Bírák
Általános leírás
A bírák alapképzése minden olyan személy számára kötelező, aki bíróvá kíván válni. Amint a kiválasztási bizottság zöld utat ad a bírósági fogalmazóknak, az igazságügyi alapképzési programra jelentkezők a munkavégzés helye szerinti bíróságon kitöltenek egy jelentkezési lapot. Itt az SSR-rel (Studiecentrum Rechtspleging, Igazságügyi Képzési Központ) konzultálva meghatározzák a program időtartamát
(amely legalább egy év és három hónap, de legfeljebb négy év, a tudástól és a tapasztalattól függően), és kiválasztják azokat a munkahelyi képzési környezeteket, ahol a bírósági fogalmazó először dolgozni fog. Amikor a bírósági fogalmazó befejezte a képzést, „teljes jogú” bíróvá nevezik ki, ami azt jelenti, hogy a bíróság bármely szervezeti egységében (polgári, közigazgatási, büntetőjogi, családjogi stb.) dolgozhat.
A bírósági fogalmazók képzését a bíróságok biztosítják az SSR-rel együttműködésben. A képzés nagy részét a munkahelyi képzési környezetben végzik, ahol a bírósági fogalmazókat gyakorlati oktatók segítik, akik iránymutatást és visszajelzést adnak nekik. Ezenkívül a hét egy napján, az SSR egyik vezető oktatójának felügyelete mellett foglalkoznak a tanulási folyamattal és a bírósági fogalmazó által végzett kurzusokkal. A törvény megtalálható az Igazságszolgáltatási Tanács honlapján.
Háromhavonta indítanak új fogalmazói csoportokat. Évente legfeljebb 130 bírósági fogalmazó vesz részt a programban. 2021-ben 83 bírósági fogalmazó teljesítette sikeresen a képzését. 2021 végén 248 bírósági fogalmazó vett részt képzésben.
Az alapképzésben való részvétel
A képzési programra pályázóknak jogi mesterfokozattal kell rendelkezniük, és teljesíteniük kellett egy konkrét képzéscsomagot az ügyvédi vagy bírói szakmára való felkészítés céljából. Emellett legalább kétéves releváns jogi tapasztalattal kell rendelkezniük az igazságszolgáltatáson kívül. A jelöltek kiválasztását a bírák nemzeti kiválasztási bizottsága (LSR) végzi a bíróságokkal együttműködésben. A kiválasztási eljárás hat lépésből áll.
Először is sor kerül a motivációs levelek kiválasztására. A bíróság adminisztrátora vagy elnöke és az LSR titkára minden üres álláshely esetében öt levelet választ ki. Ezt a folyamatot pontozási űrlap segíti. Ezt követően az LTP munkaerő-értékelő cég analitikai tesztet végeztet a jelöltekkel. E teszt vizsgálja a szövegértési készséget, a kritikai gondolkodást és az absztrakciós gondolkodási készségeket. A tesztek alapján – amelyeket a holland tesztbizottság (COTAN) vagy egy hasonló intézmény értékelt – megállapítható, hogy a pályázó az analitikai készségek tekintetében átlag felett teljesít-e, és bizonyíthatóan mentes-e a kulturális előítéletektől. Az analitikai tesztek vizsgálják a szövegértési készséget, a kritikai gondolkodást és az absztrakciós gondolkodási készségeket.
Miután a pályázók sikeresen teljesítették az analitikai teszteket, a bíróságok kijelölik őket interjúra. Ezt követően megküldik a bíróságoknak a jelentkezési lapot és minden egyes pályázóra vonatkozóan két referenciát. A bíróság a helyi kiválasztási bizottság és az igazgatótanács előre tervezett üléseire hívja a pályázókat interjúra. Az interjút követően minden üres álláshely tekintetében legfeljebb három pályázó folytathatja az eljárást és az értékelésben való részvételt. Az értékelőközpontban egy egyetemi diplomával rendelkező pszichológus strukturált interjút készít a pályázóval, és a pályázót személyiségtesztekkel (többek között dilemmateszttel), vitaszimulációval és szerepjátékkal tesztelik. A tesztekkel azt értékelik, hogy a pályázó rendelkezik-e a bírói tisztség betöltéséhez szükséges kompetenciákkal, vagy képes-e azokat a képzés során továbbfejleszteni.
