyújtania az előadott tényeket alátámasztó bizonyítékokat, amelyben a felperes előadja a követelése alapjául szolgáló valamennyi tényt, továbbá benyújtja az előadott tényeket alátámasztó bizonyítékokat.
A felek az előzetes meghallgatáson csak akkor adhatnak elő új tényeket vagy nyújthatnak be új bizonyítékokat, ha azokat önhibájukon kívül nem tudták előadni vagy benyújtani a keresetben vagy a védekezési nyilatkozatban vagy a fent említett rendelkezések alapján benyújtott, a követeléseik alapjául szolgáló valamennyi tényt és az ismertetett tények alátámasztására szolgáló bizonyítékokat bemutató beadványokban.
A bíróság figyelmen kívül hagyja a felek által az előzetes meghallgatáson a fenti rendelkezéssel ellentétes módon előadott új tényeket vagy új bizonyítékokat.
A bizonyításfelvételre a polgári perrendtartásról szóló törvény általános rendelkezései vonatkoznak. Ennélfogva a kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásokban a bizonyítás magában foglalhatja a bíróság által elrendelt szemlét, az okirati bizonyítást, a tanúvallomásokat, a szakértői véleményt, valamint a felek által előterjesztett bizonyítási eszközöket, és a bíróság dönti el, hogy a tényállás megállapításához a benyújtott bizonyítékok közül melyeket használja fel.
A bizonyításfelvételre vonatkozó további információk megtalálhatóak a „Bizonyításfelvétel – Horvát Köztársaság” (Izvođenje dokaza – Republika Hrvatska) című tájékoztatóban.
1.6 Írásbeli eljárás
A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárást írásban folytatják le.
A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásban a bíróság akkor tart tárgyalást, ha úgy ítéli meg, hogy ez szükséges a bizonyításfelvétel lefolytatásához, vagy ha legalább az egyik fél megalapozott javaslatot terjeszt elő tárgyalás megtartására. A bíróság a fél tárgyalásra vonatkozó javaslatát elutasító végzést hoz, ha az ügy körülményeire tekintettel úgy ítéli meg, hogy az eljárás tárgyalás nélkül is tisztességesen lefolytatható. A fél tárgyalásra vonatkozó javaslatát elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
1.7 Az ítélet tartalma
Tekintettel arra, hogy a kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásban hozott ítélet tartalmára nem vonatkoznak különös rendelkezések, az ítélet tartalma tekintetében a polgári perrendtartásról szóló törvény általános rendelkezéseit, vagyis a polgári perrendtartásról szóló törvény 338. cikkében foglaltakat kell alkalmazni, amely előírja, hogy az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell bevezető részt, rendelkező részt és indokolást.
Az ítélet bevezető része az alábbiakat tartalmazza: arra vonatkozó utalást, hogy az ítéletet a Horvát Köztársaság nevében hozták; a bíróság megnevezését; az egyesbírónak vagy a tanács elnökének, előadó bírónak és a tanács tagjainak vezeték- és utónevét, a felek, a felek jogi képviselőinek és megbízottjainak vezeték- és utónevét vagy titulusát, személyi azonosító számát és lakóhelyét vagy székhelyét; a jogvita tárgyára történő rövid utalást; a tárgyalás berekesztésének napját; a tárgyaláson megjelent felek, jogi képviselők és megbízottak megjelölését; az ítélethozatal napját.
Az ítélet rendelkező része tartalmazza a bíróságnak az egyes kérelmeknek helyt adó vagy azokat elutasító érdemi döntését és a másodlagos kérelmek tárgyában hozott döntését, valamint az egyezségi ajánlat tárgyát képező követelés fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítására vonatkozó döntést (a polgári perrendtartásról szóló törvény 333. cikke).
