1 Az örökléssel kapcsolatos információkat tartalmazó, a tagállamban létező nyilvántartások típusai
- Ingatlan-nyilvántartások
- Anyakönyvi nyilvántartások – az állampolgárok családi állapotára vonatkozó nyilvántartások
- Végrendeletek nyilvántartása
- Nyilvántartásba vett és jelzéssel ellátott járművek nyilvántartása
- Nyilvántartásba vett fegyverek nyilvántartása
- Polgári légi járművek nyilvántartása
- Hajólajstrom
- Dematerializált értékpapírok nyilvántartása
- Biztosítási és nyugdíjalapok nyilvántartása
- Egységes számlanyilvántartás
- Bírósági nyilvántartás
- Fizetésképtelenségi nyilvántartás.
2 Az 1. pontban felsorolt tagállami nyilvántartásokban szereplő információk
Az ingatlan-nyilvántartások a nyilvántartott parcellákkal és az e parcellákat érintő változásokkal kapcsolatos információkat, továbbá a bejegyzett parcellákhoz kapcsolódó tulajdonjogokat és egyéb bejegyzett tulajdonjogokat, valamint az e jogokban bekövetkező változásokat tartalmazzák. Minden ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tartalmaz egy ingatlanra vonatkozó részt (A lap), egy tulajdonjogra vonatkozó részt (B lap) és egy dologi terhekre vonatkozó részt (C lap). A nemzeti nyilvántartás elérhetőségei a következő internetcímen találhatók: https://oss.uredjenazemlja.hr/public-services/review-lr-bdc.
Nincsenek regionális ingatlan-nyilvántartások. Az ingatlan-nyilvántartásokat nemzeti szinten állítják össze, és Horvátországban az összes ingatlan-nyilvántartás egyetlen nyilvántartásban jelenik meg. A nyilvántartás más tagállamokból is elérhető, és az ingatlan-nyilvántartásokban szereplő minden információ nyilvános és hozzáférhető. A hozzáférést csak akkor korlátozzák, ha egy adott természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő összes ingatlan tekintetében keresést kell végezni. Az igazságügyi hatóságok és az illetékes államügyészség valamennyi kataszteri település ingatlan-nyilvántartási információihoz hozzáférhetnek és azokban keresést végezhetnek az ingatlan-tulajdonjog bejegyzett jogosultjának neve vagy személyi azonosító száma alapján, amennyiben erre bizonyos bírósági vagy közigazgatási eljárások előkészítéséhez vagy lefolytatásához szükség van.
A Pénzügyminisztérium és annak adóhatósága (Porezna uprava) a tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátása során közvetlenül hozzáférhet az ingatlan-nyilvántartásban szereplő információkhoz, illetve azokban keresést végezhet; e jogot az igazságügyi miniszter határozatával más hatóságok is biztosíthatják, ha erre a hatáskörükbe tartozó feladatok ellátásához van szükség. Az illetékes bíróság az általa vezetett ingatlan-nyilvántartásban szereplő ingatlan-nyilvántartási információkba való betekintéshez és azok lekérdezéséhez olyan természetes és jogi személyek számára biztosít jogot, akiknek ehhez valószínűsíthetően jogos érdeke fűződik.
A nyilvántartásért felelős szerv akkor tagadhatja meg egy másik nemzeti hatóságtól az információszolgáltatást, ha nem teljesülnek a fenti követelmények. A nyilvántartásban szereplő végrendeletről kizárólag a nemzetközi jogi segítségnyújtási mechanizmuson keresztül szerezhető információ.
A másik tagállam megkereső hatóságának a következő információkat kell megadnia: az elhunyt személy vezeték- és utóneve, nyilvántartási száma, születési ideje és állandó lakóhelye. A legtöbb esetben elegendő az elhunyt személyazonosító igazolványának száma. Az elhunyt személlyel kapcsolatban az intézmény kérését, aláírását és bélyegzőjét tartalmazó e-mail alapján nyújtható információ.
A horvát hatóságok által értett nyelven is kérhető információ, de a kérelemre horvát nyelven válaszolnak. Az információszolgáltatás aláírással és bélyegzővel ellátott, nyomtatott feljegyzés formájában történik. A megkereső hatóságnak nem kell díjat fizetnie az információkérésért.
Nyilvántartásba vétel csak olyan hivatalos dokumentumok vagy magánokiratok alapján megengedett, amelyeken az aláírás hitelességét külön törvény alapján ellenőrizték. A kataszteri település nevét, a kataszteri számot vagy a parcellaszámot, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést és az ingatlan ismertetését ki kell emelni ahhoz, hogy a nyilvántartó szerv azonosítani tudja a bejegyzett ingatlant, és öröklés esetén be tudja jegyezni az ingatlan tulajdonjogában bekövetkezett változást. Tagállamunkban a nyilvántartásban szereplő információk jogi értéke abban rejlik, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés igazolja a tulajdonjogot, viszont ez az ingatlan feletti tulajdonjog egyetlen bizonyítéka.
Az anyakönyvi nyilvántartások az állampolgárok családi állapotára vonatkozó nyilvántartások; e nyilvántartásokba jegyzik be a születéseket, a házasságkötéseket és a haláleseteket. Az anyakönyvi nyilvántartásokat elektronikusan vezetik, és közvetlenül az anyakönyvi hivatalokban dolgozó anyakönyvvezetők kezelik. Azon terület anyakönyvvezetője jegyzi be az adatokat az anyakönyvbe, amelyhez az adott esemény (születés, házasságkötés, elhalálozás) bekövetkezésének helye szerinti település tartozik. Egy személy halálát az elhalálozás helye szerint, szóbeli vagy írásbeli bejelentés vagy az illetékes hatóság határozata alapján jegyzik be a halotti anyakönyvi nyilvántartásába. Elhalálozás esetén a következő információkat jegyzik be a nyilvántartásba: az elhunyt személy adatai, – ha az elhunyt házas volt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élt – az elhunyt személy házastársának vagy élettársának adatai, az elhunyt személy szüleinek neve, az elhalálozást bejelentő személy neve és állandó lakóhelye, illetve – ha intézmény jelentette be az elhalálozást – az intézmény neve. A bejegyzést követően az anyakönyvvezető az öröklési törvénynek (Zakon o nasljeđivanju) megfelelően halottvizsgálati bizonyítványt állít ki, és azt benyújtja az illetékes bíróságnak. Ha az elhalálozásról bejelentést kapó anyakönyvvezető nem tudja beszerezni a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltéséhez szükséges információkat, csak a halotti anyakönyvi kivonatot nyújtja be a bíróságnak. Sem az elhunyt személy örököseinek adatai, sem az elhunyt személy vagyonára vonatkozó információk nem szerepelnek a halotti anyakönyvi nyilvántartásában.
Az öröklési törvény (Narodne Novine [NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye], 48/03., 163/03., 35/05., 127/13., 33/15. és 14/19. sz.) értelmében a végrendelet elkészítését, letétbe helyezését és kihirdetését be kell jegyezni a horvát végrendeleti nyilvántartásba (Hrvatski upisnik oporuka). A horvát végrendeleti nyilvántartás nyilvános, azonban az abban szereplő információkba a végrendelkező halála előtt a végrendelkező vagy a végrendelkező által kifejezetten felhatalmazott személy kivételével senki számára nem lehet betekintést biztosítani. A végrendelkező halálát követően közjegyzők, ügyvédek, városi bíróságok (općinski sudovi), diplomáciai vagy konzuli képviseletek, valamint a végrendeletet készítő személyek kérhetnek információkat a horvát végrendeleti nyilvántartásból. A végrendelkező halálát követően a más uniós tagállamokból származó, a nemzeti szabályozás alapján hagyatéki eljárást folytató olyan személyek vagy szervek, amelyeknek az említett eljárás lefolytatásához a horvát végrendeleti nyilvántartásból információkra van szükségük, tájékoztatást kérhetnek az e nyilvántartásban bejegyzett információkkal kapcsolatban.
A kérelemnek tartalmaznia kell az elhunyt személy vezeték- és utónevét, valamint születési idejét. A végrendelkező azonosításának megkönnyítése érdekében azonban további információk is megadhatók. Ha valamely uniós tagállam a horvát végrendeleti nyilvántartás lekérdezésére irányuló kérelmet nyújt be, a kérelemben fel kell tüntetnie, hogy a végrendelkezővel kapcsolatban hagyatéki eljárás indult, és a halál bizonyítékaként halottvizsgálati bizonyítványt kell benyújtania.
A horvát közjegyzői kamara (Hrvatska javnobilježnička komora) vezeti a horvát végrendeleti nyilvántartást, amelynek tartalmát és vezetésének módját a horvát végrendeleti nyilvántartásról szóló rendelet (a továbbiakban: rendelet) (NN 135/03., 164/04., 91/19. sz.) szabályozza. A rendelet értelmében a végrendelet elkészítésével, letétbe helyezésével és kihirdetésével kapcsolatos tényeket be kell jegyezni a horvát végrendeleti nyilvántartásba. Az öröklési törvény értelmében a horvát végrendeleti nyilvántartás a hagyatéki eljárás céljából kérésre tájékoztatást nyújt arról, hogy tárolnak-e valahol végrendeletet, illetve azt hol helyezték letétbe. A végrendelkező kérésére a városi bíróságok, közjegyzők, ügyvédek, diplomáciai vagy konzuli képviseletek, valamint a végrendeletet készítő személyek információkat nyújtanak be a horvát végrendeleti nyilvántartásba. Nem kérdőjelezi meg egy végrendelet érvényességét, ha azt nem jegyzik be a horvát végrendeleti nyilvántartásba, vagy konkrétan sehol nem helyezik letétbe. Ugyancsak nem jegyzik be a végrendelet tartalmát a horvát végrendeleti nyilvántartásba, és előfordulhat, hogy magát a végrendeletet sem helyezik letétbe e nyilvántartásban; ehelyett csak azt jegyzik be a nyilvántartásba, hogy végrendeletet készítettek és helyeztek letétbe a felhatalmazott személynél vagy az illetékes hatóságnál.