Ezt követően a pályázók végleges interjúkon vesznek részt. Ezeket az interjúkat a nemzeti kiválasztási bizottság végzi. A pályázóknak három végső interjún kell részt venniük különböző vizsgabiztosokkal három témában. Ezt követően az összes vizsgabiztos megvitatja az interjúk eredményeit. A bizottsággal ismertetik a meghallgatási technikákat és értelmezik számukra az értékelő jelentést. A végső interjúk lefolytatását követően a bíróságok elé terjesztik azon jelölteket, akik zöld utat kaptak. A bíróságok döntenek arról, hogy melyik jelöltet (vagy jelölteket) kívánják kinevezni, és ezt az információt továbbítják az LSR-nek. A fennmaradó „zöld utat kapott” jelölteket a többi bírósághoz irányítják (ha lehetséges).
Az alapképzés formátuma és tartalma
Az előzetes szakaszban a bírósági fogalmazó részt vesz a szóban forgó bíróság munkahelyi képzési csoportjában, amelyben a fogalmazó kialakítja saját szakmai irányultságát és a munkahelyi képzési környezet határain túlmutató kompetenciáit. Az előzetes szakasz végén a bírósági fogalmazó önértékelést és személyes tanulási tervet készít.
Ezt követően megkezdődik a program fő szakasza (legalább egy év, legfeljebb három év és kilenc hónap). A fő szakasz a bíróságon belül két vagy három munkahelyi képzési környezetben zajlik, a program hosszától és a személyes tanulási tervtől függően. E tekintetben lehetőség van a bíróságok és a fellebbviteli testületek közötti váltásra. A felügyeletet gyakorlati oktatók látják el. Ezenkívül a hét egy napján, egy vezető oktató felügyelete mellett foglalkoznak a tanulási folyamattal, a portfólióval és a tanulási tervvel, valamint a kutatási projektekkel és a munkahelyi képzési környezeteken túlmutató kompetenciákkal. A gyakorlati és vezető oktatók általi felügyelet kizárólag a tanulásra, nem pedig az értékelésre összpontosít. A bírósági fogalmazó a következő szakmai gyakorlatokat is elvégzi: társadalom, európai/nemzetközi, bíróságok/fellebbezési szervek, valamint rövid/kibővített szakmai gyakorlat az ügyészségnél, ha büntetőjogi orientációjú munkahelyi képzési környezetet választ. A vezető oktató, a gyakorlati oktató és a bírósági fogalmazó háromhavonta értékeli és frissíti a személyes tanulási tervet. Az egyes munkahelyi képzési környezetekben végzett gyakorlat befejezését követően transzferértékelésre kerül sor a bírósági fogalmazóval, a vezető oktatóval és a gyakorlati oktatóval.
A bírósági fogalmazók számára kötelező a nemzetközi szakmai gyakorlat. Ezen szakmai gyakorlat hossza változó: az AIAKOS EJTN-programjában való részvételtől az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban töltött egyéves szakmai gyakorlatig terjed. Ezenkívül az „Európai bíró” tanfolyam is része a bírák fogalmazói programjának. A munkahelyi képzési környezetekben a bírósági fogalmazók az európai joghoz, például az európai közigazgatási joghoz kapcsolódó kurzusokon vesznek részt.
