1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése
1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték
A polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung) nem rendelkezik kis értékű követelésekre vonatkozó különleges eljárásról. A perrendtartás 495a. szakasza szerint azonban a helyi bíróságok (Amtsgerichte) előtt egyszerűsített eljárásra is lehetőség van. Ez lehetővé teszi, hogy a bíróság észszerű mérlegelést követően döntsön az alkalmazandó eljárásról olyan ügyekben, amelyekben a perérték nem haladja meg a 600 EUR-t. A perrendtartás nem tartalmaz további korlátozásokat ezzel kapcsolatban, például nem írja elő, hogy csak bizonyos típusú jogviták esetében lehet élni ezzel a lehetőséggel.
1.2 Az eljárás alkalmazása
A bíróság ezért ilyen esetekben észszerű mérlegelést követően dönthet az alkalmazandó eljárásról, illetve élhet az eljárás leegyszerűsítésének bizonyos konkrét lehetőségeivel. A bíróság nem köteles így eljárni. Akkor is eljárhat az általános rendelkezések szerint, ha a perérték kisebb mint 600 EUR.
Ha a bíróság a saját belátása szerint dönt az alkalmazandó eljárásról, a felek ezt nem kifogásolhatják. Egyedül a szóbeli meghallgatást kérelmezhetik.
1.3 Nyomtatványok
Nincsenek kötelezően használandó formanyomtatványok.
1.4 Segítségnyújtás
Az általános szabályok alkalmazandók. Az egyszerűsített eljárás csak az eljárás lefolytatásának módját változtatja meg. A jogi képviselővel nem rendelkező felek ugyanolyan eljárási segítséget kapnak a bíróságtól, mint a jogi képviselővel rendelkező felek. A helyi bíróságokon folytatott eljárásokban például lehetőség van a követelés jegyzőkönyvbe mondására a bíróság hivatalában. A jogi képviselő útján eljáró fél szintén jegyzőkönyvbe mondhatja a nyilatkozatát ahelyett, hogy az ügyvédjén keresztül nyújtaná be.
Hasonlóképpen az, hogy valamely fél jogi képviselő útján jár-e el, nem érinti a bíróság tájékoztatási és tanácsadási kötelezettségének jellegét és terjedelmét. A bíróság a jogszabályok értelmében köteles elmagyarázni az eljárásokat jogi és ténybeli szempontból, és köteles tisztázni a nem egyértelmű kérdéseket.
1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok
A bíróság nincs arra korlátozva, hogy a szokásos módon végezze el a bizonyításfelvételt. A közvetlen bizonyításfelvételre (Unmittelbarkeit) és a felek bizonyításfelvételen való részvételére (Parteiöffentlichkeit) vonatkozó, főszabály szerint alkalmazandó elvekkel ellentétben, amelyek értelmében a tanúkat, a szakértőket és a feleket a felek jelenlétében kell meghallgatni az eljáró bíróságon, az egyszerűsített eljárásokban a bíróság elrendelheti például, hogy a tanúkat, a szakértőket vagy a feleket telefonon vagy írásban kérdezzék ki.
1.6 Írásbeli eljárás
Lehetőség van kizárólag írásbeli eljárásra is. Azonban ha valamelyik fél kéri, szóbeli eljárást kell lefolytatni.
1.7 Az ítélet tartalma
Az ítélet tartalma egyszerűbb, mint a rendes eljárások során. Ennek oka az, hogy főszabály szerint a 600 EUR-nál kisebb perértékű jogvitákban hozott ítéletekkel szemben nincs lehetőség fellebbezésre.
Például elhagyható a tényállás ismertetése. A határozat indokolása is elhagyható a felek beleegyezésével, vagy ha annak lényegi tartalma már szerepel a bírósági jegyzőkönyvben. Azonban ha az ítéletet várhatóan külföldön hajtják végre, a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés követelményei miatt nem hagyható el az ítélet indokolása.
Ha kivételesen engedélyezik a fellebbezést, az ítélet szerkezetére az általános szabályok az irányadók.
1.8 A költségek megtérítése
A költségek megtérítésére nem vonatkoznak korlátozások, hanem az általános szabályok alkalmazandók. E szabályok értelmében az eljárási költségeket főszabály szerint a pervesztes fél viseli.
1.9 Fellebbezési lehetőség
Főszabály szerint a 600 EUR-nál kisebb perértékű jogvitákban hozott ítéletekkel szemben nincs lehetőség fellebbezésre. Kivételes esetekben azonban van rá lehetőség, ha azt az elsőfokú bíróság engedélyezi az ítéletében. Erre akkor kerülhet sor, ha az ügy alapvető jelentőségű, vagy ha a jog fejlődése vagy a következetes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében szükség van a fellebbviteli bíróság határozatára.
Ha nincs helye fellebbezésnek, az elsőfokú bíróság köteles újratárgyalni az ügyet, ha az ítélet miatt sérelmet szenvedett fél kifogást emel arra hivatkozva, hogy a bíróság a határozatot befolyásoló módon megsértette a meghallgatáshoz való jogot. Ha az eljáró bíróság nem orvosolja a kifogást, a fél számára egyetlen jogorvoslati lehetőség marad: alkotmányjogi panaszt nyújthat be a szövetségi alkotmánybírósághoz; ilyen esetben azonban csak az alkotmányjog megsértése tekintetében vizsgálják felül a határozatot, az általános törvényi rendelkezések megsértésével kapcsolatban nem.