Kis értékű követelések

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A lengyel jogban létezik „egyszerűsített eljárás”. Az egyszerűsített eljárást a polgári perrendtartás 505. cikke (1) – (14) bekezdése szabályozza.

Az eljárások gyorsítását célzó egyszerűsítések közé tartozik a bizonyításfelvételi és a fellebbviteli eljárások korszerűsítése és optimalizálása a bírósági eljárások felgyorsítása és kevésbé formálissá tétele révén, valamint szigorúbb formai követelmények bevezetése a felekre nézve annak érdekében, hogy betartsák a különböző eljárási lépések megtételére vonatkozó határidőket.

A lengyel polgári perrendtartás tartalmazza a kis értékű követelések európai eljárását. Az eljárást a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vezette be azzal a céllal, hogy korszerűsítse és egyszerűsítse a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott eljárásokat. A rendeletet Dánia kivételével valamennyi uniós tagállamban alkalmazni kell. A rendeletet a lengyel jogba a polgári perrendtartás 505. cikke (21) – (27a) bekezdése ültette át.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az egyszerűsített eljárást az alábbi, a járásbíróságok (sądy rejonowe) hatáskörébe tartozó esetekben kell alkalmazni:

szerződés alapján fennálló követelések (ha a követelés értéke nem haladja meg a 20 000 PLN összeget), valamint jótállási vagy szavatossági igényen alapuló követelések, vagy fogyasztói adásvételi szerződésnek meg nem felelő fogyasztási cikk alkalmatlanságából eredő követelések, ha a szerződés tárgyának értéke nem haladja meg a fenti összeget,
a követelés értékétől függetlenül: lakás bérleti díjának és a bérlők által fizetendő díjak megfizetése iránti követelések valamint szövetkezeti lakás használatáért járó díjak megfizetése iránti követelések.

A legfelsőbb bíróság (Sąd Najwyższy) ítélkezési gyakorlata szerint a kötelezettség nemteljesítéséből vagy elégtelen teljesítéséből fakadó követeléseket egyszerűsített eljárásban kell elbírálni, ha a követelés értéke nem haladja meg a 20 000 PLN összeget. Ha a felperes 20 000 PLN összeget el nem érő követelést kíván érvényesíteni, amely olyan követelésből fennmaradt összeg, amelyet már 20 000 PLN összeget meghaladó mértékben kielégítettek, ezt a követelést is egyszerűsített eljárásban kell elbírálni. A „szerződés alapján fennálló” kifejezés azt jelenti, hogy egyszerűsített eljárásban nem bírálható el olyan követelés, amely jogellenes magatartásból, jogalap nélküli gazdagodásból és ingatlantulajdon, közös tulajdon vagy jogközösség fennállásából, vagy olyan más tulajdonjog fennállásából ered, amelynek megszerzése vagy gyakorlása fizetési kötelezettségre adhat okot. A szerződéstől eltérő jogi aktusokból eredő követeléseket sem lehet ilyen eljárásban elbírálni: ilyenek az egyoldalú jogügyletek, a megbízás nélküli ügyvitel, a kötelesrész iránti igény, valamint a közigazgatási határozatból vagy közvetlenül jogszabályból fakadó kötelezettségek.

Az egyszerűsített eljárás használható természetes és jogi személyek vagy vállalkozások, munkavállalók és munkáltatók részvételével folyó ügyekben. Tehát az eljárást igénybe venni kívánó jogalany típusa nem korlátozza az eljárás alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy munkavállalási vagy gazdasági jellegű kérdéseket is meg lehet hallgatni egyszerűsített eljárásban.

A kis értékű követelések európai eljárása a járásbíróságok és a törvényszékek (sądy okręgowe) hatáskörébe tartozik, a polgári perrendtartásban (a polgári perrendtartás 17. cikkével és 505. cikkének (22) bekezdésével összefüggésben értelmezett 16. cikke) meghatározott illetékességi szabály alapján. Ilyen esetekben a bírósági hivatalnokok végzést adhatnak ki.

A fent hivatkozott rendelettel összhangban a kis értékű követelések a polgári és kereskedelmi ügyekben (a fogyasztói ügyeket is ideértve) felmerülő követelések, amelyekben a követelés értéke a kamatok és a költségek nélkül nem haladja meg az 5 000 EUR értéket (az eljárás megindítása iránti kérelem hatáskörrel rendelkező bíróság általi kézhezvételekor).

