Tájékoztató az európai öröklési bizonyítványt kiállító hatóságok számára

1 Az örökléssel kapcsolatos információkat tartalmazó, a tagállamban létező nyilvántartások típusai

• ingatlan-nyilvántartás,
• születési, házassági és halotti anyakönyv,
• házassági vagyonjogi okiratok nyilvántartása,
• végrendeletek nyilvántartása,
• szlovén cégnyilvántartás,
• járműnyilvántartás,
• tengeri hajók lajstroma és hajólajstrom,
• légijármű-nyilvántartás,
• zálogjogok és lefoglalt ingóságok nyilvántartása,
• fizetésképtelenségi nyilvántartás (fizetésképtelenségi eljárás keretében kiadott értesítések),
• folyószámla-nyilvántartás – lásd a 3. pontot,
• szellemitulajdon-jogok nyilvántartása – lásd a 4. pontot,
• dematerializált értékpapírok központi nyilvántartása – lásd az 5. pontot,
• fegyvernyilvántartás – lásd az 5. pontot.

2 Az 1. pontban felsorolt tagállami nyilvántartásokban szereplő információk

Ingatlan-nyilvántartás

Az ingatlan-nyilvántartás olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben a tulajdoni jogcímekre és az ingatlanokkal kapcsolatos jogi tényekre vonatkozó információkat tüntetik fel és teszik közzé. Az ingatlan-nyilvántartás a fő nyilvántartásból és egy dokumentum-adatbázisból áll.

A fő nyilvántartás olyan tulajdoni jogcímekre és ingatlannal kapcsolatos jogi tényekre vonatkozó információkat tartalmaz, amelyek bejegyzését jogszabály írja elő, míg a dokumentum-adatbázis azokat a dokumentumokat tartalmazza, amelyek a fő nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáltak. A fő nyilvántartás központi számítógépes adatbázisként működik. A szlovéniai ingatlan-nyilvántartásokat vezető bíróságok által nyilvántartásba vett valamennyi információt ebbe a központi adatbázisba viszik be, és ott tárolják. A dokumentum-adatbázis is számítógépes, és a 2011. május 1-je után indított ingatlan-nyilvántartási eljárásokra vonatkozó dokumentumokat tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartást nem régiónként rendszerezik, illetve vezetik. A központi számítógépes adatbázisban minden ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ügyet az egész országra vonatkozóan egységes módon rendszereznek. 

Az ingatlan-nyilvántartást az ingatlan-nyilvántartást vezető bíróságok, azaz a helyi bíróságok vezetik. Az ingatlan-nyilvántartás vezetése magában foglalja a bejegyzéssel kapcsolatos döntéshozatalt, a fő nyilvántartásba történő bejegyzést és a dokumentum-adatbázis fenntartását. Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő valamennyi bejegyzés nyilvános, valamint (bizonyos feltételek mellett) azok az iratok is, amelyek alapján a bejegyzések történtek. Ez azt jelenti, hogy bárki megtekintheti vagy lemásolhatja a fő nyilvántartásban szereplő információkat, vagy kérheti, hogy az ingatlan-nyilvántartással foglalkozó bíróság bocsásson rendelkezésére az ingatlan-nyilvántartásból származó hiteles kinyomtatott példányt. Bárkinek, aki bizonyítani tudja jogos érdekét, jogában áll kérelmezni, hogy az ingatlan-nyilvántartással foglalkozó bíróság adja ki számára a dokumentum-adatbázisban szereplő valamely dokumentum másolati példányát, valamint erősítse meg, hogy az adott irat eredeti példánya vagy hiteles másolata szerepel a dokumentum-adatbázisban. Minden ingatlan-nyilvántartással foglalkozó bíróságnak eleget kell tennie az ilyen kérelemnek. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (Zakon o zemljiški knjigi) meghatározza az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokra és jogi tényekre, az ingatlan-nyilvántartással foglalkozó (helyi) bíróságok által alkalmazandó bejegyzési eljárásra, valamint az ingatlan-nyilvántartás működtetésére és vezetésére vonatkozó szabályokat.

A számítógépes fő nyilvántartásban szereplő információk díjmentesen hozzáférhetők az online e-ZK (elektronikus ingatlan-nyilvántartás) portálon, amely az e-Sodstvo (elektronikus igazságügyi) portál (https://evlozisce.sodisce.si/) részét képezi. Az e-ZK portálon keresztül mindenki számára biztosítani kell a fő számítógépes nyilvántartásból származó alábbi információkhoz való díjmentes hozzáférést, és azok kinyomtatását:

1. egy adott ingatlanra vonatkozó (aktuális) adatok (rendes ingatlan-nyilvántartási kivonat);
2. egy adott ingatlanra vonatkozó, korábban nyilvántartásba vett, de a későbbi bejegyzések miatt töröltként megjelölt információk (az ingatlan-nyilvántartásból származó visszamenőleges kivonat);
3. valamely konkrét gyakorolt jogra vagy jogi tényre vonatkozó információk;
4. ha egy ingatlannal kapcsolatban folyamatban lévő eljárásról szóló értesítést vettek nyilvántartásba (nyilvános kiegészítő bejegyzés arról, hogy olyan ingatlan-nyilvántartási eljárás indult, amelyben az ingatlan-nyilvántartással foglalkozó bíróság a bejegyzés időpontjában még nem hozott jogerős határozatot), a következő információkhoz is:

• az eljárás állása,
• az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre vonatkozó javaslat tartalma, valamint
• az ingatlan-nyilvántartással foglalkozó bíróság vagy másodfokú bíróság bejegyzéssel kapcsolatos határozatainak tartalma.

Ezek az információk bármely ingatlan-nyilvántartással foglalkozó bíróságnál, közjegyzőnél vagy közigazgatási osztályon díjfizetés ellenében fizikai formában (hiteles papíralapú példányok) is beszerezhetők.

Bár a fő nyilvántartásból származó információk mindenki számára hozzáférhetők, a benyújtható kérelmekre bizonyos korlátozások vonatkoznak. A személyes adatok védelmére vonatkozó követelmények miatt a nyilvánosság nem férhet hozzá a jogtulajdonosokra vonatkozó, nem valamely konkrét ingatlanhoz kötődő információkhoz, még akkor sem, ha a szoftver technikailag megvalósíthatóvá teszi az említett információkhoz való hozzáférést a számítógépes fő nyilvántartásban. Ez azt jelenti, hogy senkinek nincs joga hozzáférni a számítógépes fő nyilvántartásban tárolt olyan információkhoz, amelyek lehetővé tennék számára annak megállapítását, hogy egy adott személy a tulajdonosa vagy birtokosa-e bármely vagyontárgyhoz fűződő egyéb jognak. Egyes személyeknek/szervezeteknek azonban joguk van ilyen információkba betekinteni és azokat a nyilvántartásból lekérdezni. Ezek közé tartoznak a következők: 

1. az a hitelező, akinek az érintett személlyel szembeni követelés végrehajtásához van szüksége az adott információra, amennyiben bizonyítani tudja a követelés fennállását az érintett személlyel szembeni végrehajtást lehetővé tevő végrehajtható okirattal, vagy más olyan okirattal vagy bizonyítékkal, melynek alapján az érintett személlyel szemben biztosítási intézkedést lehet hozni, valamint bármely más olyan személy, aki bizonyítani tudja jogos érdekét;
2. valamely központi kormányzati hatóság, ha az érintett személlyel szemben a hatáskörébe tartozó, folyamatban lévő eljárásban kér információt;
3. az a közjegyző, akinek a közjegyzői feladatainak a közjegyzőkre irányadó joggal összhangban történő ellátásához van szüksége információkra;
4. az ingatlan-nyilvántartásba a javára bejegyzett jogok birtokosa.

Öröklés esetén a tulajdonjog megváltozását az öröklésről szóló jogerős határozatot követően hivatalból bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba. Öröklési határozat esetén az ingatlant megfelelő azonosítókóddal látják el. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonjog átruházásához nincs szükség más dokumentumok benyújtására, illetve az ingatlan felkutatására vagy más módon történő azonosítására.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokra vonatkozó információk jogi érvényességére a bizalom elve alkalmazandó. A jogviszonyok keretében becsületesen eljáró és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokra vonatkozó információkra támaszkodó személyek ennek következtében nem szenvedhetnek hátrányos következményeket. A dologi jogok bejegyzésének konstitutív hatálya van; ez azt jelenti, hogy – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – a tulajdonjog megszerzése, illetve annak megszűnése az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés hatálybalépésének időpontjában történik meg. A bejegyzéseknek a nyilvánosságot érintő hatásuk is van; ez azt jelenti, hogy ha valamely jog vagy jogi tény bejegyzése megengedett, akkor az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy jogi tény mindenki számára ismertnek minősül az ingatlan-nyilvántartással foglalkozó bíróság munkaidejének kezdetétől az azt követő munkanapon, hogy az ingatlan-nyilvántartással foglalkozó bíróság a jog vagy a jogi tény ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozó javaslat vagy azon okirat kézhezvételét nyilvántartásba vette, amelynek alapján az ilyen bejegyzésről hivatalból határozatot hozott, és ettől az időponttól kezdve senki nem hivatkozhat arra, hogy a szóban forgó jog vagy tény nem volt ismert a számára. Ha a gyakorlatban nem kerül sor olyan jog vagy jogi tény bejegyzésére, amelynek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését jogszabály írja elő, úgy kell tekinteni, hogy harmadik személyek nincsenek tudatában ennek a jognak vagy jogi ténynek, kivéve, ha ennek ellenkezőjét bizonyítják.

