Kis értékű követelések

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A lengyel jogban létezik „egyszerűsített eljárás”. Ezt az eljárást a polgári perrendtartás (PP, Kodeks postępowania cywilnego) 505. cikkének (1)–(14) bekezdése szabályozza.

Az eljárások gyorsítását célzó egyszerűsítések közé tartozik a bizonyításfelvételi és a fellebbviteli eljárások korszerűsítése és optimalizálása a bírósági eljárások felgyorsítása és kevésbé formálissá tétele révén, valamint szigorúbb formai követelmények bevezetése a felekre nézve annak érdekében, hogy betartsák a különböző eljárási lépések megtételére vonatkozó határidőket.

A lengyel polgári perrendtartás a kis értékű követelések európai eljárásáról is rendelkezik. Az eljárást a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vezette be azzal a céllal, hogy korszerűsítse és egyszerűsítse a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott eljárásokat. A rendeletet Dánia kivételével valamennyi uniós tagállamban alkalmazni kell. A lengyel jogba a polgári perrendtartás 505. cikkének (21)–(27a) bekezdése ültette át a rendeletet.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az egyszerűsített eljárásban elbírált ügyek olyan kötelezésre irányuló keresetek, amelyek esetében a követelés értéke nem haladja meg a 20 000 PLN-t, valamint idetartoznak a szavatossági vagy jótállási igényekkel kapcsolatos ügyek is (ha a szerződés tárgyának értéke nem haladja meg az említett összeget).

A következő ügyek elbírálására azonban nem egyszerűsített eljárás keretében kerül sor:

1. a törvényszékek (sądy okręgowe) hatáskörébe tartozó ügyek;
2. házassági ügyek, valamint a szülők és a gyermekek közötti kapcsolatra vonatkozó ügyek;
3. az ülnökök részvételével elbírált munkaügyi viták;
4. társadalombiztosítási ügyek (bizonyos kivételekkel).

A kis értékű követelések európai eljárása a járásbíróságok (sądy rejonowe) és a törvényszékek hatáskörébe tartozik, a polgári perrendtartásban (a polgári perrendtartás 17. cikkével és 505. cikkének (22) bekezdésével összefüggésben értelmezett 16. cikke) meghatározott illetékességi szabály alapján. Ilyen esetekben a bírósági hivatalnokok végzést adhatnak ki.

A fent hivatkozott rendelettel összhangban a kis értékű követelések a polgári és kereskedelmi ügyekben (a fogyasztói ügyeket is ideértve) felmerülő követelések, amelyekben a követelés értéke a kamatok és a költségek nélkül nem haladja meg az 5 000 EUR-t (az eljárás megindítása iránti kérelem hatáskörrel rendelkező bíróság általi kézhezvételekor).

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az 505. cikk (3) bekezdése értelmében az egyszerűsített eljárás keretében benyújtott kérelemben csak egy igény érvényesíthető. Több igényt csak akkor lehet egy kérelembe foglalni, ha ugyanazon szerződésből vagy azonos típusú szerződésekből erednek. Ha nem megengedett módon több igény is szerepel ugyanazon kérelemben, a bíró úgy rendelkezik, hogy e szabálytalanság orvoslása hiányában a kérelmet el kell utasítani. Ha a felperes az elutasításról szóló végzés kézhezvételétől számított egy héten belül visszavonja a kérelmet azon igények tekintetében, amelyek a kérelem keretében nem vonhatók össze, a kérelem a többi igény tekintetében az eredeti benyújtásának napjától számítva továbbra is hatályban marad.

Ha a felperes valamely követelés egy részét kívánja érvényesíteni, az ügyet akkor bírálják el egyszerűsített eljárásban, ha ez az eljárás megfelelő lesz a felperes által előadott tényállásból fakadó teljes követelés tekintetében. Az egyszerűsített eljárás keretében benyújtott igények nem módosíthatók. A viszontkereset és a beszámítás akkor megengedett, ha az érintett követelések egyszerűsített eljárásban elbírálhatók. Az elsődleges beavatkozás, a másodlagos beavatkozás, a harmadik felek perbevonása és a felek helyettesítése nem megengedett.

Az ügyek egyszerűsített eljárásban történő tárgyalása független a felek kívánságától, ami azt jelenti, hogy ez az eljárás kötelező.

1.3 Nyomtatványok

A polgári perrendtartás (125. cikk (2) bekezdés) szerint hivatalos formanyomtatványon kell előterjeszteni minden beadványt, ideértve a keresetlevelet, az ellenkérelmet, a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelmet és az egyszerűsített eljárásban benyújtott, bizonyítékot tartalmazó eljárási iratokat is.

A hivatalos formanyomtatványok az önkormányzati hivatalokban (urzędy gmin/miast), a bíróságok hivatalaiban (biura podawcze sądów) és az Igazságügyi Minisztérium honlapján (https://www.gov.pl/web/sprawiedliwosc/formularze-pism-procesowych-w-postepowaniu-cywilnym) érhetők el. A kötelező formanyomtatvány mellőzése alaki hibának minősül.

A polgári perrendtartás általános rendelkezései (a 130. cikk (1) bekezdése) szerint ha egy hivatalos formanyomtatványon előterjesztendő beadványt más módon nyújtottak be, vagy más alaki feltétel nemteljesítése miatt a beadvány nem dolgozható fel, a bíró felszólítja a felet a szabálytalanságok egy héten belül való orvoslására, és a beadványt visszaküldi a félnek. A szabálytalanság orvoslására irányuló felszólításban meg kell jelölni a beadványban fellelhető valamennyi szabálytalanságot. Ha a fél a határidő lejártáig nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ismét szabálytalan beadványt nyújt be, a bíró elutasítja a beadványt.

