1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése
A 2013. február 15-én hatályba lépett új polgári perrendtartás 1026–1033. cikke külön szabályozza ezt a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást.
1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték
Az új polgári perrendtartás 1026. cikke úgy rendelkezik, hogy a követelés kamatok, valamint perköltségek és egyéb járulékos költségek nélküli értéke a bírósághoz fordulás időpontjában nem haladhatja meg a 10 000 RON-t.
Az igazságszolgáltatás területén működő intézmények számára a Covid19-világjárvány hatásainak megelőzése és leküzdése érdekében kihirdetett szükségállapot alatt előnyösnek bizonyult egyes intézkedések módosításáról szóló, 2022. július 15-i 220/2022. sz. törvény 8. cikkével összhangban a 134/2010. sz., újból közzétett törvény VI. könyvének X. címe (A kis értékű követelések eljárása) alkalmazandó, ha a követelés kamatok, valamint jogi és egyéb járulékos költségek nélküli értéke a bírósághoz fordulás időpontjában nem haladja meg az 50 000 RON-t. A 220/2022. sz. törvény 20. cikke szerint a törvény 8. cikkének rendelkezéseit 2022. július 22-től (a törvény hatálybalépésének napjától) egy évig kell alkalmazni.
1.2 Az eljárás alkalmazása
A kis értékű követelések eljárása alternatív lehetőségként szerepel az új polgári perrendtartásban. A felperes választhat a kis értékű követelések eljárása és a rendes bírósági eljárás között. Ha a felperes keresetlevelet terjeszt a bíróság elé, azt a rendes eljárás szerint bírálják el, kivéve, ha a felperes legkésőbb az első tárgyalásig kifejezetten kéri valamely különleges eljárás alkalmazását. Ha a követelés nem bírálható el a kis értékű követelések eljárása alapján, a bíróság tájékoztatja erről a felperest, és ha a felperes nem vonja vissza a keresetét, azt a rendes szabályok szerint bírálják el. Az ügy elbírálására első fokon a körzeti bíróság rendelkezik hatáskörrel. Az illetékességet a rendes szabályok szerint állapítják meg.
1.3 Nyomtatványok
A polgári perrendtartásról szóló 134/2010. sz. törvény 1025–1032. cikkében szereplő, a kis értékű követelések eljárásában alkalmazandó formanyomtatványok jóváhagyásáról szóló, 2013. január 29-i 359/C. sz. igazságügyi miniszteri rendelet kötelezően alkalmazandó egységes formanyomtatvány alkalmazását írja elő a kis értékű követelések eljárásában. Az egységes formanyomtatványok a következők: a keresetlevél, valamint a keresetlevél módosítására és/vagy kiegészítésére és a válasz benyújtására szolgáló formanyomtatvány.
1.4 Segítségnyújtás
A bíró aktív részvételének keretein belül biztosított, nem vonatkozik rá külön rendelkezés ilyen típusú ügyekben.
1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok
A felek nyilatkozatai és beadványai mellett a bíróság más bizonyítékokat is elfogadhat. Nem fogadhatók el azonban olyan bizonyítékok, amelyek kezelése a benyújtott kereset vagy viszontkereset értékéhez képest aránytalanul költséges lenne.
1.6 Írásbeli eljárás
Az új polgári perrendtartás 1029. és azt követő cikkei úgy rendelkeznek, hogy a felperes a kis értékű követelések eljárását a keresetlevél kitöltésével és annak az illetékes bírósághoz postai úton vagy a kézbesítést és az átvétel igazolását biztosító egyéb módon történő benyújtásával kezdeményezheti. A felperes által felhasználni kívánt beadványok másolatait szintén a keresetlevéllel együtt kell benyújtani vagy elküldeni. Ha a felperes által szolgáltatott információk nem elég egyértelműek vagy nem megfelelőek, vagy nem töltötték ki pontosan a keresetlevelet, a bíróság lehetőséget biztosít a felperesnek a formanyomtatvány kiegészítésére vagy kijavítására, illetve további információk vagy iratok benyújtására, kivéve, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozatlan vagy elfogadhatatlan. Ha nyilvánvalóan megalapozatlan vagy elfogadhatatlan, a keresetet el kell utasítani. Ha a felperes a bíróság által előírt határidőn belül nem egészíti ki vagy nem javítja ki a keresetlevelet, a keresetet elutasítják.
