1 Létezik-e több formája a „bejegyzett élettársi kapcsolatnak” ebben a tagállamban? Ismertesse az egyes formák közötti különbségeket
Belgiumban a bejegyzett élettársi kapcsolatoknak csak egy formája létezik, ez az úgynevezett „wettelijke samenwoning” (törvényes együttélés). Törvényes együttélés esetében az élettársak mindegyike megtartja azokat a vagyontárgyakat, amelyek tulajdonjogát igazolni tudja. Közös vagyonnal is rendelkezhetnek, azaz olyan vagyontárgyakkal, amelyek tulajdonjogát egyik élettárs sem tudja igazolni (a régi polgári törvénykönyv 1478. cikkének első és második bekezdése).
2 Létezik-e a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó, törvényben előírt vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő? A „bejegyzett élettársi kapcsolat” mely formáira alkalmazandó?
Amikor két együtt élő személy a településük anyakönyvvezetője előtt nyilatkozatot tesz a törvényes együttélésről, bejegyzett élettársakká válnak. A törvényes együttélésről szóló nyilatkozatot írásban kell benyújtani a közös lakóhely szerinti anyakönyvvezetőhöz, aki igazolja annak átvételét. Ilyen nyilatkozatot csak nagykorú és jogképességgel rendelkező személyek tehetnek. Az élettársak nem lehetnek már házasok, és korábban egyikük sem tett törvényes együttélésről szóló nyilatkozatot (a régi polgári törvénykönyv 1475. cikke).
A törvényes együttélés számos olyan jogot és kötelezettséget keletkeztet, amelyek közös megegyezéssel nem módosíthatók. Először is, az élettársi közös otthon és az ott található háztartási ingóságok védelmet élveznek: a család otthonának tulajdonosa nem értékesítheti vagy terhelheti azt meg jelzáloggal a másik élettárs hozzájárulása nélkül. Másodszor, mindkét élettársnak a jövedelme nagyságával arányosan hozzá kell járulnia az együttélés költségeihez. Végül, mindkét élettárs egyetemlegesen felelős az együttélés során vagy az élettársi közös otthonban élő gyermekek nevelésével kapcsolatban felmerülő tartozásokért.
3 Az élettársak milyen vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?
A törvényes élettársi kapcsolatban élő személyek az élettársi kapcsolatuk kereteit a samenlevingsovereenkomst (együttélési megállapodás) néven ismert megállapodással alakíthatják ki. A régi polgári törvénykönyv 1478. cikkének (4) bekezdése értelmében az ilyen megállapodásokat közjegyzői okiratba kell foglalni.
Főszabály szerint a törvényes élettársak mindegyike megtartja saját vagyonát. Ezek a vagyontárgyak elkülönülnek egymástól. Így mindkét élettárs megtartja azokat a vagyontárgyakat, amelyekkel az együttélés kezdetekor rendelkezik, és amelyek tulajdonjogát igazolni tudja. Ezen túlmenően mindkét élettárs megtartja a fent említett vagyontárgyakból származó jövedelmét, valamint a munkából vagy jövedelempótlásból származó jövedelmét.
Az oszthatatlanság jogi vélelme alapján úgy tekintendő, hogy minden más vagyontárgy mindkét élettárs tulajdona. Ettől eltérő megállapodás és annak megfelelő igazolása hiányában úgy kell tekinteni, hogy mindkét élettárs egyenlő részesedéssel rendelkezik ezen osztatlan vagyontárgyakban.
4 Vannak-e korlátai a vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?
A törvényes élettársi kapcsolatban élő személyek nem rendelkeznek korlátlan szabadsággal a vagyonjogi rendszerük szabályozására. Nem térhetnek el a közös otthon védelmére, valamint az együttélés költségeihez való arányos hozzájárulásra vonatkozó szabályoktól. Együttélési megállapodás megkötése révén azonban – korlátozott mértékben – kiterjeszthetik jogaikat egymással szemben. Az ilyen megállapodás nem korlátozhatja az élettársak egyéni szabadságát, és az élettársaknak be kell tartaniuk a szülői felelősségre vonatkozó szabályokat. Az élettársi szerződés útján az élettársak nem szabályozhatják az öröklési jogokat sem. Amennyiben (szélesebb körű) öröklési jogokat kívánnak biztosítani egymás számára, ezt például végrendelet készítésével tehetik meg.