Az alapképzési és képesítési folyamat lezárása
A kezdő bírók/igazságügyi dolgozók alapképzési programjában az értékelés annak alapján került kidolgozásra, hogy a bírósági fogalmazók felelősséget vállalnak saját programjukért, biztosított az ösztönző tanulási légkör, valamint maguk a bíróságok is hozzájárulnak a képzéshez, és a vezető oktató felügyeletet biztosít. A pályázókat a vizsgáztatók tanácsa bírálja el egy interjú és egy portfólió alapján, amelynek összeállításáért a fogalmazók felelősek. A portfóliónak számos kötelező igazoló dokumentumot kell tartalmaznia, egy másik része a pályázó választása szerint kitölthető. Az ösztönző tanulási légkörhöz szükséges, hogy a program biztonságos környezetben folyhasson, és olyan értékelésre van szükség, amely lehetővé teszi a bírósági fogalmazók számára, hogy a lehető legjobban fejlődhessenek és hasznosíthassák tehetségüket. A lehető legnagyobb mértékben ragaszkodunk ehhez az alaphoz azáltal, hogy az oktatást és az értékelést a lehető legnagyobb mértékben szétválasztjuk, és az értékelést átláthatóvá és objektívvé tesszük. Ez lehetővé teszi az oktató számára, hogy teljes mértékben a mentori szerepére és a bírósági fogalmazó fejlődésére összpontosítson.
A gyakorlati oktató és a vezető oktató mindezek mellett hozzájárul az értékeléshez: háromhavonta több visszajelzési űrlapot és értékelő formanyomtatványt is ki kell tölteniük a portfólióhoz és a portfólió tartalmának jóváhagyása céljából. Az értékelési rendszer átláthatósága és objektivitása érdekében egyértelmű értékelési kritériumokat és egyértelmű eljárást alkalmazunk, az értékelők között pedig a lehető legnagyobb mértékben igyekszünk biztosítani a konzisztenciát és a megbízhatóságot. Ez szükségessé teszi az értékelők képzését és az SSR szakértőjének iránymutatását. Ez az értékelés minősége szempontjából is előnyös. A program felépítése azt is biztosítja, hogy a pályázók értékelése ne haladja meg azt a mértéket, ami a jogi szempontból történő értékeléshez szükséges. Az itt ismertetett rendszer – amely kombinálja a meghatározott számú kötelező értékelést és a kérelemre történő kiegészítő értékelést – megfelel ennek a célkitűzésnek. Az értékelési rendszer ezért lehetőség szerint a fogalmazók érdekében rugalmas, és támogatja a kompetenciafejlesztés didaktikai innovációit is.
Az első időközi értékelésre a program első tizenkét hónapjának végén kerül sor, azaz kilenc hónapos munkahelyi képzési tapasztalatot követően (a három hónapos előzetes szakasz után). Ez az értékelés arra a kérdésre összpontosít, hogy a bírósági fogalmazó alapvetően rendelkezik-e a bírói tisztség betöltéséhez szükséges kompetenciákkal, és hogy megfelelő fejlődést mutat-e. Ha az egyén programja legalább három évig tart, a második időközi értékelésre a program hátralévő időtartamának körülbelül felénél kerül sor. A vizsgáztatók tanácsa szükség esetén dönthet úgy, hogy a bírósági tanácshoz benyújtott személyes tanulási tervben nem szereplő további értékelést javasol. A program minden esetben egy végső értékeléssel zárul, amelynek célja annak vizsgálata, hogy a bírósági fogalmazó képes-e függetlenül kezdő bíróként működni. Értékelni fogja, hogy a bírósági fogalmazó elérte-e a program végén elvárt szinteket. A fenti rendszer biztosítja, hogy a pályázók értékelése ne haladja meg a szükséges mértéket, ami támogatja az értékelés mint jogi szempontú eszköz alkalmazását. Ez segít abban, hogy a képzés és az értékelés elkülönüljön egymástól. A rendszer az ösztönző tanulási légkör, a kívánt fokú rugalmasság és a program vonzereje szempontjából is előnyös.
