Jogforrások
- Jogszabályok
- Szokásjog
- A nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai
- Az uniós jog
- Nemzetközi egyezmények
- Ítélkezési gyakorlat
A jogi eszközök típusai – leírás
Alkotmány (Sýntagma) (alaptörvény, amelyen valamennyi jogszabály alapul)
Törvény (typikós nómos) (a Parlament és a köztársasági elnök által elfogadott jogszabály)
Jogalkotási eszközök (práxeis nomothetikoú periechoménou) (a köztársasági elnök által a Minisztertanács javaslata alapján sürgős és előre nem látható szükségletek kivételes eseteinek jogi rendezése céljából elfogadott jogszabályok)
Szabályozó jellegű elnöki rendelet (kanonistikó proedrikó diátagma) (jogi szabályokat állapít meg, és a köztársasági elnök adja ki különleges vagy általános jogalkotási felhatalmazás alapján)
Szabályozó jellegű közigazgatási jogi aktusok (kanonistikés práxeis tis dioíkisis) (közigazgatási szervek adják ki; személytelen, törvényi erővel bíró jogi szabályok)
Az EU alapító szerződései (a Szerződések alapján az uniós intézmények jogalkotási aktusokat fogadhatnak el, amelyeket azután a tagállamok hajtanak végre)
Rendeletek (kötelező erejű jogalkotási aktusok, amelyeket azonnal és kötelezően végre kell hajtani valamennyi uniós országban).
Irányelvek (olyan jogalkotási aktusok, amelyet az összes uniós ország által elérendő célkitűzést határoznak meg. E célkitűzések elérése és az irányelv nemzeti jogba való átültetése érdekében azonban minden országnak el kell fogadnia saját törvényeit).
Nemzetközi egyezmények (két vagy több, eltérő jogrendszer hatálya alá tartozó fél közötti, konkrét együttműködés tárgyában kötött megállapodások)
A szokásjog és az ítélkezési gyakorlat státusza
A szokásjogot az anyagi értelemben vett alkotmány hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos kérdésekben a jogi kötelezettségnek tekintett gyakorlaton (opinio juris) kívüli folyamatosan ismétlődő gyakorlat hozza létre. A szokásjog íratlan jogforrás.
Az ítélkezési gyakorlat a bíróság által hozott határozatok összessége, amely a jogszabályokat bírósági határozatok útján értelmezi és alkalmazza. Az ítélkezési gyakorlat közvetett jogforrásnak tekinthető.
A helyi hatóságok által hozott intézkedések
A helyi ügyek igazgatása a helyi kormányzat első és második szintjének felelőssége. Vélelmezhető, hogy a helyi ügyek igazgatása a helyi és regionális hatóságok hatáskörébe tartozik. A helyi és regionális hatóságok közigazgatási és pénzügyi autonómiával rendelkeznek. Az állam megteszi a szükséges jogalkotási, szabályozási és költségvetési intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a helyi és regionális hatóságok számára a feladataik ellátásához és hatáskörük gyakorlásához szükséges pénzügyi autonómiát és forrásokat, ugyanakkor biztosítja e források kezelésének átláthatóságát. A helyi és regionális hatóságok javára megállapított és az állam által beszedett adók és illetékek megfizetéséről és a helyi és regionális hatóságok részére történő kiutalásáról törvény rendelkezik.
Nemzetközi jogforrások és uniós jog
Az EU alapító szerződései (a Szerződések alapján az uniós intézmények jogalkotási aktusokat fogadhatnak el, amelyeket azután a tagállamok hajtanak végre).
Rendeletek (kötelező erejű jogalkotási aktusok, amelyeket azonnal és kötelezően végre kell hajtani valamennyi uniós országban).
Irányelvek (olyan jogalkotási aktusok, amelyet az összes uniós ország által elérendő célkitűzést határoznak meg. E célkitűzések elérése és az irányelv nemzeti jogba való átültetése érdekében azonban minden országnak el kell fogadnia saját törvényeit).
Nemzetközi egyezmények (két vagy több, eltérő jogrendszer hatálya alá tartozó fél közötti, konkrét együttműködés tárgyában kötött megállapodások).
A legfontosabb jogi aktusok/jogszabályok
Polgári jog
Polgári törvénykönyv (Astikós Kódikas)
Polgári perrendtartás (Kódikas Politikís Dikonomías)
Kereskedelmi jog
«Az adósságrendezésről és a csőd, fizetésképtelenség stb. esetében biztosított második esélyről szóló» 4738/2020. sz. törvény, amely hatályon kívül helyezte a csődtörvényt
2121/1993. sz. törvény: szerzői jog, szomszédos jogok stb.
A társaságok formáját és működését szabályozó törvények
Közigazgatási jog
Alkotmány
A közigazgatási eljárásról szóló törvény (Kódikas Dioikitikís Diadikasías)
A közigazgatási bírósági eljárásról szóló törvény (Kódikas Dioikitikís Dikonomías)
Büntetőjog
Büntető törvénykönyv (Poinikós Kódikas)
A büntetőeljárásról szóló törvény (Kódikas Poinikís Dikonomías)
A jogi eszközök hierarchiája
A jogi eszközök hierarchiája a következő: alkotmány, uniós jog, nemzetközi megállapodások, törvények és rendeletek, a kormány által kibocsátott rendeletek és a miniszterek által kibocsátott rendeletek. Az általánosan alkalmazandó jogi aktusok mellett külön törvények alapján is kibocsátanak egyedi jogi aktusokat, amelyek a normatív hierarchiában a törvények és rendeletek alatt helyezkednek el. Az alacsonyabb szintű jogi eszközöknek összhangban kell lenniük a magasabb szintűekkel.
