Általános leírás
Olaszországban a rendes bírák és ügyészek alapképzése elkülönül más jogi szakmákétól (ügyvédek és közjegyzők) és joghatóságokétól (közigazgatási bírák, katonai bírák, könyvvizsgálók és adóügyi bírák). Hasonlóképpen elkülönülnek az e szakmák gyakorlásához szükséges versenyvizsgák is.
A rendes bírák és ügyészek alapképzése 18 hónapig tart, és a résztvevőket versenyvizsgán választják ki, amelyet általában minden évben az Igazságügyi Minisztérium ír ki. A képzést az Olasz Bírói Iskola (Scuola Superiore della Magistratura, SSM) biztosítja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanáccsal (Consiglio Superiore della Magistratura, CSM), és azt a 2006. január 30-i 26. sz. törvényerejű rendelet szabályozza.
Általában minden versenyvizsgával mintegy 300 fogalmazó kinevezését irányozzák elő, akik előtt képzésük végeztével megnyílnak az igazságszolgáltatásbeli pozíciók.
A versenyvizsgán való részvételt a következők szabályozzák:
A 2006. április 5-i 160. sz. törvényerejű rendelet Új szabályok a 2005. július 25-i 150. sz. törvény 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az igazságszolgáltatási álláshelyekhez való hozzáférésre, valamint a bírák és ügyészek fizetési kategóriáira és feladataira vonatkozóan (1–9. cikk).
A fogalmazói jogviszonyt a következők szabályozzák:
A 2006. január 30-i 26. sz. törvényerejű rendelet, A Scuola Superiore della Magistratura intézménye, valamint a 2005. július 25-i 150. sz. törvény 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a számvevőszéki bírák szakmai gyakorlatára és képzésére, a bírák és ügyészek szakmai fejlődésére és képzésére vonatkozó rendelkezések (18–22. cikk).
Rendelet a rendes bírák és ügyészek alapképzéséről
A rendes bírák és ügyészek alapképzésének áttekintése itt található:
Az alapképzésben való részvétel
Az alkotmány 106. cikke alapján a rendes bíróvá vagy ügyésszé történő kinevezés a 2006. április 5-i 160. sz. törvényerejű rendelet által szabályozott nyílt versenyvizsga útján történik, amely meghatározza a vizsgán való részvétel feltételeit (2. és 7. cikk), a pályázatok benyújtásának szakaszát (4. cikk), a vizsgabizottság összetételét és feladatait (5. és 6. cikk), valamint az írásbeli és szóbeli vizsgaeljárást (1. és 3. cikk).
A jelenlegi vizsgarendszer második szintű kiválasztásnak tekinthető, mivel a nyilvános versenyvizsgákon való részvételnek a jogi végzettségen kívül más feltételei is vannak.
A vizsgát sikeresen teljesítő pályázók a fogalmazói időt a 2006. január 30-i 26. sz. törvényerejű rendeletben előírt szabályoknak megfelelően töltik el.
Az alapképzés formátuma és tartalma
A képzési időszak tizennyolc hónapig tart. Több szakaszra oszlik – hat hónap az SSM-ben és tizenkét hónap a bírói hivatalokban; a végrehajtás szabályait a CSM állásfoglalása határozza meg (a 2006. évi 26. sz. törvényerejű rendelet 18. cikke).
Az SSM-ben töltött szakaszban a fogalmazók elmélyült elméleti és gyakorlati kurzusokon vesznek részt a CSM által az újonnan kinevezett fogalmazók egyes osztályaira vonatkozóan kidolgozott irányelvekben meghatározott témákban, valamint az SSM igazgatótanácsa által az éves programban meghatározott témákban. Az SSM-beli szakasz célja a szakmai készségek és az etikus magatartás fejlesztése (20. cikk).
A bíróságokon töltött szakasz három időszakra oszlik (21. cikk).
Az első időszak négy hónapig tart, és a fogalmazók a bíróság hatáskörébe tartozó jogvitákkal vagy bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági tevékenységben vesznek részt egy ítélkező testületben és egykamarás összetételben. Ez magában foglalja a meghallgatásokon való részvételt is.
A második, két hónapos szakaszra az ügyészi hivatalban kerül sor.
Az utolsó, hat hónapos időszakot a képzésben részt vevő fogalmazók az első kirendelésük helye szerinti szolgálati helyen töltik.
A kinevezett fogalmazók egyes csoportjaira vonatkozó programot a CSM határozza meg a képzési iránymutatások keretében (2. cikk (1) bekezdés o) pont).
Módszertan
A bírák és ügyészek képzése nem értelmezhető csupán „technikai” képzésként, amely a szabályok és azok alkalmazásának ismeretére korlátozódik; a képzés alapvető lehetőség egy olyan közös jogi kultúra kialakítására is, amely az ítélkezési gyakorlat harmonizációjában is megnyilvánul a jogbiztonság (jogállamiság) és a kiszámítható döntéshozatal érdekében.
Az SSM konferenciák vagy az ismeretek felfrissítésére szolgáló előadások sorozata helyett szakmai képzéseket szervez, amelyek lehetőséget kínálnak a vitára és a közreműködésre a szakmai tapasztalatok megosztása céljából.
Ezeken a tanfolyamokon kulcsfontosságú szerepet játszanak a szakértők által koordinált osztálytermi megbeszélések és munkacsoportok.
