Ez a tájékoztató az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsával (CNUE) együttműködésben készült.
1 Hogyan készül a végintézkedés (végrendelet, közös végrendelet, öröklési szerződés)?
A lengyel jog szerint a vagyonnal kapcsolatos, halál esetére szóló rendelkezés csak végrendelet formájában történhet. A közös végrendelet nem megengedett. A végrendelet következő formái elfogadottak:
- az örökhagyó által teljes egészében saját kezűleg írt, aláírt és keltezéssel ellátott holográf végrendelet (testament holograficzny),
- közjegyző által készített, közjegyzői okiratba foglalt végrendelet (testament notarialny),
- két tanú jelenlétében települési polgármester (wójt), városi polgármester (burmistrz), városi képviselő-testület vezetője (prezydent miasta), járási elöljáróság vezetője (starosta), tartományi elöljáró (marszałek województwa), egy körzet vagy település vezető közigazgatási tisztviselője (sekretarz powiatu/sekretarz gminy) vagy egy nyilvántartó hivatal vezetője (kierownik urzędu stanu cywilnego) előtt tett allográf végrendelet (testament allograficzny),
- három tanú jelenlétében tett szóbeli végrendelet (testament ustny) (csak abban az esetben, ha az örökhagyó az életét közvetlenül fenyegető helyzetben van, vagy ha kivételes és veszélyhelyzeti körülmények miatt lehetetlen vagy rendkívül nehéz lenne végrendelkeznie),
- lengyel hajó vagy légi jármű fedélzetén történő utazás közben tett utazói végrendelet (testament podróżny) (amelyben az örökhagyó két tanú jelenlétében nyilatkozik végrendeletéről a hajó vagy a légi jármű kapitányának vagy helyettesének),
- katonai végrendelet (testament wojskowy) (kivételes körülmények között és szigorúan meghatározott személyek jegyzékében szereplő személyek esetében).
Az örökléssel kapcsolatban megengedett egyetlen megállapodás az öröklésről való lemondás. Ilyen megállapodást a jövőbeni örökhagyó és a törvényes örökös köthet egymással, az érvényességéhez pedig közjegyzői okiratba foglalás szükséges.
2 Nyilvántartásba kell-e vetetni a végintézkedést, és ha igen, hogyan?
A végrendelet érvényességéhez nem szükséges annak nyilvántartásba vétele. A közjegyzői okirat formájában készült vagy a közjegyzőnél letétbe helyezett, kézírásos végrendeletet a Közjegyzők Nemzeti Tanácsánál (Krajowa Rada Notarialna) lehet nyilvántartásba vetetni.
3 Korlátozott-e a végintézkedési szabadság (van-e például kötelesrész)?
A lengyel jogban az örökösnevezésre vonatkozó végintézkedési szabadság nem korlátozott. A kötelesrész szintén nem korlátozza az örökhagyó azon szabadságát, hogy tulajdonáról rendelkezzen, azonban védi az örökhagyó szüleinek, leszármazottainak és házastársának érdekeit, akik meghatározott pénzösszegre jogosultak.
4 Ki mennyit örököl végintézkedés hiányában?
Végrendelet hiányában a következő szabályokat kell alkalmazni:
A törvény értelmében az örökhagyó gyermekei és házastársa örökölnek először; a házastárs által örökölt rész nem lehet kevesebb, mint a hagyaték egynegyede. Az örökhagyó unokái (ha az örökhagyó gyermekei az öröklés megnyílásakor már nem élnek), dédunokái vagy még távolabbi leszármazottai (ha a közelebbi leszármazottak az öröklés megnyílásakor már nem élnek) a következők az örökösödés sorrendjében. A polgári törvénykönyv (Kodeks Cywilny) arról is rendelkezik, hogy ha az örökhagyónak nincs leszármazottja, az örökhagyó házastársa és szülei a törvény alapján jogosultak örökölni; amennyiben sem leszármazott, sem házastárs nincsen, a teljes hagyaték az örökhagyó szüleire száll át. Amennyiben az örökhagyó egyik szülője az öröklés megnyílásakor már nem él, a hagyaték azon része, amely e szülőre szállt volna át, egyenlő részben az örökhagyó testvéreire száll. Ha az öröklés megnyílásakor már az örökhagyó egyik szülője sem él, a szülők hagyatékban való részesedése az örökhagyó testvéreire száll át. Ha az örökhagyó testvérei az öröklés megnyílásakor már nem élnek, de vannak leszármazottaik, a hagyaték azon része, amely az adott testvérre szállt volna, annak leszármazottaira száll át. Ha az örökhagyónak nincsenek leszármazottai, szülei, testvérei, illetve testvéreinek sincsenek leszármazottai, a teljes hagyaték az örökhagyó házastársára száll át. Ha az örökhagyónak nincsenek leszármazottai, házastársa, testvérei, illetve testvéreinek sincsenek leszármazottai, a teljes hagyaték az örökhagyó nagyszüleire száll át; amennyiben az öröklés megnyílásakor az egyik nagyszülő már nem él, a hagyaték rá eső része egyenlő részben száll át gyermekeire. Amennyiben az ilyen gyermek az öröklés megnyílásakor már nem él, a hagyaték azon része, amely e gyermekre szállt volna, egyenlő részben száll át a szóban forgó gyermek gyermekeire. Amennyiben a hagyaték megnyílásakor már nem élő nagyszülőnek nincs gyermeke vagy unokája, a hagyaték azon része, amely rájuk szállt volna, egyenlő részben a többi nagyszülőre száll át. Ha az elhunytnak nincs túlélő házastársa és nincsenek a törvényes öröklés rendje szerint öröklésre jogosult vérrokonai, az örökséget az örökhagyó házastársának gyermekei között kell egyenlő arányban felosztani, amennyiben az öröklés megnyílásakor már egyik szülőjük sem volt életben. Végül, a törvényes öröklésre jogosult, fent említett valamennyi személy hiányában a hagyaték törvényes örököse az örökhagyó utolsó tartózkodási helye szerinti település, és amennyiben az örökhagyó Lengyel Köztársaságban található utolsó tartózkodási helye nem állapítható meg, vagy az örökhagyó utolsó tartózkodási helye külföldön volt, a hagyaték törvényes örököse az Államkincstár.