A kis értékű követelések eljárása írásbeli eljárás, és teljes mértékben zárt ülésen zajlik. A bíróság elrendelheti, hogy a felek jelenjenek meg a bíróságon, ha úgy ítéli meg, hogy a jelenlétük szükséges, vagy ha bármelyik fél ezt kérelmezi. A bíróság elutasíthatja az erre irányuló kérelmet, ha úgy véli, hogy az ügy körülményeire tekintettel nincs szükség meghallgatásra. Az elutasítás indokolását írásban kell közölni, és az ellen nincs helye fellebbezésnek.
A megfelelően kitöltött keresetlevél beérkezését követően a bíróság megküldi az alperesnek a válasz benyújtására szolgáló formanyomtatványt, amelyhez mellékeli a keresetlevél és a felperes beadványainak másolatát. Az alperesnek az iratkézbesítéstől számított 30 napon belül be kell nyújtania válasz benyújtására szolgáló, kitöltött formanyomtatványt, valamint az általa felhasználni kívánt iratok másolatait. Az alperes a válasz benyújtására szolgáló formanyomtatvány mellőzésével, más megfelelő módon is válaszolhat. A bíróság haladéktalanul kézbesíti a felperesnek az alperes válaszának, adott esetben a viszontkeresetnek és az alperes beadványainak másolatát. Ha az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, a felperesnek a viszontkereset kézbesítésétől számított 30 napon belül be kell nyújtania a válasz benyújtására szolgáló, megfelelően kitöltött formanyomtatványt, vagy egyéb módon elő kell terjesztenie a válaszát. Ha a viszontkereset nem intézhető el a szóban forgó eljárás keretében, azt külön kezelik, és a rendes eljárás szabályai szerint bírálják el. A bíróság elrendelheti, hogy a felek nyújtsanak be további információkat az ebből a célból meghatározott határidőn belül, amely nem lehet hosszabb, mint az alperes vagy adott esetben a felperes válaszának kézhezvételétől számított 30 nap. Ha a bíróság határnapot jelölt meg a felek bíróság előtti megjelenésére, idézést kell küldeni a feleknek. Ha a bíróság határidőt ír elő valamely eljárási lépés megtételére, tájékoztatja az érdekelt felet a határidő elmulasztásának következményeiről.
A bíróság az összes kért információ beérkezését vagy adott esetben a szóbeli meghallgatást követő 30 napon belül hozza meg az ítéletét. Ha a határidőn belül nem érkezik válasz az érintett féltől, a bíróság az ügyiratok alapján hoz ítéletet a főkövetelésről vagy a viszontkeresetről. Az elsőfokú bíróság ítélete a meghozatala napjától végrehajtható, és azt kézbesítik a feleknek.
1.7 Az ítélet tartalma
Nem.
1.8 A költségek megtérítése
Az új polgári perrendtartás 1032. cikke szerint a pervesztes fél a másik fél kérelmére köteles megfizetni az eljárási költségeket. A bíróság azonban nem ítéli meg a pernyertes fél szükségtelen kiadásait vagy a követelés értékéhez képest aránytalan kiadásokat.
1.9 Fellebbezési lehetőség
Az új polgári perrendtartás 1033. cikke szerint a bíróság ítéletével szemben csak a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet fellebbezni a bíróság előtt. Indokolt esetben a fellebbviteli bíróság felfüggesztheti a végrehajtást, feltéve, hogy a vitatott érték 10%-ának megfelelő biztosítékot rendelkezésre bocsátották. A fellebbviteli bíróság határozata jogerős, és azt kézbesítik a feleknek.