1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése
A polgári bírósági eljárásokra vonatkozó nemzeti eljárási szabályokat a polgári perrendtartás (tsiviilkohtumenetluse seadustik) tartalmazza.
A polgári perrendtartás 403. szakasza értelmében a bíróság a felek hozzájárulásával tárgyalás nélkül is határozatot hozhat.
A polgári perrendtartás 404. szakasza értelmében a bíróság elrendelheti, hogy a pénzben kifejezhető igényre vonatkozó ügyet írásbeli eljárásban bírálják el, ha a kereset értéke a főkövetelés tekintetében nem haladja meg a 4500 EUR-nak, a mellékkövetelésekkel együtt pedig a 8000 EUR-nak megfelelő összeget.
A polgári perrendtartás 405. szakasza értelmében a bíróság méltányos mérlegelési jogkört gyakorol, és a keresetet egyszerűsített eljárásban is elbírálhatja – melynek során elegendő a törvénykönyvben meghatározott általános eljárási alapelvek betartása –, ha a szóban forgó kereset pénzben kifejezhető értékkel bír, és értéke a főkövetelés tekintetében nem haladja meg a 3500 EUR-nak, a mellékkövetelésekkel együtt pedig a 7000 EUR-nak megfelelő összeget.
A felperes kérelmére a váltóból vagy csekkből eredő, pénzösszeg megfizetésére irányuló keresetet, valamint a jelzálogjogon, hajót terhelő jelzálogjogon vagy bejegyzett zálogjogon alapuló végrehajtás iránti keresetet az okirati eljárás keretében kell elbírálni, ha a követelést alátámasztó valamennyi körülmény okirattal igazolható, és a keresethez csatolták a szükséges iratokat, vagy azokat a felperes a bíróság által meghatározott határidőn belül benyújtja.
1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték
1.2. A felek egyetértése esetén a bíróság elrendelheti, hogy a polgári ügyet írásbeli eljárásban bírálják el, függetlenül az ügy típusától és értékétől.
A bíróság a felek beleegyezése nélkül is elrendelheti az írásbeli eljárás alkalmazását, ha az ügyben pénzben kifejezhető értékkel bíró keresetről van szó, és annak értéke a főkövetelés tekintetében nem haladja meg a 4500 EUR-nak, a mellékkövetelésekkel együtt pedig a 8000 EUR-nak megfelelő összeget.
Az egyszerűsített eljárás akkor alkalmazható, ha a kereset pénzben kifejezhető értékkel bír, és értéke a főkövetelés tekintetében nem haladja meg a 3500 EUR-nak, a mellékkövetelésekkel együtt pedig a 7000 EUR-nak megfelelő összeget.
Ha a váltóból vagy csekkből eredő, pénzösszeg megfizetésére irányuló keresetet, valamint a jelzálogjogon, hajót terhelő jelzálogjogon vagy bejegyzett zálogjogon alapuló végrehajtás iránti keresetet okirati eljárás keretében bírálják el, nincs meghatározva küszöbérték.
1.2 Az eljárás alkalmazása
A kis értékű követelések európai eljárása keretében a kérelmek elektronikus úton vagy postai szolgáltatón keresztül nyújthatók be a bírósághoz. A kérelmeket elektronikus úton az erre a célra létrehozott információs rendszeren keresztül (nyilvános e-akta [Avalik e-toimik], https://www.e-toimik.ee/) vagy a kijelölt e-mail-címre elküldött e-mailben lehet benyújtani. Az észt bíróságok elérhetőségei megtalálhatók a bíróságok honlapján. A feladónak alá kell írnia a kérelmeket. Az elektronikus úton benyújtott kérelmeken szerepelnie kell a feladó digitális aláírásának, vagy azokat más olyan, hasonlóan biztonságos módon kell továbbítani, amely lehetővé teszi a feladó azonosítását. A kérelmek elektronikus úton faxon vagy az írásbeli rögzítést lehetővé tevő más formában is benyújthatók, feltéve, hogy az írásbeli dokumentum eredeti példányát haladéktalanul benyújtják a bírósághoz. Az egyszerűsített eljárás alkalmazása esetén a bíróság mellőzheti a kérelmek benyújtásának formájára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
Ha a polgári perrendtartás 403. szakasza alapján a felek hozzájárulásával írásbeli eljárás alkalmazását rendeli el, a bíróság a lehető legrövidebb időn belül meghatározza a kérelmek és az iratok benyújtásának határidejét, valamint kitűzi az ítélet közzétételének napját, és erről tájékoztatja a feleket. A felek csak akkor vonhatják vissza az írásbeli eljáráshoz való hozzájárulásukat, ha az eljáráshoz kapcsolódó helyzet jelentősen megváltozik. Ha a fél nem tájékoztatja a bíróságot arról, hogy hozzájárul-e az írásbeli eljáráshoz, a bíróság vélelmezi, hogy a fél bírósági tárgyalás útján kívánja rendezni az ügyet.
