Tájékoztató az európai öröklési bizonyítványt kiállító hatóságok számára

1 Az örökléssel kapcsolatos információkat tartalmazó, a tagállamban létező nyilvántartások típusai

• Állami egységes számítógépes ingatlan-nyilvántartás
• Anyakönyvi nyilvántartások
• Házassági vagyonjogi nyilvántartás
• Közvégrendeletek nyilvántartása
• Cégnyilvántartás
• Számlanyilvántartás

2 Az 1. pontban felsorolt tagállami nyilvántartásokban szereplő információk

1. Az állami egységes számítógépes ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokat és a kapcsolódó jogokat tartja nyilván. A számítógépes ingatlan-nyilvántartás olyan elektronikus adatbázis, amely hosszú távon, módosítás nélkül tárolja az ingatlan-nyilvántartásokat, az alátámasztó dokumentumokat és a betűrendes indexeket, és lehetővé teszi ezen adatok számítógépes képernyőn történő megjelenítését és kinyomtatását. A számítógépes ingatlan-nyilvántartás az elektronikus dokumentumokat és az ingatlanokkal kapcsolatos ügyekben érintett dokumentumok papíralapú változataiból elektronikus úton beszerezett dokumentumokat tárolja.

Elérhetőségek:

https://www.zemesgramata.lv/saturs/lv/39-6-6

https://www.ta.gov.lv/lv/iestades-kontakti

https://www.ta.gov.lv/lv/iestades-kontakti Az állami egységes számítógépes ingatlan-nyilvántartás egy központi nyilvántartás.

A számítógépes ingatlan-nyilvántartásba bárki betekinthet, és közvetlen kapcsolaton keresztül kivonatok vagy másolatok kérhetők. Információk a bejegyzési számnak, az ingatlan kataszteri számának, az ingatlan nevének vagy az ingatlan részét képező tárgy címének megadásával kérhetők. A bejegyzés kivonata akkor érhető el, ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés valamennyi részét frissítették.

Ezeket az információkat a körzeti (városi) bíróságoktól lehet beszerezni, vagy az állami egységes számítógépes ingatlan-nyilvántartás letétkezelője bocsáthatja rendelkezésre.

A számítógépesített nyilvántartásokba, az ingatlanügyekkel kapcsolatos adatokba és a magánszemélyek indexmutatójába kizárólag az ingatlantulajdonosok és a tulajdonjoggal rendelkező személyek tekinthetnek be, illetve kizárólag e személyek juthatnak információkhoz (a polgári törvénykönyv 1477. cikke). Az állami intézmények azon tisztviselőinek jegyzékét, akiknek az állami egységes számítógépes ingatlan-nyilvántartás letétkezelője a hivatalos igények kielégítése érdekében megküldheti a szóban forgó információkat, valamint a szóban forgó információk mennyiségét és az információszolgáltatás módját a kormány határozza meg. Ezeket az információkat a körzeti (városi) bíróság elnökének engedélyével más személyeknek is meg lehet küldeni, amennyiben az említett információkra az egyének megsértett vagy vitatott jogainak vagy törvény által védett érdekeinek védelme érdekében van szükség.

Az állami intézmények azon tisztviselőinek jegyzékét, akiknek az állami egységes számítógépes ingatlan-nyilvántartás letétkezelője a hivatalos igények kielégítése érdekében megküldheti a szóban forgó információkat, valamint a szóban forgó információk mennyiségét és az információszolgáltatás módját a kormány határozza meg. Ezeket az információkat a körzeti (városi) bíróság elnökének engedélyével más személyeknek is meg lehet küldeni, amennyiben az említett információkra az egyének megsértett vagy vitatott jogainak vagy törvény által védett érdekeinek védelme érdekében van szükség.

A nyilvántartó hatóság a jogszabályok által előírt mértékben információt szolgáltathat egy másik hatóságnak.

A hatóság megtagadhatja ezen információk másik hatóságnak való elküldését, ha az nem felel meg a 801. sz. kormányrendeletnek.

Az információkat a hivatalos nyelven (lett nyelven), e-mailben, elektronikus úton vagy postai úton kell kérni és elküldeni.

Az információszolgáltatás a konkrét kérelemtől függően történik (az elfogadhatóságot a bíróság elnöke bírálja el).

A nyilvántartásba vett ingatlan tulajdonjogában az öröklésből eredően bekövetkezett változás nyilvántartásba vételéhez közjegyző által hitelesített megerősítés iránti kérelmet kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a tulajdonátruházást igazoló dokumentumokat (öröklési bizonyítvány, végrendelet, halottvizsgálati bizonyítvány). A dokumentumokat lett nyelven kell elkészíteni, vagy ahhoz közjegyző által hitelesített fordítást kell csatolni. Mivel az egyes ügyek eltérnek, a vizsgálati eljárásért felelős bírónak további dokumentumokra is szüksége lehet.

Ahhoz, hogy a nyilvántartó hatóság azonosítani tudja a nyilvántartásba vett ingatlant és bejegyezhesse az öröklésből eredő tulajdonátruházást, ki kell tölteni a megerősítés iránti kérelemben előírt ingatlan-azonosító adatokat, beleértve a megerősítendő tulajdonjogok terjedelmét is.

Az állami egységes számítógépes ingatlan-nyilvántartás az egyetlen olyan számítógépes ingatlan-nyilvántartás, amely jogilag elismert információkat tartalmaz. Az ingatlan-nyilvántartások mindenki számára hozzáférhetők, bejegyzéseik pedig közhitelesek.