Az osztálytermi tevékenységek mellett az SSM szakmai gyakorlatokat is biztosít a fogalmazóknak a képzésük szempontjából hasznos szervezeteknél. Az egyes fellebbviteli bíróságok körzeteiben működő decentralizált képzési struktúrákon keresztül szakmai gyakorlatokat szerveznek közigazgatási szerveknél, fogdákban, igazságügyi laboratóriumokban, külföldi igazságügyi hatóságoknál és nemzetközi szerveknél. Képzési kezdeményezések szervezésével a Fellebbviteli Bíróság is foglalkozik, az ügyvédi kamarával és annak intézményeivel, a fiatalkorúak bíróságaival, a bíróságok szakosított részlegeivel, a Semmítőszékkel és a CSM-mel együttműködésben.
Az úgynevezett általános szakmai gyakorlat kezdeti szakaszában a hangsúly azon van, hogy a fogalmazók megszerezzék a feladataik tudatos ellátásához szükséges készségeket, feltételezve, hogy az anyagi és eljárásjogi alapismeretekkel már rendelkeznek.
Az úgynevezett célzott szakmai gyakorlatok keretében a hangsúly azokra a konkrét feladatokra helyeződik, amelyeket az egyes fogalmazóknak a teljes időszak pozitív értékelésének végeztével el kell látniuk, törekedve olyan bírói és ügyészi csoportok létrehozására, amelyek a tisztségek, a feladatkörök és a szakterületek tekintetében homogének.
Uniós jogi képzés, európai, határokon átnyúló képzési elemek, részvétel az EJTN/CCBE/egyéb tevékenységekben, nyelvi képzés
Az SSM specifikus interdiszciplináris képzéseket kínál, amelyek bemutatják az igazságszolgáltatási rendszert és az igazságszolgáltatási feladatokat, az európai bíróságokkal (a Bírósággal és az Emberi Jogok Európai Bíróságával) folytatott párbeszédet, valamint biztosítják a jog európai dimenziójának mélyreható vizsgálatát. Ily módon a képzések a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra terjesztett ügyek témáival elméleti és gyakorlati szempontból is foglalkoznak (tematikus üléseket terveznek a Bíróság referenseivel alkotott munkacsoportokban), valamint foglalkoznak az emberi jogok európai egyezménye és a strasbourgi Bíróság rendszerének sajátosságaival. 2020-tól kezdődően SSM az Európa Tanáccsal együttműködve egyhetes szakmai gyakorlatot szervez a HELP program angol nyelvű távoktatási moduljaiban, amelynek célja a jogi szakemberek emberi jogokkal kapcsolatos képzése.
Nemzetközi szinten a fogalmazók részt vesznek az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat által működtetett alapképzési programokban is. Ezek közé tartozik mind a THEMIS verseny (kettő–négy háromtagú csapat mentorral, amelyek más képzési intézményekkel mérik össze tudásukat olyan általános érdeklődésre számot tartó témákban, mint a jogállamiság, az etika, a büntető- és polgári együttműködés), valamint az AIAKOS egyhetes csereprogram, amelynek keretében a fogalmazók más európai képzési intézményeket látogatnak meg más európai képzési intézmények fogalmazóival vagy újonnan kinevezett bíráival és ügyészeivel (évente 50, megfelelő nyelvi készségekkel rendelkező fogalmazók részvétele várható).
További nemzetközi csereprogramokat is terveznek kétoldalúan más európai és nem európai intézményekkel.
Az Európai Bírák Konzultatív Tanácsának (CCJE) a bírák nemzeti és európai szintű alap- és továbbképzéséről szóló, 2003. évi 4. ajánlása szerint az újonnan kinevezett bírák és ügyészek elméleti és gyakorlati képzési programjai nem korlátozódhatnak a tisztán jogi területen alkalmazott technikákra, hanem ki kell terjedniük az etikai képzésre is, és nyitniuk kell az igazságügyi tevékenységek szempontjából releváns egyéb területek – például a munkaszervezés és a bírósági vagyonfelügyelet, az informatika, az idegen nyelvek, a társadalomtudományok és az alternatív vitarendezési módszerek – felé is.
Ami a jogon kívüli kérdéseket illeti, mind az igazságszolgáltatási rendszer, mind az etika központi szerepet játszik az SSM programjaiban.
Az általános képzés keretében az egyes területekre (polgári, büntetőjogi és bűnüldözési eljárások) tervezett tantermi heteket összekapcsoló közös elem a munkamenedzsment, és a képzési programnak fontos részét képezi a jogi és igazságügyi informatika is.
Az alapképzésre irányuló nemzetközi speciális programok mellett az idegen nyelvek is szerepelnek a képzési programban, és minden fogalmazó évente jogi angol nyelvtanfolyamon vesz részt.
Az alapképzési és képesítési folyamat befejezése
A szakmai gyakorlat végén a CSM – a fogalmazók által a fogalmazói idő alatt végzett tevékenységekről szóló, az igazságügyi hivatalokban kijelölt oktatók és az SSM oktatói által készített jelentések alapján – értékeli, hogy a fogalmazó betölthet-e igazságszolgáltatási tisztséget.
Ha az értékelés pozitív, a fogalmazóra igazságszolgáltatási feladatokat ruháznak át, és megbízatást kap.
Ha az értékelés negatív, a fogalmazóra egy új egyéves képzési időszak vár. A második negatív értékelés elbocsátáshoz vezet (a 2006. évi 26. sz. törvényerejű rendelet 22. cikke).