A zágrábi székhelyű Horvát Közjegyzői Kamara elérhetőségei a következő címen találhatók: https://www.hjk.hr/. Az öröklésről szóló törvény értelmében a bíróság vagy a bírósági biztosként eljáró közjegyzők folytatják le a hagyatéki eljárást. Az eljárás során a bíróság/közjegyző az örökös kérésére tájékoztatást kér az illetékes intézményektől vagy bíróságoktól az elhunyt személynek az öröklésről szóló törvény szerint az örökösök között felosztandó hagyatéki vagyont teljes egészében felölelő vagyonáról.
A magán- és közvégrendeleteket, valamint a hagyatéki eljárás céljából küldött értesítéseket attól függően jegyzik be a horvát végrendeleti nyilvántartásba, hogy őriznek-e valahol végrendelet, és ha igen, hol. A végrendelet elkészítésének, letétbe helyezésének és kihirdetésének tényét bejegyzik a horvát végrendeleti nyilvántartásba. A végrendelkezőre, a végrendelet típusára és letétbe helyezésének helyére, a végrendelet visszavonására, a végrendelet visszaszolgáltatására és a végrendeleti nyilatkozatra vonatkozó információkat bejegyzik a horvát végrendeleti nyilvántartásba. A Horvát Közjegyzői Kamara a végrendeleti nyilvántartások európai hálózata tagállamok által létrehozott szövetségének a tagja, amely megkönnyíti a hagyatéki eljárás helye szerinti országtól eltérő országban bejegyzett végrendelet megtalálását.
A végrendelkező halálát követően a más uniós tagállamokból származó, a nemzeti szabályozás alapján hagyatéki eljárást folytató olyan személyek vagy szervek, amelyeknek az említett eljárás lefolytatásához a horvát végrendeleti nyilvántartásból információkra van szükségük, tájékoztatást kérhetnek az e nyilvántartásban bejegyzett információkkal kapcsolatban. E rendelkezés alkalmazásában a hagyatéki eljárás célja egyrészt annak megállapítása, hogy kik a végrendelkező örökösei, mit ölel fel az örökhagyó hagyatéka, milyen jogok illetik meg a hagyaték tekintetében az örökösöket, a hagyományosokat és más személyeket, másrészt a hagyatéki vagyon megszerzése, valamint az örökösök, a hagyományosok és más személyek hagyatéki jogainak gyakorlása, illetve az örökösök, a hagyományosok és más személyek hagyatéki jogainak gyakorlásához szükséges megfelelő intézkedések megtétele.
A nyilvántartásban szereplő információk nyilvánosan nem hozzáférhetők. A nyilvántartásba bejegyzett végrendeletekről a végrendelkező és az általa kifejezetten felhatalmazott személy kérhet információkat. A végrendelkező halálát követően közjegyzők, ügyvédek, városi bíróságok, diplomáciai vagy konzuli képviseletek, valamint a végrendeletet készítő személyek szintén kérhetnek információkat a horvát végrendeleti nyilvántartásból.
A nemzeti jog szerint a Horvát Közjegyzői Kamara a horvát végrendeleti nyilvántartás vezetéséért felelős szerv. A végrendelet tartalmát nem jegyzik be a horvát végrendeleti nyilvántartásba, így tartalommal kapcsolatos információk nem állnak rendelkezésre. Ahhoz, hogy a megkereső hatóság információt szerezhessen a horvát végrendeleti nyilvántartásból, meg kell adnia az elhunyt személy vezeték- és utónevét, születési idejét és halálának időpontját, a halál bekövetkeztét igazoló dokumentumot, valamint annak bizonyítékát, hogy a hatóság a tagállamban jogosult hagyatéki eljárást lefolytatni. Halottvizsgálati bizonyítványt kell benyújtani. A megkereső hatóságnak bizonyítania kell, hogy a tagállamban jogosult hagyatéki eljárást lefolytatni. A kérelmet Horvátország hivatalos nyelvén kell benyújtani.
Az információszolgáltatás a Horvátországban hivatalosan használt nyelven is történhet. Díjat kell fizetni. Regisztrálási díjat viszonossági alapon kell fizetni (a külföldi hatóságnak abban az esetben kell regisztrálási díjat fizetnie a horvát végrendeleti nyilvántartásban szereplő információkhoz való hozzáférésért, ha a horvát szerveknek vagy közjegyzőknek regisztrálási díjat kell fizetniük, amikor információt kérnek az adott tagállam végrendeleti nyilvántartásából).
A 2,65 EUR összegű díjat a Horvát Közjegyzői Kamara (Radnička cesta 34, Zágráb, Horvátország) zsírószámlára
(IBAN: HR5223600001500056128) kell befizetni,
a közleményben feltüntetve a következő szöveget: „Upisnina za Hrvatski upisnik oporuka (HUO)” (a horvát végrendeleti nyilvántartáshoz kapcsolódó regisztrálási díj).
Ezenkívül a végrendelkezőnek a végrendeletének bejegyzéséért (a végrendelet bejegyzése iránti kérelem benyújtásakor) ugyancsak regisztrálási díjat kell fizetnie, amelynek összege 13,27 EUR.
A horvát nyelvre lefordított európai öröklési bizonyítvány az ingatlan vagyontárgyak leírását, azaz a parcella számát, valamint az ingatlan és a telek horvát ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett információknak megfelelő leírását tartalmazza. Szükséges információk: parcellaszám, az ingatlan és a telek horvát ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett információknak megfelelő leírása, valamint az örökös vezeték- és utóneve, címe és személyi azonosító száma.
A horvát nemzeti jog szerint az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés igazolja a tulajdonjogot. Horvátország nem rendelkezik olyan nyilvántartással, amely tartalmazná a Horvátországban kiállított összes európai öröklési bizonyítványt. A városi bíróságok – kizárólag az illetékességi területük tekintetében – jegyzéket vezetnek a kiállított bizonyítványokról és az európai öröklési bizonyítvány hiteles másolatával rendelkező személyekről. A közjegyző a kiállítást követően azonnal benyújtja az európai öröklési bizonyítványt a székhelye szerinti városi bíróságnak, hogy azt felvegye az európai öröklési bizonyítványok jegyzékébe.
A Belügyminisztérium információs rendszerén belül nyilvántartott és jelzésekkel ellátott gépjárművek nyilvántartása a gépjármű nyilvántartásba vételének helye szerinti műszaki vizsgáztató állomással, a rendszámmal, a forgalmi engedéllyel, a biztosítással, a tulajdonossal, az üzemben tartóval és a lízingbe vevővel kapcsolatos adatokat, valamint a gépjármű műszaki adatait és a járműhasználati korlátozásokkal kapcsolatos összes bejegyzést tartalmazza. 2018. január 1. óta a közúti közlekedésbiztonságról szóló törvény (Zakon o sigurnosti prometa na cestama) (NN 108/17. sz.) és a gépjárművek nyilvántartásba vételéről és jelzéseiről szóló rendelet (Pravilnik o registraciji i označavanju vozila) (NN 130/17. sz.) értelmében a – korábban a rendőrség vagy a rendőrőrsök által ellátott – gépjármű-nyilvántartási és egyéb kapcsolódó feladatokat a műszaki vizsgáztató állomások látják el.
A műszaki vizsgáztató állomások elérhetőségei a következő címen találhatók: https://cvh.hr/naslovnica/. A nyilvántartásba vett és jelzéssel ellátott gépjárművek nyilvántartásában szereplő információk nyilvánosan nem hozzáférhetők. A nyilvántartásba vett és jelzésekkel ellátott gépjárművek nyilvántartásába csak az a személy nyerhet betekintést, akinek a nevére a gépjárművet nyilvántartásba vették.
A személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban határozzák meg más személyek ahhoz való jogát, hogy betekintést nyerjenek a nyilvántartásba vett és jelzésekkel ellátott gépjárművek nyilvántartásába. A nemzeti jog alapján a nyilvántartó hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy bizonyos körülmények között információt szolgáltasson egy másik nemzeti hatóságnak. A belügyminisztérium a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos közlekedési jogsértések kivizsgálása, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem céljából információkkal szolgál más uniós tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontjai számára a gépjárművekről és a gépjármű-tulajdonosokról, illetve a lízingszerződések hatálya alá tartozó gépjárművek üzemben tartóiról.
A bejegyzett fegyverek nyilvántartása a fegyvertulajdonosok adatait (vezeték- és utónév, születési idő és hely, állandó lakóhely, személyi azonosító szám), a fegyver nyilvántartási adatait (nyilvántartási szám és nyilvántartásba vétel dátuma), a fegyver adatait (típus, gyártmány és modell, kaliber és gyári szám), valamint a fegyver okmányaira vonatkozó információkat (dokumentum sorozatszáma, kiállítás dátuma és érvényességi ideje) tartalmazza.