Ez a program nem tartalmaz tisztán jogi ismeretekre vonatkozó teszteket. Ez azért van így, mert az ilyen tesztek nem lennének összeegyeztethetők azzal az alapvető feltételezéssel, hogy a bírójelöltek maguk felelnek a saját képzésükért, és ennek nyilvánvalóan jelentős része a megfelelő jogi ismeretek megléte. A program felépítése abból a feltételezésből indul ki, hogy a programban részt vevő fogalmazók rendelkeznek a szükséges jogi ismeretekkel, vagy azt minden új munkahelyi képzési környezetbe kerüléskor megszerzik. A végső értékelésnél elvárt szintek magukban foglalják a jogi ismereteket is, amit az elvégzett gyakorlati munka keretében kell igazolni. Ezért hangsúlyozzuk, hogy a bírósági fogalmazóknak gondoskodniuk kell arról, hogy jogi ismereteik szintje ne legyen olyan tényező, amely akadályozza a program egészében való előrehaladásukat.
Ügyészek
Általános leírás
Az ügyészek alapképzése minden olyan személy számára kötelező, aki ügyésszé kíván válni. Amint a kiválasztási bizottság zöld utat ad az ügyészségi fogalmazóknak, az igazságügyi alapképzési programra jelentkezők a munkavégzés helye szerinti bíróságon kitöltenek egy jelentkezési lapot.
A program hosszát az SSR-rel egyeztetve határozzák meg (amely legalább egy év és hat hónap, de legfeljebb négy év, a tudástól és a tapasztalattól függően), és kiválasztják azokat a munkahelyi képzési környezeteket, ahol az ügyészségi fogalmazó először dolgozni fog. Miután az ügyészségi fogalmazó befejezte a képzést, ügyésznek nevezik ki.
Az ügyészségi fogalmazók képzését a körzeti ügyészségek biztosítják az SSR-rel együttműködésben. A képzés nagy részét a munkahelyi képzési környezetben végzik, ahol az ügyészségi fogalmazókat gyakorlati oktatók segítik, akik iránymutatást és visszajelzést adnak nekik. Ezenkívül a hét egy napján, az SSR egyik vezető oktatójának felügyelete mellett foglalkoznak a tanulási folyamattal és az ügyészségi fogalmazók által végzett kurzusokkal.
Évente kétszer indul az ügyészségi fogalmazók új csoportja, két csoport októberben, két csoport pedig áprilisban. Évente legfeljebb 48–54 ügyészségi fogalmazó vesz részt a programban. 2021-ben 34 ügyészségi fogalmazó teljesítette sikeresen a képzését. 2021 végén 117 bírósági fogalmazó vett részt képzésben.
Az alapképzésben való részvétel
A képzési programra pályázóknak magától értetődően jogi mesterfokozattal kell rendelkezniük, és teljesíteniük kellett egy konkrét képzéscsomagot az ügyvédi vagy bírói szakmára való felkészítés céljából. Emellett legalább kétéves releváns bíróságon kívüli jogi tapasztalattal kell rendelkezniük . A jelöltek kiválasztása először helyi szinten (körzetekben) történik, majd egy nemzeti bizottság kiválaszt néhány személyt, és a jelölteknek át kell esniük egy értékelésen, és végül a helyi körzet kiválasztja a legjobbakat.
Először is sor kerül a levelek kiválasztására. Ezt követően az LTP munkaerő-értékelő cég analitikai tesztet végeztet a jelöltekkel. Az analitikai tesztek vizsgálják a szövegértési készséget, a kritikai gondolkodást és az absztrakciós gondolkodási készségeket. A tesztek alapján – amelyeket a holland tesztbizottság (COTAN) vagy egy hasonló intézmény értékelt – megállapítható, hogy a pályázó az analitikai készségek tekintetében átlag felett teljesít-e, és bizonyíthatóan mentes-e a kulturális előítéletektől.