2. Anyakönyvi nyilvántartások a Lett Köztársaság egységes állami információs rendszerrel, a természetes személyek nyilvántartásával (a továbbiakban: FPR) rendelkezik. A természetes személyek nyilvántartásáról szóló törvény 2. cikkének (1) bekezdése értelmében az FPR olyan állami információs rendszer, amely korlátozott hozzáférésű információkat tárol, és amelyet az Állampolgársági és Bevándorlási Hivatal (a továbbiakban: PMLP) ellenőriz és kezel. A természetes személyek nyilvántartásáról szóló törvény 4. cikkének (1) és (11) bekezdésével összhangban az FPR a lett állampolgárokra, a lett állampolgársággal nem rendelkezőkre és a külföldiekre vonatkozó friss adatokat tartalmaz. Az FPR frissíti és aktualizálja az anyakönyvi bejegyzések adatait. Az anyakönyvi okiratok nyilvántartásáról szóló törvény 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban azonban a házasságkötésekkel, valamint a bejegyzett születésekkel és halálesetekkel kapcsolatos adatokat az anyakönyvi hivatal rögzíti, frissíti és aktualizálja az FPR-ben.

Elérhetőségek:

https://www.pmlp.gov.lv/lv/pakalpojumi/fizisko-personu-registrs

Az anyakönyvi okiratok nyilvántartásáról szóló törvény 7. cikkének (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően Lettország nem rendelkezik külön regionális információs rendszerekkel az anyakönyvi bejegyzések adatainak tárolására. A házasságkötésekkel, valamint a bejegyzett születésekkel és halálesetekkel kapcsolatos adatokat az FPR rögzíti, frissíti és aktualizálja.

Az anyakönyvi okiratok nyilvántartásáról szóló törvény 9. cikke (1) és (2) bekezdésével összhangban a Népességstatisztikai Hivatal az e törvény 7. cikkének (1) bekezdésében említett információk FPR-be történő bevitelét követően számítógépes úton nyomtatást készít az anyakönyvi okiratok nyilvántartásába vételéről. A számítógépes úton kinyomtatott dokumentumot a Népességstatisztikai Hivatal tisztviselője vagy alkalmazottja, valamint az a személy, akire az anyakönyvi kivonat vonatkozik, vagy az eseményt bejelentő személy aláírja, majd állami címerrel ellátott pecséttel jóváhagyják.

Az anyakönyvi okiratok nyilvántartásáról szóló törvény 43. cikkének (2) bekezdése értelmében az az anyakönyvi hivatal, amely a szóban forgó anyakönyvi okiratokat nyilvántartásba vette, 100 évig nyomtatott formában megőrzi az anyakönyvi okiratok bejegyzéseit, majd továbbítja azokat a Lett Nemzeti Levéltárba.

Mivel Lettországban nincsenek regionális nyilvántartások, az anyakönyvi okiratok FPR-be történő bejegyzését igazoló dokumentumokat bármely helyi anyakönyvi hivatal (a továbbiakban: anyakönyvi hivatal), a Lett Köztársaság valamely külföldi diplomáciai és konzuli képviselete (a továbbiakban: képviselet), valamint hatáskörén belül az Igazságügyi Minisztérium állíthatja ki.

Az FPR korlátozott hozzáférésű információkat tartalmaz. A személyek az anyakönyvi okiratok nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott szabályozási rendelkezésekkel összhangban juthatnak hozzá az anyakönyvi okiratok nyilvántartásába történő bejegyzésre vonatkozó információkhoz.

Az anyakönyvi okiratok nyilvántartásáról szóló törvény 6. cikke következő bekezdéseinek rendelkezései szerint:

1. (4) bekezdés: az a személy – illetve az általa felhatalmazott személy – jogosult betekinteni a házassági anyakönyvi bejegyzésébe, valamint kérelmezni a házassági anyakönyvi kivonatot, a házasság bejegyzését tanúsító kivonatot vagy a házassági anyakönyvi bejegyzés másolatát, akire vonatkozóan a bejegyzés történt. Ha a házasság a házastársak egyikének halálával vagy a házastársak egyikének holttá nyilvánításával szűnik meg, a Népességstatisztikai Hivatal vagy az Igazságügyi Minisztérium a házassági anyakönyvi bejegyzésnek megfelelően a házasságkötés bejegyzését tanúsító kivonatot állít ki.
2. (5) bekezdés: az a személy – illetve az általa felhatalmazott személy – jogosult betekinteni a születési anyakönyvi bejegyzésébe (kivéve az örökbefogadással kapcsolatos bejegyzést), valamint kérelmezni a születési anyakönyvi kivonatot, a születési anyakönyvi bejegyzésről szóló igazolást vagy a születési anyakönyvi bejegyzés másolatát, akire vonatkozóan a bejegyzés történt. A szülők vagy a gyermek törvényes képviselői jogosultak betekinteni a kiskorú születési anyakönyvi bejegyzésébe, valamint kérelmezni a születési anyakönyvi kivonatot, a születési anyakönyvi bejegyzésről szóló igazolást vagy a születési anyakönyvi bejegyzés másolatát.
3. (6) bekezdés: az a személy – illetve az általa felhatalmazott személy – jogosult betekinteni a nagykorú örökbefogadott személy születési anyakönyvi bejegyzésbe, valamint kérelmezni a születési anyakönyvi kivonatot, a születési anyakönyvi bejegyzésről szóló igazolást vagy a születési anyakönyvi bejegyzés másolatát, akire vonatkozóan a bejegyzés történt. Az örökbefogadó, a gyermek törvényes képviselői vagy az általuk felhatalmazott személy jogosultak betekinteni az örökbe fogadott kiskorú születési anyakönyvi bejegyzésébe, valamint kérelmezni a születési anyakönyvi kivonatot, a születési anyakönyvi bejegyzésről szóló igazolást vagy a születési anyakönyvi bejegyzés másolatát.
4. (7) bekezdés: az elhunyt hozzátartozója vagy az általa felhatalmazott személy jogosult betekinteni a halotti anyakönyvi bejegyzésbe, valamint kérelmezni a halotti anyakönyvi kivonatot, a halotti anyakönyvi bejegyzésről szóló nyilatkozatot vagy a halotti anyakönyvi bejegyzés másolatát.
5. (8) bekezdés: más személy akkor kérheti és kaphatja meg az anyakönyvi okirat nyilvántartásba vételéről szóló igazolást, ha igazolni tudja jogos érdekét.

