1 Létezik-e törvényben előírt házassági vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő?
Igen, létezik ilyen rendszer. A házastársak közötti tartási kötelezettségekre vonatkozó, a házasság alatt és azt követően alkalmazandó szabályokat tartalmazza. Ezenkívül megállapítja a házastársak vagyonával és kötelezettségeivel, közös lakóhelyével és háztartási ingóságaival, valamint az egymásnak adott ajándékokkal kapcsolatos, a házasság fennállása alatt és azt követően alkalmazandó jogokra és kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket.
2 A házastársak milyen házassági vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?
A házastársak kétféle vagyonnal rendelkezhetnek: házastársi közös vagyonnal és különvagyonnal. A házastárs minden vagyona házastársi közös vagyonnak minősül, kivéve a különvagyont. Főszabály szerint a házastársi közös vagyon mindig a vagyonmegosztás hatálya alá tartozik. Az egyes vagyontárgyak a következő módokon minősíthetők különvagyonnak:
a) házassági szerződéssel, amelyet a házastársaknak írásba kell foglalniuk, keltezéssel kell ellátniuk, és alá kell írniuk, és amelyet a svéd adóhatóságnak nyilvántartásba kell vennie;
b) ajándékozással, az arra vonatkozó feltételek szerint;
c) végrendelettel az abban foglalt feltételek szerint;
d) a kedvezményezett kifejezett kívánságára az életbiztosítások, balesetbiztosítások, egészségbiztosítások, magánnyugdíj-megtakarítások vagy páneurópai egyéni nyugdíjtermékkel (PEPP) kapcsolatban elért megtakarítások tekintetében.
3 Vannak-e korlátai a házassági vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?
Igen, léteznek korlátozások. A házasság fennállása alatt például biztosítékok alkalmazandók a házastársak közös lakóhelye és háztartási ingóságai tekintetében. A házastárs a másik házastárs beleegyezése nélkül nem értékesítheti vagy adhatja bérbe a házastársak közös lakóhelyét képező ingatlant, és arról más módon sem rendelkezhet. Ezek a szabályok akkor is alkalmazandók, ha az ingatlan a házassági szerződés értelmében a különvagyonba tartozik, azonban nem alkalmazandók, ha ajándékozás vagy végrendelet alapján tartozik a különvagyonba. Másik példaként említhető a vagyonmegosztás. A házastársak közös lakóhelyét – a háztartási ingóságokkal együtt – az a házastárs kapja, akinek arra nagyobb szüksége van. Ez bizonyos körülmények esetén akkor is alkalmazható, ha az ingatlan teljes egészében a másik házastárs tulajdonában van. Annak a házastársnak, aki megkapja a közös lakóingatlant, ezt követően más ingatlannal vagy pénzzel kell kompenzálnia a másik házastársat. További példa az egyik házastárs halála. A túlélő házastárs ilyen esetben akkor is jogosult bizonyos minimális értékű vagyonra, ha az a különvagyonba tartozik, vagy végrendeletben másra hagyták.
4 Milyen joghatással jár a házastársi közös vagyonra a házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése?
A svéd jogban nincsenek a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó szabályok. A svéd jog szerint a házasság az egyik házastárs halálával vagy a házasság felbontásával szűnik meg. A házasság megszűnésekor a házastársak közös vagyona a vagyonmegosztási szabályok szerint kerül közöttük megosztásra. Egyes esetekben előfordulhat, hogy az egyik házastárs legalább egy átmeneti időszakra tartásra válik jogosulttá.
5 Milyen hatással jár a házassági vagyonjogi rendszerre a házastársak egyikének halála?
A svéd jog szerint a házasság az egyik házastárs halálával vagy a házasság felbontásával szűnik meg. A házasság megszűnésekor a házastársak közös vagyona a vagyonmegosztási szabályok szerint kerül közöttük megosztásra. Az egyik házastárs halála esetén az elhunyt házastárs törvényes és végrendeleti örököseinek kell megosztaniuk a hagyatékot a túlélő házastárssal. Az egyenes ági örököstársak azonban csak akkor örökölnek, amikor mindkét házastárs meghalt.
6 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos jogviták eldöntése?
A közös vagyont maguk a felek is feloszthatják. Ha a felek megegyeznek, az egyetlen formai követelmény, hogy a vagyonmegosztást írásba kell foglalni, és azt mindkét félnek alá kell írnia. Ha a felek nem tudnak megállapodni, a bíróság végrehajtót jelölhet ki a vagyon megosztása érdekében. A felek a végrehajtó határozatait megtámadhatják a bíróságon.
7 A házassági vagyonjogi rendszer milyen hatást gyakorol a házastársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?
Mindkét házastárs maga felel a saját tartozásaiért. Az egyik házastárs hitelezői tehát nem jogosultak a másik házastárs vagyonából történő kifizetésre, függetlenül attól, hogy az házastársi közös vagyonnak vagy az érintett házastárs különvagyonának minősül-e. Ezenkívül vannak olyan szabályok is, amelyek a hitelezők védelmét szolgálják az olyan helyzetekben, amikor a házastársak közösen tartják vissza a vagyont. Például a házastárs nem dönthet úgy, hogy a különvagyonát bevonja a vagyonmegosztásba, ha annak célja a hitelező követelésének a megkerülése.
8 A házastársi közös vagyon megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása
Főszabály szerint a házastársi közös vagyon mindig a vagyonmegosztás hatálya alá tartozik. E szabály alól azonban több kivétel is létezik. Mindkét házastárs kivonhatja a házastársi közös vagyon rá eső részéből a tartozásainak megfelelő vagyont. A házastársak a ruháikat és az általuk személyesen használt más tárgyakat, valamint az általuk kapott személyes ajándékokat is kivonhatják a házastársi közös vagyonból.
A vagyonmegosztásból ezenkívül egyes nyugdíjjogosultságok is kizárhatók. Az ezt követően fennmaradó házastársi közös vagyon értéke általában egyenlően oszlik meg a házastársak között. Ha a vagyont különböző részekre osztják, mindkét házastárs elsőbbséget élvez a saját vagyona tekintetében. A közös lakóingatlanra és háztartási ingóságokra külön szabályok vonatkoznak.
9 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?
Az ingatlan tulajdonjogát megszerző személynek a földhivatalnál (Lantmäteriet) kell kérelmeznie a tulajdonjog bejegyzését. Annak a házastársnak vagy élettársnak azonban, aki vagyonmegosztás révén szerez ingatlant, csak akkor kell kérelmeznie a tulajdonszerzés bejegyzését, ha korábban a másik házastárs vagy élettárs volt az ingatlan tulajdonosa. A vagyonmegosztás útján történő tulajdonszerzés esetében a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemmel együtt be kell nyújtani a vagyonmegosztásról szóló okiratot is.