Miután a pályázók sikeresen teljesítették az analitikai teszteket, a kerületek kijelölik őket interjúra. Ezt követően megküldik a kerületeknek a jelentkezési lapot és minden egyes pályázóra vonatkozóan két referenciát. Az értékelőközpontban egy egyetemi diplomával rendelkező pszichológus strukturált interjút készít a pályázóval, és a pályázót személyiségtesztekkel (többek között dilemmateszttel), vitaszimulációval és szerepjátékkal tesztelik. A tesztekkel azt értékelik, hogy a pályázó rendelkezik-e az ügyészi tisztség betöltéséhez szükséges kompetenciákkal, vagy képes-e azokat a képzés során továbbfejleszteni.
Ezt követően a pályázók végleges interjúkon vesznek részt. Ezeket az interjúkat a nemzeti kiválasztási bizottság végzi. Ezt követően az összes vizsgabiztos megvitatja az interjúk eredményeit. A bizottsággal ismertetik a meghallgatási technikákat és értelmezik számukra az értékelő jelentést. A végső interjúk lefolytatását követően a körzetek elé terjesztik azon jelölteket, akik zöld utat kaptak. A körzetek döntenek arról, hogy melyik jelöltet (vagy jelölteket) kívánják kinevezni. A fennmaradó „zöld utat kapott” jelölteket a többi körzet elé terjesztik (ha lehetséges).
Az alapképzés formátuma és tartalma
A bevezető szakaszban az ügyészségi fogalmazó részt vesz a szóban forgó körzet munkahelyi képzési csoportjában, amelyben a fogalmazó fejleszti saját irányultságát és a munkahelyi képzési környezet határain túlmutató kompetenciáit. A bevezető szakasz végén az ügyészségi fogalmazónak át kell esnie egy kompetenciaértékelésen ahhoz, hogy megszerezze a megfelelő jártasságot igazoló tanúsítványt. Az alapkészségeket és az alapismereteket egy szimulációs bírósági tárgyaláson demonstrálni kell, mielőtt ügyészként eljárhat a bíróságon. Ha a szimulációs tárgyaláson nem jár sikerrel, még egyszer próbálkozhat, de ha akkor sem jár sikerrel, akkor a teljes programból ki kell lépnie.
Ezt követően megkezdődik a program fő szakasza (legalább 15, legfeljebb 45 hónap). A fő szakasz több munkahelyi képzési környezetben zajlik, a program hosszától és a személyes tanulási tervtől függően. A fogalmazó eltölt egy bizonyos időt egyszerű ügyekkel foglalkozó ügyészségen, jogi asszisztensként, helyettes ügyvédként, kisebb súlyú ügyekkel megbízott ügyészként és bíróként is. Ezenkívül lehetőség van külső szakmai gyakorlatra. Az egyes munkahelyi képzési környezetekben végzett gyakorlat befejezését követően transzferértékelésre kerül sor az ügyészségi fogalmazó, a vezető oktatóval és azzal a személlyel, aki az adott környezetben felügyeli a fogalmazót.
A felügyeletet gyakorlati oktatók látják el. Ezenkívül a hét egy napján, egy vezető oktató felügyelete mellett foglalkoznak a tanulási folyamattal, a portfólióval és a tanulási tervvel, valamint a kutatási projektekkel és a munkahelyi képzési környezeteken túlmutató kompetenciákkal. A gyakorlati és vezető oktatók általi felügyelet kizárólag a tanulásra, nem pedig az értékelésre összpontosít.
Az ügyészségi fogalmazók részt vehetnek nemzetközi szakmai gyakorlaton. A szakmai gyakorlat időtartama változó, egyik példája az AIAKOS EJTN programjában való részvétel.