Az FPR-t a PMLP vezeti.

A természetes személyek nyilvántartásáról szóló törvény 2. cikkének (2) bekezdése meghatározza, hogy hatáskörükön belül mely intézmények frissíthetik és adhatják ki az FPR-ben szereplő adatokat. Az anyakönyvi hivatalok, a képviseletek és az Igazságügyi Minisztérium akkor állíthatják ki a születések, házasságok vagy halálesetek anyakönyvezésével kapcsolatos anyakönyvi dokumentumokat (kivonatokat vagy igazolásokat), ha az anyakönyvezésre lettországi anyakönyvi hivatalban vagy képviseleten került sor.

Az anyakönyvi okiratok nyilvántartásáról szóló törvény 6. cikkének (9) bekezdésével összhangban az anyakönyvi okiratok nyilvántartásába való bejegyzés másolatát kérésre a bíróságok, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az Igazságügyi Minisztérium, a Népességstatisztikai Hivatal, a családjogi bíróság és a közjegyzők rendelkezésére kell bocsátani.

Az anyakönyvi hivatalok, képviseletek vagy az Igazságügyi Minisztérium a Lett Népességstatisztikai Hivatal által az elmúlt 100 évben készített anyakönyvi bejegyzések alapján állíthatnak ki családi állapotot igazoló dokumentumokat. Az anyakönyvi okiratok nyilvántartásáról szóló törvény 43. cikkének (2) bekezdése értelmében az az anyakönyvi hivatal, amely a szóban forgó anyakönyvi okiratokat nyilvántartásba vette, 100 évig nyomtatott formában megőrzi az anyakönyvi okiratok bejegyzéseit, majd továbbítja azokat a Lett Nemzeti Levéltárba.

Az anyakönyvi okiratok nyilvántartásáról szóló, 2013. szeptember 3-i 761. sz. kormányrendeletnek az anyakönyvi okiratok nyilvántartásba vételét igazoló dokumentumok újbóli kiállításáról szóló XI. fejezetével összhangban a benyújtott kérelmekben fel kell tüntetni a következőket:

1. az ok, amiért a dokumentumot újra ki kell állítani;
2. az újra kiállítandó dokumentum típusától függően, a házasságkötés, a válás, a születés vagy az elhalálozás időpontja és helye, valamint a nyilvántartásba vétel helye és éve;
3. azon személyek személyes adatai, akikre vonatkozóan a dokumentum újbóli kiadását kérik.

Ha az elhunyt személy házasságkötésének vagy születésének anyakönyvezéséhez bizonyítványt kérnek, be kell nyújtani az elhunyt személy halálára vonatkozó igazolást (a halottvizsgálati bizonyítványt vagy annak hitelesített másolatát, vagy a szóban forgó személy halálát igazoló egyéb, jogilag kötelező erejű dokumentumot). Ha olyan személy kéri az elhunyt személy születésének, házasságkötésének vagy halálának anyakönyvezésével kapcsolatos adatokat, aki nem az elhunyt rokona, jogos érdeket igazoló dokumentumokat be kell nyújtania. Ha az elhunyt valamely hozzátartozója kér adatokat, be kell nyújtania a rokonságot igazoló dokumentumok másolatát.

A hatóságoknak és a jogi személyeknek kérelmüket lehetőleg hivatalos formanyomtatványon kell benyújtaniuk.

A magánszemélyek kötetlen formában is megfogalmazhatják kérelmüket, megadva elérhetőségeiket (cím, e-mail, telefonszám).

Szükség esetén a kérelemnek más dokumentumok hiteles másolatát is tartalmaznia kell. Ha a dokumentumokat valamelyik harmadik országban állítják ki, a csatolt dokumentumokat megfelelően hitelesíteni kell és le kell fordítani lett vagy angol nyelvre.

Ahhoz, hogy egy intézményhez annak hivatalos elektronikus címén vagy e-mail-címén keresztül küldött kérelmet elbírálás céljából el lehessen fogadni, azt az Európai Unióban olvasható ASICE formátumú elektronikus aláírással kell ellátni vagy az Európai Unióban elismert elektronikus azonosítási eszközzel elektronikusan alá kell írni.