A polgári perrendtartás 404. szakasza értelmében a pénzben kifejezhető igényre vonatkozó ügyekben a bíróság az írásbeli eljárás alkalmazásának elrendelésekor a bíróság meghatározza a kérelmek és az iratok benyújtásának határidejét, valamint kitűzi az ítélet közzétételének napját, és erről tájékoztatja a feleket. Ha az eljáráshoz kapcsolódó helyzet megváltozik, a bíróság módosíthatja a határidőt. Ha úgy ítéli meg, hogy a fél személyes megjelenése elengedhetetlen a kereset alapjául szolgáló tények ismertetéséhez, a bíróság megszünteti az írásbeli eljárást. A felet kérelmére akkor is meghallgatják, ha írásbeli eljárást rendeltek el.
A polgári perrendtartás 405. szakaszának (3) bekezdése szerint nincs szükség külön végzésre ahhoz, hogy a bíróság egyszerűsített eljárásban bírálja el a keresetet. Méltányos mérlegelési jogkörének gyakorlása és a kereset egyszerűsített eljárás keretében történő elbírálása során a bíróság csak az általános eljárási alapelveket veszi figyelembe. A bíróság az egyszerűsített eljárás során biztosítja az eljárásban részt vevő felek alapvető jogainak és szabadságainak, valamint alapvető eljárási jogainak a tiszteletben tartását, és a fél kérelmére meghallgatja az érintett felet. Ehhez nem kell bírósági tárgyalást tartani. Az eljárásban részt vevő feleket azonban tájékoztatni kell arról, hogy joguk van a bíróság előtti meghallgatáshoz. A bíróság egyszerűsítheti az eljárásokat, azonban nem köteles erre.
A kereset egyszerűsített eljárás keretében történő elbírálásakor a bíróságnak többek között lehetősége van arra, hogy:
- csak az általa szükségesnek tartott mértékben vezessen nyilvántartást az eljárási cselekményekről, és hogy kizárja az ezzel kapcsolatos kifogások benyújtására vonatkozó jogot,
- a jogszabályban meghatározott határidőktől eltérő határidőket állapítson meg,
- a jogszabályban nem említett személyeket is elismerje az eljárásban részt vevő fél szerződéses képviselőjeként,
- mellőzze a bizonyítékok benyújtásának és felvételének formájára vonatkozó jogszabályi előírásokat, továbbá hogy bizonyítékként ismerje el a nem eskü alatt rendelkezésre bocsátott bizonyítási eszközöket, ideértve az eljárásban részt vevő felek nyilatkozatait is,
- mellőzze az eljárási iratok kézbesítésére és az eljárásban részt vevő felek által benyújtandó iratok formájára vonatkozó jogszabályi előírásokat, kivéve a keresetlevél alperes részére történő kézbesítése tekintetében,
- eltekintsen az előzetes írásbeli eljárástól vagy a bírósági tárgyalástól,
- hivatalból folytasson le bizonyításfelvételt,
- az ügyben leíró rész vagy indokolás nélkül hozzon ítéletet,
- az ügyben hozott határozatot a jogszabályban rögzítettektől eltérő esetekben vagy a jogszabályban előírt biztosíték nélkül is azonnal végrehajthatóvá nyilvánítsa.