Jogalkotási eljárás
Jogalkotási kezdeményezés
A jogszabály-szövegező szakbizottság által elkészített törvénytervezetet megküldik a kormány főtitkárságán belül működő központi jogszabály-szövegező bizottságnak, ahol különösen a szisztematikus jogi szövegezés szempontjából vizsgálják meg, figyelmet fordítva más kérdésekre is (alkotmányos törvényesség, a nemzetközi joggal való összeegyeztethetőség).
A törvény elfogadása
A törvénytervezetet ezután a Parlament elé terjesztik, a javasolt rendelkezések indokait és célkitűzéseit tartalmazó indokolással együtt. Ha a vonatkozó rendelkezések az állami költségvetést terhelő kiadásokat eredményeznek, az Állami Költségvetési Hivatalnak (Genikó Logistírio tou Krátous) külön jelentést kell készítenie a kiadásokról, valamint egy ahhoz kapcsolódó jelentést kell összeállítania a kiadásokról. A jogszabálytervezethez – kivételes körülményektől eltekintve – hatásvizsgálati jelentést és a jogszabálytervezet benyújtását megelőző nyilvános konzultációról szóló jelentést is csatolni kell.
A Parlament elnöke vitára bocsátja a törvénytervezetet a plenáris ülésen, parlamenti szünet alatti kisebb létszámú üléseken vagy az állandó parlamenti bizottságokban. A törvények végrehajtási rendeleteit a köztársasági elnök bocsátja ki az illetékes miniszterek javaslatára. Külön jogi rendelkezések alapján a közigazgatási szervek jogosultak specifikusabb, illetve helyi érdekű vagy szakmai jellegű/részletekbe menő kérdésekben rendeleti jellegű jogi aktusok kibocsátására.
Miután minden illetékes miniszter aláírt egy törvényt, a köztársasági elnök a parlamenti elfogadását követő egy hónapon belül aláírja és közzéteszi a törvényt.
Törvénymódosítást az illetékes miniszter indítványozhat. A törvény addig marad érvényben, amíg azt egy új törvény hatályon kívül nem helyezi.
Kihirdetés, közzététel és hatálybalépés
A törvény meghatározza a hatálybalépésének időpontját. Ellenkező esetben a törvény – a polgári törvénykönyv bevezetéséről szóló törvény 103. cikkének megfelelően – a Hivatalos Közlönyben történő közzétételét követő 10 nap elteltével lép hatályba.
Főszabály szerint a valamely nemzetközi egyezményt megerősítő törvény érvényessége a Hivatalos Közlönyben való közzétételével kezdődik, és az egyezmény az abban meghatározott időponttól vált ki joghatást.
A Görög Parlament honlapján megtalálható az 1993. október 22. óta elfogadott összes törvény. Ezenkívül a Nemzeti Kiadóhivatal honlapján a «Keresés» funkció segítségével megtalálhatók az 1890 óta elfogadott törvények és elnöki rendeletek éves jegyzékei, tárgya és azon Hivatalos Közlöny részletes adatai, amelyben azokat közzétették.
A különböző jogforrások közötti ellentmondások feloldásának módjai
Az alkotmány 28. cikke alapján a nemzetközi egyezmények a törvénnyel történő megerősítésüktől kezdve a görög nemzeti jog szerves részét képezik, és – az alkotmány rendelkezéseinek kivételével – elsőbbséget élveznek minden más jogi rendelkezéssel szemben, feltéve, hogy azok későbbi jogszabályt jelentenek.
Az uniós rendeletek kötelező erejűek, és egyetemesen és közvetlenül alkalmazandók valamennyi tagállamban.
Az irányelvek nemzeti jogba való átültetése törvényekkel, elnöki rendeletekkel vagy miniszteri határozatokkal történik.
Jogi adatbázisok (megfelelő linkekkel)
A jogi adatbázis ingyenesen hozzáférhető?
A Nemzeti Kiadóhivatal teljes körű jogi adatbázist tart fenn és üzemeltet.
A hozzáférés ingyenes (a 3861/2010. sz. törvény 7. cikke, Hivatalos Közlöny, I. sorozat, 2010. július 13-i 112. sz.).
Az Intracom & Hol szintén teljes körű jogi adatbázist tart fenn és üzemeltet «NOMOS» néven.
A hozzáférés ingyenes.
Az Állami Jogi Tanács (Nomikó Symvoúlio tou Krátous) honlapja
A hozzáférés ingyenes.
Mely nyelveken érhető el?
A tartalom csak görög nyelven érhető el.
Melyek az elérhető keresési feltételek?
Nemzeti Kiadóhivatal:
- Sorozat
- Közzététel éve
- Kibocsátási szám
NOMOS jogi adatbázis:
- Görög jogszabályok SZÁM és ÉV alapján (vagy az adott év összes jogszabálya)
- Görög jogszabályok a Hivatalos Közlöny sorozatszáma és kibocsátási száma alapján
- KÓDOK JEGYZÉKE, alkotmány és egyéb intézményi jogszabályok
- A KERESŐMOTORBAN SZAVAK használatával történő keresés
Állami Jogi Tanács:
- Fellebbezés vagy vélemény száma
- Érintett rendelkezés
- Kérelmező
- Dátum vagy év
- Kulcsszavak