Ha a kérelem és a csatolt dokumentumok nem hitelesíthetők a fent említett elektronikus azonosítási eszközökkel, az illetékes tisztviselő vagy magánszemély által megfelelően aláírt papíralapú kérelmet postai úton kell megküldeni a címzettnek.

Információ lett vagy angol nyelven kérhető.

Az anyakönyvi okiratok nyilvántartásáról szóló törvény 47. cikkének (1) bekezdése értelmében az anyakönyvi hivatal, a képviselet vagy az Igazságügyi Minisztérium az anyakönyvi bejegyzések alapján az anyakönyvi okiratok nyilvántartásba vételét igazoló következő dokumentumokat bocsátja ki:

1. házassági, születési vagy halotti anyakönyvi kivonat;
2. az anyakönyvi okirat nyilvántartásba vételét igazoló kivonat;
3. az érintett intézmény által az anyakönyvi okiratról vezetett papíralapú nyilvántartásba történő bejegyzés (másolat);
4. az anyakönyvi okiratok nyilvántartásában szereplő bejegyzés számítógépes kinyomtatása.

Amennyiben a dokumentumokat valamely hatóság saját tevékenységeinek végzéséhez kéri, a dokumentumokat díjmentesen bocsátják ki. Más feleknek szolgáltatási vagy állami díjat kell fizetniük. A szolgáltatási díj összegét az egyes anyakönyvi hivatalok, képviseletek vagy az Igazságügyi Minisztérium szolgáltatási díjtáblázata határozza meg. A szolgáltatási vagy állami díj bármely bankon keresztül befizethető.

Az anyakönyvi okiratok nyilvántartásáról szóló törvény 46. cikkének (1) bekezdése értelmében az FPR-ben szereplő és a papíralapú anyakönyvi bejegyzések, valamint az ezek alapján kiállított, a nyilvántartásba vételt igazoló dokumentumok bizonyítják a házasságkötést, az elhalálozás anyakönyvezését vagy az anyakönyvi okiratok nyilvántartásában szereplő egyéb adatokat.

3. Házassági vagyonjogi nyilvántartás. A házassági vagyonjogi nyilvántartás tartja nyilván az egy férfi és egy nő által kötött házassági szerződéseket. A házassági szerződés olyan jogügylet vagy különleges típusú szerződés, amellyel a felek – házastársak – jogaikat gyakorolva és a törvény által a saját vagyonjogi rendszerük meghatározása tekintetében biztosított lehetőségekkel élve létrehozzák, módosítják vagy megszüntetik házassági vagyonjogi rendszerüket.

4. A közvégrendeletek nyilvántartását a Lett Hites Közjegyzők Tanácsa (Latvijas Zvērinātu notāru padome) ellenőrzi és vezeti. A közvégrendeletek nyilvántartásában szereplő, a közvégrendeletek nyilvántartásának működésbe lépését követően keletkezett fent említett végrendeletekre vonatkozó adatok közhitelesek. A közvégrendeletek nyilvántartásában szereplő, a közvégrendeletek nyilvántartásának működésbe lépése előtt készült végrendeletekre vonatkozó adatok tájékoztató jellegűek. E nyilvántartás működését egy kormányrendelet szabályozza. Ez ugyancsak egy egységes nyilvántartás, azaz nincsenek regionális nyilvántartások.

Elérhetőségek:

https://www.latvijasnotars.lv/services

A kormányrendeletben meghatározott esetekben a közvégrendeletek nyilvántartásában szereplő adatok kiadása díjköteles szolgáltatás. A közvégrendeletek nyilvántartásában szereplő adatok kiadásának díját, a fizetési eljárást és a díjfizetés alóli mentességeket a kormány határozza meg.

A közvégrendeletek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

1. végrendeletet tartalmazó okiratok (a továbbiakban: okiratok) – közvégrendeletek, magánvégrendeletek letéti őrzésére vonatkozó elfogadási okiratok, öröklési szerződések és egyéb, közokiratba foglalt, halál esetére szóló utasításokat tartalmazó ügyletek;
2. a végrendeletet érvénytelenítő, módosító, kiegészítő vagy visszavonó okiratok;
3. a nyilvántartásból kért információk.

A nyilvántartásból származó, az okiratokra és azok helyére vonatkozó információkat a Lett Hites Közjegyzők Tanácsa bocsátja rendelkezésre. Következésképpen a végrendelet tartalma nem áll rendelkezésre, és ahhoz csak hites közjegyző férhet hozzá az öröklési üggyel összefüggésben.

Amíg a végrendelkező életben van, kizárólag a végrendelkező és a Tanács kaphat tájékoztatást a nyilvántartásban szereplő adatokról.

A végrendelkező halála után a nyilvántartásban szereplő adatokról feladataik ellátásához a hites közjegyzők, a bíróságok, valamint a központi és helyi önkormányzati szervek, illetve más személyek kaphatnak tájékoztatást.

A nyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatban az információ szükségességének okát feltüntető elektronikus vagy írásbeli kérelem alapján szolgáltatható információ a végrendelkező, – feladataik ellátásához – a Tanács és a központi és helyi önkormányzati szervek, valamint más személyek számára.

A nyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos információkat a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb 10 napon belül elektronikus úton vagy írásban küldik meg a végrendelkező, – feladataik ellátásához – a központi és helyi önkormányzati szervek, valamint más személyek számára.