5 Milyen joghatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira annak felbontása vagy érvénytelenítése?
A törvényes együttélés megszüntethető a törvényes élettársak kölcsönös egyetértésével tett írásbeli nyilatkozattal, vagy oly módon, hogy az egyikük egyoldalú nyilatkozatot nyújt be azon település anyakönyvvezetőjéhez, ahol mindkét fél vagy valamelyikük él. Ezen túlmenően az élettársi kapcsolat akkor is megszűnik, ha a két élettárs egyike elhalálozik, vagy ha az élettársak házasságot kötnek egymással.
Főszabály szerint mindkét élettárs megtartja saját vagyonát. Az élettársak mindegyike megtartja azokat a vagyontárgyakat, amelyeket az együttélés kezdetén birtokolt, és amelyek tulajdonjogát igazolni tudja. Ha vannak hitelezők, a tulajdonjogot igazoló számla megvédheti a nem adós élettárs vagyonát a lefoglalástól. Az élettársak mindegyike megtartja a munkából vagy jövedelempótlásból származó jövedelmét, minden egyéb pedig mindkettőjük osztatlan közös tulajdonát képezi. Ettől eltérő megállapodás és annak megfelelő igazolása hiányában úgy kell tekinteni, hogy mindkét élettárs egyenlő részesedéssel rendelkezik ezen osztatlan vagyontárgyakban.
6 Milyen hatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira az élettársak egyikének halála?
Az egyik bejegyzett élettárs halála esetén a túlélő élettárs haszonélvezeti jogot szerez az elsődleges közös otthonként szolgáló ingatlanon, beleértve a háztartási ingóságokat is (a polgári törvénykönyv 4.23. cikke). A be nem jegyzett élettársi kapcsolat esetében ez nem így van.
Az öröklési jog e formája nem olyan, védelemben részesülő „fenntartott” öröklési jog, mint a házaspárok esetében. Ez azt jelenti, hogy a túlélő élettárs nem követelhet kötelesrészt, ha öröklési jogait bizonyos adományok vagy hagyományok érintik. Ezenkívül az élettárs a törvényes együttélés megszüntetésével törölheti ezt az örökséget.
Azok az élettársak, akik az élettársi közös otthonra és a háztartási ingóságokra vonatkozó haszonélvezetnél többet kívánnak egymásnak biztosítani, végrendeletet készíthetnek. Azok az élettársi kapcsolatban élő párok, akik közösen vásárolnak lakást, az adásvételi szerződésüket teljességi záradékkal is kiegészíthetik. Ez a záradék biztosítja, hogy a tovább élő élettárs megszerezhesse a lakás teljes tulajdonjogát.
7 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaival kapcsolatos jogviták eldöntése?
A családjogi bíróság rendelkezik joghatósággal a bejegyzett élettársi kapcsolatok (törvényes együttélés) vagyonjogi vonatkozásaival kapcsolatos ügyekben.
8 A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai milyen hatást gyakorolnak az élettársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?
A másik élettárs egyetemlegesen felel továbbá az egyik bejegyzett élettársnál az együttéléssel és az általuk nevelt gyermekekkel kapcsolatban keletkezett tartozásokért (a régi polgári törvénykönyv 1477. cikkének (4) bekezdése). A be nem jegyzett élettársi kapcsolat esetében ez nem így van.
9 A bejegyzett élettársak közös vagyonának megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása
Főszabály szerint mindkét élettárs megtartja saját vagyonát.
Az osztatlan közös tulajdonban lévő vagyon közös megegyezéssel szüntethető meg és osztható meg. Ha a törvényes élettársak nem tudnak megállapodásra jutni, a családjogi bíróság által előzetesen kinevezett felszámoló jelentést készít, amelyet a felek jóváhagyhatnak. Amennyiben nem hagyják jóvá, hivatalos kifogást kell benyújtaniuk. A családjogi bíróság ezt követően ítéletet hozhat a vagyonmegosztásról szóló jelentéstervezet jóváhagyásáról, és elutasíthatja a kifogásokat, vagy határozhat úgy, hogy a kifogások (részben vagy egészben) megalapozottak.
10 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?
Ezeket közjegyzői okirat útján kell bejegyeztetni a vagyonkezelési dokumentumokkal foglalkozó közigazgatási hatóság (Algemene Administratie van de Patrimonium documentatie) illetékes hivatala által vezetett nyilvántartásba.