Ha a polgári ügy értéke nem haladja meg az egyszerűsített eljárás küszöbértékét, az egyszerűsített eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, többek között az egyszerűsített eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetében is. Ez vonatkozik a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 199., 2007.7.31., 1. o.) szerinti polgári ügyek elbírálására is, amennyiben azokat az említett rendelet nem szabályozza. A rendelet alapján az ügyet az illetékességgel rendelkező megyei bíróság (maakohus) bírálhatja el.
A felperes kérelmére az okirati eljárást kell alkalmazni, ha a követelést alátámasztó valamennyi körülmény okirattal igazolható, és a keresethez csatolták a szükséges iratokat, vagy azokat a felperes a bíróság által meghatározott határidőn belül benyújtja.
Az észt bíróságok részére az elektronikus információs rendszeren (https://www.e-toimik.ee/) keresztül, valamint e-mailben vagy faxon lehet elektronikus úton iratokat kézbesíteni. Ha az iratot faxon küldik meg a bíróságnak, az írásbeli dokumentum eredeti példányát a fax elküldését követően haladéktalanul be kell nyújtani a bírósághoz. Ha a bírósági határozat ellen fellebbezést nyújtanak be, a fellebbezés eredeti példányát 10 napon belül be kell nyújtani.
A bíróság akkor is megfelelőnek tekintheti az eljárásban részt vevő fél által e-mailben benyújtott kérelmet vagy egyéb eljárási iratot, ha az nem felel meg a digitális aláírásra vonatkozó követelményeknek, feltéve, hogy a bíróságnak nincs kétsége a feladó személyazonosságával vagy az irat elküldésével kapcsolatban, különösen akkor, ha az adott féltől ugyanarról az e-mail-címről, ugyanabban az eljárásban már érkezett digitális aláírással ellátott irat a bírósághoz, vagy ha a bíróság hozzájárult a kérelmek vagy egyéb iratok ilyen formában történő benyújtásához.
Az előzetes hozzájárulás elektronikus úton is megadható az elektronikus információs rendszeren (https://www.e-toimik.ee/) keresztül, valamint e-mailben vagy faxon. Az elektronikus kézbesítés elfogadására vonatkozó, a kis értékű követelések európai eljárásáról szóló rendelet 13. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja szerinti nyilatkozat a kis értékű követelések európai eljárása iránti kérelemmel együtt is benyújtható a bírósághoz.
Az eljárási iratokat általában elektronikus úton, a megjelölt információs rendszeren keresztül kell kézbesíteni az ügyvédeknek, a közjegyzőknek, a végrehajtóknak, a csődgondnokoknak, valamint az állami és a helyi önkormányzati szerveknek. Az iratok más módszerekkel történő kézbesítése csak akkor megengedett, ha arra alapos okból szükség van.
A kis értékű követelések európai eljárásában hozott bírósági ítélet elleni fellebbezés az ítéletet meghozó megyei bíróság tekintetében illetékes regionális bírósághoz (ringkonnakohus) nyújtható be. A fellebbezést írásban kell benyújtani, és annak a következőket kell tartalmaznia:
- a megtámadott ítéletet meghozó bíróság neve, az ítélet kelte és a polgári ügy száma;
- a fellebbező kifejezett kérelme, amelyben megjelöli, hogy milyen mértékben vitatja az elsőfokú bíróság ítéletét, valamint hogy milyen határozat meghozatalát kéri a regionális bíróságtól;
- a fellebbezés indokolása;
- a megtámadott ítélet kézbesítésének időpontja.
A fellebbezés indokolásának a következőket kell tartalmaznia:
- az elsőfokú bíróság által az ítéletében vagy az ítélet meghozatala során megsértett jogszabály, illetve az elsőfokú bíróság által helytelenül vagy nem megfelelően megállapított tények;
- a jogszabály megsértésének, illetve a tények helytelen vagy nem megfelelő megállapításának az oka;
- hivatkozás azokra a bizonyítékokra, amelyeket a fellebbező az egyes tényállítások alátámasztására fel kíván használni.