A kis értékű követelések európai eljárása szerint négy egységes formanyomtatvány létezik, amelyek a fent hivatkozott rendelet mellékleteként elérhetők. Ezek a következők:

• keresetlevél formanyomtatványa,
• felszólítás a bíróság vagy törvényszék részéről a keresetlevél kiegészítésére és/vagy kijavítására,
• válasz formanyomtatványa,
• tanúsítvány a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítéletről.

1.4 Segítségnyújtás

Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy lehetetlen vagy nagyon nehéz hitelt érdemlően bizonyítani a követelés összegét, az ügy összes körülményének mérlegelését követően az ítéletben megfelelő összeget ítélhet meg. Az ügy vizsgálata során a bíróság mellőzheti az egyszerűsített eljárásra vonatkozó szabályokat, ha a jogvita ezáltal hatékonyabban rendezhető (a polgári perrendtartás 505. cikke (1) bekezdésének 3. pontja). Amennyiben a követelés megalapozottságának és összegének megállapításához különleges ismeretekre van szükség, a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy az ügy valamennyi körülményének figyelembevételével független értékelést végezzen, vagy szakértői véleményt kérjen. A bíróság nem kér szakértői véleményt, amennyiben a vélemény várható költsége meghaladja a követelés értékét, kivéve, ha ezt különleges körülmények indokolják. Az, hogy egy adott személy tanúvallomást tett, nem zárja ki, hogy a bíróság szakértői véleményt kérjen tőle többek között azon tények tekintetében, amelyekről tanúvallomást tett, akkor sem, ha a tanú már szakértői véleményt készített egy másik, a bíróságtól eltérő jogalany felkérésére (a polgári perrendtartás 505. cikkének (7) bekezdése).

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Amennyiben a követelés megalapozottságának és összegének megállapításához különleges ismeretekre van szükség, a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy az ügy valamennyi körülményének figyelembevételével független értékelést végezzen, vagy szakértői véleményt kérjen. A bíróság nem kér szakértői véleményt, amennyiben a vélemény várható költsége meghaladja a követelés értékét, kivéve, ha ezt különleges körülmények indokolják. Az, hogy egy adott személy tanúvallomást tett, nem zárja ki, hogy a bíróság szakértői véleményt kérjen tőle többek között azon tények tekintetében, amelyekről tanúvallomást tett, akkor sem, ha a tanú már szakértői véleményt készített egy másik, a bíróságtól eltérő jogalany felkérésére (a polgári perrendtartás 505. cikkének (7) bekezdése).

1.6 Írásbeli eljárás

Főszabályként az egyszerűsített eljárás írásbeli eljárás. A felek legtöbb kérelmét külön hivatalos formanyomtatványon kell előterjeszteni. Az egyszerűsített eljárásban azonban szóban is előterjeszthetők a kérelmek. Az a fél, aki az ítélet kihirdetésekor jelen van a tárgyaláson, az ítélethirdetést követően tett nyilatkozattal lemondhat a jogorvoslathoz való jogáról. Ha valamennyi jogosult fél lemond a jogorvoslathoz való jogáról, az ítélet jogerőre emelkedik (a polgári perrendtartás 505. cikke (8) bekezdésének 3. pontja).

A kis értékű követelések európai eljárása írásbeli eljárás (a polgári perrendtartás 505. cikkének (21) bekezdésével összefüggésben értelmezett 125. cikkének 2. pontja).

1.7 Az ítélet tartalma

Az ügy vizsgálata során a bíróság figyelmen kívül hagyhatja az egyszerűsített eljárásra vonatkozó szabályokat, amennyiben ez hozzájárulhat a jogvita hatékonyabb rendezéséhez. A polgári perrendtartás 505. cikke (1) bekezdésének 3. pontja szerinti bírósági határozatot a tárgyaláson kell meghozni, olyan határozatként, amely ellen további jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésre.

1.8 A költségek megtérítése

Az egyszerűsített eljárásban előterjesztett kérelem után a felperesnek illetéket kell fizetnie, ugyanúgy, mint a rendes eljárásban. Az egyszerűsített eljárásban a kérelmek után fizetendő illetékekre vonatkozó szabályok a (polgári ügyekben fizetendő) bírósági illetékekről szóló 2005. július 28-i törvényben meghatározott általános szabályokon alapulnak.

Az egyszerűsített eljárásban a költségviselés felek közötti megoszlására a polgári perrendtartás 98–110. cikkében szereplő általános szabályok az irányadók. A polgári perrendtartás 98. cikke szerint a pervesztes fél a másik fél kérelmére köteles megtéríteni a másik félnek a jogai érvényesítésével vagy védelmével kapcsolatos megalapozott költségeit. A bíróság az ügyet az adott fokon lezáró ítéletben rendelkezik a költségekről.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A rendelet alapján hozott határozatok ellen a fellebbviteli bíróságnál (sąd apelacyjny) lehet fellebbezni. Ha az ítéletet járásbíróság hozta, a fellebbezést ezen a bíróságon keresztül kell benyújtani a törvényszékhez, ha pedig törvényszék hozta, a fellebbezést az adott törvényszéken keresztül kell benyújtani a fellebbviteli bírósághoz (a polgári perrendtartás 367. és 369. cikke, az 505. cikk (26) és (27) bekezdésével összefüggésben értelmezve).

A rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében szereplő feltételek teljesülése esetén a bíróság mulasztási ítéletet hoz. Az alperes az ítéletet hozó bíróság előtt támadhatja meg a mulasztási ítéletet. Ha az ügy kimenetele kedvezőtlen számára, a felperes az általános szabályok (a polgári perrendtartás 339. cikkének 1. pontja, 342. cikke és 344. cikkének 1. pontja) szerint fellebbezést nyújthat be.