A bírák és ügyészek alapképzése az Európai Unióban

Bírák

Általános leírás

2020 óta Lettország (a bírói álláshely jóváhagyását követően) bevezető képzést biztosít az újonnan kinevezett bírák számára a bírói hatáskörökről szóló törvény 89. cikkének 5. bekezdése alapján, amely minden újonnan kinevezett bírót arra kötelez, hogy a szolgálat első évében részt vegyen a speciális képzési programban. A képzési program célközönségét elsősorban a rendes bíróságok bírái jelentik. A közigazgatási bíróságok újonnan kinevezett bírái a képzési program azon részeiben vesznek részt, amelyek hasznosak és alkalmazhatóak számukra. A tervek szerint azonban új programot fognak kidolgozni, amely kifejezetten az újonnan kinevezett közigazgatási bírósági bírákat célozza meg.

A bírák és a bírósági személyzet képzése a lett bírósági igazgatási szerv (angol rövidítéssel: CA) feladata, de ezt a feladatot a lett igazságügyi képzési központra (angol rövidítéssel: LJTC), a nemzetközi adományozók és a Lett Bírói Szövetség által 1995-ben alapított nem kormányzati szervezetre ruházzák át. Az LJTC rendelkezik az újonnan kinevezett bírák, a már szakmai tapasztalattal rendelkező bírák és a bírósági személyzet minőségi képzésének biztosításához szükséges, szervezeten belüli tapasztalattal és tudással. Az LJTC-t az egyesületekről és alapítványokról szóló törvény, valamint a CA és az LJTC közötti hosszú távú megállapodás szabályozza a nemzeti és nemzetközi szintű képzési szolgáltatásokkal kapcsolatos konkrét kérdésekben.

Évente átlagosan akár 15 fogalmazó is részt vehet a képzésben, az általános és a közigazgatási bíróságokat is beleértve.

Az alapképzésben való részvétel

Miután kiválasztották, hogy mely jelöltekből lesznek bírák, és a Parlament (Saeima) megszavazta a jelölteket, az LJTC megkezdheti a képzési programot. Nincs további vagy konkrét kiválasztási eljárás, mivel azt a bírák kiválasztását végző bizottság már elvégezte. A bíróvá válás csak egy módon lehetséges: a kiválasztás valamennyi szintjén meg kell felelni, és a kiválasztást a Parlamentnek jóvá kell hagynia.

A bírákat kezdetben hároméves időtartamra nevezik ki.

Az alapképzés formátuma és tartalma

Az újonnan kinevezett bírák képzési programja a bírói tisztségre pályázók számára kidolgozott korábbi, szélesebb körű programra épül.

Az új program azonban öt fő bírói feladatra irányul:

1. Az ügy előkészítése a tárgyalásra (a következőket foglalja magában: polgári és büntetőügyekben folytatott bírósági eljárások, ügykezelés, minőségi bírósági határozatok, személyes vezetői képességek, igazságügyi etika, bíró szerepe stb.);
2. Bírósági tárgyalás vezetése (a következőket foglalja magában: ügykezelés, bírósági eljárás, személyes vezetői képességek, előadókészség, érzelmi és társadalmi intelligencia, érvelés és kritikai gondolkodás, bírósági tárgyalás szimulációja polgári és büntetőügyekben, a legfelsőbb bíróság szenátorai által vezetett szimulációs bírósági tárgyalás, közvetítői eljárás alapja stb.);
3. Bírósági határozat megfogalmazása (a következőket foglalja magában: polgári és büntetőügyekben folytatott bírósági eljárások, ügykezelés, polgári és büntetőügyekben hozott minőségi bírósági határozatok stb.);
4. A hatékony együttműködés és kommunikáció biztosítása (a következőket foglalja magában: vita a bíró 21. századi szerepéről, a polgári és büntetőügyekben folytatott bírósági eljárások, az ügykezelés, a polgári és büntetőügyekben hozott minőségi bírósági határozatok, találkozó más bíróságok és az Alkotmánybíróság bíráival és egyéb jogi szakmák képviselőivel, személyes vezetői képességek, prezentációs készségek, érzelmi intelligencia, tárgyalási szimuláció, jogi etika, vita fiatal bírákkal a szolgálat első évében szerzett tapasztalataikról, csapatépítés, a személyes fejlődésre vonatkozó terv kidolgozásának módja stb.);
5. A bíró szerepének, a szakma sajátosságainak, korlátainak és felelősségi köreinek megértése (polgári és büntetőügyek bírósági tárgyalásának szimulációja, érzelmi és szociális intelligencia, jogi etika (deontológia) és a bírói etika sajátosságai, a bíró szerepe, valamint a társadalom és az állam elvárásai.