A fellebbezéshez csatolni kell azokat az okirati bizonyítékokat, amelyeket az elsőfokú bíróságon nem mutattak be, és amelyek elfogadását a fellebbező kéri a bíróságtól.
Ha a fellebbezés új tényeken és bizonyítékokon alapul, a fellebbezésben fel kell tüntetni, hogy azokat miért nem adták elő az elsőfokú bíróságon.
Ha a fellebbező azt kéri a bíróságtól, hogy tanúként hallgasson meg egy személyt, hogy az eljárásban részt vevő egyik féltől eskü alatt vegyen fel nyilatkozatot, vagy hogy rendelje el szakértői vélemény vagy szemle alkalmazását, azt a fellebbezésben fel kell tüntetni, és meg kell indokolni. Ebben az esetben a fellebbezésben fel kell tüntetni a tanúk vagy a szakértők nevét, címét és elérhetőségeit, amennyiben azok ismertek.
Ha a fellebbező azt kívánja, hogy az ügyet bírósági tárgyaláson vizsgálják meg, ezt a fellebbezésben jeleznie kell. Ha erre nem kerül sor, a bíróság vélelmezi, hogy a fél hozzájárult az ügy írásbeli eljárás keretében történő rendezéséhez. A bíróság kézbesíti a fellebbezést a másik félnek, és határidőt állapít meg számára az álláspontja ismertetésére.
A kis értékű követelések eljárásáról szóló rendelet szerinti, a bírósági ítélet felülvizsgálatára irányuló kérelemről a bíróság határozatban dönt. Szükség esetén a kérelmet bírósági tárgyaláson bírálják el. Ha a kérelmet elfogadják, a kis értékű követelések európai eljárása a határozat meghozatala előtti állapotnak megfelelően folytatódik. A bírósági ítélet felülvizsgálata iránti kérelmet elutasító bírósági határozat ellen a regionális bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani. A regionális bíróságnak a fellebbezés tárgyában meghozott határozatával szemben csak akkor nyújtható be fellebbezés a Legfelsőbb Bírósághoz (Riigikohus), ha a regionális bíróság elutasította a fellebbezést.
Az illeték mértékét a polgári ügy értéke alapján határozzák meg, amelyet a követelt összeg alapján kell kiszámítani. A polgári ügy értékének meghatározásakor a főkövetelés összegét hozzá kell adni a mellékkövetelések összegéhez. Ha a kis értékű követelések európai eljárása keretében olyan késedelmi kamatok behajtása iránt nyújtanak be kérelmet, amelyek még nem váltak felszámíthatóvá, egy évi késedelmi kamatnak megfelelő összeget is hozzá kell adni az összeghez. Az illeték mértékét a kapott végösszeg (a polgári ügy értéke) alapján, az illetékekről szóló törvény (riigilõivuseadus) 1. mellékletében szereplő táblázatnak megfelelően határozzák meg, az 59. szakasz (1) bekezdésben említettek szerint.
A kis értékű követelések eljárásáról szóló rendelet alapján folyó eljárásokban hozott bírósági ítélet felülvizsgálata iránti kérelem esetében a kereset értékének a fele után kell illetéket fizetni. Ebben az esetben az illeték összege legalább 100 EUR, azonban nem haladhatja meg a 2100 EUR-t.
A fellebbezés benyújtásáért ugyanakkora összegű illetéket kell fizetni, mint a kis értékű követelések európai eljárása iránti kérelem megyei bírósághoz történő első benyújtásakor, figyelembe véve a fellebbezés terjedelmét. Az okirati eljárás keretében hozott ítélet, illetve a fenntartással meghozott közbenső ítélet vagy részítélet elleni fellebbezés vagy megsemmisítés iránti kérelem benyújtásakor úgy kell tekinteni, hogy az ügy értéke az elsőfokú ügy értékének az 1/4-e.
A Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott megsemmisítés iránti kérelem esetében a polgári ügy értéke 1%-ának megfelelő illetéket kell megfizetni, figyelembe véve a kérelem terjedelmét. Az illeték összegét az illetékekről szóló törvény 59. szakasza alapján kell megállapítani. Az illeték összege legalább 100 EUR, azonban nem haladhatja meg a 4760 EUR-t.
A regionális bírósághoz vagy a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott fellebbezésért 70 EUR összegű illetéket kell fizetni.
Az illetéket banki átutalással lehet befizetni a Pénzügyminisztérium bármely bankszámlájára: SEB Pank – bankszámlaszám: EE571010220229377229 (SWIFT: EEUHEE2X); Swedbank – bankszámlaszám: EE062200221059223099 (SWIFT: HABAEE2X); Luminor Bank – bankszámlaszám: EE221700017003510302 (SWIFT: RIKOEE22); LHV Pank – bankszámlaszám: EE567700771003819792 (BIC/SWIFT: LHVBEE22).
Ha a kis értékű követelések európai eljárása során hozott bírósági ítéletnek önként nem tesznek eleget, a végrehajtás a végrehajtók hatáskörébe tartozik.
A kis értékű követelések európai eljárása keretében benyújtott kérelmekről döntő bíróságok (lásd az 1.2. pontot) hatáskörrel rendelkeznek a 23. cikkben említett intézkedések meghozatalára.
1.3 Nyomtatványok
Az egyszerűsített eljárásokra vonatkozóan nincsenek nemzeti szinten alkalmazandó formanyomtatványok.
1.4 Segítségnyújtás
A költségmentességet a költségmentességről szóló törvényben (riigi õigusabi seadus) és a polgári perrendtartás 18. fejezetének 6. alfejezetében meghatározott eljárásnak megfelelően biztosítják. A költségmentesség engedélyezéséről az érintett személy kérelme alapján döntenek.
A polgári peres eljárásban részt vevő félnek az adott ügyben eljáró vagy az ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz kell benyújtania a költségmentesség iránti kérelmet.
A természetes személyek akkor részesülhetnek költségmentességben, ha a költségmentesség kérelmezésének időpontjában fennálló pénzügyi helyzetük miatt nem tudják megfizetni a megfelelő jogi szolgáltatásokat, illetve azokat csak részben vagy részletekben tudják kifizetni, vagy ha a pénzügyi helyzetük miatt a jogi szolgáltatások kifizetését követően nem tudják kielégíteni az alapvető megélhetési szükségleteiket.
Azok a természetes személyek részesülnek költségmentességben, akik a költségmentesség iránti kérelem benyújtásának időpontjában az Észt Köztársaságban vagy az Európai Unió valamely más tagállamában lakóhellyel rendelkeznek, vagy az Észt Köztársaság vagy az Európai Unió valamely más tagállamának állampolgárai. A lakóhely meghatározása a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.) 62. cikke alapján történik. Más természetes személyek csak akkor részesülhetnek költségmentességben, ha valamely Észtországra nézve kötelező nemzetközi kötelezettség alapján jogosultak arra.
1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok
A keresetre vonatkozó rendes eljárással ellentétben a bíróság a polgári perrendtartás 405. szakasza szerinti egyszerűsített eljárás alapján folyó ügyben hivatalból is lefolytathatja a bizonyításfelvételt. A bíróság mellőzheti a bizonyítékok benyújtásának és felvételének formájára vonatkozó jogszabályi előírásokat, továbbá bizonyítékként ismerheti el a nem eskü alatt rendelkezésre bocsátott bizonyítási eszközöket, ideértve az eljárásban részt vevő felek nyilatkozatait is.