Az öröklési eljárás keretében a nyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos információkat az öröklési eljárásért felelős közjegyző küldi el a hites közjegyzőktől, a bíróságoktól, illetve a központi és helyi önkormányzati szervektől eltérő személyeknek.

A hites közjegyzők és a bíróságok az online adattovábbítási rendszeren keresztül kapják meg a nyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos információkat.

A közvégrendeletek nyilvántartásában szereplő adatok kiadásáért a következő díjak fizetendők:

1. az elektronikus dokumentumok előállításáról, bemutatásáról és terjesztéséről szóló jogszabályokkal összhangban az írásban vagy elektronikus úton készített kivonat esetében (végrendelőnként) – 8,54 euró;
2. ha a kivonat egynél több végrendelkezőre vonatkozó információt tartalmaz, a 3.1. pontban említett díjon felül minden további végrendelkező után 4,27 euró díjat számítanak fel (a másodiktól kezdve).

Ha a kérelmező azt kéri, hogy a kivonatot a kérelem kézhezvételétől számított 10 napon belül küldjék meg, a díj az alábbiak szerint emelkedik:

1. kétszeres szorzó alkalmazandó, ha a kivonatot öt napon belül küldik;
2. négyszeres szorzó alkalmazandó, ha a kivonatot egy napon belül küldik.

A díj 50%-kal emelkedik, ha a kivonat idegen nyelven készül.

A közvégrendeletek nyilvántartásból származó kivonatok kiállításának díját a Hites Közjegyzők Tanácsának folyószámlájára kell befizetni, vagy a szóban forgó adatok kézhezvétele előtt készpénzben is be lehet fizetni a Tanács irodáiban.

A következők mentesülnek a közvégrendeletek nyilvántartásában szereplő adatok kiadásáért fizetendő díj alól:

1. e rendelet (7) bekezdésében említett személyek és intézmények;
2. a nyilvántartási információkat öröklési eljárás keretében igénylő érdekelt felek;
3. természetes személyek (végrendelkezők), akik évente egyszer információt igényelhetnek magukról.

5. A Lett Köztársaság cégnyilvántartásáról szóló törvény 1. cikkének (1) bekezdése értelmében a cégnyilvántartás feladatai közé tartozik a gazdasági szereplőknek és fióktelepeiknek, a külföldi gazdasági szereplők és szervezetek képviseleteinek, valamint azok képviselőinek, a szövetkezeteknek, az európai gazdasági egyesüléseknek, az európai kereskedelmi társaságoknak, az európai szövetkezeteknek, a politikai pártoknak és azok szövetségeinek, a vagyonfelügyelőknek, a fizetésképtelen szervezeteknek, a jogvédelmi és fizetésképtelenségi eljárások fejleményeinek, a természetes személyek adósságkötelezettség alóli mentesítésével kapcsolatos fejleményeknek, az egyesületeknek és alapítványoknak, a vallási szervezeteknek és intézményeiknek, a szakszervezeteknek, a médiának, a meghatározó befolyásnak, a kereskedelmi zálogjogoknak, a házastársi vagyonjogi rendszereknek és a választottbíróságoknak a nyilvántartásba vétele, a vonatkozó nyilvántartások vezetésének biztosítása, a közjogi személyek és intézmények jegyzékének vezetése, valamint az azokban szereplő közjogi személyekre és intézményekre vonatkozó információk rendelkezésre állásának biztosítása. A cégnyilvántartás által vezetett nyilvántartásokban szereplő, az öröklési eljárások szempontjából döntő fontosságú információk e jogi személyek résztvevőire, tulajdonosaira, tagjaira és tényleges tulajdonosaira vonatkoznak.

A cégnyilvántartás postacíme: Pērses iela 2, Rīga, LV-1011; Tel. 67031703; A hivatalos e-mail-cím: pasts@ur.gov.lv. Honlap: https://www.ur.gov.lv/lv/

A lett cégnyilvántartás központosított intézmény.

A cégnyilvántartás a nyilvántartás nyilvános részében szereplő információkat és dokumentumokat online adatátvitel (többek között tömeges letöltés) útján díjmentesen bocsátja rendelkezésre. Az egyéb dokumentumokat és adatokat a nyilvántartás nem nyilvános része tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartásban tárolt információk két részre oszlanak: nyilvános és korlátozott hozzáférésű információk.

A nyilvántartás nem nyilvános részében tárolt információkhoz és dokumentumokhoz korlátozottan lehet hozzáférni. Ezekhez a bűnüldöző hatóságok, a pénzügyi információs egység, valamint a pénzmosás és a terrorizmus- és proliferációfinanszírozás megelőzése területén működő felügyeleti és ellenőrző szervek, továbbá indokolt kérelem benyújtása esetén más intézmények a jogszabályokban előírt feladatok ellátása céljából szabadon hozzáférhetnek. A nyilvántartás nem nyilvános részében tárolt információkat és dokumentumokat magánszemélyek az információszabadságról szóló törvényben meghatározott, korlátozott hozzáférésű információk kérelmezésére vonatkozó eljárással összhangban kérhetik.

A Saiema (lett parlament), a kormány, a közvetlen állami ellenőrzés alatt álló intézmények, a bűnüldöző és ellenőrző szervek, valamint a helyi hatóságok kérésére, bármely más, ilyen törvényes joggal rendelkező állami intézmény kérésére, valamint a bírósági végrehajtók feladataik ellátásához kapcsolódó kérésére a cégnyilvántartás a jogszabályban meghatározott korlátokon belül térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a nyilvántartásokban szereplő, szükséges információkat. A cégnyilvántartás e szervek rendelkezésére bocsátja a nyilvántartásaiban szereplő, kért információkat. A jogszabályok nem rendelkeznek az információkérések elutasításáról.

