1 Melyek az intézkedések különböző típusai?
A biztosítási intézkedés különböző típusai közé tartozik a biztosítási és bírósági lefoglalás, valamint az elővigyázatosságból történő lefoglalás. A biztosítási intézkedések a bíróság által az adós vagyonára elrendelt eljárási jellegű zárolási és megőrzési intézkedések, amelyek célja annak megelőzése, hogy az ellenérdekű fél az érintett vagyontárgyakat megsemmisíthesse vagy elidegeníthesse, illetve saját vagyonát csökkenthesse.
A zár alá vétel azt jelenti, hogy az adós fellelhető vagyonát zárolják annak érdekében, hogy azokat vissza lehessen szerezni, ha a hitelező kézhez kapta a végrehajtható okiratot. A polgári perrendtartás egy sor különös rendelkezést tartalmaz a polgári hajók biztosítási célú zár alá vételének eljárására vonatkozóan.
A bírósági lefoglalás a vagyoni eszközök befagyasztását jelenti oly módon, hogy azok letéti őrzését zárgondnokra bízzák.
A bírósági lefoglalás minden olyan esetben alkalmazható, ha a tulajdonnal vagy más elsődleges dologi joggal, vagyontárgyak tulajdonjogával, illetve közös tulajdon használatával vagy kezelésével kapcsolatos jogi eljárás indul, amennyiben a bíróság hatáskörrel rendelkezik valamely vagyontárgy bírósági lefoglalásának jóváhagyására.
2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?
2.1 Az eljárás
A zár alá vételt a bíróság rendeli el, a végrehajtásért pedig a bírósági végrehajtó felel, a bejegyzésen kívül külön engedély vagy más formai eljárás nélkül. Emellett a lefoglalásra az adós előzetes felszólítása vagy értesítése nélkül kerül sor.
Végzést kizárólag az ügy (bírósági lefoglalás, elővigyázatosságból történő lefoglalás) vonatkozásában hatáskörrel rendelkező elsőfokú bíróság, az ügyet elbíráló elsőfokú bíróság, illetve az a bíróság hozhat, amelynek joghatósága alá tartozó területen a vagyontárgy található (bírósági lefoglalás). Ilyen különleges eljárásokban ügyvéd bevonása nem kötelező. A zár alá vételre és az elővigyázatosságból történő lefoglalásra vonatkozó végzéseket bírósági végrehajtó hajtja végre. A zárgondnok az összes dokumentumot előkészítheti megőrzésre és kezelésre, átveheti az összes bevételt és fizetendő összeget, és kiegyenlítheti az aktuális és a végrehajtható végzéssel megállapított tartozásokat is. Az egyetlen előrelátható költség az igazságügyi bélyegilleték, amely az igazságügyi bélyegilletékről szóló, 2013. június 26-i 80. sz. sürgősségi kormányrendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a biztosítási intézkedésekhez kapcsolódó követelések esetében 100 RON, míg a hajók és légi járművek lefoglalásával kapcsolatos követelések esetében 1000 RON. A hitelező adott esetben a bíróság által meghatározott mértékű pénzügyi biztosítékot köteles rendelkezésre bocsátani. Amennyiben a hitelező követelése nincs írásban rögzítve, a biztosíték mértékét a jogszabály a követelt érték felében határozza meg.
2.2 A főbb feltételek
Zár alá vételt és elővigyázatosságból történő lefoglalást elrendelő végzés esetén ügynek kell folyamatban lennie. Bírósági lefoglalás esetén folyamatban levő ügy hiányában is hozható végzés. A végrehajtható végzéssel nem rendelkező hitelező akkor kérheti a biztosítási célú lefoglalás vagy lefoglalás végrehajtását, ha bizonyítja, hogy keresetet terjesztett elő.
Sürgős esetekben a hajó biztosítási célú lefoglalására irányuló kérelmet az ügy érdemében történő keresetindítást megelőzően is be lehet nyújtani.
A bíróság bírósági lefoglalást vagy elővigyázatosságból történő lefoglalást rendelhet el, ha ez szükséges az érintett fél jogának tiszteletben tartásához, és ha a tulajdonjogra, más elsődleges dologi jogra, vagyontárgyak birtoklására vagy közös tulajdon használatára, illetve kezelésére tekintettel ügy van folyamatban.
Bírósági lefoglalás akkor is engedélyezhető, ha az adós által saját mentesítése érdekében felajánlott vagyonelem tekintetében még nem indult érdemi per; továbbá olyan vagyonelemre, amelyről az érintett személy alapos okkal feltételezi, hogy a tulajdonos eltünteti, megsemmisíti vagy megrongálja; a hitelező biztosítékát képező ingó javak esetében pedig akkor, ha a hitelező valószínűsíti adósa fizetésképtelenségét, illetve ha okkal gyanakszik arra, hogy az adós ki fog térni a végrehajtás alól, vagy tartani lehet a vagyontárgyak eltüntetésétől vagy rongálódásától.