A bejegyzett fegyverek nyilvántartásába csak az a személy nyerhet betekintést, akinek a nevére a fegyvert nyilvántartásba vették. A bejegyzett fegyverek nyilvántartásában szereplő információk nyilvánosan nem hozzáférhetők. A személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban határozzák meg más személyek ahhoz való jogát, hogy betekintést nyerjenek a nyilvántartásba vett fegyverek nyilvántartásába. A nyilvántartásba vett fegyverek nyilvántartásából a szabálysértések és bűncselekmények kivizsgálása vagy közigazgatási eljárások lefolytatása céljából információkat bocsátanak rendelkezésre. Ha az ilyen információszolgáltatásnak nincs jogalapja, a nyilvántartásért felelős szerv megtagadhatja más nemzeti hatóságoktól az információszolgáltatást.
A légijármű-nyilvántartás a következő információkat tartalmazza: a) nyilvántartási sorszám, b) a légi jármű lajstromszáma, c) a gyártó neve és a légijármű-gyártó jelzése, d) a légijármű-típus ICAO szerinti leírása, e) a légi jármű sorozatszáma, f) a légi jármű gyártási éve (megjegyzések: szárnyból és kocsiszerkezetből álló légi járművek [motoros sárkányrepülők] esetében a c), e) és f) pontban a szárnyra és a kocsiszerkezetre vonatkozó információkat külön kell megadni), g) a légijármű-üzemeltető adatai, h) a légi jármű nyilvántartásba vételének és nyilvántartásból való törlésének időpontja, i) maximális felszállótömeg (MTOM), j) korábbi lajstromozással kapcsolatos adatok (repülőgép országa, lajstromszám, korábbi nyilvántartásból való törlés időpontja), k) tulajdonos, társtulajdonos vagy közös tulajdonos (a továbbiakban: tulajdonos) adatai (a légi jármű tulajdonosára vonatkozó információk a következőket foglalják magukban: – a természetes személy vezeték- és utóneve, állandó lakhelye, nemzetisége, személyi azonosító száma, – kereskedő természetes személy vezeték- és utóneve, állandó vagy ideiglenes lakóhelye, személyi azonosító száma, rövidített kereskedelmi neve és kereskedelmi székhelye, vagy jogi személy kereskedelmi neve vagy neve, székhelye, állampolgársága, személyi azonosító száma, – a légi jármű vagy a közös tulajdonrész szabad üzemeltetésével és használatával kapcsolatos, személyesen a tulajdonosra kiszabott korlátozások (például kiskorú tulajdonos, a szülői jogok vagy gyámság kiterjesztése, fizetésképtelenség megállapítása), l) a légi járművet vagy annak immateriális részét terhelő dologi jogok (zálogjog), elővásárlási jogok, használati korlátozások, azon szervezetek megjelölése, amelyekre a bejegyzés vonatkozik, a kérelem kézhezvételének időpontja, adott esetben a nyilvántartásba vételhez szükséges összeg; a bejegyzésekkel, terhelési tilalommal, elidegenítéssel, illetve a légi jármű vagy a közös tulajdonrész használatának korlátozásával kapcsolatban megjegyzések jegyezhetők be. Be kell jegyezni a jogosult adatait, méghozzá természetes személyek esetében a vezeték- és utónevüket, állandó vagy ideiglenes lakóhelyüket és személyi azonosító számukat, jogi személyek esetében pedig kereskedelmi nevüket vagy nevüket, székhelyüket és személyi azonosító számukat. Minden adat, adatmódosítás vagy adattörlés bejegyzésének dátuma feltüntethető, valamint a bejegyzésekhez megjegyzések is fűzhetők.
A nemzeti nyilvántartás elérhetőségei a következők:
HRVATSKA AGENCIJA ZA CIVILNO ZRAKOPLOVSTVO, Ulica grada Vukovara 284, 10000 Zágráb, register@ccaa.hr, http://www.ccaa.hr/.
Nincsenek regionális nyilvántartások. Bizonyos információk nyilvánosan hozzáférhetők a Horvát Polgári Repülési Ügynökség weboldalán (http://www.ccaa.hr/hr/popis-registriranih-zrakoplova-94674) az adott kategória alatt (nyilvántartási sorszám, a légi jármű lajstromszáma, a légijármű-gyártó neve és jelzése, a légi jármű sorozatszáma, a tulajdonos neve, ha jogi személy, ha pedig a tulajdonos természetes személy, csak a „természetes személy” megjegyzés).
A polgári légijárművek horvát nyilvántartásából további információk is rendelkezésre állnak: a) közvetlen betekintés, illetve b) a légi jármű kapcsán bejegyzett valamennyi információt vagy csak bizonyos információkat tartalmazó kivonat beszerzése útján. A nyilvántartás nyilvánosan hozzáférhető. A nyilvántartásba és az iratgyűjteménybe bárki betekintést kérhet, valamint bárki igényelhet kivonatokat a nyilvántartás főnyilvántartásából.
A nemzeti jog alapján a nyilvántartó hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy információt szolgáltasson egy másik nemzeti hatóságnak (a légi jármű kapcsán bejegyzett összes információt tartalmazó kivonat). A nemzeti jog egyetlen rendelkezése sem hatalmazza fel a Horvát Polgári Repülési Ügynökséget mint nyilvántartó hatóságot arra, hogy megtagadja más nemzeti hatóságoktól az információszolgáltatást. Erről eseti alapon kell dönteni.
A keresés jellegétől és a kért információk típusától függ, hogy a másik tagállam megkereső hatóságának milyen adatokat kell megadnia ahhoz, hogy keresést lehessen végezni a nyilvántartásban. Ha a kérelem a tulajdonosra vagy az üzemeltetőre vonatkozik, a természetes személy vezeték- és utónevét, illetve a jogi személy nevét kell megadni. Ha a kérelem egy adott légi járműre vonatkozik, – többek között a keresés típusától függően – a légi jármű sorozatszámát kell megadni, ugyanakkor a légijármű-gyártó neve és jelzése, a légi jármű lajstromszáma vagy bármely más műszaki adat rendszerint segíthet a szóban forgó légi jármű azonosításában. Igazolásként meg kell adni a vezeték- és utónevet, valamint a személyi azonosító számot (a Horvát Köztársaság Pénzügyminisztériuma által minden olyan természetes vagy jogi személy számára kiadott személyi azonosító szám, aki vagy amely horvát állampolgár, illetve Horvátországban valamilyen jogi vagy közigazgatási tevékenységet folytat, ideértve a nyilvántartásba való bejegyzést is). Ugyan törvény nem írja elő, de a polgári légijárművek horvát nyilvántartásából információt igénylő minden szervezet megjelöli a kérelem célját, annak ellenére, hogy a légi közlekedésről szóló törvény (Zakon o zračnom prometu) (NN 69/09., 84/11., 54/13., 127/13., 92/14. sz.) (a továbbiakban: légi közlekedési törvény) értelmében a nyilvántartás nyilvános.
A nyilvántartásba és az iratgyűjteménybe bárki betekintést kérhet, valamint bárki igényelhet kivonatot a nyilvántartás főnyilvántartásából. A Horvát Polgári Repülési Ügynökség archívumából külön eljárás keretében igényelhető dokumentum, amelynek során a kérelmezőnek igazolnia kell az e dokumentumok/másolatok megszerzéséhez fűződő jogos érdekét. A kérelmet elektronikus úton, hitelesített elektronikus aláírással vagy postai úton lehet benyújtani. A nyilvántartásból készült kivonat e-mailben vagy postai úton küldhető el. Információ horvát és angol nyelven kérhető. A nyilvántartásból készült kivonatot strukturált formában, aláírással ellátva állítják ki; a kivonat horvát és angol nyelven, kinyomtatva vagy e-mailben is elküldhető. Amennyiben a nyilvántartásból csak információkat kérnek, nem pedig kivonatot, a kért információkat nem kivonatként, hanem horvát és angol nyelven, aláírt levélben szolgáltatják.
A megkereső hatóságnak nem kell díjat fizetnie az információkérésért. A bejegyzett ingatlan tulajdonjogában az öröklésből eredően bekövetkezett változás nyilvántartásba vételére vonatkozó alaki és tartalmi követelmények: a légi jármű tulajdonjogát igazoló dokumentum eredeti példányát vagy hiteles másolatát, a módosítást igazoló bírósági határozatot vagy más szerv vonatkozó okiratát, illetve a módosítást igazoló magánokiratot az alábbi linken található formanyomtatvány használatával kell benyújtani: ALR-FRM-009 Az adatoknak a polgári légijárművek horvát nyilvántartásába történő bejegyzése, illetve az abban szereplő adatok módosítása iránti kérelem.
A nyilvántartó hatóság számára a nyilvántartásba vett vagyontárgy azonosításához és az öröklésből eredő tulajdonátruházás bejegyzéséhez szükséges információk: a légi jármű lajstromszáma, nyilvántartási sorszám, tulajdonos (vezeték- és utónév/cégnév, cím, állampolgárság, személyi azonosító szám). Ennek során a következő formanyomtatványt kell használni: ALR-FRM-009 Az adatoknak a polgári légijárművek horvát nyilvántartásába történő bejegyzése, illetve az abban szereplő adatok módosítása iránti kérelem.