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az 505⁽³⁾ cikk értelmében egy egyszerűsített eljárásban csak egy igény érvényesíthető. Több követelést csak akkor lehet egy kérelembe foglalni, ha ugyanazon szerződésből vagy azonos típusú szerződésekből erednek. Ha több követelést jogellenesen foglaltak egyetlen keresetbe, a bíró felszólítja a felet e formai hiba kijavítására, ennek hiányában pedig a polgári perrendtartás 130. cikkének (1) bekezdése alapján elutasítja a keresetet. Ha a felperes valamely követelés egy részét kívánja érvényesíteni, az ügyet akkor bírálják el egyszerűsített eljárásban, ha ez az eljárás megfelelő lesz a felperes által előadott tényállásból fakadó teljes követelés tekintetében. Az egyszerűsített eljárás keretében nem lehet módosítani a keresetet. A viszontkereset és a beszámítás akkor megengedhető, ha e követeléseket el lehet bírálni egyszerűsített eljárásban. Nincs lehetőség elsődleges beavatkozásra, másodlagos beavatkozásra, harmadik felek perbevonására és a felek személyében bekövetkező változásra.

Az ügyek egyszerűsített eljárásban történő tárgyalása független a felek kívánságától, ami azt jelenti, hogy ez az eljárás kötelező.

1.3 Nyomtatványok

A polgári perrendtartás (125. cikk (2) bekezdés) szerint hivatalos formanyomtatványon kell előterjeszteni minden beadványt, beleértve a keresetlevelet, az ellenkérelmet, a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelmet, vagy az egyszerűsített eljárásban benyújtott bizonyítékot tartalmazó előterjesztést.

A hivatalos formanyomtatványok hozzáférhetők az önkormányzati hivatalokban, a bíróságok hivatalaiban és az Igazságügyi Minisztérium honlapján. A kötelező formanyomtatvány mellőzése alaki hibának minősül.

A polgári perrendtartás általános rendelkezései (annak 130⁽¹⁾. cikke) szerint, ha valamely hivatalos formanyomtatványon előterjesztendő beadványt más módon nyújtottak be, vagy más alaki feltétel nemteljesítése miatt a beadvány nem feldolgozható, a bíró felszólítja a felet a szabálytalanságok egy héten belül való orvoslására, és a beadványt visszaküldi ennek a félnek. A szabálytalanság orvoslására irányuló felszólításban meg kell jelölni a beadványban fellelhető valamennyi szabálytalanságot. Ha a fél nem tesz eleget a felhívásnak a határidő lejártáig vagy ismét szabálytalan beadványt nyújt be, a bíró elrendeli a beadvány elutasítását.

A kis értékű követelések európai eljárása szerint négy egységes formanyomtatvány létezik, amelyek a fent hivatkozott rendelet mellékleteként elérhetők. Ezek a következők:

keresetlevél formanyomtatványa,
felszólítás a bíróság vagy törvényszék részéről a keresetlevél kiegészítésére és/vagy kijavítására,
válasz formanyomtatványa,
tanúsítvány a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítéletről.

1.4 Segítségnyújtás

Az egyszerűsített eljárásban a bizonyítékok koncentrálásának elve alkalmazandó. A Bíróság a felek követeléseit és állításait, valamint bizonyítási javaslatait figyelmen kívül hagyja, amennyiben azokat a kereset, a viszontkereset vagy a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem benyújtását követően, vagy a tárgyalásra előírt első ülés megtartását követően terjesztik elő (kizáró rendszer), kivéve, ha a fél bizonyítja, hogy nem tudta vagy nem volt szükséges azokat korábban benyújtani (ez a bíró mérlegelési jogkörébe tartozik). Ez a megoldás az egyszerűsített eljárás gyors jellege miatt szükséges. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy lehetetlen vagy nagyon nehéz hitelt érdemlően bizonyítani a követelés összegét, mérlegelési jogkörén belül, a tényállás teljes körű figyelembevételével az ítéletben megállapíthat egy megfelelő összeget. Az ügy vizsgálata során a bíróság figyelmen kívül hagyhatja az egyszerűsített eljárásra vonatkozó szabályokat, amennyiben ez hozzájárulhat a jogvita hatékonyabb rendezéséhez (a polgári perrendtartás 505⁽¹⁾ cikkének (3) bekezdése). Amennyiben a követelés megalapozottságának és összegének megállapításához különleges ismeretekre van szükség, a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy az ügy valamennyi körülményének figyelembevételével független értékelést végezzen, vagy szakértői véleményt kérjen. A bíróság nem kér szakértői véleményt, amennyiben a vélemény várható költsége meghaladja a követelés értékét, kivéve, ha ezt különleges körülmények indokolják. Az a tény, hogy egy adott személy tanúvallomást tett, nem zárja ki, hogy a bíróság szakértőként véleményt kérjen tőle, többek közt azon tények vonatkozásában, amelyekről tanúvallomást tett, még akkor sem, ha a tanú már szakértői véleményt készített egy másik, a bíróságtól eltérő jogalany felkérésére (a büntetőeljárási törvénykönyv 507. cikke (7) bekezdése).

