1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése
A 2013. február 15-én hatályba lépett új polgári perrendtartás 1 026–1 033. cikke külön szabályozza ezt a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást.
1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték
Az új Polgári Perrendtartás 1 026. cikke kimondja, hogy a követelés értéke a bíróság általi kézhezvételekor nem haladja meg a 10 000 RON összeget, az összes kamat, eljárási és járulékos költség nélkül.
Az igazságszolgáltatás területén működő intézmények számára a Covid19-világjárvány hatásainak megelőzése és leküzdése érdekében kihirdetett szükségállapot alatt előnyösnek bizonyult egyes intézkedések módosításáról szóló, 2022. július 15-i 220/2022. sz. törvény 8. cikkével összhangban a 134/2010. sz., újból közzétett törvény VI. könyvének X. címe (A kis értékű követelések eljárása) alkalmazandó, ha a követelés kamatok, valamint jogi és egyéb járulékos költségek nélküli értéke a bírósághoz fordulás időpontjában nem haladja meg az 50 000 RON-t. A 220/2022. sz. törvény 20. cikke szerint a törvény 8. cikkének rendelkezéseit 2022. július 22-től (a törvény hatálybalépésének napjától) egy évig kell alkalmazni.
1.2 Az eljárás alkalmazása
A kis értékű követelések eljárása lehetőségként szerepel az új polgári perrendtartásban. A felperes választhat a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás és a rendes bírósági eljárás között. Ha a felperes keresetlevelet terjeszt a bíróság elé, azt a rendes eljárás szerint bírálják el, kivéve, ha a felperes legkésőbb az első tárgyalásig kifejezetten kéri valamely különleges eljárás alkalmazását. Ha a követelés nem bírálható el a kis értékű követelések eljárása alapján, a bíróság tájékoztatja erről a felperest, és ha a felperes nem vonja vissza a keresetét, azt a rendes szabályok szerint bírálják el. A követelés első fokon történő rendezésére hatáskörrel rendelkező bíróság a kerületi bíróság. Az illetékességet a rendes szabályok szerint állapítják meg.
1.3 Nyomtatványok
Az igazságügyi miniszter Polgári Perrendtartásról szóló 134/2010. sz. törvény 1 025–1 032. cikkében szereplő, a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban alkalmazandó formanyomtatványok jóváhagyásáról szóló, 2013. január 29-i 359/C. sz. rendelete kötelezően alkalmazandó egységesített formanyomtatvány alkalmazását írja elő a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásokban. Az egységes formanyomtatványok a következők: a keresetlevél, a keresetlevél módosítását és/vagy kijavítására alkalmazott formanyomtatvány, és a válasz-formanyomtatvány.
1.4 Segítségnyújtás
A módosított 861/2007. sz. rendelet 11. cikkének (1) bekezdésével összhangban az egyes ügyvédi kamarák által a jogsegélyszolgálat keretében háromhavonta, rotációs alapon kijelölt ügyvédek nyújtanak gyakorlati segítséget a kérelem kitöltésében. Az így kijelölt ügyvédek listája és elérhetőségei megtekinthetők a Román Ügyvédi Kamarák Országos Szövetségének, valamint az egyes kamaráknak a honlapjain, és azok a bíróságokon való kifüggesztésük, továbbá a bírósági portálon történő közzétételük érdekében minden bírósággal megosztásra kerülnek. Az ügyvédek az általuk nyújtott gyakorlati segítségért díjazásra jogosultak, amelyet az ügyvédek részére a peren kívüli és jogi segítségnyújtásért fizetendő díjak meghatározásáról szóló, a jogszabályokkal összhangban elfogadott jegyzőkönyv állapít meg. Az ügyvéd a támogatott személytől semmilyen formában nem kaphat díjazást vagy egyéb ellenszolgáltatást (a 191/2007. sz. törvénnyel jóváhagyott, a Románia uniós csatlakozásának napjától kezdődően egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 119/2006. sz. módosított sürgősségi kormányrendelet I^10. cikkének 1. cikke).
1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok
A felek nyilatkozata mellett a bíróság más bizonyítékot is elfogadhat. Azonban a benyújtott kereset vagy viszontkereset értékéhez képest aránytalanul drágán beszerezhető bizonyíték nem elfogadható.