A légi közlekedésről szóló törvény 4. cikke értelmében úgy kell tekinteni, hogy a nyilvántartás valós és teljes képet ad a légi jármű ténybeli és jogi helyzetéről. A nyilvántartás közbizalmat élvez. A légijármű-nyilvántartásból származó kivonatok a közokirat bizonyító erejével bírnak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nem volt tudomása a nyilvántartásba vételről. A jóhiszeműen és a nyilvántartás iránt bizalommal eljáró ügyfél jogi védelemben részesül, ha nem volt tudomása arról, vagy az adott körülmények között nem volt elegendő oka azt feltételezni, hogy a bejegyzés hiányos volt vagy eltért a légi közlekedésben fennálló kötelezettségekről és tulajdonviszonyokról szóló törvény (Zakon o obveznim i stvarnopravnim odnosima u zračnom prometu) (NN 63/08., 134/09. és 94/13. sz.) szerinti bejegyzett helyzettől.
A Tengerészeti, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium Tengerészeti Biztonsági Igazgatóságán (Uprava sigurnosti plovidbe) belül hajólajstromozási szolgálatot (Služba za registre plovnih objekata) hoztak létre, amelynek a tevékenységi köre a tengeri és belvízi hajók lajstromának vezetését foglalja magában. A hajólajstrom (Upisnik brodova) a horvát lobogó alatt közlekedő és a még építés alatt álló tengeri hajók egységes nyilvántartásaként jött létre. A nyilvántartást elektronikusan vezetik. A hajólajstromban szereplő információkhoz való elektronikus hozzáférést biztosító rendszer a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium weboldalán (http://eplovilo.pomorstvo.hr/#/uvidUPodatkeUpisnikaPlovila) található, a hajók keresésére szolgáló nyilvános keresőmotor (Javni pretraživač plovila) segítségével érhető el. A hajók keresésére szolgáló nyilvános keresőmotor lehetővé teszi a hajók általános és azonosító adatainak, a hajótulajdonos adatainak, valamint a hajón fennálló dologi vagy egyéb terhek meglétének ellenőrzését. A hajólajstrommal kapcsolatban a következő e-mail-címre is küldhető megkeresés: upisnik@pomorstvo.hr. Minden tagállam és harmadik ország a fenti e-mail-címen érdeklődhet, valamint felveheti a kapcsolatot a szerv helyi egységeivel – a kikötői hatóságokkal (Lučke kapetanije). A kikötői hatóságok elérhetősége a következő internetcímen található: https://mmpi.gov.hr/more-86/lucke-kapetanije-102/102.
A Horvát Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (Središnje Klirinško Depozitarno Društvo d.d.; a továbbiakban: SKDD) központi értéktárként, azaz a dematerializált értékpapírok nyilvántartásaként működik, amely a kibocsátók, értékpapírok, értékpapírszámlák és értékpapír-tulajdonosok adatait tartalmazza; emellett a dematerializált értékpapírokkal kapcsolatban egyéb információkat is tartalmaz: számlák, osztályok, típusok, mennyiségek, tulajdonjogok és e jogok jogosultjai, a tulajdonjogok korlátozásai, valamint a dematerializált értékpapírokra vonatkozó – elektronikus nyilvántartásként vezetett – bejegyzések előzményei.
Az elérhetőségek a következő internetcímen találhatók: https://www.skdd.hr/portal/f?p=100:1. Horvátországban az SKDD az egyetlen olyan társaság, amely központi értéktárként, azaz a dematerializált értékpapírok nyilvántartásaként működik, és Horvátországban nincsenek külön regionális nyilvántartások. Az SKDD központi értéktárként működik, és ez az egyetlen értékpapír-nyilvántartás Horvátországban. Az SKDD-nek üzleti titokként kell tárolnia az információkat a központi értéktárban; ez nem vonatkozik azokra az információkra, amelyeket a tőkepiaci törvény (Zakon o tržištu kapitala) (NN 65/18., 17/20., 83/21., 151/22. sz.) értelmében nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
A Pénzügyi Szolgáltatásokat Felügyelő Horvát Ügynökség (Hrvatska agencija za nadzor financijskih usluga – HANFA) hozzáférhet a központi értéktárban tárolt információkhoz és dokumentumokhoz; külön jogszabály, nemzeti jogszabály vagy európai uniós jogszabály alapján kérésre az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott igazságügyi és közigazgatási hatóságok és szervek részére is hozzáférés biztosítható. Az információkhoz továbbá minden olyan személy is hozzáférhet, aki igazolja jogos érdekét.
Öröklés esetén a nemzeti hatóság általában tájékoztatást kér arról, hogy az elhunyt személy rendelkezett-e nyitott értékpapírszámlával; ha igen, tájékoztatást kér arról, hogy milyen értékpapírokkal rendelkezett, továbbá azok típusáról és mennyiségéről, valamint áttekintést kér a vállalati tevékenységekből származó kifizetett és ki nem fizetett pénzeszközökről. A nyilvántartás megtagadhatja az információszolgáltatást más nemzeti hatóságoktól, ha a kérelem nem egyértelmű vagy nem teljes, ha a kérelem nem tartalmaz elegendő információt az érintett elhunyt személy kétséget kizáró azonosításához, vagy ha nem jelölik meg a kérelem célját.
Más tagállam hatóságai nem végezhetnek keresést a SKDD-nyilvántartásban. Más tagállam hatóságainak először meg kell adniuk az SKDD részére azon elhunyt személy vezeték- és utónevét, személyi azonosító számát vagy egyéb azonosító adatait, születési idejét és állandó lakóhelyét, aki vélhetően a számla vagy dematerializált értékpapírok tulajdonosa volt, az SKDD ezt követően megadhatja a kért információkat az említett hatóságnak. A megkereső hatóságnak bizonyítani kell az SKDD felé a halál bekövetkeztét; a megkereső állam jogszabályai szerint a bizonyíték lehet halottvizsgálati bizonyítvány vagy az adott személy halálát igazoló egyéb dokumentum. A megkereső hatóságnak bizonyítania kell, hogy ez az információkérés az öröklési rendelet 66. cikkének (5) bekezdésén alapul.
A hivatalos információkérés aláírt és lepecsételt eredeti példányát postai úton kell elküldeni. A kérelmet és a dokumentumokat horvát nyelven, latin betűs írásmóddal kell benyújtani. A nem horvát nyelven kiállított dokumentumokat hiteles fordítónak kell lefordítania horvát nyelvre, kivéve, ha az SKDD alkalmazottai fordítás nélkül is magabiztosan meg tudják határozni a kérelem és a dokumentumok tartalmát. Az információkat hivatalos levélben, a társaság bélyegzője vagy aláírása nélkül is érvényes értesítés formájában, postai úton küldik el. Az információkat horvát nyelven, latin betűs írásmóddal, valamint angol nyelven bocsátják rendelkezésre. A 909/2014/EU rendeletben meghatározott igazságügyi és közigazgatási hatóságoknak és szerveknek díjat kell fizetniük az információkérésért.
Az értéktáron keresztüli értékpapír-átutalások elsősorban az értékpapírok törvény, jogügylet, bíróság vagy más illetékes hatóság határozata alapján, öröklés útján vagy más érvényes jogalapon történő megszerzésére vonatkoznak. Az öröklés útján szerzett értékpapírok átutalására jogerős öröklési határozat vagy életjáradék-szerződés alapján kerülhet sor. Az SKDD jogerős öröklési határozat vagy öröklési határozattal egyenértékű közokirat alapján értékpapírokat utalhat át az örökös számlájára. A határozatnak jogerősnek kell lennie, azt eredeti példányban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell a befektető (a végrendelkező és az örökös) kétséget kizáró azonosításához szükséges információkat, hogy ne lehessen összetéveszteni egy másik befektetővel. A tőkepiaci törvény 530. §-a szerint a dematerializált értékpapírokat és az ilyen értékpapírokból származó jogokat érvényes jogügylet alapján szerzik meg, amikor azokat a vevő vagy a vevő nevében dematerializált értékpapírral rendelkező személy dematerializáltértékpapír-számlájára elkönyvelik, hacsak a vétel időpontját külön jogszabály másként nem határozza meg.
A biztosítási és nyugdíjpénztári nyilvántartás a következő információkat tartalmazza: a kötelező nyugdíjpénztár tagjának vezeték- és utóneve, a biztosítás kezdete és megszűnése, a kötelező nyugdíjpénztáron belüli személyes számla száma, a személyes számlán lévő elszámolási egységek száma, a személyes számlán lévő eszközök értéke, az alapba befizetett és az alapból kifizetett összegek, a nyugdíjpénztár neve és a biztosított személy pénztárának kategóriája.
A nemzeti nyilvántartás elérhetőségei a következők: REGOS, Gajeva 5, 10000 Zágráb, https://regos.hr/.
Nincsenek regionális nyilvántartások. A nyilvántartásban szereplő információkhoz való hozzáférés korlátozott. A közjogi szervek csak a tevékenységi körükbe tartozó feladatok ellátása érdekében kérhetnek információkat; az igazságügyi hatóságok és más felhasználók akkor kérhetnek információkat, ha erre valamely rendelet felhatalmazza őket, vagy ha az a személy, akinek az adatait kérik, ehhez hozzájárult.
A nemzeti jog alapján a nyilvántartó hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy információt szolgáltasson egy másik nemzeti hatóságnak. Ez a kötelező biztosítási alapok tagjainak adataira, valamint a személyes számlán lévő elszámolási egységek számával, a személyes számlán lévő eszközök értékével, az alapba befizetett és az alapból kifizetett összegekkel, az alap nevével és az alap kategóriájával kapcsolatos információkra vonatkozik.