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Amennyiben a követelés megalapozottságának és összegének megállapításához különleges ismeretekre van szükség, a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy az ügy valamennyi körülményének figyelembevételével független értékelést végezzen, vagy szakértői véleményt kérjen. A bíróság nem kér szakértői véleményt, amennyiben a vélemény várható költsége meghaladja a követelés értékét, kivéve, ha ezt különleges körülmények indokolják. Az a tény, hogy egy adott személy tanúvallomást tett, nem zárja ki, hogy a bíróság szakértőként véleményt kérjen tőle, többek közt azon tények vonatkozásában, amelyekről tanúvallomást tett, még akkor sem, ha a tanú már szakértői véleményt készített egy másik, a bíróságtól eltérő jogalany felkérésére (a büntetőeljárási törvénykönyv 507. cikke (7) bekezdése).

1.6 Írásbeli eljárás

Főszabályként az egyszerűsített eljárás írásbeli eljárás. A felek legtöbb kérelmét külön hivatalos formanyomtatványon kell előterjeszteni. Az egyszerűsített eljárásban azonban szóban is előterjeszthetők a kérelmek. Az a fél, amely az ítélet kihirdetésekor jelen van a tárgyaláson, az ítélethirdetést követően tett nyilatkozattal lemondhat a fellebbezési jogáról. Ha valamennyi jogosult fél lemond a fellebbezési jogáról, az ítélet jogerőre emelkedik (a polgári perrendtartás 505⁽⁸⁾ cikkének (3) bekezdése).

A kis értékű követelések európai eljárása írásbeli eljárás (a polgári perrendtartás 505. cikkének (21) bekezdésével összefüggésben értelmezett 125. cikkének (2) bekezdése).

1.7 Az ítélet tartalma

Az ügy vizsgálata során a bíróság figyelmen kívül hagyhatja az egyszerűsített eljárásra vonatkozó szabályokat, amennyiben ez hozzájárulhat a jogvita hatékonyabb rendezéséhez. A polgári perrendtartás 505. cikkének (7) bekezdése szerinti bírósági határozatot a tárgyaláson kell meghozni, olyan határozatként, amely ellen további jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésre.

1.8 A költségek megtérítése

Az egyszerűsített eljárásban előterjesztett kérelem után a felperesnek illetéket kell fizetnie, csakúgy, mint a rendes eljárásban. Az egyszerűsített eljárásban a kérelmek után járó illetékekre vonatkozó szabályok a (polgári ügyekben fizetendő) bírósági illetékekről szóló 2005. július 28-i törvényben meghatározott általános elveken alapulnak.

Az egyszerűsített eljárásban a költségviselés felek közötti megoszlására a polgári perrendtartás 98–110. cikkében szereplő általános szabályok irányadók. A polgári perrendtartás 98. cikke értelmében a pervesztes fél köteles a másik fél kérésére megtéríteni a másik félnek a jogai bíróság előtti érvényesítéséhez vagy védelméhez szükséges költségeket. A bíróság a bírósági eljárást lezáró valamennyi ítéletben rendelkezik a költségekről.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A rendelet alapján hozott ítéletekkel szemben fellebbezés nyújtható be a fellebbviteli bírósághoz (sąd apelacyjny). Ha az ítéletet járásbíróság hozta, a fellebbezést azon a bíróságon keresztül kell benyújtani egy törvényszékhez, ha pedig törvényszék hozta az ítéletet, a fellebbezést azon a bíróságon keresztül kell benyújtani egy fellebbviteli bírósághoz (a polgári perrendtartás 505. cikkének (26) és (27)cikkével összefüggésben értelmezett 367. és 369. cikke).

A rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében szereplő feltételek teljesülése esetén a bíróság mulasztási ítéletet hoz. A mulasztási ítélettel szemben az alperes fellebbezést nyújthat be az ítéletet hozó bírósághoz. Ha kedvezőtlen az ügy kimenetele, a felperes az általános szabályok (a polgári perrendtartás 339. cikkének (1) bekezdése, 342. cikke és 344. cikkének (1) bekezdése) szerint fellebbezhet.