A jogszabályok nem határoznak meg olyan konkrét adatmennyiséget, amelyet az információkérés tárgyát képező személlyel kapcsolatban rendelkezésre kell bocsátani. Ezen információknak azonban elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy azonosítani lehessen az információkérés tárgyát képező személyt.

Ami a cégnyilvántartásból történő információkérést illeti, valamely intézmény írásbeli kérelme elegendő alapot jelent az információszolgáltatáshoz.

Információ a cégnyilvántartáshoz postai úton küldött írásbeli kérelemmel, illetve a cégnyilvántartás e-mail-címére vagy hivatalos elektronikus címére küldött elektronikus kérelemmel igényelhető. Az információkéréseket biztonságos elektronikus aláírással kell ellátni.

Információ kizárólag lett nyelven kérhető.

A dokumentumok elektronikus példányai online elérhetők a cégnyilvántartás információs weboldalán, a kérésre kiadott másolatokat viszont hitelesítik (papíron vagy elektronikus formában).

Információkat kizárólag lett nyelven bocsátanak rendelkezésre.

A Lett Köztársaság cégnyilvántartásáról szóló törvény 4¹⁰. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok, amelyek információt kérnek a cégnyilvántartásból, mentesülnek az állami díj megfizetése alól. Ezzel szemben más szerveknek a cégnyilvántartásban szereplő információk kiadásáról és a szolgáltatási díjtáblázatról szóló, 2020. január 7-i 23. sz. kormányrendeletnek megfelelően díjat kell fizetniük e szolgáltatásért. A díjat banki átutalással a cégnyilvántartás államkincstári számlájára kell befizetni.

A cégnyilvántartás nem jegyzi be a tulajdonjogok átruházását. Hasonlóképpen, például a tőkeegyesítő társaságok esetében a végrendelkező tőkéjének – annak örököseként történő – újbóli bejegyzéséhez kérelmet kell benyújtani a cégnyilvántartáshoz, és ahhoz csatolni kell a résztvevők nyilvántartásából származó kivonatok másolatát és az öröklési bizonyítvány másolatát. A dokumentumok ellenőrzésének alaki szempontjait a Lett Köztársaság cégnyilvántartásáról szóló törvény 14. cikkének (1) bekezdése határozza meg.

A Lett Köztársaság cégnyilvántartásáról szóló törvény általános rendelkezéseivel összhangban a cégnyilvántartás működésének célja, hogy nyilvántartásba vegyék a törvényben említett jogi személyeket a jogi személyek jogállásának megállapítása, a (nyilvántartásba vett jogi személyekre és jogi tényekre vonatkozó) jogszabályokban meghatározott információkba vetett közbizalom biztosítása, valamint a jogszabályokban meghatározott információkhoz való hozzáférés biztosítása érdekében. Ez azt jelenti, hogy a nyilvánosság megbízhat a cégnyilvántartás által vezetett nyilvántartásokban szereplő valamennyi információban. Azt is meg kell jegyezni, hogy a cégnyilvántartás nem jegyez be ingatlant, és a cégnyilvántartás által vezetett nyilvántartásokba való bejegyzés nem bizonyítja a tulajdonjogot.

3 A bankszámlákra vonatkozó információk rendelkezésre állása

2017. július 1-jén hatályba lépett a számlanyilvántartásról szóló törvény, amely kötelezővé tette a Lettországban bármely hitelintézetnél, hitelszövetkezetnél vagy pénzforgalmi szolgáltatónál számlával rendelkező valamennyi természetes és jogi személyre vonatkozó információk egy helyen történő összegyűjtését. A számlanyilvántartást az Állami Adóhivatal (Valsts ieņēmumu dienests, VID) ellenőrzi.

A számlanyilvántartás olyan rendszert vezet be, amely lehetővé teszi a látra szóló betéti számlával vagy fizetési számlával rendelkező valamennyi természetes vagy jogi személy azonosítását. A nyilvántartás összegyűjti a Lett Köztársaságban fizetési számlát vagy látra szóló betéti számlát nyitó személyekre és e számlák tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkat.

A nyilvántartásban nem a pénzátutalásokra vagy a számlaegyenlegekre vonatkozó információk, hanem a számlatulajdonosra vonatkozó információk szerepelnek.

A nyilvántartásból csak a törvényben említett következő szervek kérhetnek információkat, ha arra a feladataik ellátásához van szükség:

• a pénzmosás megelőzésével foglalkozó szolgálat;
• az operatív tevékenységekben közreműködő hatóságok;
• vizsgálatot végző hatóságok;
• Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság (Finanšu un kapitāla tirgus komisija);
• Állami Adóhivatal (Valsts ieņēmumu dienests);
• bíróságok;
• ügyészség;
• Korrupcióellenes Hivatal (Korupcijas novēršanas un apkarošanas birojs);
• hites bírósági végrehajtók;
• hites közjegyzők;
• családjogi bíróságok;
• a Lett Nemzeti Bank (Latvijas Banka).