Elérhetőségek:

• A Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (Vrhovno sodišče Republike Slovenije), Tavčarjeva 9, 1000 Ljubljana, Tel.: +386 (0)1 366 4444, E-mail: urad.vsrs@sodisce.si. 

Születési, házassági és halotti anyakönyv

Külföldi hatóságok nem férnek hozzá a születési, házassági és halotti anyakönyvben szereplő információkhoz. A születési, házassági és halotti anyakönyvről szóló törvény (Zakon o matičnem registru) 27. cikke úgy rendelkezik, hogy az anyakönyvből származó személyes adatokat a belföldi közigazgatási ügyekért felelős minisztérium és az illetékes hatóságok alkalmazottai felhasználhatják hivatali feladataik ellátásához, és ezeket az adatokat jogszabályban felhatalmazott vagy az egyén írásbeli hozzájárulásával összhangban eljáró más felhasználók is felhasználhatják.

A születési, házassági és halotti anyakönyv az e-kormányzati (eUprava) portálon keresztül érhető el, de ehhez digitális személyazonossággal történő regisztráció szükséges.

Elérhetőségek:

• Belügyminisztérium, Belföldi Közigazgatási, Népességnyilvántartási és Közokirati Osztály (Ministrstvo za notranje zadeve, Direktorat za upravne notranje zadeve, Sektor za registracijo prebivalstva in javne listine), Litostrojska cesta 54, 1501 Ljubljana, Tel.: +386 (0)1 428 4961, E-mail: gp.mnz@gov.si.

Házassági vagyonjogi megállapodások nyilvántartása

A házassági vagyonjogi megállapodások nyilvántartását a Szlovén Közjegyzői Kamara (Notarska zbornica Slovenije) hozta létre és vezeti (a családjogi törvény [Družinski zakonik] 90. és 92. cikke). 

A családjogi törvény 91. cikke értelmében a házassági vagyonjogi megállapodások nyilvántartása tartalmazza a vagyonjogi viszonyok rendezése céljából kötött megállapodásokkal kapcsolatos információkat. A nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

• sorozatszám és a bejegyzés dátuma, 
• a házastársak vagy élettársak neve, nemzeti személyi azonosító száma (EMŠO) vagy külföldi állampolgárságú házastárs vagy élettárs esetén annak születési ideje, helye és születési hely szerinti országa, valamint a házastársak vagy élettársak állandó vagy ideiglenes tartózkodási helye,
• annak a közjegyzőnek a neve és székhelye, akinél a házassági vagyonjogi megállapodást letétbe helyezték,
• a házassági vagyonjogi megállapodás megkötésének, hatálybalépésének, módosításának, illetve hatályon kívül helyezésének időpontja.

A családjogi törvény 91. cikkében említett információkat a házassági vagyonjogi megállapodás fennállásának bizonyítására gyűjtik és használják fel (a családjogi törvény 93. cikkének (1) bekezdése). A házassági vagyonjogi megállapodás létezésére vonatkozó információk nyilvános jellege nem érinti az ingatlan-nyilvántartásba vetett bizalomra és a tulajdoni jogcím feltételezésére vonatkozó, a vagyonjogi viszonyokra és az ingatlan-nyilvántartásra irányadó jog által előírt általános szabályokat (a családjogi törvény 93. cikkének (3) bekezdése). Ha a házassági vagyonjogi megállapodást nem jegyezték be a nyilvántartásba, harmadik személyekkel szemben feltételezhető, hogy a törvény szerint alapértelmezett házassági vagyonjogi rendszer alkalmazandó a házastársak közötti vagyonjogi viszonyokra (a családjogi törvény 94. cikke).

A Szlovén Közjegyzői Kamara gondoskodik a házassági vagyonjogi megállapodások nyilvántartásába bejegyzett információk nyilvánosságának biztosításáról. A családjogi törvény 93. cikkének (2) bekezdése értelmében a nyilvántartásba bejegyzett házassági vagyonjogi megállapodásokkal kapcsolatban a következő információk nyilvánosak:

• a házastársak vagy élettársak neve, valamint állandó vagy ideiglenes tartózkodási helye,
• annak a közjegyzőnek a neve és székhelye, akinél a házassági vagyonjogi megállapodást letétbe helyezték,
• a házassági vagyonjogi megállapodás nyilvántartásba vételének, megkötésének, hatálybalépésének, módosításának és hatályon kívül helyezésének időpontja.

A nyilvántartással kapcsolatos nyilvános információk és elérhetőségek a Szlovén Közjegyzői Kamara weboldalán érhetők el: https://www.notar-z.si/registri/register-pogodb-o-ureditvi-premozenjskopravnih-razmerij. 

A házassági vagyonjogi megállapodás megőrzésével és az abba való betekintéssel kapcsolatban a családjogi törvény 88. cikke úgy rendelkezik, hogy a házassági vagyonjogi megállapodásokat a közjegyzőkre vonatkozó szabályoknak megfelelően a közjegyzőknek kell tárolniuk. A házassági vagyonjogi megállapodás tartalmát a közjegyzőkre irányadó jog alapján erre feljogosított személyek vizsgálhatják. E személyek a vonatkozó közjegyzői okiratról hiteles vagy rendes másolatot is kérhetnek. A házassági vagyonjogi megállapodás tartalmát bíróság is vizsgálhatja olyan eljárás céljára, amelyben a bíróság határozata az adott megállapodás tartalmától függ.

Elérhetőségek: 

• Szlovén Közjegyzői Kamara (Notarska zbornica Slovenije), Tavčarjeva ulica 2, 1000 Ljubljana, Tel.: +386 (0)1 439 2570, Fax: +386 (0)1 434 0247, E-mail: info.nzs@siol.net.

Végrendeletek nyilvántartása

A végrendeletek központi nyilvántartása tartalmazza a közjegyzői okirat formájában kiállított végrendeletekre, a közjegyző által őrzött végrendeletekre, az ügyvéd által készített vagy az ügyvédnek letéti őrzés céljából átadott végrendeletekre, a bírósági végrendeletekre, valamint az öröklésre irányadó jog rendelkezései szerint a bíróságnak letéti őrzés céljából átadott végrendeletekre vonatkozó információkat. 

Ezek az információk a következőket tartalmazzák:

• sorozatszám és a bejegyzés dátuma,
• az örökhagyó teljes neve (házas nők esetében a leánykori név is),
• az örökhagyó nemzeti személyi azonosító száma és születési helye, vagy külföldi állampolgár esetén az örökhagyó születési ideje, helye és a születési helye szerinti ország,
• az örökhagyó lakcíme,
• a végrendeleten feltüntetett dátum és hivatkozási szám,
• annak a közjegyzőnek a teljes neve és címe, akinél a végrendeletet letétbe helyezték, vagy annak az egyéb személynek vagy hatóságnak a neve és címe, akinél a végrendeletet letétbe helyezték,
• a végrendelet típusa,
• a végrendelet bármely módosítása, törlése vagy érvénytelenítése, amennyiben az olyan formában történik, amelynek esetében a törvény értelmében kötelező a végrendeletek nyilvántartásába való bejegyzés,
• a végrendelet örökhagyónak történő visszaadásának időpontja,
• az örökhagyó halálával kapcsolatos információk, valamint
• azoknak a személyeknek az adatai, akik a nyilvántartásba betekintettek.

A végrendeletek nyilvántartását a Szlovén Közjegyzői Kamara vezeti.

További információk a Kamara weboldaláról szerezhetők be:

https://www.registeroporok.si

A végrendeletek nyilvántartása nemzeti szinten központosított.

A végrendeletek nyilvántartásába történő bejegyzés mindaddig titkos marad, amíg az örökhagyó életben van. Az örökhagyó halálát követően a végrendeletek központi nyilvántartásában szereplő információkat a bíróság, valamint olyan személy is beszerezheti, aki bizonyítani tudja az ahhoz fűződő jogos érdekét. Az örökhagyó halálát követően a nyilvántartásból a bíróság vagy bármely más olyan személy írásbeli kérelme alapján nyomtatnak ki dokumentumokat, aki bizonyítani tudja, hogy ahhoz jogos érdeke fűződik.

Amíg az örökhagyó életben van, más személyek és hatóságok nem jogosultak arra, hogy a nyilvántartásból származó információkat kapjanak. Az örökhagyó halálát követően a nyilvántartásból a bíróság vagy bármely más olyan személy írásbeli kérelme alapján nyomtatnak ki dokumentumokat, aki bizonyítani tudja, hogy ahhoz jogos érdeke fűződik. A kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia:

• a nyilvántartásból kinyomtatott adatokat kérő személy adatai (természetes személy esetében a teljes név és a lakcím, jogi személy esetében a hivatalos cégnév és székhely, vagy a bíróság esetében annak neve és címe),
• az örökhagyó adatai (teljes név, cím, nemzeti személyi azonosító szám vagy a születési idő és az elhalálozás ideje),
• azoknak az információknak vagy körülményeknek az ismertetése, amelyek igazolják, hogy a kérelmezőnek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy megkapja a nyilvántartásból a kinyomtatott dokumentumot.

A végrendeletek nyilvántartása az adott végrendelet létezésének bizonyítékául szolgál.

Elérhetőségek:

• Szlovén Közjegyzői Kamara (Notarska zbornica Slovenije), Tavčarjeva ulica 2, 1000 Ljubljana, Tel.: +386 (0)1 439 2570, Fax: +386 (0)1 434 0247, E-mail: info.nzs@siol.net.