Az illetékes hatóság megtagadhatja az információszolgáltatást azoktól a nemzeti hatóságoktól, amelyek a rendelkezések értelmében vagy az információkérés által érintett személy hozzájárulása nélkül nem jogosultak ilyen információt gyűjteni. Másik tagállam hatóságának meg kell adnia az alap elhunyt tagjának vezeték- és utónevét, személyi azonosító számát és nyilvántartási számát (a halotti anyakönyvi kivonat száma, MBG).
A megkereső hatóságnak nem kell bizonyítékkal alátámasztania az elhunyt személyre vonatkozó információkat. A megkereső hatóságnak nem kell bizonyítania, hogy ez az információkérés az öröklési rendelet 66. cikkének (5) bekezdésén alapul.
Információkérésre és -szolgáltatásra postai úton és e-mailben egyaránt lehetőség van. Információ az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén kérhető. Információt a felelős személy által hitelesített hivatalos levélben szolgáltatnak. Az információszolgáltatás horvát nyelven is történhet. Az információkérésért nem kell díjat fizetni.
Semmilyen követelmény nem vonatkozik a személyes számlán lévő örökölt eszközök tulajdonjogának megváltoztatására. A nyilvántartásban szereplő információk jogi értéke abban rejlik, hogy ezek igazolják a személyes számlán lévő eszközök meglétét és összegét.
A bírósági nyilvántartásról szóló törvény (Zakon o sudskom registru) (NN 1/95. … 123/23. sz.) 6. cikke meghatározza, hogy mely gazdálkodó egységeket kell bejegyezni a bírósági nyilvántartásba: közkereseti társaságok (javna trgovačka društva), betéti társaságok (komanditna društva), gazdasági egyesülések (gospodarska interesna udruženja), részvénytársaságok (dionička društva), korlátolt felelősségű társaságok (društva s ograničenom odgovornošću), európai részvénytársaságok (Societas Europaea – SE), európai gazdasági egyesülések (EGE), európai szövetkezetek (SCE), intézmények (ustanove), intézményi közösségek (zajednice ustanova), szövetkezetek (zadruge), szövetkezeti egyesületek (savezi zadruga), hitelszövetkezetek (kreditne unije) és más, a törvény szerint nyilvántartásba veendő személyek.
Ha azt törvény írja elő, a gazdálkodó egységek fióktelepeit is bejegyzik a nyilvántartásba. A felszámolás alá tartozó vagyont, illetve a csődvagyont akkor jegyzik be a nyilvántartásba, ha azt a fenti törvény vagy egy külön törvény előírja.
A nyilvántartásban szereplő információkat a bírósági nyilvántartásról szóló törvény 24. cikke határozza meg. A törvény által előírt információkat és az ezen információkban bekövetkező változásokat bejegyzik a nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételi kötelezettség hatálya alá tartozó összes gazdálkodó egység tekintetében a következő információkat kell megadni:
1. cégjegyzékszám (MBS) és személyi azonosító szám, valamint európai egyedi azonosító (EUID), ha van;
2. a gazdálkodó egység kereskedelmi neve, rövidített kereskedelmi neve és lefordított kereskedelmi neve, illetve adott esetben neve, rövidített neve és lefordított neve;
3. horvátországi székhely (hely) és üzleti cím;
4. üzleti tevékenység célja, ha törvény értelmében bizonyos tevékenységek csak az illetékes hatóság hozzájárulása, engedélye vagy más cselekménye alapján végezhetők;
5. a gazdálkodó egység képviseletére jogosult személyek vezeték- és utóneve, személyi azonosító száma, állandó lakóhelye és a képviselet formája;
6. fióktelepek;
7. a teljes pénzügyi kimutatás benyújtásának időpontja, az a pénzügyi év, amelyre vonatkozóan a jelentést benyújtották, amennyiben előírják e dokumentumok közzétételét;
8. bejegyzések;
9. jogi struktúra;
10. az alapító okirat (alapszabály, társasági szerződés, alapító szerződés, létesítő okirat vagy más jogi aktus) elfogadásának időpontja, valamint az említett jogi aktusok módosításainak időpontja és összefoglalása;
11. a gazdálkodó egység működésének időtartama, ha az korlátozott;
12. a helyzetében bekövetkező változások;
13. a gazdálkodó egység megszűnéséhez vezető okok felmerülése;
14. felszámolás;
15. a gazdálkodó egység tevékenységének folytatása;
16. csőd – csődbírósági határozatok;
17. csődöt megelőző egyezségek – csődöt megelőző egyezségi eljárást megindító határozat, csődöt megelőző egyezségi eljárást megszüntető határozat és a csődöt megelőző egyezséget jóváhagyó határozat;
18. a gazdálkodó egység megszűnése, megszűnésének okai vagy a nyilvántartásból való törlés elrendelésének okai, különösen: a) jogalap, a jogutódra vonatkozó minden információ, b) a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárás megindításának szándékára vonatkozó határozat, c) a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárást megszüntető határozat, d) a nyilvántartásból való törlésről szóló határozat;
19. e-mail-cím.
A társaság alapítóit és tagjait bejegyzik a nyilvántartásba, ha azt törvény írja elő. A felszámolás alatt álló vagyonra, illetve a csődvagyonra vonatkozó nyilvántartásban a következő információk szerepelnek: természetes személyek esetében vezeték- és utónév, személyi azonosító szám, belföldi természetes személyek esetében állandó lakóhely, külföldi természetes személyek esetében ideiglenes tartózkodási hely, ha van; jogi személyek esetében kereskedelmi név vagy név, székhely, cégjegyzékszám, személyi azonosító szám és európai egyedi azonosító, ha van, valamint külföldi jogi személyek esetében az ennek megfelelő információk.
A pénzügyi kimutatások benyújtásának időpontjára, a személyes adatokra és a természetes személyek állandó lakóhelyére, valamint ezen információkban bekövetkező változásokra vonatkozó információk elektronikusan letölthetők a Pénzügyi Ügynökség (Financijska agencija) honlapjáról, az anyakönyvi nyilvántartásokból és a nyilvántartásokból.
A nemzeti nyilvántartás elérhetőségei a következő internetcímen találhatók: https://sudreg.pravosudje.hr/registar/f?p=150:1, https://sudreg.pravosudje.hr/registar/f?p=150:107:0:::NO, https://sudovi.hr/hr/o-sudovima/sudovi-republike-hrvatske.
A cégnyilvántartást a kereskedelmi bíróságok (trgovački sudovi) (a továbbiakban: cégbíróságok [registarski sudovi]) vezetik. A cégnyilvántartást folyamatosan vezetik. A cégnyilvántartás főnyilvántartásból és iratgyűjteményből áll. A főnyilvántartást elektronikusan vezetik. Horvátország esetében a főnyilvántartásokat egyetlen adatbázisban kapcsolják össze. A bírósági nyilvántartás nyilvános és a törvény értelmében nyilvántartásba veendő gazdálkodó egységekre vonatkozó információkat és dokumentumokat tartalmazza. A kereskedelmi bíróságok nyilvántartási ügyekkel foglalkozó és bírósági nyilvántartásokat vezető, különös hatáskörű törvényszékek. Horvátországban a bjelovari, eszéki, rijekai, varaždini, zágrábi, dubrovniki, pazini, spliti és zadari kereskedelmi bíróságokon vezetnek bírósági nyilvántartást. A bírósági nyilvántartás nyilvános és a törvény értelmében nyilvántartásba veendő gazdálkodó egységekre vonatkozó információkat és dokumentumokat tartalmazza. A bírósági nyilvántartást a kereskedelmi bíróságok vezetik.
A horvát cégnyilvántartást az osztrák cégjegyzék (Firmenbuch) mintájára hozták létre, és Horvátországban ez volt az első elektronikusan vezetett nyilvános nyilvántartás. A bírósági nyilvántartási információs rendszer 1995. március 17. óta működik az összes kereskedelmi bíróságon. A rendszer a korszerű, nagy teljesítményű, méretezhető és biztonságos, háromszintű architektúrával rendelkező Oracle technológiára épül, amelybe a felhasználók egyszerűen egy webböngésző segítségével nyerhetnek betekintést.
A rendszer közvetlenül kapcsolódik a központi személyazonosító-rendszerhez, az éves pénzügyi kimutatások Pénzügyi Ügynökség által vezetett nyilvántartásához, az e-Tvrtka (e-üzletviteli) rendszerhez, az eSpis (e-akta) rendszerhez és az ingyenes jogi segítségnyújtási rendszerhez. A cégnyilvántartás egységes adatbázisa a rendszer részét képezi, amely a cégbíróságok cégnyilvántartási, nyilvántartási és statisztikai információi, valamint az iratgyűjteményben elektronikusan tárolt okiratok tárolásának központi helyeként szolgál. Az egységes horvátországi adatbázis a nap 24 órájában elérhető.
2017. június 8. óta a horvát bírósági nyilvántartás az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerhez (BRIS) kapcsolódik. A vállalkozások, különösen a korlátolt felelősségű társaságok tekintetében az Európai Unió valamennyi nyelvén végezhető lekérdezés az európai igazságügyi portálon keresztül.