Az alapképzési és képesítési folyamat lezárása
A kezdő ügyészek alapképzési programjában az értékelés annak alapján került kidolgozásra, hogy az ügyészségi fogalmazók felelősséget vállalnak saját programjukért, biztosított az ösztönző tanulási légkör, valamint maguk a kerületek is hozzájárulnak a képzéshez, és a vezető oktató felügyeletet biztosít. A pályázókat a vizsgáztatók tanácsa bírálja el egy interjú és egy portfólió alapján, amelynek összeállításáért a fogalmazó felelős. A portfóliónak számos kötelező igazoló dokumentumot kell tartalmaznia, egy másik része a pályázó választása szerint kitölthető. Az ösztönző tanulási légkörhöz szükséges, hogy a program biztonságos környezetben folyhasson, és olyan értékelésre van szükség, amely lehetővé teszi az ügyészségi fogalmazók számára, hogy a lehető legjobban fejlődhessenek és hasznosíthassák tehetségüket. A lehető legnagyobb mértékben ragaszkodunk ehhez az alaphoz azáltal, hogy az oktatást és az értékelést a lehető legnagyobb mértékben szétválasztjuk, és az értékelést átláthatóvá és objektívvé tesszük. Ez lehetővé teszi az oktató számára, hogy teljes mértékben a mentori szerepére és az ügyészségi fogalmazó fejlődésére összpontosítson. A gyakorlati oktató és a vezető oktató mindezek mellett hozzájárul az értékeléshez: néhány havonta több visszajelzési űrlapot és értékelő formanyomtatványt is ki kell tölteniük a portfólióhoz és a portfólió tartalmának jóváhagyása céljából. Az értékelési rendszer átláthatósága és objektivitása érdekében egyértelmű értékelési kritériumokat és egyértelmű eljárást kell alkalmaznunk, az értékelők között pedig a lehető legnagyobb mértékben igyekszünk biztosítani a konzisztenciát és a megbízhatóságot. Ez szükségessé teszi az értékelők képzését és az SSR szakértőjének iránymutatását. Ez az értékelés minősége szempontjából is előnyös. A program felépítése azt is biztosítja, hogy a pályázók értékelése ne haladja meg azt a mértéket, ami a jogi szempontból történő értékeléshez szükséges. Az itt ismertetett rendszer – amely kombinálja a meghatározott számú kötelező értékelést és a kérelemre történő kiegészítő értékelést – megfelel ennek a célkitűzésnek. Az értékelési rendszer ezért lehetőség szerint a fogalmazók érdekében rugalmas, és támogatja a kompetenciafejlesztés didaktikai innovációit is.
A szakmai alkalmasságnak a bevezetési időszak végén történő értékelését követően sor kerül az ülésezési készségek tesztelésére és egy koronatanú-tesztre. A fogalmazó akkorra fogja időzíteni ezeket az értékeléseket, amikor úgy véli, hogy készen áll. Ezek az értékelések, az egyes csoportvezetők hozzájárulása és a portfólió értékelése adja együttesen a teljes program eredményét.
Ez a program nem tartalmaz tisztán jogi ismeretekre vonatkozó teszteket. Ez azért van így, mert az ilyen tesztek nem lennének összeegyeztethetők azzal az alapvető feltételezéssel, hogy az ügyészjelöltek maguk felelnek a saját képzésükért, és ennek nyilvánvalóan jelentős része a megfelelő jogi ismeretek megléte. A program felépítése abból a feltételezésből indul ki, hogy a programban részt vevő fogalmazók rendelkeznek a szükséges jogi ismeretekkel, vagy azt minden új munkahelyi képzési környezetbe kerüléskor megszerzik. A végső értékelésnél elvárt szintek magukban foglalják a jogi ismereteket is, amit az elvégzett gyakorlati munka keretében kell igazolni. Ezért hangsúlyozzuk, hogy az ügyészségi fogalmazóknak gondoskodniuk kell arról, hogy jogi ismereteik szintje ne legyen olyan tényező, amely akadályozza a program egészében való előrehaladásukat.