1.6 Írásbeli eljárás
Az új Polgári Perrendtartás 1 029. és azt követő cikkei megállapítják, hogy a felperes a keresetlevél kitöltésével, és annak levélben vagy a továbbítást és kézbesítési igazolást biztosító bármely módon való, az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bírósághoz való benyújtásával vagy elküldésével indítja meg a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást. A felperes által felhasználni kívánt beadványok másolatait ugyancsak a keresetlevéllel kell benyújtani vagy elküldeni. Ha a felperes által benyújtott információ nem elég egyértelmű vagy lényegtelen, vagy nem töltötték ki pontosan a keresetlevelet, a bíróság lehetőséget kínál a felperesnek a formanyomtatvány kiegészítésére vagy kijavítására, vagy további információ vagy iratok benyújtására, kivéve azokat az eseteket, amikor a követelés nyilvánvalóan megalapozatlan vagy elfogadhatatlan. A követelést elutasítják, ha nyilvánvalóan megalapozatlan vagy elfogadhatatlan. Ha a felperes a bíróság által előírt határidőn belül nem egészíti ki vagy nem javítja ki a keresetlevelet, a keresetet elutasítják.
A kis értékű követelések eljárása írásbeli eljárás, és teljes mértékben zárt ülésen zajlik. A bíróság elrendelheti, hogy a felek jelenjenek meg a bíróságon, ha úgy ítéli meg, hogy a jelenlétük szükséges, vagy ha bármelyik fél ezt kérelmezi. A bíróság elutasíthatja az erre irányuló kérelmet, ha úgy véli, hogy az ügy körülményeire tekintettel nincs szükség meghallgatásra. Az elutasítás indokolását írásban kell közölni, és az ellen nincs helye fellebbezésnek.
Megfelelően kitöltött keresetlevél beérkezését követően a bíróság válasz-formanyomtatványt küld az alperesnek, és mellékeli hozzá a keresetlevelet és a felperes beadványainak másolatait. Az alperesnek az iratkézbesítéstől számított 30 napon belül be kell nyújtania válaszát, valamint az általa felhasználni kívánt iratok másolatait. Az alperes a válasz-formanyomtatvány mellőzésével, bármely megfelelő módon válaszolhat. A bíróság késedelem nélkül kézbesíti a felperesnek az alperes válaszának, adott esetben a viszontkeresetnek és az alperes beadványainak másolatát. Ha az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, a felperesnek annak kézbesítésétől számított 30 napon belül be kell nyújtania a megfelelően kitöltött válasz-formanyomtatványt, vagy kell bármely más módon válaszolni. Az ezen eljárásban el nem bírálható viszontkeresetet külön kezelik és a rendes eljárásban bírálják el. A bíróság elrendelheti, hogy a felek nyújtsanak be további információkat az ebből a célból meghatározott határidőn belül, amely nem lehet hosszabb, mint az alperes vagy adott esetben a felperes válaszának kézhezvételétől számított 30 nap. Ha a bíróság határnapot jelölt meg a felek bíróság előtti megjelenésére, idézést kell küldeni a feleknek. Ha a bíróság határidőt ír elő valamely eljárási lépés megtételére, tájékoztatja az érdekelt felet a határidő elmulasztásának következményeiről.
A bíróság az összes kért információ beérkezését vagy adott esetben a szóbeli meghallgatást követő 30 napon belül hozza meg az ítéletét. Ha az érdekelt féltől nem érkezik határidőben válasz, a bíróság az ügyiratok alapján hoz ítéletet a főkövetelésről vagy a viszontkeresetről. Az elsőfokú bíróság ítélete a meghozatala napjától végrehajtható, és azt kézbesítik a feleknek.
1.7 Az ítélet tartalma
A kis értékű követelésekről rendelkező ítélet tartalmában nem tér el más ítéletektől.
1.8 A költségek megtérítése
Az új Polgári Perrendtartás 1 032. cikke szerint a pervesztes fél a másik fél kérelmére köteles megfizetni a perköltséget. A bíróság azonban nem ítéli meg a pernyertes fél szükségtelen kiadásait vagy a követelés értékéhez képest aránytalan kiadásokat.
1.9 Fellebbezési lehetőség
Az új polgári perrendtartás 1 033. cikke szerint a bíróság ítéletével szemben csak a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet fellebbezni a bíróság előtt. Indokolt esetben a fellebbviteli bíróság felfüggesztheti a végrehajtást, feltéve, hogy a vitatott érték 10 %-ának megfelelő biztosítékot rendelkezésre bocsátják. A fellebbviteli bíróság határozata jogerős, és azt kézbesítik a feleknek.