Az okirati eljárásban csak a felek által benyújtott iratok és a felek eskü alatt tett nyilatkozatai fogadhatók el bizonyítékként. Csak a váltóból vagy csekkből eredő, pénzösszeg megfizetésére irányuló keresetekkel, a hajót terhelő vagy egyéb jelzálogjogon alapuló végrehajtás iránti keresetekkel, valamint az okiratok valódiságával kapcsolatban lehet bizonyítékot szolgáltatni. Más bizonyítékot nem fogadtak el, és az ezzel kapcsolatos kifogásokat nem veszik figyelembe. Az okirati eljárás során nem nyújtható be semmilyen egyéb követelés vagy ellenkövetelés. A váltóból vagy csekkből eredő mellékkövetelés bizonyításához elegendő alátámasztani a követelést.
A bizonyításfelvétel szabályait a polgári perrendtartás 25. fejezete tartalmazza. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában mindkét félnek bizonyítania kell az állításai és a kifogásai alapjául szolgáló tényeket. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a felek megállapodhatnak a bizonyítási teher jogszabályi előírásoktól eltérő megosztásáról, valamint arról, hogy milyen bizonyítékra van szükség az egyes tények bizonyításához. A bizonyítékokat az eljárásban részt vevő felek szolgáltatják. A bíróság további bizonyítékok benyújtására is felhívhatja a feleket. Ha az eljárásban részt vevő, bizonyítékot benyújtani kívánó fél nem tudja saját maga benyújtani a bizonyítékot, kérheti, hogy a bíróság folytasson le bizonyításfelvételt. A bizonyítékok benyújtásakor vagy a bizonyításfelvétel kérelmezésekor az érintett félnek ki kell fejtenie, hogy az ügy szempontjából releváns tények közül melyeket kívánja bizonyítani a bizonyítékok benyújtásával vagy a bizonyításfelvétel kérelmezésével. A bizonyításfelvételre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a bizonyításfelvételt lehetővé tevő információkat is. Az előzetes eljárásban a bíróság határidőt állapít meg a feleknek a bizonyítékok benyújtására vagy a bizonyításfelvétel kérelmezésére. Ha a fél bizonyításfelvétel iránti kérelmét elutasítják, mivel a bíróság felszólítása ellenére nem fizette meg előre a bizonyításfelvétellel kapcsolatos költségeket, a fél nem jogosult a bizonyításfelvétel utólagos kérelmezésére, ha a kérelem elfogadása az ügy elhalasztását eredményezné.
Ha a bizonyításfelvételt az ügyben eljáró bíróság illetékességi területén kívül kell elvégezni, az eljáró bíróság úgy rendelkezhet, hogy az eljárási cselekmény iránt külön kérelmet kell benyújtani ahhoz a bírósághoz, amelynek az illetékességi területén az adott bizonyítás elvégezhető. A külön kérelmet a kért eljárási cselekmény elvégzésére vonatkozó eljárásnak megfelelően kell teljesíteni. A feleket tájékoztatják az eljárási cselekmény elvégzésének helyéről és időpontjáról, de a felek távolléte nem képezi akadályát a külön kérelem teljesítésének. Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvet és a külön kérelem teljesítése során felvett bizonyítékokat haladéktalanul megküldik az ügyben eljáró bíróságnak. Ha a bizonyításfelvételnek az ügyben külön kérelem alapján eljáró bíróság által történő lefolytatása vitához vezet, és a bizonyításfelvétel folytatása a vita rendezésétől függ, a külön kérelem alapján eljáró bíróság azonban nem tudja azt rendezni, az adott vitát az alapügyben eljáró bíróság rendezi. Ha a külön kérelmet teljesítő bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy elbírálása érdekében helyénvaló a bizonyításfelvételi eljárást átadni egy másik bíróságnak, erre irányuló kérelmet intéz a bírósághoz, és tájékoztatja az eljárásban részt vevő feleket.