Szlovén cégnyilvántartás, cégjegyzék

A szlovén cégnyilvántartás (PRS) egy nemzeti szinten kezelt, központi nyilvános számítógépes adatbázis, amely a Szlovéniában letelepedett, nyereségszerző vagy nonprofit tevékenységet folytató valamennyi üzleti vállalkozásnak, valamint azok fióktelepeinek és egyéb részlegeinek adatait tartalmazza. A szlovén cégnyilvántartás egyben olyan cégjegyzék, amelybe bejegyzik a Szlovéniában tevékenységet folytató vállalatokra és külföldi vállalkozások fióktelepeire vonatkozó információkat, valamint más olyan jogalanyokra (pl. gazdasági érdekcsoportokra, intézetekre, szövetkezetekre) vonatkozó információkat, amelyek bejegyzését jogszabály írja elő. A cégnyilvántartás a fő nyilvántartásból és egy dokumentum-adatbázisból áll. A fő nyilvántartás a cégjegyzékről szóló törvény (Zakon o sodnem registru) vagy más jogszabály alapján a nyilvántartásba kötelezően bejegyzendő és ott közzéteendő, jogilag releváns tényekre vonatkozó információkat tartalmaz. Azokat a dokumentumokat, amelyek alapján valamely jogilag releváns tényt felvettek a cégjegyzékbe, vagy amelyeknek a cégbírósághoz való benyújtását jogszabály írja elő, a dokumentum-adatbázisban rögzítik. A szlovén cégnyilvántartásra vonatkozó szabályokat a szlovén cégnyilvántartásról szóló törvény (Zakon o Poslovnem registru Slovenije), a cégjegyzékre vonatkozó szabályokat pedig a cégjegyzékről szóló törvény határozza meg.

A szlovén cégnyilvántartást a Szlovén Köztársaság közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatala (Agencija Republike Slovenije za javnopravne evidence in storitve, AJPES) kezeli: szlovén cégnyilvántartás. A cégjegyzékbe történő bejegyzésre irányuló eljárásban a vonatkozó határozatokat a bejegyzés tárgyának székhelye szerint illetékes körzeti bíróság hozza meg.

A bejegyzésre (székhelyre) és a tevékenységi körre (azonosító szám, hivatalos cégnév, adóazonosító szám, képviselők és alapítók adatai stb.) vonatkozó információk a szlovén cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi üzleti vállalkozás esetében rendelkezésre állnak. A nyilvántartás információkat tartalmaz továbbá a vállalatok tagjairól, valamint a korlátolt felelősségű társaságokban fennálló részesedésekről és arról, hogy e részesedésekhez kapcsolódik-e biztosíték. Nem tartalmaz információkat azonban a nyilvánosan működő részvénytársaságok részvényeseiről és a betéti társaságok részvényeseiről.

Az üzleti vállalkozásokra vonatkozó információk nyilvánosan hozzáférhetők és megtekinthetők az AJPES weboldalán, amely lehetővé teszi az üzleti vállalkozások szerinti keresést. Keresőmotor áll rendelkezésre:

• szlovén nyelven: https://www.ajpes.si/prs/, és
• angolul: https://www.ajpes.si/prs/Default.asp?language=english.

Az AJPES weboldala lehetővé teszi a magánszemélyekre vonatkozó keresést is az arra vonatkozó információk kinyerése céljából, hogy egy adott személy egy bizonyos üzleti vállalkozás alapítója, tagja, képviselője vagy felügyelő testületének tagja-e. Ez a keresőmotor szlovén nyelven érhető el az AJPES weboldalán: https://www.ajpes.si/prs/default_osebe.asp.

A magánszemélyekre vonatkozó keresések esetében a következőket kell beírni:

• teljes név, valamint
• a szlovéniai állandó vagy ideiglenes tartózkodási hely címe, vagy a nemzeti személyi azonosító szám, vagy
• a külföldi tartózkodási hely címe vagy a szlovén adóazonosító szám, amelyet a nemzeti személyi azonosító számmal nem rendelkező személyek a szlovén cégnyilvántartásba első alkalommal történő bejegyzésüket megelőzően kapnak.

A szlovén cégnyilvántartás használata és az abban szereplő információkba való betekintés előtt a magánszemélyeknek regisztrálniuk kell (amit névtelenül is megtehetnek). A szlovén cégnyilvántartás online használata és az abban foglalt információkba való betekintés díjmentes. Az elektronikusan tárolt információk kinyomtatott változata (elektronikusan aláírt PDF-fájl formájában) szintén ingyenesen beszerezhető a weboldalon keresztül. A következő dokumentumok nyomtatott példányai érhetők el a rendszerből:

1. a cégjegyzéki kivonat rendes nyomtatott példánya (azaz az aktuális információk, nyomtatott formában);
2. a cégjegyzékből származó összetett információk nyomtatott példánya (azaz az arra vonatkozó információk kinyomtatott példánya, hogy egy adott személy egy bizonyos üzleti vállalkozás alapítója, tagja, képviselője vagy felügyelő testületének tagja-e);
3. a cégjegyzékben 2008. február 1-je után nyilvántartásba vett adatok kivonata.

A cégnyilvántartásból származó visszamenőleges kivonatok is beszerezhetők az 1997. január 1. és 2008. február 1. között nyilvántartásba vett adatokat tartalmazó weboldalon keresztül. Az ilyen elektronikus kivonatokat nem látják el elektronikus aláírással.

Az információk hitelesített nyomtatott példánya a bírósághoz, közjegyzőhöz vagy az AJPES-hez benyújtott megkereséssel kérhető, a cégjegyzékből származó ilyen visszamenőleges kivonat azonban csak bíróságtól szerezhető be.

A szlovén cégnyilvántartás elérhetőségei:

• A Szlovén Köztársaság közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatala (Agencija Republike Slovenije za javnopravne evidence in storitve), Tržaška cesta 16, 1000 Ljubljana, Tel.: +386 (0)1 477 4200, E-mail: info@ajpes.si.

A cégjegyzék elérhetőségei:

• A Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (Vrhovno sodišče Republike Slovenije), Tavčarjeva 9, 1000 Ljubljana, Tel.: +386 (0)1 366 4444, E-mail: urad.vsrs@sodisce.si. 

Járműnyilvántartás 

A járműnyilvántartás tartalmazza a jármű forgalmi engedélye tekintetében előírt, a nyilvántartásba vételre, a kiadott forgalmi engedélyre, a jármű tulajdonosára vagy arra a személyre, akinek a nevén a járművet nyilvántartásba vették, a műszaki vizsgákra, a kötelező biztosításra és egyéb műszaki adatokra vonatkozó valamennyi információt. A jármű tulajdonosára vagy arra a személyre vonatkozó információk, akinek a nevén a járművet nyilvántartásba vették, magukban foglalják a magánszemély nevét vagy a hivatalos cégnevet, a születési időt, a nemzeti személyi azonosító számot vagy a központi nyilvántartási számot, valamint a jármű tulajdonosának jogállását és állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyének vagy bejegyzett székhelyének címét (a gépjárművekről szóló törvény [Zakon o motornih vozilih, ZMV-1] 63. cikkének (3) bekezdése). 

A járművekre vonatkozó műszaki adatok az e-kormányzati portálon keresztül érhetők el:

https://e-uprava.gov.si/si/javne-evidence/motorna-vozila.html.

Információk szerezhetők a futásteljesítményről, a tulajdonosok számáról, az elvégzett műszaki vizsgákról, valamint a gépjármű-biztosítás és a forgalmi engedély érvényességéről. Magánszemélyek által a járműnyilvántartásba való betekintéshez digitális személyazonosság szükséges. Nyilvános betekintéshez meg kell adni a jármű forgalmi engedélyének számát és rendszámát.

Elérhetőségek:

• Infrastruktúráért Felelős Minisztérium, Közúti és Közúti Közlekedési Igazgatóság (Ministrstvo za infrastrukturo, Direktorat za ceste in cestni promet), Tržaška cesta 19, 1000 Ljubljana, Tel.: +386 (0)1 478 8000, E-mail: gp.mzi@gov.si.

Tengeri hajók lajstroma és hajólajstrom

Mindkét nyilvántartás része a szlovén hajólajstromnak, amelyet a tengerészeti törvény (Pomorski zakonik) értelmében nyilvános nyilvántartásként hoztak létre. A tengerészeti törvény 207. cikke úgy rendelkezik, hogy a hajókat, kishajókat és úszó eszközöket a törvény rendelkezéseinek megfelelően be kell jegyezni a szlovén hajólajstromba. A 207. cikk értelmében a tengerészeti törvény II. fejezetének és negyedik részének rendelkezéseit értelemszerűen az építés alatt álló hajókra, kishajókra és úszó eszközökre is alkalmazni kell. Ettől eltérő rendelkezés hiányában a hajólajstromra való hivatkozás mindkét nyilvántartásra vonatkozik.

Mindkét nyilvántartás egy fő nyilvántartásból és egy dokumentum-adatbázisból áll. A fő nyilvántartás bejegyzéseket tartalmaz. Egy bejegyzés A., B. és C. lapból áll; minden hajó és kishajó külön bejegyzést kap. A „hajó” kifejezés a továbbiakban a tengeri hajókat is magában foglalja. 

Az A. lap a hajó vagy az építés alatt álló hajó azonosító adatait és alapvető műszaki jellemzőit tartalmazza.