A számlákra vonatkozó adatokat a hitelintézetek, a hitelszövetkezetek, illetve a pénzforgalmi szolgáltatók szolgáltatják a nyilvántartás számára. A kormány határozza meg, hogy a hitelintézet, a hitelszövetkezet, illetve a pénzforgalmi szolgáltató milyen eljárás keretében továbbítja az információkat a számlanyilvántartásba, valamint a számlanyilvántartás felhasználói milyen eljárás keretében juthatnak információkhoz a számlanyilvántartásból.

4 A szellemitulajdon-jogok nyilvántartásának rendelkezésre állása

Az ipari tulajdonra vonatkozó lett adatbázist a Lett Köztársaság Szabadalmi Hivatala (Latvijas Republikas Patentu valde) tartja fenn, konkrétan:

1. a szabadalmak és szabadalmi bejelentések adatbázisa a szabadalmi bejelentések és a megadott szabadalmak teljes szövegét, valamint az európai szabadalmak igénypontjainak fordításait tartalmazza. Az adatbázis „Kiadványok” részében feltüntetett közzétételi számok hiperhivatkozásként szolgálnak és arra a hivatalos közlönyre mutatnak, amelyben azokat közzétették, míg az „Ügyiratok” rész az ügy anyagaihoz való hozzáférést és azok megnyitását biztosítja;
2. a Lettországban lajstromozott vagy elutasított védjegyekre vonatkozó legfrissebb információk a védjegyek adatbázisában találhatók meg;
3. A formatervezési minták adatbázisa a formatervezési mintákról szóló törvénnyel összhangban megadott formatervezésiminta-oltalmak adatait tartalmazza.

A szerzői vagy szomszédos jogok jogosultjainak adatait tartalmazó adatbázisokat olyan közös jogkezelő szervezetek hozzák létre és tartják fenn, mint a Szerzői Jogi és Kommunikációs Tanácsadó Ügynökség/Lett Szerzők Szövetsége (Akka/LAA) és a Lett Előadóművészek és Producerek Szövetsége (Laipa).

5 Az örökléssel kapcsolatos információkat tartalmazó egyéb nyilvántartások

A közjegyzők az öröklési nyilvántartást is napi szinten használják. Az öröklési nyilvántartás a lett állam kizárólagos tulajdonában van. Az öröklési nyilvántartását a Lett Hites Közjegyzők Tanácsa ellenőrzi és vezeti.

Az öröklési nyilvántartás a végrendelkező családi és utónevét és személyazonosító számát, valamint az öröklési eljárásért felelős hites közjegyző családi és utónevét és személyazonosító számát tartalmazza.

Az érdekelt felek betekinthetnek az öröklési nyilvántartásba, és abból kivonatokat kaphatnak.

Az öröklési nyilvántartásból származó kivonatok kiállításáért a következő díjak fizetendők:

1. a globális számítógépes hálózatot (internetet) használó érdekelt felek öröklési nyilvántartáshoz való hozzáférése esetén öröklési ügyenként 4,27 euró;
2. az elektronikus dokumentumok előállításáról, bemutatásáról és terjesztéséről szóló jogszabályokkal összhangban az írásban vagy elektronikus úton készített kivonat esetében (öröklési ügyenként) – 8,54 euró;
3. ha a kivonat egynél több öröklési ügyre vonatkozó információt tartalmaz, a 2.2. pontban említett díjon felül minden további öröklési ügy után 4,27 euró díjat számítanak fel (a másodiktól kezdve).

Ha a kérelmező azt kéri, hogy a kivonatot a kérelem kézhezvételétől számított 10 napon belül küldjék meg, a díj az alábbiak szerint emelkedik:

1. kétszeres szorzó alkalmazandó, ha a kivonatot öt napon belül küldik;
2. négyszeres szorzó alkalmazandó, ha a kivonatot egy napon belül küldik.

A díj 50%-kal emelkedik, ha a kivonat idegen nyelven készül.

Az öröklési nyilvántartásból származó kivonatok kiállításának díját a Hites Közjegyzők Tanácsának folyószámlájára kell befizetni, vagy a szóban forgó kivonatok kézhezvétele előtt készpénzben is be lehet fizetni a Tanács irodáiban.

A következők mentesülnek az öröklési nyilvántartás kivonatainak kiállításáért fizetendő díj alól: hites közjegyzők, bíróságok, valamint a központi és helyi önkormányzati intézmények, amelyek szakmai kötelességeik és feladataik ellátása érdekében hozzáféréssel rendelkeznek a nyilvántartás adataihoz, valamint a hites közjegyzőhöz öröklési kérelmet benyújtó személyek.

Lettországban a bíróságok információs rendszere is elérhető. Ez a bíróságon megvizsgált ügyekre és anyagokra vonatkozó információkat tartja nyilván. Ezek az információk magukban foglalják például az ügyben részt vevő felekre, a bírósági ülésekre és az írásbeli eljárásokra, a benyújtott kérelmekre és panaszokra, az ügyben hozott határozatokra, az alkalmazott szankciókra és a bírósági határozatot kísérő egyéb dokumentumokra vonatkozó adatokat.

A rendszerben található információkhoz való hozzáférés korlátozott, és természetes személyekre vonatkozó adatokat is tartalmaznak. Ez igazságügyi célokból szükséges információkból áll.

A bíróságok információs rendszeréről szóló 618. sz. kormányrendelet értelmében a rendszerben szereplő információkat a bírák és bírósági tisztviselők szakmai feladataik vagy munkájuk ellátásához, valamint a szakmai feladatokkal kapcsolatos igények kielégítése céljából használhatják fel.