A külföldön az adott ország jogszabályaival összhangban felvett bizonyítékok felhasználhatók Észtországban a polgári eljárásokban, kivéve, ha a bizonyításfelvételre irányuló eljárási cselekmény ellentétes az észt polgári eljárás elveivel. A polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az észt bíróság azon tanácsa, amely a rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően bizonyításfelvételt kért, vagy az említett bíróság végzése alapján eljáró bíró jelen lehet és részt vehet a külföldi bíróság által elvégzett bizonyításfelvételen. A felek, valamint a felek képviselői és szakértői ugyanolyan mértékben vehetnek részt a bizonyításfelvételen, mint Észtországban. Ha a rendelet 19. cikkének (3) bekezdése alapján az észt bíróság közvetlenül bizonyítást folytathat le egy másik uniós tagállamban, az eljáró bíróság tanácsa, a bíróság végzése alapján eljáró bíró vagy a bíróság által kijelölt szakértő vehet részt a bizonyításfelvételen.
Ha a bizonyításfelvételre az Európai Unión kívül kerül sor, a bíróság a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló egyezménnyel összhangban az illetékes hatóságon keresztül kéri a bizonyításfelvételt. A bíróság a külföldi bizonyításfelvételt az Észt Köztársaságot az adott országban képviselő nagykövet vagy konzuli tisztviselő útján is elvégezheti, ha azt az adott ország jogszabályai nem tiltják.
Az a fél, aki bizonyítékot terjesztett elő, vagy bizonyításfelvételt kérelmezett, csak az ellenérdekű fél hozzájárulásával mellőzheti vagy vonhatja vissza a bizonyítékot, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.
1.6 Írásbeli eljárás
Az egyszerűsített eljárásban az ügy írásbeli eljárás keretében is elbírálható. A bíróság biztosítja az eljárásban részt vevő felek alapvető jogainak és szabadságainak, valamint alapvető eljárási jogainak a tiszteletben tartását, és a fél kérelmére meghallgatja az érintett felet. Ehhez nem kell bírósági tárgyalást tartani. A bíróság eltekinthet az előzetes írásbeli eljárástól vagy a bírósági tárgyalástól.
Az okirati eljárás esetében az ügy akkor bírálható el írásbeli eljárás keretében, ha ahhoz a felek hozzájárulnak.
1.7 Az ítélet tartalma
Az ítélet bevezetésből, rendelkező részből, leíró részből és indokolásból áll. Az egyszerűsített eljárásban a bíróság leíró rész vagy indokolás nélkül is meghozhatja az ítéletét. Ha a bíróság egyszerűsített eljárás keretében bírálja el az ügyet, elegendő, ha az ítélet leíró részében csak a következtetései alapjául szolgáló jogalapot és bizonyítékokat ismerteti.
Ha a megyei bíróság egyszerűsített eljárás keretében hoz ítéletet egy adott ügyben, megjegyezheti, hogy engedélyezi a fellebbezést. A bíróság főszabály szerint akkor engedélyezi a fellebbezést, ha úgy ítéli meg, hogy fellebbviteli bíróság határozatára van szükség annak érdekében, hogy valamely jogkérdésben rendelkezésre álljon a regionális bíróság álláspontja. A fellebbezés engedélyezését nem kell megindokolni.
Az okirati eljárásban elutasítják a keresetet, ha a felperes nem támasztotta alá a követelését az okirati eljárásban megengedett bizonyítékokkal. Ebben az esetben a kereset a rendes eljárás keretében újra benyújtható. Ha a bíróság az okirati eljárásban az alperes kifogásai ellenére helyt ad a keresetnek, ítéletében fenntartja az alperes arra vonatkozó jogát, hogy a jövőben megvédje a jogait. A fellebbezés és a végrehajtás szempontjából a fenntartással meghozott ítélet jogerős ítéletnek minősül. Ha fenntartással meghozott ítéletben döntenek egy kifogásról, amelyet okirati eljárás keretében nyújtottak be, az alperes ezt követően csak akkor terjesztheti elő újra a kifogását, ha a fenntartást tartalmazó ítéletet hatályon kívül helyezik vagy módosítják.
1.8 A költségek megtérítése
Általános alapelvek:
- Az eljárás költségeit a pervesztes fél viseli.