A B. lap tartalmazza a hajó tulajdonosának nevét és állandó tartózkodási helyének címét vagy hivatalos cégnevét és a hajó tulajdonosának bejegyzett székhelyét, valamint a hajó szabad használatára vonatkozó esetleges korlátozásokat. A B. lap tartalmazza továbbá a tulajdonos nemzeti személyi azonosító számát, vagy központi nyilvántartási számát és adóazonosító számát, ha a tulajdonos nem szlovén illetőségű, valamint adott esetben a jogi személy adóazonosító számát (ez az információ nem nyilvános). Ezen túlmenően, a tengerészeti törvény 210. cikke (1) bekezdésének 2. pontja szerinti bejegyzés esetén a B. lap tartalmazza a tulajdonos nevét és állandó tartózkodási helyének címét, vagy hivatalos cégnevét és bejegyzett székhelyét. A hajótulajdonos nevét és állandó tartózkodási helyének címét vagy hivatalos cégnevét és bejegyzett székhelyét az építés alatt álló hajók lajstromának szintén a B. lapjára lehet bejegyezni. A tulajdonos beleegyezése esetén az elérhetőségi adatok (e-mail-cím vagy telefonszám) is megadható veszélyhelyzet esetére, például tengeri kutatás-mentés, vagy az emberi élet vagy a tengeri környezet védelme érdekében. Bírósági vagy közigazgatási eljárások céljából biztonságos elektronikus postafiók megadása is kötelező. Az általános közigazgatási eljárásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban folytatandó közigazgatási eljárások követelményeinek teljesítéséhez egy másik elektronikus postafiók is megadható. Ezek az információk nem nyilvánosak, és nem használhatók fel más célokra.

A C. lap tartalmazza a hajót vagy annak egy részét terhelő dologi jogokat és az e jogok alapján megszerzett jogcímeket, a hajó bármilyen bérbeadását, a hajó egészére vonatkozó hajózási szerződést, a megterhelt hajó minden egyes tulajdonosára vonatkozó elővásárlási jogot és a hajó használatára vonatkozó egyéb korlátozásokat, a terhelési és elidegenítési tilalmakat, valamint minden olyan megjegyzést és észrevételt, amelyet nem kell más lapon kifejezetten feltüntetni.

A dokumentumokon kívül az alábbi információk is megtalálhatók a dokumentum-adatbázisban:

• az ellenőrzések időpontjai, beleértve minden további és kiegészítő ellenőrzést és a lehetséges értékeléseket is,
• a tanúsítványt kiállító és a hajó osztályát meghatározó hajóosztályozó társaság neve,
• azon kikötő szerinti ország ellenőrző szervének neve, ahol a hajót ellenőrizték, az ellenőrzés időpontja és az ellenőrzés eredménye (a hajó esetleges hiányosságai, valamint annak ténye, hogy a hajót visszatartották-e), valamint
• minden olyan tengeri baleset, amelyben a hajó érintett volt.

A nyilvántartást a Szlovén Tengerészeti Hatóság (Uprava Republike Slovenije za pomorstvo) vezeti:

https://www.gov.si/en/state-authorities/bodies-within-ministries/slovenian-maritime-administration/about-the-administration/.

Bár Szlovéniában nincsenek regionális nyilvántartások, működnek olyan fiókirodák, ahol a tengeri hajók lajstromát vezetik (izolai és pirani fiókiroda). Tengerihajó-lajstromból azonban csak egy létezik. 

Más tagállamok hatóságai kapcsolatba léphetnek a regionális nyilvántartásokat vezető irodákkal annak érdekében, hogy információkat szerezzenek a lajstromból. A megszerezhető adatok körére és azok megszerzésének feltételeire vonatkozóan kellő figyelmet kell fordítani a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a személyes adatok védelméről szóló törvényben (Zakon o varstvu osebnih podatkov) meghatározott korlátozásokra.

A tengerészeti törvény 208. cikke értelmében a hajólajstrom nyilvános. Bárki jogosult arra, hogy a személyzet valamely, erre felhatalmazott tagjának felügyelete mellett betekintsen a fő nyilvántartásból származó információkba. A lajstrom vezetéséért felelős hatóság köteles – díj ellenében – az ezt kérelmező személyek számára a nyilvántartásban szereplő bejegyzések státuszát igazoló, közokiratnak minősülő tanúsítványt kiadni. Csak a jogos érdekkel rendelkező személyek tekinthetnek bele a dokumentum-adatbázisba, illetve kérhetnek másolatot valamely dokumentumról. A személyes adatok védelméről szóló törvényt itt is alkalmazni kell, ami azt jelenti, hogy az adatbázisban nem lehet tulajdonos szerint keresni. 

A személyes adatok esetében megfelelő jogalapnak kell fennállnia ahhoz, hogy egy adott személy hozzáférjen a hajó tulajdonjogára vonatkozó információkhoz.

A lajstromot vezető hatóság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy – megfelelő jogalap rendelkezésre állása esetén – egy másik központi kormányzati hatóságnak információt küldjön. A lajstromban szereplő információk továbbíthatók ily módon. 

Ha a személyes adatokhoz való hozzáférés jogszerű alapja nem bizonyított, a hatóság köteles a másik központi kormányzati hatóságtól származó információkérést elutasítani.

A tengerészeti törvény 316. cikke szabályozza a vagyontárgyak öröklésből eredő tulajdonjog-változásának bejegyzésére irányuló kérelmeket. Ha a tengerészeti törvény vagy más jogszabály másként nem rendelkezik, bejegyzéseket (a tengerészeti törvény 256. cikkének 3. pontja) csak olyan közokiratok vagy magánokiratok alapján lehet tenni, amelyek tartalmazzák azon személyeknek az aláírások hitelesítésére hatáskörrel rendelkező hatóság által igazolt aláírását, akiknek a jogait a bejegyzés által korlátozni, megterhelni, megszüntetni vagy más személyre átruházni tervezik. Felhatalmazással rendelkező személy által kiállított magánokirat alapján csak akkor megengedett valamely jogtulajdonosra vonatkozó bejegyzés, ha a kiadott engedély meghatározott ügyletre vagy ügylettípusra vonatkozik, és legfeljebb egy év telt el a felhatalmazás kiállításának napja és a bejegyzés kérelmezésének időpontja között. Nem kötelező hitelesíteni a magánokiraton szereplő aláírásokat, ha az okirat tartalmazza az olyan személyek jogainak és érdekeinek védelmére hatáskörrel rendelkező hatóság jóváhagyását, akiknek a jogait korlátozni, megterhelni, megszüntetni vagy más személyre átruházni tervezik.

A 317. cikk meghatározza a magánokirat alapján történő nyilvántartásba vétel feltételeit. A nyilvántartásba vételt lehetővé tevő magánokiratnak a tengerészeti törvény 279. cikkében említett információkon kívül a következő információkat is tartalmaznia kell:

1. pontos utalás arra a hajóra vagy jogra, amelyre vonatkozóan a bejegyzést nyilvántartásba kell venni;
2. azon személy kifejezett nyilatkozata a bejegyzés engedélyezéséről, akinek a jogait korlátozni, megterhelni, megsemmisíteni vagy más személyre átruházni tervezik. Az előző bekezdés 2. pontjában foglalt rendelkezés nem vonatkozik a külföldi hajó tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos dokumentumokra, ha a hajónak a hajólajstromba történő első felvételét kérelmezik.

A 318. cikk meghatározza a közokirat alapján történő nyilvántartásba vétel feltételeit. A nyilvántartásba vételt lehetővé tevő közokiratok közé tartoznak a következők:

1. jogügyletekre vonatkozóan bíróság vagy közjegyző által a hatáskörük keretei között kiadott okiratok, amennyiben azok tartalmazzák a tengerészeti törvény 279. cikkében előírt adatokat;
2. bíróság, közjegyző vagy közigazgatási hatóság által a hatáskörük keretei között az előírt formában kiadott okiratok, amelyek a törvény szerint végrehajtható okiratnak minősülnek, vagy amelyek alapján a közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzésre különös szabályok alapján sor kerülhet.

Külföldi bírósági határozat alapján történő bejegyzés azzal a feltétellel megengedett, hogy a határozatot az előírt eljárás során elismerték.

Annak érdekében, hogy a nyilvántartó hatóság azonosítani tudja a bejegyzett vagyontárgyakat, és az öröklést követően be tudja jegyezni a tulajdonjogban bekövetkezett változásokat, fel kell tüntetni a hajónak vagy kishajónak adott nevet, amely alatt azt a szlovén hajólajstromba bejegyezték. 

A tengerészeti törvény 221. cikke úgy rendelkezik, hogy a hajó tulajdonjogának és a hajóra bejegyzett jelzálogjognak a megszerzése élő személyek közötti jogügylet alapján, a nyilvántartásba történő bejegyzéskor történik meg. Ez a tengerihajó-lajstromra is vonatkozik.

Egy másik tagállam megkereső hatóságának meg kell adnia a teljes nevet, a születési időt vagy a nemzeti személyi azonosító számot és adóazonosító számot, hogy a megkeresett hatóság keresni tudjon a nyilvántartásban és lehetősége legyen a személy megfelelő azonosítására. 

A megkereső hatóságnak megfelelő öröklési okiratot kell benyújtania, amely minden kétséget kizáróan igazolja, hogy az érintett személy elhunyt. Bizonyítékot kell bemutatni arra vonatkozóan is, hogy a személyes adatok milyen jogalap alapján szerezhetők meg. 

A megkeresést és az adatokat e-mailben is el lehet küldeni. Az információk szlovén vagy – adott esetben és a kétnyelvűség elvével összhangban – olasz nyelven is kérhetők.