A felhasználók ingyenesen hozzáférhetnek egy alapszintű adatállományhoz. Ez az adatállomány a vállalat nevét, székhelyét, típusát, nyilvántartási számát, a vállalatot bejegyező hatóságot, a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállamot, a nyilvántartási számot és az európai egyedi azonosítót (EUID) öleli fel. Az EUID a gazdálkodó egység egyedi azonosító száma, amely az országkódból, a nemzeti nyilvántartási kódból és a gazdálkodó egység nyilvántartási számából áll. A felhasználók kezdetben csak az ingyenesen rendelkezésre álló dokumentumokról, de a későbbiekben majd az Európai Unió egész területén elérhető cégnyilvántartásokban szereplő okiratokról is igényelhetnek és kaphatnak elektronikus másolatokat. Mivel a legtöbb tagállam díjat számít fel ezen okiratokért, a BRIS az információk és okiratok igénylése kapcsán a jövőben online fizetési lehetőséget is biztosítani fog.
A bírósági nyilvántartásról szóló törvény 4. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében a nyilvántartás nyilvános. Bárki betekintést nyerhet a főnyilvántartásban szereplő információkba, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokba és az iratgyűjteményben tárolt egyéb okiratokba és információkba (azon okiratok kivételével, amelyeket a törvény a nyilvánosság elve alól kizár), valamint bárki kérhet kivonatot, hitelesített másolatot vagy átiratot az iratgyűjteményben tárolt okiratokról és információkról anélkül, hogy bizonyítani kellene jogos érdekét. A bírósági nyilvántartás főnyilvántartásából, valamint az iratgyűjteményben tárolt okiratokból és információkból elektronikus úton a bírósági nyilvántartás weboldalán keresztül kivonat szerezhető.
A bírósági nyilvántartásról szóló törvény 4. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése értelmében a kérelem időpontjától számított nyolc napon belül ki kell állítani az átiratot, másolatot, kivonatot vagy igazolást. Külön kérésre egy meghatározott időszakra vonatkozó információkat tartalmazó kivonat vagy a cég bejegyzésétől a kivonat kiállításának napjáig bejegyzett összes információt tartalmazó korábbi kivonat is beszerezhető. A cégbíróság nem írhatja elő a főnyilvántartásba és az okiratokba betekintést kérő, illetve átiratot, másolatot, kivonatot vagy igazolást igénylő személyek számára, hogy közöljék a kérelmük okát vagy célját. Minden cégbíróságnak biztosítani kell, hogy gyakorolni lehessen az elektronikusan vezetett főnyilvántartásban szereplő információkba való betekintéshez vagy a főnyilvántartásból készült kivonatok beszerzéséhez való jogot, valamint az iratgyűjteményben papíron vagy elektronikusan tárolt okiratokba és információkba való betekintéshez és azok beszerzéséhez való jogot, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó egységet melyik nyilvántartásba, illetve adott esetben melyik iratgyűjteménybe jegyezték be. A főnyilvántartásban szereplő nyilvános információkhoz és az iratgyűjteményben elektronikusan tárolt nyilvános okiratokhoz való hozzáférést a nyilvántartás honlapján keresztül díjmentesen lehetővé kell tenni. Az elektronikus kivonatokat minősített elektronikus aláírással kell ellátni.
A bírósági nyilvántartásról szóló törvény 4a. cikke értelmében a főnyilvántartásban és az iratgyűjteményben szereplő információkat elektronikus úton a nemzeti hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. A főnyilvántartásban szereplő információk kérésre, géppel olvasható formában, díj ellenében mindenki számára elérhetők. A horvát kormány határozat útján határozza meg az említett cikk (2) bekezdésében említett díj összegét, valamint a díjfizetés módját és feltételeit. Az említett cikk (3) bekezdésében említett határozatban a horvát kormány díjmentességről is rendelkezhet. A nap 24 órájában biztosítani kell az egységes horvátországi adatbázishoz való hozzáférést. A főnyilvántartásban és az iratgyűjteményben szereplő információkat elektronikus úton a nemzeti hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.
Információ horvát nyelven is kérhető. Az információszolgáltatás elektronikus kivonat útján történik, amelyet minősített elektronikus aláírással kell aláírni. A bírósági díjszabásáról szóló rendelet (Uredba o Tarifi sudskih pristojbi) (NN 37/23. sz.) meghatározza a bírósági eljárások során felmerülő díjfizetési kötelezettségek mértékét.
A díjfizetési kötelezettségeket a fenti rendelet szerves részét képező bírósági díjszabás (Tarifa sudskih pristojbi) díjtételei alatt határozzák meg.
Bírósági nyilvántartásba való bejegyzés
26. sz. díjtétel
1. a cégbejegyzés díja 39,82 EUR;
2. az egyszerű korlátolt felelősségű társaság (jednostavno društvo s ograničenom odgovornošću) bejegyzésének díja 3,98 EUR;
3. az adatokban bekövetkező változások bejegyzésének díja 19,91 EUR;
4. az egyszerű korlátolt felelősségű társaság adataiban bekövetkező változások bejegyzésének díja 3,98 EUR;
5. a bírósági nyilvántartásban szereplő információkat és közleményeket tartalmazó, a bírósági nyilvántartás honlapján közzéteendő beadvány díja 13,27 EUR;
6. az e-Tvrtka rendszeren keresztül elektronikusan hozott bírósági határozatokért az e díjtétel alatt meghatározott díj összegének felével megegyező díjat kell fizetni.
Megjegyzés:
1. Ha egy beadványban ugyanarra a gazdálkodó egységre vonatkozóan egynél több bejegyzést kérnek, az összes bejegyzésre egy díjat számítanak fel.
2. A csőddel és felszámolással kapcsolatos bejegyzések díjmentesek.
3. A bejegyzett gazdálkodó egység e-mail-címének bejegyzése díjmentes.
4. A társaság székhelyével kapcsolatos címadatokban, a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak személyes adataiban, a későbbi hozzájárulásokra és kifizetésekre vonatkozó információkban és a bejegyzett szervezet e-mail-címében bekövetkező változások bejegyzése díjmentes.
Fióktelep nyilvántartásba vétele
27. sz. díjtétel
1. a bejegyzett gazdálkodó egység fióktelepének nyilvántartásba vétele iránti kérelem esetében 13,27 EUR összegű díj fizetendő;
2. a fióktelep nyilvántartásba vételért 33,18 EUR összegű díj fizetendő;
3. a fióktelep adataiban bekövetkező változások nyilvántartásba vételéért 13,27 EUR összegű díj fizetendő.
Megjegyzés: A külföldi személy által alapított fő fióktelep, illetve a külföldi személy által alapított egyetlen horvátországi fióktelep nyilvántartásba vétele iránti kérelem esetében és annak nyilvántartásba vételéért az e díjtétel alapján meghatározott díjak fizetendők. A bírósági nyilvántartásból származó másolat, átirat, igazolás és írásbeli értesítés.
28. sz. díjtétel
1. a bírósági nyilvántartásból származó másolatok vagy átiratok kiállításáért megkezdett oldalanként 0,66 EUR összegű díj fizetendő;
2. a bírósági nyilvántartásban szereplő információkkal kapcsolatos igazolások vagy írásbeli értesítések kiállításáért 1,33 EUR összegű díj fizetendő.
Megjegyzés:
1. A kivonat, másolat, átirat, igazolás vagy írásbeli értesítés iránti kérelem benyújtása díjmentes.
2. A bírósági nyilvántartásból származó aktuális és/vagy korábbi kivonat kiállítása díjmentes.
A fizetésképtelenségi nyilvántartás a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott nyilvános elektronikus nyilvántartás, amelynek célja, hogy javítsa az érintett hitelezők és bíróságok megindított fizetésképtelenségi eljárásról való tájékoztatását. A fizetésképtelenségi nyilvántartás a rendelettel összhangban 2018. június 26. óta áll rendelkezésre. A fizetésképtelenségi eljárás bizonyos szempontjaival – például a követelések benyújtására vagy a határozatok megtámadására vonatkozó határidőkkel – kapcsolatos információk elengedhetetlenek a hitelezők számára. A fizetésképtelenségi nyilvántartásban azonban e határidőket nem számítják ki egyedileg, hanem az említett határidők kiszámításának kritériumaira hivatkoznak.
A rendelet meghatározza a Horvátország számára rendszerszintű jelentőséggel bíró vállalatokra vonatkozó, csődöt megelőző eljárásokkal, csődeljárásokkal, fogyasztói csődeljárásokkal és rendkívüli vagyonkezelési eljárásokkal kapcsolatban a fizetésképtelenségi nyilvántartásban közzéteendő információk típusait. Ennek megfelelően a következő információk állnak rendelkezésre:
a) a fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontja;
b) a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról határozó bíróság és az ügy hivatkozási száma;
c) a rendelet A. mellékletében említett fizetésképtelenségi eljárások típusa;
d) az eljárás megindításához szükséges joghatóság a rendelet 3. cikkének (1), (2) vagy (4) bekezdésén alapul-e;
e) ha az adós társaság vagy jogi személy, az adós neve, nyilvántartási száma, személyi azonosító száma, székhelye vagy – ha ettől eltér – postacíme;
f) ha az adós magánszemély, az adós neve, személyi azonosító száma és postacíme;
g) az eljárásban kijelölt fizetésképtelenségi szakértő neve, postacíme és e-mail-címe;
h) a követelések előterjesztésének határideje, illetve a határidő meghatározására szolgáló kritériumokra való utalás;
i) adott esetben a fizetésképtelenségi főeljárás befejezésének időpontja;
j) az a bíróság, amely előtt a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó határozat megfellebbezhető és adott esetben ennek határideje, utalva a határidő meghatározására szolgáló kritériumokra.