- A pervesztes fél többek között megtéríti a másik félnek a bírósági eljárás során felmerült esetleges bíróságon kívüli költségeit. A felek a tanúkkal azonos alapon és mértékben jogosultak azoknak a bíróságon kívüli költségeknek a megtérítésére, amelyeket a tanúknak is megtérítenének, ideértve az elmaradt jövedelem és az egyéb kiesett állandó bevétel megtérítését is.
- A fél jogi képviselőjének eljárási költségeit ugyanazon szabályok szerint kell megtéríteni, mint a fél eljárási költségeit.
- A bíróság úgy rendelkezhet, hogy a felek kötelesek részben vagy egészben maguk viselni a saját költségeiket, ha súlyosan méltánytalan vagy észszerűtlen lenne arra kötelezni a pervesztes felet, hogy viselje az ellenérdekű fél költségeit.
- Ha a keresetnek részben helyt adnak, a felek egyenlő mértékben viselik az eljárási költségeket, kivéve, ha a bíróság az eljárási költségeket a kereset sikerességének megfelelő arányban osztja fel, vagy a feleket arra kötelezi, hogy az eljárási költségeket részben vagy egészben maguk viseljék.
1.9 Fellebbezési lehetőség
Az egyszerűsített eljárásban hozott ítélet rendelkező részében a bíróság meghatározza a fellebbezés szabályait és határidejét. Az egyszerűsített eljárásban hozott ítélet ellen a rendes eljárás keretében lehet fellebbezést benyújtani. A regionális bíróság attól függetlenül jogosult a fellebbezés egyszerűsített eljárásban történő elbírálására, valamint a fellebbezés attól függetlenül benyújtható, hogy a megyei bíróság azt engedélyezte-e. A regionális bíróság nem mellőzheti a fellebbezés elintézését pusztán azért, mert arra az egyszerűsített eljárás alkalmazandó.
Az okirati eljárásban hozott ítélet ellen a rendes eljárás keretében lehet fellebbezést benyújtani.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felek és az önálló igénnyel rendelkező harmadik személyek nyújthatnak be fellebbezést. Az önálló igénnyel nem rendelkező harmadik személyek a polgári perrendtartás 214. szakaszának (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint nyújthatnak be fellebbezést.
Nincs lehetőség fellebbezésre, ha a bírósághoz benyújtott kérelemben mindkét fél lemondott fellebbezési jogáról.
A fellebbezés az ítéletnek a fellebbező részére történő kézbesítését követő 30 napon belül nyújtható be, de legfeljebb az elsőfokú bíróság ítéletének közzétételét követő öt hónapon belül.
Ha egy ügyben a fellebbezési határidő alatt kiegészítő ítéletet hoznak, a fellebbezési határidő az eredeti ítélet tekintetében is a kiegészítő ítélet meghozatalának napjától kezdődik. Ha a leíró rész vagy indokolás nélkül meghozott ítélet esetében pótolják az ítélet hiányzó részét, a fellebbezési határidő a teljes ítélet meghozatalának napján újrakezdődik.
Ha a felek erre vonatkozóan megállapodnak, és erről tájékoztatják a bíróságot, a fellebbezési határidő lerövidíthető, vagy az ítélet közzétételétől számított legfeljebb 5 hónapra meghosszabbítható.
A fellebbezési eljárásban részt vevő fél a regionális bíróság ítélete ellen megsemmisítés iránti kérelmet nyújthat be a Legfelsőbb Bírósághoz, ha a regionális bíróság súlyosan megsértett egy eljárásjogi rendelkezést, vagy helytelenül alkalmazott egy anyagi jogi rendelkezést. Az önálló igénnyel nem rendelkező harmadik személyek a polgári perrendtartás 214. szakaszának (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint nyújthatnak be megsemmisítés iránti kérelmet.
Nem lehet megsemmisítés iránti kérelmet benyújtani, ha a bírósághoz benyújtott kérelemben mindkét fél lemondott fellebbezési jogáról.
A megsemmisítés iránti kérelem az ítéletnek a fellebbező részére történő kézbesítését követő 30 napon belül nyújtható be, de legfeljebb a regionális bíróság ítéletének közzétételét követő öt hónapon belül.