A programnak az is célja, hogy támogassa a bírói kar tagjai számára meghatározott kompetenciák fejlesztését is, úgymint:

1. értékek és etika;
2. elemző és fogalmi gondolkodásmód;
3. késznek lenni a tanulásra és nyitottnak lenni a személyes fejlődésre;
4. döntéshozatali és felelősségvállalási képesség;
5. kommunikáció és együttműködési képesség;
6. tervezési képesség (szervezés és rugalmasság).

A képzés nagy részét olyan bíró-oktatók biztosítják, akiket kiképeztek a képzési módszerek és technikák alkalmazására. Az LJTC biztosítja a képzés teljes körű támogatását a programok kidolgozásának/frissítésének szakaszában és a képzés során, különösen, ha a képzés online zajlik. Az LJTC biztosítja, hogy a mentorálásra kiképzett bírók is támogatásban részesüljenek, rendszeresen találkozzanak és megvitassák a kihívásokat. A mentor a szolgálat első napjától áll rendelkezésre. Míg a mentorok a fiatal bírákat is támogatják, professzionális szupervíziót is kínálnak, amely segíti a fiatal bírákat az atipikus helyzetek, valamint a kollégákkal és a munkatársakkal kapcsolatos problémák, illetve a nagyon nehéz ügyek hatásainak kezelésében.

A képzések egy részét (a bírósági információs rendszerről, az adatvédelemről és a magánélet védelméről, a belső HR-rendszerekről, stb.) a bírósági igazgatás szakemberei biztosítják.

Az uniós jog a konkrét témákkal kapcsolatos képzés szerves részét képezi, a határokon átnyúló aktuális témák, az emberi jogok és az alapvető jogok a szolgálat első évében kiegészítő témaként szerepelnek. Emellett érdemes követni a házon belüli és más nemzetközi képzési szolgáltatók (például a HELP) által kínált önképzési programokat.

A programot kiegészítik az azon bíróságok által szervezett szakmai gyakorlatok, ahová a bírót kinevezik. A programot tovább fogják fejleszteni annak biztosítása érdekében, hogy ilyen szakmai gyakorlatra a fellebbviteli bíróságokon, az Alkotmánybíróságon és a jogi szakmák egyéb hivatalaiban (például a büntetőbírók ügyészségén) is sor kerüljön.

Az LJTC 2004 óta az EJTN tagjaként biztosítja a lett bírák rendszeres részvételét az olyan programokban, mint az AIAKOS és a THEMIS, amelyek kifejezetten a bírói pozíciókra pályázókra és az újonnan kinevezett bírákra irányulnak.

A THEMIS-versenycsapatok támogatása érdekében az LJTC képzést nyújt a szónoki készségekkel, a jogi szaknyelvvel, a prezentációs készségekkel kapcsolatban, mentorálást biztosít stb.

A nemzeti szintű képzési program keretében nem kínálnak jogi szaknyelvi képzést. Az EJTN jogi terminológiával kapcsolatos képzését azonban nemcsak a fiatal bírák értékelik nagyra.

A képzési program nagy részét (200 tanóra/AC, 1 AC 45 perc, összesen 2,5–3 hónap) a szolgálat kezdetén intenzív képzésként biztosítják. A képzési program első része után azonnal értékelik a speciális képzési igényeket, figyelembe véve a szakosodást. A fogalmazó teljes profilját az egyéni személyes fejlesztési tervvel együtt dolgozzák ki. A programot úgy szervezik, hogy arra ösztönözze a fogalmazót, hogy teljes mértékben felelősséget vállaljon szakmai fejlődéséért és rendszeres képzéséért.

Az alapképzési és képesítési folyamat lezárása

A lezárásra vonatkozóan nincs előírás, mivel az igazságszolgáltatási rendszer nem ír elő tesztet vagy vizsgát a program teljesítését követően.

Az új bírák kiválasztásakor és jóváhagyásakor a bírói kar nem irányozza elő a képzés lezárását a képzés során. Vizsgára vagy tesztre és ismételt tesztre nem kerül sor. Feltételezve, hogy a kiválasztási bizottság a legjobb jelölteket hagyta jóvá a bírói álláshelyre, és inkluzív és interaktív képzésre kerül sor mind a szemináriumok, mind munkahelyi tanulás során (szakmai gyakorlat formájában), az új bíró számára garantált a minőségi felkészülés. Az új bírót hároméves próbaidőre hagyják jóvá.

Ügyészek

Erről a területről nem szolgáltattak információt.