A bíróság a zár alá vételre/elővigyázatosságból történő lefoglalásra irányuló kérelemmel kapcsolatos határozatot tanácsban eljárva, a felek idézése nélkül, sürgősséggel hozza meg olyan végrehajtható ítélet alapján, amely adott esetben rögzíti a biztosíték összegét és megfizetésének határidejét. A bírósági lefoglalás iránti kérelmet a bíróság sürgős ügyként kezeli, és a feleket beidézi. Amennyiben a bíróság a kérelemnek helyt ad, a panaszost biztosíték megfizetésére kötelezheti, ingatlan eszközök esetében pedig sor kerül az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre.
3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege
3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?
Bankszámlák, immateriális javak, értékpapírok stb. is képezhetik elővigyázatosságból történő lefoglalás tárgyát.
Ingó vagyontárgyak, lajstromozott közlekedési eszközök, ingatlanok stb. képezhetik zár alá vétel tárgyát.
Ingatlan eszközök, ingó javak stb. képezhetik bírósági lefoglalás tárgyát.
A pénz, értékpapír vagy más immateriális ingó vagyontárgy végrehajtható foglalás tárgyát képezheti.
3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?
Ami a biztosítási célú lefoglalást és lefoglalást illeti, az elkobzott vagyontárgyak kizárólag azt követően szerezhetők vissza, hogy a bíróság a hitelező javára végrehajtható végzést bocsátott ki.
A hajók zár alá vételére vonatkozó végzést a hajó visszatartásával hajtja végre az a kikötőkapitányság, amelynek kikötőjében a hajó tartózkodik. Ebben az esetben a kikötői kapitányság nem adja ki a kért hajózási dokumentumokat, és nem engedélyezi a hajónak, hogy elhagyja a kikötőt.
Pénzbüntetés szankcióként csak akkor szabható ki, ha a felperes rosszhiszeműen az alperesre nézve hátrányos biztosítási intézkedés elrendelését éri el. Az alperessel/adóssal szemben a bírósági ítéletek megszegéséért büntetőjogi szankció szabható ki.
Amennyiben az adós megfelelő biztosítékot nyújt be, a bíróság az adós kérelmére hatályon kívül helyezheti a zár alá vételt elrendelő végzést. A vagyontárgyak feloldására vonatkozó kérelmet a bíróság zárt ülésen, a feleket rövid határidővel beidézve, sürgősséggel bírálja el.
Hasonlóképpen, ha a biztosítási intézkedésre irányuló kérelem alapját képező elsődleges kérelmet visszavonták, elutasították, vagy az jogerős bírósági határozat miatt meghaladottá vált, illetve ha az előterjesztő fél elállt annak tárgyalásától, az adós kérheti az intézkedést elrendelő bíróságtól az intézkedés feloldását. A bíróság a felek beidézése nélkül a kérelemről jogerős ítéletet hoz.
3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?
Zár alá vétel és elővigyázatosságból történő lefoglalás esetén a bíróság olyan határidőket is megállapíthat a határozatában, amelyek nem a bíróság által hozott rendelkezés időtartamára vonatkoznak (példa erre az a határidő, ameddig a hitelezőnek az óvadékot le kell tennie, ellenkező esetben a zár alá vételt feloldják).
A rendelkezés a vagyontárgyak felszabadítására irányuló kérelem elutasítása, elavulttá válása vagy hatályon kívül helyezése esetén a kérelem elbírálásáig, a kérelemnek történő helyt adás esetén pedig az ítélet végrehajtásáig vagy megfelelő biztosítéknak az adós általi rendelkezésre bocsátásáig érvényes.
A fellebbezést mindig a felek jelenlétében bírálják el.
4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?
Zár alá vétel és az elővigyázatosságból történő lefoglalás esetén a határozat ellen kizárólag a kézbesítését követő öt napon belül nyújtható be fellebbezés a hierarchiában magasabb szinten levő bírósághoz attól függően, hogy a tárgyalást a felek beidézése mellett vagy annak mellőzésével tartották-e. Amennyiben a fellebbviteli bíróság rendelkezik elsőfokú hatáskörrel, a jogorvoslat fellebbezés. E jogorvoslatok a vagyontárgyak felszabadítását vagy a biztosítási intézkedés fenntartását eredményezik. Bármely érdekelt fél kifogást terjeszthet elő a lefoglalással/foglalással szemben.