E kormányrendelet 18. cikkével összhangban az állami hatóságok és a helyi önkormányzatok a feladataik ellátásához és tevékenységeik gyakorlásához szükséges mértékben kaphatnak hozzáférést a rendszerben tárolt információkhoz. Az ilyen információk megszerzéséhez az intézménynek meg kell jelölnie, hogy a rendszerből milyen feladatok ellátáshoz van szüksége a szóban forgó információkra. E kormányrendelet 19. cikkével összhangban a külső felhasználók csak a rendszeradat-szolgáltatási megoldást használhatják.

A rendszer nyilvánosan hozzáférhető részét bárki használhatja a https://www.elieta.lv/web/ internetes oldalon. E weboldalon megtekinthetők például a bírósági ülések naptárai, az adott üggyel kapcsolatos jogi eljárások tervezett időpontja (bejelentkezés után), az anonimizált bírósági határozatok és – az ügyben részt vevő felekre vonatkozó információk nélkül – más jogi eljárások időpontjai.

Általános hozzáférést biztosítanak a végrehajtási ügyiratok nyilvántartásához is, amely a bírósági végrehajtókat hivatott segíteni munkájuk elvégzésében. E nyilvántartás a bírósági végrehajtási eljárások operatív ellenőrzésének biztosítása érdekében a végrehajtási ügyiratok egységes elektronikus nyilvántartását, feldolgozását, tárolását és az azokhoz való hozzáférést hivatott biztosítani. A végrehajtási ügyiratok nyilvántartásának működését a polgári perrendtartásról szóló törvény, a bírósági végrehajtókról szóló törvény és a végrehajtási ügyiratok nyilvántartásáról szóló 941. sz. kormányrendelet szabályozza.

Megjegyzendő, hogy a fent említett kormányrendelettel összhangban a rendszerinformációkhoz a következők férhetnek hozzá:

• hites bírósági végrehajtók,
• hites bírósági végrehajtó-helyettesek,
• a hites bírósági végrehajtói hivatal azon alkalmazottai, akiknek a szakmai feladataik ellátásához szükségük van a nyilvántartáshoz való hozzáférésre,
• az Igazságügyi Minisztériumban foglalkoztatott azon személyek, akiknek a szakmai feladataik ellátásához szükségük van a nyilvántartáshoz való hozzáférésre,
• a Bíróságok Igazgatási Hivatalánál foglalkoztatott azon személyek, akiknek a szakmai feladataik ellátásához szükségük van a nyilvántartáshoz való hozzáférésre,
• a Lett Bírósági Végrehajtók Tanácsánál foglalkoztatott azon személyek, akiknek a szakmai feladataik ellátásához szükségük van a nyilvántartáshoz való hozzáférésre.

A nyilvántartáshoz való hozzáférési jogokat a Bíróságok Igazgatási Hivatala biztosítja. A végrehajtási ügyiratok nyilvántartásának felhasználói a nyilvántartást rendeltetésének és a biztosított hozzáférési jogok terjedelmének megfelelően használják.

A természetes és a jogi személyek számára egyaránt lehetőséget biztosítanak arra, hogy ingyenesen online hozzáférést kapjanak a végrehajtási ügyiratok nyilvántartásában szereplő, a nyilvántartásban rögzített azon végrehajtási ügyekkel kapcsolatos információkhoz, amelyekben egy adott személy behajtóként vagy adósként vesz részt.

A lett kataszteri információs rendszer olyan (nyilvános résszel és engedélyezett résszel rendelkező) egységes nyilvántartási rendszer, amely a Lett Köztársaság területén található ingatlanokról, azok kataszteri elemeiről (földterületekről, épületekről/építményekről, helyiségcsoportokról, telekrészekről és azok jellemző adatairól), valamint azok tulajdonosairól, jog szerinti tulajdonosairól és használóiról szolgáltat, tart karban és alkalmaz hivatalos, naprakész szöveges és térbeli adatokat. Ez a rendszer lehetővé teszi azon ingatlanok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését, amelyek nem jegyezhetők be, vagy amelyeket a jogszabályoknak megfelelően nem kell bejegyezni.

A lett kataszteri információs rendszer működtetését az állami ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szabályozza, és a rendszert a Lett Földmérési Hivatal kezeli.

A cégnyilvántartás által vezetett nyilvántartások.

Az elektronikus fizetésképtelenségi felügyeleti rendszer is rendelkezésre áll.

A fizetésképtelenségi eljárásban érintett személyek hozzáféréssel rendelkeznek az EMUS szolgáltatáshoz, a fizetésképtelenséget nyilvántartó elektronikus rendszerhez.

A nyugdíjakra, ellátásokra és jogorvoslatokra vonatkozó információkat az Állami Társadalombiztosítási Ügynökség (VSAA) bocsáthatja rendelkezésre.

6 A zárt végrendeletekre és a nyilvántartásbavételi kötelezettség hatálya alá nem tartozó végrendeletekre vonatkozó információk elérhetősége

A polgári jog szerint a magánvégrendeletet a közjegyzőkről szóló törvénnyel összhangban közjegyzőnél, illetve a családjogi bíróságokról szóló törvénnyel összhangban családjogi bíróságnál lehet letétbe helyezni. A végrendelet tartalma csak az öröklési eljárásért felelős hites közjegyző helyiségeiben fedhető fel.