Az információk a következő formákban adhatók meg: hiteles vagy nem hiteles másolat, hiteles vagy nem hiteles kivonat, nyomtatott vagy elektronikus másolat.

Az információkat szlovén nyelven, valamint ha a kérelmet olasz vagy magyar nyelven nyújtották be, ezeken a nyelveken adják meg.

A konkrét esettől függően a közigazgatási illetékekről szóló törvény (Zakon o upravnih taksah) határozza meg, hogy kell-e díjat fizetni. A közigazgatási illetékekről szóló törvény 23. cikke (1) bekezdésének 1. pontja úgy rendelkezik, hogy a díjakat nem az állami vagy a központi kormányzati hatóságok fizetik.

Elérhetőségek:

• Infrastruktúráért Felelős Minisztérium, Szlovén Tengerészeti Hivatal (Ministrstvo za infrastrukturo, Uprava Republike Slovenije za pomorstvo), Kopališko nabrežje 9, 6000 Koper, Tel.: +386 (0)5 663 2100, E-mail: ursp.box@gov.si.

Légijármű-nyilvántartás

A légi közlekedésről szóló törvény (Zakon o letalstvu, Uradni List RS [UL RS, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye] 81/10. – hivatalos egységes szerkezetbe foglalt változat, 46/16., 47/19., 18/23. – ZDU-1O és 85/24. [ZLet-1], ZLet) 22. cikke értelmében a Szlovén Köztársaság Polgári Légiközlekedési Hatósága (Javna agencija za civilno letalstvo Republike Slovenije) felelős a légijármű-nyilvántartás vezetéséért; www.caa.si. A légi közlekedésről szóló új törvény (UL RS 85/24. sz., ZLet-1) 2025. április 5-én lépett hatályba, és 2025. október 5-től alkalmazandó. E törvény 35. cikke úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartás vezetéséért a Polgári Légiközlekedési Hatóság felel.

A légijármű-nyilvántartás információkat tartalmaz a légi járművekről, a légi járművekhez fűződő dologi vagy személyes jogok azon tulajdonosairól, akiknek a nyilvántartásba való bejegyzését jogszabály írja elő, a nyilvántartásba bejegyzett jogok tulajdonosaira vonatkozó azonosító adatok változásairól, a dologi és személyes jogokról, valamint azokról a jogi tényekről, amelyek nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő.

Nincsenek regionális nyilvántartások. Más tagállamok hatóságai a következő elérhetőségeken tájékozódhatnak a nemzeti nyilvántartásról: https://www.caa.si/register-zrakoplovov.html, https://www.caa.si/en/aircraft-registration.html.

A légi közlekedésről szóló új törvény úgy rendelkezik, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – a légijármű-nyilvántartásba bejegyzett adatok (pl. a nemzeti személyi azonosító szám, cím, e-mail-cím) nyilvánosak. A légi közlekedésről szóló új törvény 38. cikke bizonyos hozzáférési korlátozásokat állapít meg, például korlátozza a nyilvántartásban annak megállapítása céljával folytatott keresést, hogy egy adott személy rendelkezik-e dologi vagy személyi jogokkal. Személyek akkor férhetnek hozzá a nyilvántartásban szereplő ezen információkhoz, ha erre megfelelő jogalappal rendelkeznek. A légi közlekedésről szóló új törvény 38. cikke értelmében ez a hitelezőket és más olyan személyeket jelenti, akik bizonyítani tudják törvény szerinti érdeküket, valamint a központi kormányzati hatóságokat, a közjegyzőket, a végrehajtókat, a csődgondnokokat, a nyomozókat és a jogtulajdonosokat (a nyilvántartásba a javukra bejegyzett jogokkal kapcsolatban).

A nemzeti jog értelmében a nyilvántartást vezető hatóság jogosult információkat küldeni egy másik nemzeti hatóságnak. A rendelkezésére álló információkat a vonatkozó jogi előírások és korlátozások kellő figyelembevételével küldheti el. A nyilvántartó hatóságnak meg kell tagadnia az adatszolgáltatást egy másik központi kormányzati hatóság felé, ha az ehhez szükséges jogi előírások nem teljesülnek, vagy ha nem rendelkezik a kért információval. A légi közlekedésről szóló törvény 25. cikke értelmében a Hatóságnak az illetékes bíróság jogerős határozata alapján be kell vezetnie a tulajdonjogban történt változásokat, míg a 40. cikk úgy rendelkezik, hogy a Hatóságnak a légijármű-nyilvántartásba való bejegyzésre vonatkozó feltételekről kizárólag a törvény által a bejegyzés alapjául szolgálóként előírt dokumentumok, valamint a nyilvántartásban szereplő bejegyzéseknek az eljárás kezdetekor fennálló állapota alapján kell határoznia. A légi közlekedésről szóló új törvény 48. cikkével összhangban a nyilvántartásba történő bejegyzés a jogügyletre vonatkozó olyan dokumentum alapján engedélyezett, amely tartalmazza a légi jármű tulajdonjogának az átruházására vonatkozó kötelezettséget, vagy amely megalapozza az olyan légi jármű használatának jogát, amelynek a légijármű-nyilvántartásba történő bejegyzését jogszabály írja elő, és amely tartalmazza annak a személynek a kifejezett beleegyező nyilatkozatát, akinek a tulajdonjogát átruházni vagy megváltoztatni kívánják. Ez a nyilatkozat külön dokumentumban is megtehető. Annak a személynek az aláírását, akinek a tulajdonjogát átruházzák vagy megváltoztatják, az általános közigazgatási eljárás tekintetében irányadó jogszabálynak vagy a nemzetközi ügyletek okiratainak hitelesítésére vonatkozó szabályoknak megfelelően kell hitelesíteni. A nyilvántartásba vétel olyan okirat használatával is megengedett, amelynek alapján megszerezték vagy megváltoztatták az olyan légi jármű tulajdonjogát vagy a használatát lehetővé tevő személyi jogot, amelynek a légijármű-nyilvántartásba történő bejegyzését törvény írja elő, és amely okiratot bíróság vagy közigazgatási hatóság bocsátott ki az előírt formában, a saját hatáskörén belül, vagy amelynek formája közvetlenül végrehajtható közjegyzői okirat, vagy más olyan okirat alapján, amelyet a törvény végrehajtható okiratként ismer el, vagy amelynek alapján bejegyzés tehető a nyilvántartásba. Amennyiben az Európai Unió rendeletei vagy valamely, Szlovéniára nézve kötelező nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a külföldi országban kiállított ilyen okmányokat a nemzetközi ügyletek dokumentumainak hitelesítésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően hitelesíteni kell.

Annak érdekében, hogy a nyilvántartó hatóság azonosítani tudja a bejegyzett vagyontárgyat, és be tudja jegyezni az öröklést követő tulajdonjog-változást, a légi járművet annak jelzésével (gyártó adatai, gyártó megnevezése, sorozatszám, lajstromszám) kell azonosítani, a légi közlekedésről szóló új törvény 48. cikkében rögzített előírásoknak megfelelően. A légi közlekedésben fennálló kötelezettségekről és tulajdonviszonyokról szóló törvény (Zakon o obligacijskih in stvarnopravnih razmerjih v letalstvu, ZOSRL) 169. cikke meghatározza a dologi jogok megszerzésének módját – konkrétan azt, hogy a légi jármű tulajdonjogának és az arra vonatkozóan létrehozott jelzálogjognak a megszerzése a légi jármű nyilvántartásba vételekor létrejött jogügylet alapján történik.

A megkereső hatóságnak elegendő információt kell szolgáltatnia az elhunyt személyről ahhoz, hogy az pontosan és egyértelműen azonosítható legyen (pl. teljes név, születési idő vagy nemzeti személyi azonosító szám vagy más nemzeti azonosító szám). Megfelelő bizonyítékot kell csatolni; ez lehet például a halotti anyakönyvi kivonat másolata vagy az elhunyt személyre vonatkozó információkat igazoló egyéb dokumentum.

A megkereső hatóságnak megfelelő bizonyítékot kell benyújtania annak igazolására, hogy rendelkezik az információknak a 66. cikk szerinti megszerzéséhez szükséges jogalappal. Ez a bizonyíték lehet az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelem másolata.

A megkereséseket és információkat e-mailben, illetve szükség esetén a kapcsolattartás más módjának használatával lehet elküldeni. 

Az információkérés történhet szlovén nyelven, de a megkereséseket akkor is feldolgozzák, ha azok angol nyelven történnek.

A tájékoztatás formája a benyújtott kérelemtől függ. Az információk megadhatók hiteles vagy nem hiteles másolat vagy kinyomtatott példány, vagy nyomtatott vagy elektronikus másolat formájában, szlovén és – alkalmanként – angol nyelven. 

Egyes esetekben – a Szlovén Köztársaság Polgári Légiközlekedési Hatósága által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó díjszabás (Tarifa za izvajanje storitev Javne agencije za civilno letalstvo Republike Slovenije) 16. cikkével összhangban – a kinyomtatott példány díjköteles. A díjat a Polgári Légiközlekedési Hatóság által kiállított számla alapján kell megfizetni.

A légijármű-nyilvántartás elérhetőségei:

• A Szlovén Köztársaság Polgári Légiközlekedési Hatósága (Javna agencija za civilno letalstvo Republike Slovenije), Kotnikova ulica 19A, 1000 Ljubljana, Tel.: +386 (0)1 244 6600, + 386 (0)1 244 6601, Fax: +386 (0)1 244 6699, E-mail: info@caa.si.