Az indokolásban a bíróság röviden ismerteti a felek kérelmeit, az általuk bemutatott tényeket és azokat a bizonyítékokat, amelyeken ezek a kérelmek alapulnak. A bíróság megjelöli és megindokolja azokat a tényeket, amelyek megállapítására törekedett, és azt, hogy mely okból és milyen módon állapította meg ezeket a tényeket, és ha bizonyítékok felvételével állapította meg azokat, mely bizonyítékokat mérlegelte, és azokat mely okból és miként értékelte. A bíróság kifejezetten megjelöli, hogy az anyagi jog mely rendelkezéseit alkalmazta a felek kérelmeire vonatkozó döntéshozatal során, és szükség esetén ismerteti az álláspontját a feleknek a jogvita jogalapjára vonatkozó nézeteivel kapcsolatban, valamint azokkal az indítványokkal vagy kifogásokkal kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan az eljárás során hozott határozatok nem tartalmaztak indokolást.
A mulasztási ítélet, a kérelem elismerésén alapuló ítélet vagy a követelésről való lemondáson alapuló ítélet indokolása csak az ilyen ítéletet megalapozó indokok megjelölését tartalmazza.
1.8 A költségek megtérítése
A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásban a perköltségek viselésére vonatkozó határozat meghozatalára a polgári perrendtartásról szóló törvény általános rendelkezései irányadók; a pervesztes fél köteles megtéríteni az ellenérdekű fél, valamint az őt támogató beavatkozó költségeit.
A felek részleges pernyertessége esetén a bíróság először megállapítja az egyes felek pernyertességének mértékét, és aztán levonja a kisebb mértékben pernyertes fél pernyertességének mértékét a nagyobb mértékben pernyertes fél pernyertességének mértékéből, majd megállapítja a nagyobb mértékben pernyertes félnek az eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges összes költségét, és a felek pernyertességének mértékét figyelembe véve megtéríti e fél részére e költségeknek a pernyertesség mértéke szerinti részét. A pernyertesség mértékét a megítélt követelések alapján értékelik, figyelembe véve a követelések alátámasztására szolgáló bizonyítékok benyújtásának sikerét is.
A fentiektől függetlenül a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény 156. cikkének első bekezdése alapján kötelezheti a feleket arra, hogy térítsék meg az ellenérdekű fél egyes perköltségeit, amely rendelkezés szerint a fél a per kimenetelétől függetlenül köteles megtéríteni az ellenérdekű fél valamennyi olyan perköltségét, amelyet a fél a saját hibájából okozott, vagy amely az ő oldalán bekövetkezett körülmények következtében merült fel.
Ha a felek pernyertessége közel azonos mértékű az ügyben, a bíróság elrendelheti, hogy a felek maguk viseljék saját költségeiket, vagy kötelezheti az egyik felet arra, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvény 156. cikkének első bekezdése értelmében csak meghatározott költségeket térítsen meg a másik fél részére.
A bíróság úgy is dönthet, hogy az egyik fél köteles megtéríteni az ellenérdekű fél, valamint az őt támogató beavatkozó részéről felmerült valamennyi perköltséget, amennyiben az ellenérdekű fél a kérelmének csak egy meglehetősen kis része tekintetében tekinthető pervesztesnek, és e résszel összefüggésben önálló költségek nem merültek fel.
Mindazonáltal a fél a per kimenetelétől függetlenül köteles megtéríteni az ellenérdekű fél valamennyi olyan perköltségét, amelyet a fél a saját hibájából okozott, vagy amely az ő oldalán bekövetkezett körülmények következtében merült fel.
1.9 Fellebbezési lehetőség
Kis értékű követelés esetén alkalmazandó eljárásban csak az eljárást lezáró határozat ellen lehet fellebbezni.
Az e törvény értelmében megfellebbezhető egyéb határozatok megtámadásának egyetlen módja az eljárást lezáró határozat elleni fellebbezés.
A fellebbezésre minden egyéb tekintetben a polgári perrendtartásról szóló törvény általános rendelkezései vonatkoznak. E rendelkezések értelmében a kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárásokban a felek az ítélet vagy határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthatnak be az elsőfokú ítélet vagy határozat ellen.
A kis értékű követelések esetén alkalmazandó eljárást lezáró ítélettel vagy határozattal szemben csak az anyagi jog téves alkalmazása és a polgári perrendtartásról szóló törvény 354. cikkének második bekezdésében említett polgári eljárásjogi rendelkezések lényeges megsértése miatt van helye fellebbezésnek, kivéve az említett bekezdés 3. pontjában foglalt eseteket.