A fizetésképtelenségi nyilvántartásról szóló rendelet (Pravilnik o Registru nesolventnosti) (NN 1/19. sz.) 2. cikke értelmében a nyilvántartás a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a rendelet) alapján létrehozott olyan elektronikus adatbázis, amelynek célja a fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatos, következőkre vonatkozó információk közzététele:
1. a 2016. január 1-jét követően kiadott, az eljárást megindító határozat alapján megindított fogyasztói csődeljárás; 2. a 2015. szeptember 1-jét követően kiadott, az eljárást megindító határozat alapján megindított, csődöt megelőző eljárás és csődeljárás;
3. a Horvátország számára rendszerszintű jelentőséggel bíró vállalatok esetében 2017. április 7-ét követően kiadott, az eljárást megindító határozat alapján megindított rendkívüli vagyonkezelési eljárás (a továbbiakban: rendkívüli vagyonkezelési eljárás). A nyilvántartásban szereplő információk elektronikusan letölthetők a csődeljárási ügyek nyilvántartására szolgáló információs rendszerből (e-akta).
A fizetésképtelenségi nyilvántartásról szóló rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében minden fogyasztói csődeljárás esetében a következő információkat kell bejegyezni a nyilvántartásba:
1. a fogyasztó vezeték- és utóneve;
2. a fogyasztó személyi azonosító száma;
3. állandó lakóhely;
4. a fogyasztói csődtörvény (Zakon o stečaju potrošača) 4. cikkének (3) bekezdésében említett fogyasztó kapcsán kiadott, fogyasztói csődeljárást megindító határozat esetében név, nyilvántartási szám, székhely és üzleti cím;
5. a fogyasztói csődeljárást megindító bíróság neve, ügyszám és a fogyasztói csődeljárást megindító határozat kelte;
6. a rendelet A. mellékletében említett fizetésképtelenségi eljárások típusa;
7. annak feltüntetése, hogy az eljárás megindításához szükséges joghatóság a rendelet 3. cikkének (1), (2) vagy (4) bekezdésén alapul-e;
8. vagyonkezelőre vonatkozó információk;
9. követelések benyújtására rendelkezésre álló határidő;
10. a fogyasztói csődeljárást lezáró határozat kelte és a határozat jogerőre emelkedésének időpontja;
11. azon bíróság neve, amely előtt, illetve az a határidő, amelyen belül a fogyasztói csődeljárást megindító határozat megtámadható;
12. magatartás-ellenőrzési időszak;
13. a fennmaradó kötelezettségek alóli mentességről vagy az ilyen mentesség megtagadásáról szóló határozat kelte és a határozat jogerőre emelkedésének időpontja;
14. a fogyasztóra vonatkozó, fennmaradó kötelezettségek alóli mentesség visszavonásáról szóló határozat kelte és a határozat jogerőre emelkedésének időpontja.
A fizetésképtelenségi nyilvántartásról szóló rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében minden, csődöt megelőző eljárás és csődeljárás esetében a következő információkat kell bejegyezni a nyilvántartásba:
1. a jogi személy kereskedelmi neve vagy neve, nyilvántartási száma, személyi azonosító száma, székhelye és üzleti címe;
2. ha az adós magánszemély, az adós vezeték- és utóneve, nyilvántartási száma, személyi azonosító száma, székhelye és üzleti címe, valamint állandó lakcíme;
3. az említett cikk (1) bekezdésének 5–14. albekezdésében említett információk.
Minden rendkívüli vagyonkezelési eljárás esetében a következő információkat kell bejegyezni a nyilvántartásba:
1. az adós kereskedelmi neve, személyi azonosító száma, székhelye és üzleti címe;
2. a kapcsolt vállalkozások és leányvállalatok kereskedelmi neve, személyi azonosító száma, székhelye és üzleti címe;
3. az említett cikk (1) bekezdésének 5–9. albekezdésében említett információk;
4. a rendkívüli vagyonkezelési eljárást megszüntető határozat, illetve az egyezség jóváhagyásáról vagy elutasításáról szóló határozat kelte és a határozat jogerőre emelkedésének időpontja;
5. azon bíróság neve, amely előtt, illetve az a határidő, amelyen belül a rendkívüli vagyonkezelési eljárást megszüntető határozat, illetve az egyezség jóváhagyásáról vagy elutasításáról szóló határozat megtámadható.
A nemzeti nyilvántartás elérhetőségei: https://nesolventnost.pravosudje.hr. Fizetésképtelenségi nyilvántartással kapcsolatos technikai segítségnyújtás a következő e-mail-címen kérhető: helpdesk@pravosudje.hr.
A nyilvántartásban szereplő minden információ az eljárást lefolytató bíróságok hatáskörébe tartozik. Az „Insolvency Register Interconnection (IRI) for Europe” (Fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolása Európában) elnevezésű projekt második szakaszában a nemzeti fizetésképtelenségi nyilvántartásokat az európai igazságügyi portálon keresztül össze fogják kapcsolni. Az információszolgáltatás horvát nyelven is történhet.
A fizetésképtelenségi nyilvántartásba való betekintéshez nincs szükség regisztrációra, és az információkhoz való hozzáférés díjmentes. Az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium nem számít fel bírósági illetéket a fizetésképtelenségi nyilvántartásból származó igazolás kiállításáért.
3 A bankszámlákra vonatkozó információk rendelkezésre állása
A bankok és más pénzügyi intézmények által vezetett számlákra vonatkozó információkat a pénzügyi eszközökre vonatkozó végrehajtás foganatosításáról szóló törvény (Zakon o provedbi ovrhe na novčanim sredstvima) (NN 68/18., 02/20., 46/20. és 47/20. sz.) által szabályozott egységes számlanyilvántartás (Jedinstveni registar računa) tartalmazza. Az egységes számlanyilvántartás a következőkre vonatkozó információkat tartalmazó elektronikus adatbázis: minden számla és lekötött betét, lakástakarék-betét és hitelszövetkezeti betét. Az egységes számlanyilvántartás a pénzügyi eszközökre vonatkozó információk mellett a következőkkel kapcsolatban is tartalmaz információkat: minden természetes és jogi személy széfje; a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szabályozó törvényben meghatározottak szerint a számlával rendelkező jogi személyek, lekötött betétek és széfek tényleges tulajdonosai; a számlákon, lekötött betéteken, lakástakarék-betéteken és hitelszövetkezeti betéteken elhelyezett pénzeszközök felhasználására felhatalmazott természetes személyek; valamint a széfeket használó természetes személyek.
A nyilvántartást vezető illetékes hatóságra vonatkozó információk: az egységes számlanyilvántartást a Pénzügyi Ügynökség mint olyan jogi személy vezeti, amely intézkedéseket hoz a végrehajtási eljárások és biztonsági eljárások keretében, és a végrehajtási törvény (Ovršni zakon) (NN 112/2012., 25/2013., 93/2014., 73/2017. sz.) és pénzügyi eszközökre vonatkozó végrehajtás foganatosításáról szóló törvény alapján végrehajtást foganatosít a pénzügyi eszközökkel szemben.
Elérhetőségek: Financijska agencija, 10000 Zágráb, Ulica grada Vukovara 70, PIN: 85821130368, e-mail-cím: jrr@fina.hr. Tájékoztatás: díjmentesen hívható telefonszám: 0800 0080, e-mail-cím: info@fina.hr.
Horvátországban a hagyatéki eljárásokat a bíróságok és a bírósági biztosként eljáró közjegyzők folytatják le; írásbeli kérésükre a Pénzügyi Ügynökség tulajdonosi (bizalmas) információkat bocsát a rendelkezésükre valamely (elhunyt) ügyfél számláiról és minden olyan egyéb pénzeszközről, amelyet az adott személy bankban vagy más pénzügyi intézményben – lakástakarék-pénztárban vagy hitelszövetkezetben – tart.
Az illetékes bíróságoknak és közjegyzőknek az egységes számlanyilvántartásból származó információkért megfelelően kitöltött tájékoztatási kérelmet kell benyújtaniuk a Pénzügyi Ügynökséghez (a közjegyzőknek az illetékes bíróság azon határozatát is be kell nyújtaniuk, amelyben megbízza őket a hagyatéki eljárás lefolytatásával). A Pénzügyi Ügynökség az illetékes bíróságoknak díjmentesen, a hagyatéki eljárás lefolytatásával megbízott közjegyzőknek pedig a Pénzügyi Ügynökség aktuális árjegyzéke alapján díjfizetés ellenében tájékoztatást vagy áttekintést nyújt az ügyfél számláiról. Az árjegyzéket a pénzügyminiszter egyetértésével a Pénzügyi Ügynökség igazgatótanácsa fogadja el. Az aktuális árjegyzék a Pénzügyi Ügynökség hivatalos weboldalán érhető el.
A tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) (a továbbiakban: bizonyításfelvételről szóló rendelet) értelmében bizonyításfelvétel céljából a kérelmeket azon bíróságnak, amely előtt az eljárást megindították, illetve megindítani szándékozzák (a továbbiakban: a megkereső bíróság), közvetlenül kell megküldenie valamely más tagállam illetékes bíróságának (a továbbiakban: a megkeresett bíróság). Tehát, ha valamely uniós tagállamban hagyatéki eljárást indítanak vagy szándékoznak indítani, az adott állam illetékes bíróságának a végrendelkező számláira vonatkozó információkérést a horvát bírósághoz kell benyújtania. A Pénzügyi Ügynökség eleget tesz a horvát bíróság írásbeli kérésének, és díjmentesen tájékoztatást nyújt a bíróságnak.
Nem rendelkeznek arról, hogy a Pénzügyi Ügynökség bármilyen indok alapján megtagadhatná az illetékes bíróság vagy közjegyző arra irányuló kérelmének teljesítését, hogy hagyatéki eljárás céljából számlákkal kapcsolatos tájékoztatást kapjon; a Pénzügyi Ügynökség azonban visszaküldi a benyújtott kérelmet abban az esetben, ha azért nem tud eleget tenni a kérésnek, mert az nem tartalmazza az információkérés által érintett személy kétséget kizáró azonosításához szükséges információkat, illetve az információk hiányosak vagy helytelenek.
Ha valamely uniós tagállamban hagyatéki eljárást van folyamatban, az adott állam illetékes bíróságának a végrendelkező számláira vonatkozó információkérést a horvát bírósághoz kell benyújtania. A védett információ iránti (formanyomtatvány használatával vagy más írásos formában, e-mailben vagy levélben benyújtott) kérelemnek a következőket kell tartalmaznia: a hagyatéki eljárás által érintett személy (elhunyt személy) vezeték- és utóneve, személyi azonosító száma, a kért információ és a kézbesítés módja (postai úton, faxon, elektronikus úton).
Az illetékes bíróságoknak és a hagyatéki eljárás lefolytatásával megbízott közjegyzőknek az egységes számlanyilvántartásból származó információk kapcsán megfelelően kitöltött tájékoztatási kérelmet kell benyújtaniuk, továbbá a közjegyzőknek az illetékes bíróság azon határozatát is be kell nyújtaniuk, amelyben megbízza őket a hagyatéki eljárás lefolytatásával.
Egy másik tagállam illetékes hatóságának nem kell európai öröklési bizonyítványt csatolnia ahhoz, hogy információt szerezzen az elhunyt személy horvátországi számlájáról/számláiról. Ha egy másik tagállam illetékes hatósága tájékoztatást kér az elhunyt személy horvátországi számláiról, a bizonyításfelvételről szóló rendeletet (3. cikk (1) bekezdés) kell alkalmazni. A bizonyításfelvételről szóló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének értelmében bizonyításfelvétel céljából a kérelmeket azon bíróságnak, amely előtt az eljárást megindították, illetve megindítani szándékozzák (a továbbiakban: a megkereső bíróság), közvetlenül kell megküldenie valamely más tagállam illetékes bíróságának (a továbbiakban: a megkeresett bíróság).
Ha egy másik tagállamból származó személy kér információt, az adott állam illetékes bíróságának a végrendelkező számláira vonatkozó információkérést formanyomtatvány használatával vagy más írásos formában, e-mailben vagy levélben a horvát bírósághoz kell benyújtania. Ha az információt kérő személy és az információszolgáltató Horvátországból származik, az egységes számlanyilvántartásból postai úton, faxon vagy elektronikus úton lehet információt kérni. Az egységes számlanyilvántartásból származó információkat az információt kérő személy személyesen kapja meg a Pénzügyi Ügynökség legközelebbi irodájának egyik pultjánál, illetve postai úton, faxon vagy elektronikus úton küldik el számára, attól függően, hogy az adott személy mit jelölt meg az információkérésben.
Információ horvát és angol nyelven kérhető. Az információszolgáltatás Horvátország hivatalos nyelvén, azaz horvát nyelven és latin betűs írásmóddal történik.
A Pénzügyi Ügynökség nem számít fel díjat a hagyatéki eljárást lefolytató illetékes hatóságnak szolgáltatott információkért.
4 A szellemitulajdon-jogok nyilvántartásának rendelkezésre állása
Horvátországban az ipari tulajdon nyilvános nyilvántartását az ipari tulajdon oltalmáról szóló horvát rendeleteknek megfelelően elektronikus formában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (Državni zavod za intelektualno vlasništvo) vezeti és kezeli (a továbbiakban: elektronikus nyilvántartás). Az ipari tulajdon elektronikus nyilvántartásában szereplő információk magukban foglalják a Horvátország területén a nemzeti oltalmi rendszer, valamint a nemzetközi védjegy- és formatervezésiminta-oltalmi rendszerek (azaz a madridi és a hágai rendszer) alapján benyújtott bejelentésekre és megadott iparjogvédelmi jogokra vonatkozó információkat, de nem tartalmazzák az Európai Unió egész területére kiterjedő egységes rendszerek (európai uniós védjegy és lajstromozás alapján oltalomban részesülő európai uniós formatervezési minta) alapján benyújtott bejelentésekre és megadott jogokra vonatkozó információkat, amelyek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának megfelelő lajstromában állnak rendelkezésre.
Az elektronikus nyilvántartáshoz előzetes regisztráció nélkül is hozzá lehet férni, és az ingyenesen használható. Mivel bizonyos információkat először hivatalosan közzé kell tenni, ezek az információk csak a közzétételüket követően érhetők el az elektronikus nyilvántartásban. Az információkat a hivatalos közlöny közzétételének gyakoriságával összhangban kéthetente frissítik.
Az elektronikus nyilvántartásban szereplő információk a következő iparjogvédelmi jogokra vonatkoznak: szabadalmak, használati minták, gyógyszerekre és növényvédő szerekre vonatkozó kiegészítő oltalmi tanúsítványok, félvezető termékek topográfiái, védjegyek és formatervezési minták. A Hivatalnál bejegyzett földrajzi jelzések és eredetmegjelölések (amelyek oltalmáról nem rendelkezik külön rendelet) – a többi jelzés tekintetében lásd a Mezőgazdasági Minisztérium weboldalát: https://poljoprivreda.gov.hr/istaknute-teme/hrana-111/oznake-kvalitete/zoi-zozp-zts-poljoprivrednih-i-prehrambenih-proizvoda/228.
Nincs szerzői jogi nyilvántartás, mivel ezt a jogot nem bejegyzés útján szerzik meg; ez a jog ugyanis a szerzőt azon az alapon illeti meg, hogy szerzői jogi védelem alatt álló művet hoz létre.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapja a következő címen érhető el: www.dziv.hr, a nyilvántartások pedig a következő linken érhetők el: https://www.dziv.hr/hr/e-usluge/e-registri/.
Szakmai információszolgáltatás a következő címen kérhető: info@dziv.hr.
5 Az örökléssel kapcsolatos információkat tartalmazó egyéb nyilvántartások
A bankoknál és más pénzügyi intézményeknél vezetett bankszámlákra és pénzbetétekre vonatkozó információkon felül a Pénzügyi Ügynökség (Fina – Financijska agencija, 10000 Zágráb, Ulica grada Vukovara 70, PIN: 85821130368, e-mail-cím: jrr@fina.hr, tájékoztatás: ingyenesen hívható telefonszám: 0800 0080, e-mail-cím: info@fina.hr) kérésre, valamint a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az illetékes hatóság rendelkezésére bocsáthatja az olyan kifizetetlen tartozásokra vonatkozó információkat is, amelyek miatt a Pénzügyi Ügynökség a végrendelkező számláival és pénzügyi eszközeivel szemben végrehajtást foganatosított, amennyiben az örökös az örökölt vagyonnal együtt a kifizetetlen tartozásokat is átvállalja.
6 A zárt végrendeletekre és a nyilvántartásbavételi kötelezettség hatálya alá nem tartozó végrendeletekre vonatkozó információk elérhetősége
A horvát jogszabályok értelmében olyan végrendelet is készíthető, amelyet nem kell nyilvántartásba venni. A végrendeletet bíróság, közjegyző, diplomáciai vagy konzuli képviselet, ügyvéd, illetve természetes vagy jogi személy is megőrizheti. A megőrzésre kapott végrendeletet külön borítékba helyezik és lepecsételik, valamint igazolást állítanak ki arról, hogy a végrendeletet megőrzésre átvették. A végrendelet tartalma a hagyatéki eljárást megelőzően nem fedhető fel.
A hagyatéki eljárást lefolytató bíróságnak haladéktalanul be kell kérnie a horvát végrendelet-nyilvántartásból az elhunyt személy végrendeleteire vonatkozó összes információt; továbbá fel kell kérnie a végrendelet megőrzésével megbízott személyt vagy szervet, hogy küldje el a végrendeletet az említett bíróságnak.
Ha a végrendeletet átvevő bíróság megállapítja, hogy a végrendelkező személy meghalt, vagy halottnak nyilvánították, a pecsét feltörése nélkül felnyitja és felolvassa a végrendeletet, majd jegyzőkönyvet készít. A végrendelet felnyitása és felolvasása két személy jelenlétében történik, akik egyben az örökösök is lehetnek. A végrendelet kihirdetésén részt vehetnek az örökösök, a hagyományosok és más – hagyatéki jogot gyakorló és a végrendelet átiratát kérő – személyek. A végrendeletet átvevő városi bíróság akkor is felnyitja és felolvassa a végrendeletet, ha egy másik városi bíróság vagy külföldi szerv felel a hagyatéki eljárás lefolytatásáért.