Zálogjogok és lefoglalt ingóságok nyilvántartása

A zálogjogok és lefoglalt ingóságok nyilvántartása (RZPP) olyan nyilvános és központilag kezelt adatbázis, amely tartalmazza a zálogjogokat, valamint a vagyontárgyakra, azaz a jármű-azonosító számmal (VIN) azonosított járművekre, valamint az azon ingatlan vagy épület azonosító számával azonosított üzleti berendezésekre és készletekre vonatkozó elidegenítési és megterhelési tilalmakat, ahol az ilyen berendezések vagy készletek találhatók.

A nyilvántartást a Szlovén Köztársaság közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatala (AJPES) vezeti.

Az ingó vagyontárgyakra vonatkozó zálogjog jogosultjára, zálogkötelezettjére és a zálogjogra (vagy fedezeti biztosítékra) vonatkozó információkat „minősített felhasználók”, azaz közjegyzők, végrehajtók, a pénzügyi hatóságok és a bíróságok képviselői, valamint felszámolók jegyzik be a nyilvántartásba. Közjegyzők akkor jegyeznek be zálogjogot, ha az a felek közötti megállapodás alapján keletkezik (szerződésen alapuló zálogjog), míg más minősített felhasználók ezt valamely központi kormányzati hatóság adóügyi vagy bírósági eljárás (végrehajtási, büntető- vagy csődeljárás) során hozott határozata alapján teszik meg.

A zálogjogok és lefoglalt ingóságok nyilvántartásában szereplő információkhoz való nyilvános online hozzáférés az AJPES weboldalán keresztül biztosított: https://www.ajpes.si/RZPP/Iskalnik/JavniPodatki.

A zálogjogosultra, zálogkötelezettre, adósra és a zálogba adott eszközökre vonatkozó információk nyilvános keresőmotor használatával, szlovén nyelven érhetők el. A magánszemélyek személyes adatainak és a hitelezőkre vonatkozó adatoknak a védelmével kapcsolatos követelmények miatt a keresőmotor használata bizonyos korlátozások mellett lehetséges. Keresést csak a következő kritériumok alapján lehet végezni:

• a zálogjog (fedezeti biztosíték) azonosító száma szerint,
• az üzleti vállalkozásnak minősülő zálogkötelezett vagy adós szerint,
• a zálogjoggal terhelt eszközök azonosító száma szerint (járművek esetében a jármű-azonosító szám, készletek és berendezések esetében annak a teleknek vagy épületnek az azonosító (kataszteri) száma, ahol a zálogjoggal terhelt eszközök találhatók).

A zálogjogok és a lefoglalt ingóságok nyilvántartása nyilvános keresőmotorjának használatához, illetve a nyilvántartásban szereplő információk megtekintéséhez nem szükséges regisztrálni. A nyilvántartás online használata és az információkba való betekintés teljes mértékben díjmentes. Az elektronikusan tárolt információk kinyomtatott változata (elektronikusan aláírt PDF-fájl formájában) szintén ingyenesen beszerezhető a weboldalon keresztül. A kinyomtatott dokumentum a zálogjogról, a zálogjoggal terhelt eszközökről, a zálogjogosultról és a zálogkötelezettről/adósról tartalmaz információkat.

A nyilvános keresőmotorra vonatkozó keresési korlátozások miatt az adatokhoz védett hozzáférés is rendelkezésre áll. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a nemzeti személyi azonosító szám vagy adóazonosító szám keresőkifejezésével keressenek információkat azokra a zálogjogokra vonatkozóan, amelyek esetében az adós, a zálogkötelezett vagy a zálogjogosult magánszemély. A zálogjogokra vonatkozó adatokhoz való védett hozzáférés csak a minősített felhasználók számára díjmentes.

A törvény értelmében az a felhatalmazással rendelkező személy vagy központi kormányzati hatóság, amely nem minősített felhasználó, és amelynek a feladatai ellátásához van szüksége a nyilvántartásból származó információkra, felkérheti az AJPES-t, hogy bocsássa rendelkezésére olyan zálogjogokra vonatkozó információk kinyomtatott példányát, amelyek esetében egy adott személyt jegyeztek be adósként, zálogjogosultként vagy zálogkötelezettként. A megkeresésben a hatóságnak meg kell jelölnie az információ megszerzésének célját, és meg kell jelölnie azt az ügyszámot (eljárási számot), amelyhez az információt kéri.

Hiteles kinyomtatott példányt kizárólag bíróság állíthat ki, és csak olyan személy kérelme alapján, aki bizonyítani tudja a nyilvántartásból védett hozzáférési kritériumok alapján történő információszerzés jogalapját.

Elérhetőségek:

• A Szlovén Köztársaság közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatala (Agencija Republike Slovenije za javnopravne evidence in storitve), Tržaška cesta 16, 1000 Ljubljana, Tel.: +386 (0)1 477 4200, E-mail: info@ajpes.si.

Fizetésképtelenségi nyilvántartás (fizetésképtelenségi eljárás keretében kiadott értesítések)

A fizetésképtelenségi eljárásokat a körzeti bíróságok folytatják le, míg a fizetésképtelenségi eljárás keretében kiadott értesítések megtekinthetők a Szlovén Köztársaság közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatala (AJPES) által fenntartott weboldal értesítésekkel foglalkozó oldalán: https://www.ajpes.si/uradne_objave/eobjave_v_postopkih_zaradi_insolventnosti/splosno.

Az értesítésekre és az információszerzésre vonatkozó szabályokat a pénzügyi műveletekről, a fizetésképtelenségi eljárásokról és a kötelező felszámolásról szóló törvény (Zakon o finančnem poslovanju, postopkih zaradi insolventnosti in prisilnem prenehanju), azaz a fizetésképtelenség tekintetében irányadó jogszabály 122. és 122a. cikke határozza meg. A jogbiztonság szavatolása, a nyilvánosság tájékoztatása, valamint a hitelezők és a fizetésképtelenségi eljárás egyéb résztvevői jogainak érvényesítése érdekében az AJPES weboldalának az egyes fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatos értesítési oldalán a következő információkat teszik közzé:

1. a konkrét fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó alábbi információk:

• a fizetésképtelen adós azonosító adatai, kivéve a fogyasztónak minősülő fizetésképtelen adós nemzeti személyi azonosító számát és adóazonosító számát,
• a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság és az ügy hivatkozási száma,
• a felszámoló azonosító adatai,
• az eljárás megindítása, az eljárásbeli követelések nyilvántartásba vételének határideje, valamint az eljáráson belüli egyéb eljárási tevékenységekre vonatkozó információk,
• csődeljárás esetében továbbá a következőket is közzéteszik: a csődvagyon nagyságára és annak az érintett hitelezőknek visszafizetendő részeire vonatkozó információk;

2. a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat és a fő fizetésképtelenségi eljárásban hozott valamennyi határozat, valamint azon indítvány, amelynek alapján a bíróság a határozatot kiadta, kivéve a következőket:

• magáncsődeljárás megindítására vonatkozó bármely határozat,
• minden olyan határozat, amellyel a bíróság a tartozáselengedési eljárás megindítására irányuló indítványról dönt, vagy az adóst ezen eljárásban bizonyos cselekmények elvégzésére utasítja,
• a rendes jövedelem behajtására vonatkozó bármely határozat,
• a készpénztulajdon lefoglalására vonatkozó bármely határozat,
• a rendes jövedelem további behajtását vagy a készpénztulajdon lefoglalását felfüggesztő bármely határozat;

3. az eljárás megindításáról és a meghallgatás időpontjáról szóló értesítések, valamint egyéb információkról szóló értesítések és szavazásra való felhívások, amelyeket jogszabályban meghatározott módon a bíróság bocsát ki;

4. a meghallgatásoknak és a hitelezői választmány üléseinek a jegyzőkönyve;

5. a felszámoló jelentései és a hozzájuk csatolt iratok, valamint kényszeregyezségi eljárásban a fizetésképtelen adós jelentései és az azokhoz csatolt iratok;

6. az igazolt követelések jegyzéke;

7. az eljárásban részt vevő felek kérelmei és egyéb olyan bírósági dokumentumok, amelyek közzétételét jogszabály írja elő;

8. a csődeljárás során a nyilvános árverésekre és a csődvagyon értékesítésére irányuló ajánlattételi felhívások.

Az AJPES gondoskodik róla, hogy a fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatos értesítéseket tartalmazó oldalakat úgy alakítsák ki, hogy mindenki díjmentesen hozzáférhessen az ilyen oldalakon közzétett információkhoz, az alábbiak szerint:

1. a közzététel időpontja szerint;
2. a fizetésképtelenségi eljárás hivatkozási száma vagy az eljárást lefolytató bíróság szerint;
3. ha a fizetésképtelen adós jogi személy, egyéni vállalkozó vagy bejegyzett szakember: bármely olyan azonosító adat szerint, amelynek alapján a cégjegyzékbe vagy a cégnyilvántartásba bejegyezték, valamint adóazonosító szám szerint;
4. ha a fizetésképtelen adós fogyasztó, egyéni vállalkozó vagy bejegyzett szakember: a következő feltételek kombinációjával azokban az esetekben, amelyekben a rendszer akkor szolgáltat információt a fizetésképtelenségi eljárások hivatkozási száma alapján, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

• a nemzeti személyi azonosító szám és a teljes név kombinációja,
• az adóazonosító szám és a teljes név kombinációja, vagy
• a teljes név, az állandó tartózkodási hely és a születési idő kombinációja;

5. ha a fizetésképtelen adós fogyasztó, egyéni vállalkozó vagy bejegyzett szakember, kizárólag nemzeti személyi azonosító szám vagy adóazonosító szám szerint, mely esetekben a rendszer csak arról ad tájékoztatást, hogy indítottak-e fizetésképtelenségi eljárást az e feltételnek megfelelő személlyel szemben, az ügy számának megadása nélkül (ha az eljárás már megkezdődött).