5 Melyik hatóság illetékes a következőkben?
5.1 öröklési ügyek
A kérelmezőknek közjegyzőhöz, az örökhagyó utolsó szokásos tartózkodási helye szerint joghatósággal rendelkező bírósághoz, vagy – amennyiben az örökhagyó utolsó lengyelországi szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg – a hagyaték vagy annak egy része szerint joghatósággal rendelkező bírósághoz (hagyatéki bírósághoz) (sąd spadku) kell fordulniuk. Ha e feltételek egyike sem áll fenn, a hagyatéki bíróság a Varsói Fővárosi Kerületi Bíróság (sąd rejonowy dla miasta stołecznego Warszawy).
5.2 az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele
Az örökség elfogadásáról vagy visszautasításáról szóló nyilatkozatot a nyilatkozatot tévő személy lakóhelye szerint illetékes bíróságon vagy közjegyzőnél kell benyújtani. A külföldi lakóhellyel rendelkező személyek a nyilatkozattétel helye szerinti ország jogában előírt formában tehetik meg az öröklés visszautasítására irányuló nyilatkozatot.
5.3 a hagyomány elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele
A lengyel jogban a hagyomány két típusa létezik: a kötelmi hagyomány és a dologi hagyomány. Elfogadni vagy visszautasítani csak dologi hagyományt lehet, kötelmi hagyományt nem.
A dologi hagyományra vonatkozó említett nyilatkozatok befogadására az előző kérdésnél hivatkozott hatóságok rendelkeznek hatáskörrel.
5.4 a kötelesrész elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele
A lengyel jog alapján a hagyatéknak nincs meghatározott célra fenntartott része. Ugyanakkor a kötelesrész (megfelelő pénzösszeg) megfizetését lehet igényelni. A kötelesrész visszautasítására vagy elfogadására irányuló nyilatkozatot nem lehet tenni.
6 Az öröklés rendezésére vonatkozó, tagállami jog szerinti eljárás rövid leírása, beleértve a hagyaték felszámolását és az eszközök felosztását (indít-e például hivatalból örökösödési eljárást a bíróság vagy más illetékes hatóság)
Az a személy, aki örökösi jogállását igazoló okiratot kíván szerezni, a bíróságtól öröklési bizonyítvány kibocsátását, vagy a közjegyzőtől közjegyzői okiratba foglalt, bejegyzett öröklési bizonyítvány kiállítását kérheti. Ha több örökös van, a hagyaték felosztható az örökösök kérelmére a hagyaték felosztása iránti bírósági eljárásban, vagy a közjegyző által közjegyzői okiratba foglalt megállapodás útján.
7 Hogyan és mikor válik valaki örökössé, illetve hagyományossá?
Adott személy az öröklés törvény szerinti megnyíltával válik örökössé vagy hagyományossá (az örökség azonban visszautasítható).
