1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése
Igen, a legfeljebb 15 000 euró értékű követelések esetében a szóbeli meghallgatásos eljárás. Ez nem érinti a kis értékű követelések európai eljárásának esetleges alkalmazását, amelyet a 861/2007/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELET szabályoz, feltéve, hogy az eljárás alkalmazásához rendelkezésre áll a szükséges költségvetés.
1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték
A legfeljebb 15 000 euró értékű követelések esetében szóbeli tárgyalás tartása szükséges.
1.2 Az eljárás alkalmazása
A kérelem benyújtása írásban, azaz a szokásos formában történik, kivéve abban az esetben, ha a felperes nem veszi igénybe ügyvéd és jogi képviselő közreműködését, amikor is elegendő egy rövid kérelmet benyújtani.
1.3 Nyomtatványok
Nincs kötelező szabványos formanyomtatvány. A felsőbb bírói hivatalok azonban biztosítanak szabványos űrlapot, amelyet a legfeljebb 2 000 euró értékű követelések esetében a felperes a kérelem elkészítéséhez, az alperes pedig annak megválaszolásához használhat.
Ezek a formanyomtatványok letölthetők az Általános Igazságszolgáltatási Tanács honlapjáról:
Amennyiben a követelés összege meghaladja a 2 000 eurót, ügyvéd és jogi képviselő közreműködése kötelező. A követelés érvényesítése vagy vitatása e jogi képviselet nélkül nem lehetséges.
Az, hogy az alperes a követelést nem vitatja, nem a követelés összegének helybenhagyását jelenti, hanem csupán annak elismerését, hogy az alperes nem teljesített, és az eljárás folytatódik.
1.4 Segítségnyújtás
A felperesek személyesen megjelenhetnek a tárgyaláson, ha azonban a követelés összege meghaladja a 2 000 eurót, kötelező ügyvéd és jogi képviselő közreműködése.
A bíróság biztosítja a fogyatékkal élők, a 60 év felettiek és a 80 év feletti személyek számára az egyenlő részvételük biztosításához szükséges valamennyi intézkedést és kiigazítást. A 80 év felettieket érintő eljárások elsőbbséget élveznek mind a megállapítási, mind a végrehajtási szakaszban.
1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok
Az általános szabályok vonatkoznak a bizonyításra: bármilyen bizonyíték elfogadható, és a tárgyalás előtt is kérhető bizonyítás és elő lehet terjeszteni bizonyítékokat.
1.6 Írásbeli eljárás
Mind a kérelem, mind a védekezés írásban történik. Az eljárási kérdéseket a tárgyaláson rendezik, a javasolt bizonyíték elfogadhatóságának kimondása után azonban további kérdések nem vethetők fel. Hasonlóképpen a bizonyítékokat is elsősorban szóban terjesztik elő a bíróságon.
1.7 Az ítélet tartalma
Az ítéletet indokolással és írásban közlik, akárcsak más eljárásokban.
Az ítéletnek tartalmaznia kell az eljárás során felmerült költségekről szóló határozatot, amelyeket arra a félre rónak, akinek a keresetét első fokon és a fellebbezési eljárásban elutasították, kivéve, ha a bíró úgy határoz, hogy komoly jogi vagy ténybeli kételyek merültek fel. Abban az esetben, ha a keresetnek részben helyt adnak, a költségek viselésére nem kerül sor, de azokat a bíróság az egyik félre kötelezheti, ha úgy ítéli meg, hogy gondatlanul jártak el.
1.8 A költségek megtérítése
Ha kötelező ügyvéd és jogi képviselő közreműködése, és a bíróság határozatot hoz a költségekről, a költségei megtérítésére jogosult fél eljárási költségei a kiszámítást követően megtéríthetők, feltéve, hogy az összeg – a határozat alapján költségeik megtérítésére jogosult feleket külön-külön tekintve – nem haladja meg a perérték egyharmadát.
Ha a költségtérítésben részesülő fél nem a tárgyalás helyszínén lakik, abban az esetben is részesülhet költségtérítésben a jogi képviselő kiadásaiért, ha jogi képviselő közreműködése nem kötelező.
1.9 Fellebbezési lehetőség
Az ítélettel szemben fellebbezés nyújtható be, ha a perérték meghaladja a 3 000 eurót. A fellebbezést írásban, legkésőbb 20 napon belül ahhoz a tartományi bírósághoz kell benyújtani, amelynek hatáskörébe a fellebbezés elbírálása tartozik.
A fellebbezés elbírálására az egyesbíróból álló tartományi bíróság rendelkezik hatáskörrel, amelynek ítéletével szemben nincs helye fellebbezésnek.