Az AJPES az egyes fizetésképtelenségi eljárásokra és a konkrét üggyel kapcsolatos eljárási cselekmények tartalmára vonatkozó információkhoz az adott ügyben folytatott eljárás jogerős lezárását követően legfeljebb öt évig biztosít hozzáférést.

Az eljárásokról szóló nyilvános értesítésekkel kapcsolatos információk elérhetősége:

• A Szlovén Köztársaság közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatala (Agencija Republike Slovenije za javnopravne evidence in storitve), Tržaška cesta 16, 1000 Ljubljana, Tel.: +386 (0)1 477 4200, E-mail: info@ajpes.si.

A bírósági eljárásokkal kapcsolatos információk elérhetőségei:

• A Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (Vrhovno sodišče Republike Slovenije), Tavčarjeva 9, 1000 Ljubljana, Tel.: +386 (0)1 366 4444, E-mail: urad.vsrs@sodisce.si.

3 A bankszámlákra vonatkozó információk rendelkezésre állása

A folyószámla-nyilvántartás (RTR) a folyószámláknak és a szlovéniai pénzforgalmi szolgáltatók folyószámla-tulajdonosainak (üzleti vállalkozások és magánszemélyek) egységes számítógépes adatbázisa. A folyószámla-nyilvántartásban szereplő információkat folyamatosan frissítik. A folyószámla-tulajdonosokra vonatkozó információk pontosságának biztosítása érdekében a nyilvántartást összekapcsolták a központi népesség-nyilvántartással, az adónyilvántartással és a szlovén cégnyilvántartással.

A pénzforgalmi szolgáltatásokról, az elektronikuspénz-kibocsátási szolgáltatásokról és a fizetési rendszerekről szóló törvény (Zakon o plačilnih storitvah, storitvah izdajanja elektronskega denarja in plačilnih sistemih, ZPlaSSIED) 11. fejezetével összhangban a folyószámla-nyilvántartást a Szlovén Köztársaság közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatala (AJPES) vezeti.

Az online folyószámla-nyilvántartás (eRTR) (regisztrációt és bejelentkezést követően) az AJPES weboldalán keresztül érhető el, amely az elérhetőségeket is tartalmazza: https://www.ajpes.si/eRTR/JavniDel/Iskanje.aspx.

A folyószámla-nyilvántartásban a következő információkat kezelik:

1. folyószámla-tulajdonos:

• a magánszemély folyószámla-tulajdonos teljes neve és lakcíme, vagy a jogi személy folyószámla-tulajdonos hivatalos cégneve, bejegyzett székhelye és üzleti címe, vagy az egyéni vállalkozó vagy bejegyzett szakember folyószámla-tulajdonos hivatalos cégneve, bejegyzett székhelye, üzleti címe és teljes neve, vagy bármely más folyószámla-tulajdonos neve és címe,
• a folyószámla-tulajdonos adóazonosító száma, ha az adónyilvántartásra vonatkozó irányadó jogszabály szerint szerepel az adónyilvántartásban, valamint a folyószámla-tulajdonos székhelye vagy lakóhelye szerinti ország,
• a folyószámla-tulajdonos azonosító kódja és székhelye vagy lakóhelye szerinti ország, ha az adónyilvántartásra vonatkozó irányadó jogszabály szerint nem szerepel az adónyilvántartásban,
• a jogi személy, egyéni vállalkozó vagy bejegyzett szakember folyószámla-tulajdonos cégazonosító száma, amennyiben szerepel a szlovén cégnyilvántartásban,
• a költségvetési felhasználói kód, ha valamely üzleti vállalkozásra vonatkozóan szerepel a szlovén cégnyilvántartásban;

2. folyószámla-tulajdonos meghatalmazott képviselője:

• a magánszemély meghatalmazott képviselő teljes neve és lakcíme, vagy a jogi személynek minősülő meghatalmazott képviselő hivatalos cégneve, bejegyzett székhelye és üzleti címe, vagy az egyéni vállalkozónak vagy bejegyzett szakembernek minősülő meghatalmazott képviselő hivatalos cégneve, bejegyzett székhelye, üzleti címe és teljes neve, vagy bármely más meghatalmazott képviselő neve és címe,
• a meghatalmazott képviselő adóazonosító száma, ha az adónyilvántartásra vonatkozó irányadó jogszabály szerint szerepel az adónyilvántartásban, valamint a székhelye vagy lakóhelye szerinti ország,
• a meghatalmazott képviselő azonosító kódja és a székhelye vagy lakóhelye szerinti ország, ha az adónyilvántartásra vonatkozó irányadó jogszabály szerint nem szerepel az adónyilvántartásban,
• a jogi személynek, egyéni vállalkozónak vagy bejegyzett szakembernek minősülő meghatalmazott képviselő cégazonosító száma, ha szerepel a szlovén cégnyilvántartásban,
• a költségvetési felhasználói kód, ha valamely üzleti vállalkozásra vonatkozóan szerepel a szlovén cégnyilvántartásban,
• az engedély kézhezvételének és visszavonásának időpontja;

3. a folyószámla tényleges tulajdonosa:

• a tényleges tulajdonos teljes neve, születési ideje, állampolgársága és lakóhelye,
• a tényleges tulajdonos adóazonosító száma, ha az adónyilvántartásra vonatkozó irányadó jogszabály szerint szerepel az adónyilvántartásban,
• a tényleges tulajdonos lakóhelye szerinti ország,
• a tényleges tulajdonos más azonosító kódja, ha azt a lakóhelye szerinti országban használják, és ha az adónyilvántartásra vonatkozó irányadó jogszabály szerint nem szerepel az adónyilvántartásban,
• a részesedés összege vagy a tényleges tulajdonos általi ellenőrzés egyéb módszere,
• a tényleges tulajdonos bejegyzésének és eltávolításának időpontja;

4. folyószámla:

• a számla száma,
• a folyószámlát vezető szolgáltató neve és azonosító száma,
• a számlának az e cikk tizedik bekezdésében említett szabály szerint meghatározott típusa,
• annak jelzése, hogy a folyószámlán lévő pénzeszközök nem elegendőek a végrehajtási határozat vagy a biztosítási intézkedés végrehajtásához,
• a számlanyitás napja,
• a számlazárás napja,
• annak jelzése, hogy az adott személy folyószámláját valamely tevékenység végzésére használják,
• a folyószámla-tulajdonosnak a pénzforgalmi szolgáltató jogutódjánál vezetett számlája száma;

5. széf:

• a széfet bérlő személy teljes neve és lakcíme, vagy a széfet bérlő jogi személy hivatalos cégneve, bejegyzett székhelye és üzleti címe, vagy a széfet bérlő egyéni vállalkozó vagy bejegyzett szakember hivatalos cégneve, bejegyzett székhelye, üzleti címe és teljes neve, vagy a széfet bérlő bármely más személy neve és címe,
• a széfet bérlő személy adóazonosító száma, ha az adónyilvántartásra vonatkozó irányadó jogszabály szerint szerepel az adónyilvántartásban, valamint a székhelye vagy lakóhelye szerinti ország,
• a széfet bérlő személy azonosító kódja és a székhelye vagy lakóhelye szerinti ország, ha az adónyilvántartásra vonatkozó irányadó jogszabály szerint nem szerepel az adónyilvántartásban,
• a széfet bérlő jogi személy, egyéni vállalkozó vagy bejegyzett szakember cégazonosító száma, amennyiben szerepel a szlovén cégnyilvántartásban,
• a költségvetési felhasználói kód, ha valamely üzleti vállalkozásra vonatkozóan szerepel a szlovén cégnyilvántartásban,
• a bérleti jogviszony időtartama.

A folyószámla-nyilvántartásban szereplő információk nyilvánosak és díjmentesen hozzáférhetők az AJPES weboldalán keresztül. Ez nem vonatkozik a folyószámla-tulajdonosok és a széfet bérlő személyek meghatalmazott képviselőire és tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkra, illetve az egyének személyes adataira (kivéve az egyéni vállalkozók és a bejegyzett szakemberek valamely tevékenység végzéséhez használt folyószámláira vonatkozó információkat).

A magánszemélyek folyószámláira vonatkozó személyes adatokat többek között bíróságok és más olyan hatóságok is beszerezhetik, amelyek végrehajtás vagy saját hatáskörük keretében folytatott egyéb eljárások során cselekményeket hajtanak végre (a ZPlaSSIED 194. cikkének (3) bekezdése).

A szlovén bíróságok közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a magánszemélyek folyószámláira vonatkozó információkhoz (a ZPlaSSIED 195. cikke). A bíróság a magánszemélyek folyószámláira vonatkozó információkat a folyószámla-nyilvántartásban szereplő információkhoz való közvetlen elektronikus hozzáférés révén szerzi meg, olyan tájékoztatáskérés alapján, amely esetleg csak a folyószámla-tulajdonos személy teljes nevét és lakóhelyét tartalmazza. Ha két vagy több személy is azonos vezetéknévvel, utónévvel és lakcímmel rendelkezik, a bíróságnak a megkeresésben fel kell tüntetnie az adott személy adóazonosító számát vagy azonosító kódját is.