8 Felelős-e az örökös az elhunyt adósságaiért, és ha igen, milyen feltételek mellett?
A hagyatékban szereplő tartozásokért való felelősség az öröklés elfogadásának módjától függően változik. Az örökös elfogadhatja az öröklést a tartozásokért való korlátlan felelősség viselése mellett (egyszerű elfogadás) (przyjęcie proste), elfogadhatja az öröklést korlátozott felelősség mellett (elfogadás a hagyatéki leltártól függően) (przyjęcie z dobrodziejstwem inwentarza), vagy vissza is utasíthatja az örökséget. Ha az örökséget a hagyatéki leltártól függően fogadják el, az örökös csak a hagyatéki vagyontárgyaknak a leltári jegyzékben vagy a leltárról szóló jelentésben meghatározott értékéig felel az öröklésből eredő tartozásokért. Az örökséget visszautasító örökösök nem felelnek a tartozásokért. Az örökség visszautasításáról vagy teljes mértékben történő elfogadásáról szóló nyilatkozatot (przyjęcie spadku wprost) attól a naptól számított hat hónapon belül kell megtenni, amikor az érintett személy tudomást szerzett az örökségről. Amennyiben ezen időszak alatt nem tesz ilyen értelmű nyilatkozatot,
úgy kell tekinteni, hogy az örökös az örökséget a hagyatéki leltártól függően fogadta el. Az örököstársak a hagyaték felosztásáig egyetemlegesen felelnek az öröklésből eredő tartozásokért. A hagyaték felosztásának időpontjától kezdve az örökösök a saját részük arányában felelősek a hagyatéki tartozásokért.
9 Milyen dokumentumokat és/vagy információkat kell benyújtani rendszerint az ingatlan bejegyzéséhez?
Annak érdekében, hogy az örökös a hagyaték részét képező ingatlant bejegyeztethesse a földhivatali nyilvántartásba, főszabály szerint be kell mutatnia az örökösi minőségét igazoló dokumentumokat, azaz a hagyaték megszerzését megerősítő bírósági igazolást (postanowienie sądu o stwierdzeniu nabycia spadku) vagy az öröklést tanúsító bejegyzett okiratot (zarejestrowany akt poświadczenia dziedziczenia).
9.1 Kötelező vagy megkeresés alapján kötelező-e a hagyatéki gondnok kijelölése? Ha igen, milyen lépéseket kell tenni?
Először is, a lengyel jog értelmében hivatalból vagy kérelemre hagyatéki gondnok (zarządca spadku) jelölhető ki, ha bármilyen okból fennáll annak a kockázata, hogy a hagyatékot nem a szándékolt módon osztják fel. Ebből a célból az érdekelt félnek kérelmet kell benyújtania az örökhagyó tulajdona alapján illetékes bírósághoz annak igazolása érdekében, hogy ő az örökös vagy a hagyományos, vagy kötelesrészre jogosult. Ilyen kérelmet benyújthat a végrendeleti végrehajtó, a vagyon társtulajdonosa, az örökhagyó jogainak társjogosultja, az örökhagyó tartozását bizonyító okirattal rendelkező hitelező vagy adóhivatal is.
Másodszor: uratlan hagyaték esetén a bíróság hivatalból vagy kérelemre hagyatéki gondnokot jelöl ki.
9.2 Ki jogosult végrehajtani az elhunyt végintézkedését és/vagy kezelni a hagyatékot?
Végrendeletében az örökhagyó végrendeleti végrehajtót (wykonawca) jelölhet ki, aki az örökhagyó halála után kezeli a hagyatékot. A végrendeleti végrehajtó kinevezése az öröklés megnyílásával (azaz az örökhagyó halálával) válik hatályossá. A kijelölt végrehajtó a végrehajtói kinevezés elfogadását megtagadó nyilatkozatot nyújthat be a bírósághoz vagy közjegyzőhöz. Az ilyen nyilatkozat a végrendeleti végrehajtó jogállás elvesztését eredményezi. Amennyiben nem neveztek ki végrendeleti végrehajtót, vagy ha a kijelölt végrehajtó megtagadta a megbízás elfogadását, a hagyatékot az örökösök kezelik.
9.3 Mik a gondnok jogai?
A végrendeleti végrehajtó kezeli a hagyatékot, kifizeti a hagyatékot terhelő tartozásokat, teljesíti a hagyományokat és az utasításokat, majd a végrendeletnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, és minden esetben közvetlenül a hagyaték felosztása után kiadja a hagyatéki vagyont az örökösöknek.
A végrendeleti végrehajtó pert indíthat és perelhető a hagyaték, annak része vagy egy adott vagyontárgy kezelésével kapcsolatos kérdésekben. Emellett pert indíthat a hagyaték tárgyát képező jogosultságokkal összefüggő kérdésekben, és perelhető a hagyatéki tartozásokat érintő ügyekben.
A végrendeleti végrehajtó köteles kiadni a konkrét hagyomány tárgyát annak a személynek, akinek javára a hagyományt rendelték.
10 Milyen dokumentumokat állítanak ki rendszerint a hagyatéki eljárás során vagy azt követően a tagállami jog szerint a kedvezményezettek jogállásának és jogainak bizonyítására? Rendelkeznek ezek bizonyító erővel?
A törvényes örökösnek be kell nyújtania a családi állapotot igazoló megfelelő dokumentumokat (pl.: születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat), hogy bizonyítsa az elhunyttal fennálló kapcsolatát. Az örökös és a hagyományos a végrendelet bemutatásával igazolja a hagyatékra való jogosultságát.
Ez a weboldal a Your Europe portál része.
Szívesen fogadjuk visszajelzéseit az itt közölt információk hasznosságával kapcsolatban.