Az AJPES a folyószámla-tulajdonos személyére, annak meghatalmazott képviselőjére vagy a tényleges tulajdonosra, valamint a széfekre vonatkozó információkat küld a kérelmezőnek a folyószámla-nyilvántartásból származó információkra vonatkozó tájékoztatáskérést követően, amely a következőket foglalja magában:

1. a kérelmező teljes neve vagy hivatalos cégneve és címe, valamint aláírása;
2. azon személy teljes neve és adóazonosító száma vagy azonosító kódja, aki a folyószámla tulajdonosa, a folyószámla-tulajdonos meghatalmazottja vagy tényleges tulajdonosa, vagy széfet bérlő személy; valamint
3. a személyes adatok kezelésének jogalapja és célja.

Elérhetőségek:

• A Szlovén Köztársaság közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatala (Agencija Republike Slovenije za javnopravne evidence in storitve), Tržaška cesta 16, 1000 Ljubljana, Tel.: +386 (0)1 477 4200, E-mail: info@ajpes.si.

4 A szellemitulajdon-jogok nyilvántartásának rendelkezésre állása

Az iparjogvédelmi törvény (Zakon o industrijski lastnini) 105. cikke értelmében a Szellemi Tulajdoni Hivatal (Urad za intelektualno lastnino) lajstromot vezet a szabadalmakról, a kiegészítő oltalomról szóló tanúsítványokról, a mintákról, a védjegyekről és a földrajzi árujelzőkről, valamint nyilvántartást az e jogokra vonatkozó bejelentésekről. Ezek ipari tulajdonjogok, amelyek a szerzői jogokhoz, valamint a szomszédos és hasonló jogokhoz hasonlóan szellemitulajdon-jognak minősülnek. A lajstromok – a törvényben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak.

Külső érdekelt felek kétféle módon férhetnek hozzá a lajstromban szereplő információkhoz:

• a Szellemi Tulajdoni Hivatal weboldala (http://www.uil.gov.si/) közvetlen hozzáférést biztosít a megadott szabadalmakra, a bejelentett és megadott, kiegészítő oltalomra vonatkozó tanúsítványokra, a bejelentett és lajstromba vett védjegyekre, valamint a bejelentett és lajstromba vett mintákra vonatkozó információkhoz, az alábbi linken keresztül: https://www2.uil-sipo.si/;
• a nyilvántartásból származó tanúsítvány iránti kérelmet követően, a közigazgatási illetékekre vonatkozó jogszabályok szerinti díj megfizetése ellenében. Ennek díja jelenleg 9,10 EUR (a közigazgatási illetékekről szóló törvény [Zakon o upravnih taksah] 23. cikkében felsorolt kivételekkel).

Elérhetőségek:

• Gazdasági, Idegenforgalmi és Sportminisztérium, Szlovén Szellemi Tulajdoni Hivatal (Ministrstvo za gospodarstvo, turizem in šport, Urad Republike Slovenije za intelektualno lastnino), Kotnikova ulica 6, 1000 Ljubljana, Tel.: +386 (0)1 620 3100, E-mail: sipo@uil-sipo.si.

5 Az örökléssel kapcsolatos információkat tartalmazó egyéb nyilvántartások

Dematerializált értékpapírok központi nyilvántartása

A dematerializált értékpapírok központi nyilvántartását a Központi Elszámolóház és Letéti Társaság (Centralna klirinško depotna družba, KDD) vezeti. A rendelkezésre álló információk köre a kérelmezőtől függ. Bizonyos információk általában nyilvánosan hozzáférhetők (kibocsátók részvénykönyvei), míg más információkhoz csak bizonyos típusú kérelmezők (Értékpapír-piaci Ügynökség [Agencija za trg vrednostnih papirjev], a Szlovén Nemzeti Bank, az adóhatóság, a bíróságok stb.) férhetnek hozzá. A KDD a dematerializált értékpapírok központi nyilvántartásából a közvetlen automatizált adatlekérdezés lehetőségét csak a szlovén nemzeti hatóságok számára biztosítja. Míg a külföldi hatóságok nem tudják alkalmazni az adatlekérdezésnek ezt a módját, a KDD bizonyos (ritka) esetekben valamely külföldi hatóság konkrét megkeresése alapján közvetlenül (azaz a megkeresett bíróság közreműködése nélkül) küldi meg az információkat.

A külföldi hatóságoknak ugyanúgy kell elküldeniük a kérelmeiket, mint a szlovén hatóságoknak, azaz:

• rendes postai úton a következő címre: KDD – Centralna klirinško depotna družba d.d., Tivolska cesta 48, 1542 Ljubljana, Szlovénia, vagy
  • e-mailben: info@kdd.si.

Elérhetőségek:

• KDD – Centralna klirinško depotna družba d.d., Tivolska cesta 48, 1542 Ljubljana, Tel.: +386 (0)1 307 3500, E-mail: info@kdd.si.

Fegyvernyilvántartás

Külföldi hatóságok nem férhetnek hozzá közvetlenül a fegyvernyilvántartásban szereplő információkhoz. A fegyverekről szóló törvény (Zakon o orožju) 72. cikke többek között úgy rendelkezik, hogy a fegyvernyilvántartásokból és a fegyverekkel kapcsolatos dokumentumokból származó személyes adatokat a belügyminisztérium, a rendőrség, valamint jogszabályban előírt feladataik ellátása során a különböző közigazgatási egységek, az e nyilvántartásokhoz szükséges információkat összegyűjtő és kezelő jogi személyek vagy egyéni vállalkozók erre felhatalmazott személyzete, valamint más olyan felhasználók szerezhetik meg és használhatják fel, akik rendelkeznek a szükséges jogi hatáskörrel, vagy amikor az információt nemzetközi szerződésnek megfelelően továbbítják.

Elérhetőségek:

• Belügyminisztérium, Belföldi Közigazgatási Ügyek Igazgatósága, Nyilvános gyűlésekkel és fegyverekkel foglalkozó részleg (Ministrstvo za notranje zadeve, Direktorat za upravne notranje zadeve, Sektor za zbiranja in orožje), Litostrojska cesta 54, 1501 Ljubljana, Tel.: +386 (0)1 428 4759, E-mail: gp.mnz@gov.si.

6 A zárt végrendeletekre és a nyilvántartásbavételi kötelezettség hatálya alá nem tartozó végrendeletekre vonatkozó információk elérhetősége

A végrendelet tárolása az örökhagyó feladata. Kifejezett jogi rendelkezések csak a bírósági végrendeletek, a nemzetközi végrendeletek, a szóbeli végrendeletekre vonatkozó okiratok és a közjegyzői végrendeletek megőrzésére vonatkoznak. Az örökhagyó dönthet úgy, hogy a végrendeletet bíróságnál, más személynél, szervezetnél, például banknál, postahivatalnál vagy közjegyzőnél helyezi letétbe letéti őrzés céljából, vagy saját maga is őrizheti. Az örökhagyónak a végrendelet elkészítésének formájától függetlenül lehetősége van arra, hogy saját maga tárolja a végrendeletet. Ha az örökhagyó úgy dönt, hogy egy másik személyt bíz meg a végrendelet megőrzésével, e személy lehet a végrendelet tanúja vagy egy olyan személy, akinek az örökhagyó a hagyatékból valamilyen juttatást kíván biztosítani.

A végrendeletek bíróságon történő tárolására vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazni: ha a végrendelet bírósági vagy nemzetközi végrendelet, azt külön borítékban helyezik el és lepecsételik, majd a bíró – kérésre – átvételi elismervényt ad erről az örökhagyónak, amelyben kijelenti, hogy a végrendeletet a bíróságon készítették el és ott helyezték letétbe. Ha a végrendeletet nem bíróság előtt készítették el, és az örökhagyó vagy más személy nyitott vagy lezárt borítékban adja azt át a bíróságnak, bírósági jegyzőkönyvet kell felvenni arról, hogy a végrendeletet letéti őrzés céljából átvették, és átvételi elismervényt kell adni az örökhagyónak. Ha az örökhagyó nem saját maga adja át a végrendeletet, a bíróság értesíti arról, hogy a végrendeletet letéti őrzés céljából átvette.

A szóbeli végrendelet tanúinak át kell adniuk a bíróságnak az örökhagyó végrendeletére vonatkozó nyilatkozatot. A bíróság jegyzőkönyvet vesz fel a tanú nyilatkozatának átvételéről, azt külön borítékba helyezi és lepecsételi. Ugyanígy jár el az örökhagyó szóbeli végrendeletéről készült feljegyzés példányával is.

Ha a végrendeletet közjegyző őrzi, a közjegyzőnek írásban meg kell erősítenie az örökhagyó felé, hogy a végrendeletet az adott közjegyző őrzi. Amennyiben a közjegyzői okirat másként nem rendelkezik, az örökhagyó életében a végrendeletről másolatot vagy átiratot csak az örökhagyó maga, vagy az általa egy hitelesített meghatalmazásban erre felhatalmazott személy készíthet. Az örökhagyó halálát követően másolatok vagy átiratok a végrendelet kihirdetése után állíthatók ki. Ha a közjegyző tudomást szerez egy olyan személy haláláról vagy halálának bejelentéséről, akinek a végrendelete az általa tárolt okiratok körébe tartozik, meg kell küldenie az illetékes hagyatéki bíróságnak a végrendelet eredeti példányát vagy a végrendelet letétbe helyezéséről szóló közjegyzői okiratot, és erről feljegyzést kell készítenie az eredeti példányt is tartalmazó iratanyagban.